Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-29 / 174. szám

6 SZOMBAT. 1950. JULIUS 2. Á magyarországi délszláv lakosság egyemberként szilárdan áll a béketábor mellett és visszautasitja Titóék aljas provokációit Csütörtökön este békcgyű­lésre hívta össze n bács-kiív­kú"megyei Ka'ymár délszláv dolgozóit a községi békevódel­mi bizottság és a Magyaror­szági Délszláyok Szövetségé­nek helyi csoportja. A békegyűlésre eljöttek Ilácsbokod. Csikéria és több irtás község délszláv ajkú dolgozói, hogy hitet tegyenek a magyarországi délszláv dol­gozók szocializmust építő aka­rata mellett és megbélyegez­tek Titóék imperialista hábo­rús uszítását, a'.jas hazugsá­gait. A kultúrterem k'csi az ösz­fz/gyűlt nngy tömegnek, az e'bangzó beszédeket hangszó­ró közvetíti az udvaron állók­nak. Trib'i .Tánosné községi bíró üdvözölte Andria Hovant. a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége főtit­kárát, Szentivánszky Sándor országgyű'-ési képviselőt, a bé­kegyűlés elnökét és a megje­lenteket. Szentivánszky Sándor szól' először, — A határon túl, Jugoszlá­viában Tito banditái úgyne­vezett „békegyűléseken" ha­zugságokat és rágalmakat ter­jesztenek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok e'-len. Hazug híreket terjesz­tenek arról, hogy a Magyar­országon élő délszlávokat ül­dözik és kitelepítették. Ezért volt szükséges, hogy itt ösz­szegyűljiink és megfe]e'-ő vá­laszt adjunk a Tito-bandának — mondotta többek között. A Tlfo-bandilólc hazugságai a magyarországi dólszlávokról Ezuliln Andria Hovan tartotta meg beszédét. — A Tito-banditák a rágalmai­Vit az amerikai imperialisták utasl. t'sára terjesztik és az a céljuk, hogy Jugoszláviában háborús pszihozist keltsenek Magyarorsiág és a ma­gyar dolgozó nép ellen — mondotta. — Az amerikai imperialisták a sza­Had koreai nép ellen harcolnak, Tito bandája az amerikai imperiaHs­rtk hü szolgálójaként pedig a Bal. k.ínon akar háborús konfliktust elő­idézni. — Tito banditái Belgrádban úgy. nevezett „békekongresszust" tarlót, tak. Ezen a kongresszuson olyan régi ügynökök, mint Gyilasz, Gyuro S-alaj és mások szemérmetlen ha­zugságokkal Illették a Szovjetuniói és a népi demokratikus országokat és mocskolták a koreai nép hősi harcát. Tito és bandája egyre fokoz, zik a soviniszta gyűlöletet és megkt. rérlik a jugoszláv dolgozó nép elé­gede'lenségét a magyar nép ellen fordítani. Újvidéken nagygyűlést tar. toltak, ahol megkísérelték meg­győzni a néne! arról, hogy Magyar­országon „üldözik a délszláv lakos. • tao'-" Andria Hovan ezután pontos Hatokkal bizonyította, hogy mindazok, akiket Titóék mártí­rokként próbálnak beállítani — v0't horthysta csendőrök népnyu­zá kulákok, banditák voltak. — íme: ezeket védi Tito — mondotta. — Igaz, nemzetisé­gükre való tekintet nélkül eltá­volítottuk a fasisztákat, a nép­eüenes elemeket, volt csendőrö­ltet, tiszteket, kulákokat és mindazokat, akik kiszolgálták az imperialistákat és háborúra uszítókat. A napnál is világo­sibb, hogy Titóéknak bandita­társaik felszámolása fájt. A Utó-klikk háborús készülődései Andria Hovan ezután az ame­rikai imperialisták koreai orvtá­madásáról beszélt, majd igy l'olytatt-' — Tito bandája mindjárt meg­tette a lépéseket, hogy háborúra készüljön a Balkánon. Össze­szedte a parasztokat a mezőről, az aratási munkáktól, az ipari munkásoknak a katonai behívás miatt el kell hagyniok munka­helyüket. Beszédének ennél a részénél felolvasták a szabadkai városi népbiztosság végrehajtó bizott­ságának hirdetményét, az 1895/ 1931 korosztályokhoz tartozó férfiak katonai behívásáról. „Azokat a személyeket, akik nem tesznek eleget a felhívás­nak, a törvényes következmé­nyek sújtják háromévi kény­szermunkával, vagy 50.000 di­nár pénzbüntetéssel büntetik őket — hangzanak a felhívás uto.só szavai. Ezután felmutattak egy zom­fcori városi népbizottság által IciáiiRott junius 3-i keletű kato­nai behi\ot. Andria Hovan ezután igy folytatta beszédét: — Mi, délszláv nemzetiségi dolgozók, szabad országban, sza­bad emberként élitek és napról­napra élvezzük az MDP és a ma­gyar kormány segítségét és tá­mogatását. A Magyar Népköz­társaság a munkások és dolgozó parasztok állama, Magyarorszá­gon az Alkotmány biztosítja, hogy minden egyes nemzetisé­gi kisebbség saját anyanyelvén ápolja nemzeti kulturáját. Óvo­dáink, iskoláink vannak. — A földreform során éppúgy kaptunk főidet mi is, mint a ma. gyarok, Iiiteleket kaptunk, ha kellett, állatokat, vetőmagvat és a gépállomások erős traktorai a mi földjeinket is szántják. Ben­nünket éppen úgy megbecsülnek, kitüntetnek, mint a magyar mun­kásokat. — Mindannyiunk előtt isme­retes, hogyan él ma a jugoszláv nép. Azok, akik odaátról, roko­naiktól leveleket kapnak, kon­krét bizonyítékokkal rendelkez­nek az ottani szörnyű állapotok­ról. A jugoszláv nép legjobb fiait letartóztatják, gyüjtötáborckba viszik és legyilkolják. Ha össze­hasonlítjuk eredményeinket a ha_ tárontúii jugoszláv nép sorsával, mély hálát kell éreznünk az MDP es vezére, Rákosi Mátyás iránt. (A békegvűlés résztvevői nagy tapssal „Éljen Rákosi" és „Sztá­lin-Rákosi" kiáltásokkal éltetik a magyar dolgozók bölcs vezé­ret.) — Mély gyűlöletet érzünk azokkal szemben, akik elárulták, becsapták és rabságba döntötték a jugoszláv dolgozó népet, akik Jugoszláviát az imperialisták gyarmatává változtatták, a béke és a szocializmus ügyét elárulták és a békeszerető emberiséget har­madik világháborúba akarják dönteni. A magvarországi dél­szlávok üzenik, hogy megvédik ezt az országot, s akik kezet mernek emeini a béketábornak erre az osztagára, véres fejjel fordulhatnak majd vissza. Ezután a megjelentek szóltak hozzá Andira Hovan beszédéhez, majd Tribli Jánosné felolvasta a határozati javaslatot. A nagygyűlés visszautasitja Titóék rágalmait ,,A délszláv dolgozók nagygyű­lése, amelyet a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövet, ségének helyi szervezete és a helyi békebizottság hívott össze, tiltakozik az ellen, hogy Tito és bandája aljasán rágalmazták a Magyar Népköztársaságot. Kije. lentjük, aljas rágalom az. hQjy a magyar kormány kitelepíti a délszlávokat a határmenti vidé­kekről. A legélesebben vissza­utasítjuk ezt a mocskos propa­gandát. melyet Tit és áruló ban­dája terjeszt. Mindez a rágalom az amerikai imperialisták utasí­tására történik. Az a céljuk, hogy Jugoszláviában háborús Szombat reggel indul az úttörő küldöttség a Szovjetunióba szerető Magyar Népköztársaság ellen. Amikor az amerikai im­perialisták utasítására a Balká­non háborús összetűzést akarnak előidézni, Jugoszlávia — amely Titóék véres járma alatt nyög — az egyetlen ország a Balkánon, ahol mozgósították a hadsereget. Ez is bizonyítéka, hogv Tito há­borúra készül. Ezért uszítanak a Magyar Népköztársaság ellen. Ezért hazudnak és ezért rágal­maznak. Mi, délszlávok itt, Magyaror­szágon, szabadon és megelége­detten élünk a magyar dolgozók­kal együtt. Olyan gabonatermé­sünk volt, amilyen még soha, Napról-napra érezzük a magyar népi demokratikus kormánv jó téteményeit. Ugyanúgy kaptunk földet, mint a magyar föidnélkü liek és a munkánkért éppúgy megbecsülnek bennünket, mint a magyar dolgozókat a mi közsé­günkből, éppúgy, mint a szomszé­dos községekből, egyetlen dél­szláv dolgozót sem telepítettek ki. Helyeseljük, hogy a magyar kormány a fasisztákat, volt csendőröket és különböző bűnö­zőket, kizsákmányolókat, kuláko. kat, imperialista kémeket és ügy­nököket, nemzetiségükre való tekintet nélkül eltávolították. Felhívjuk a délszláv dolgozó­kat. leplezzék le Titóék rágal­mait a magyarországi jugoszláv dolgozók üldözéséről és küzdje­nek a magyar néppel együtt a békéért, az imperialista háborús uszítók és ügynökeik ellen. Üd­vözöljék azt a határozatot, ame­lyet a „Megvédjük a békét"-moz­galom Országos Tanácsa hozott. Lelkesedéssel vettiik tudomásul, hogy Koreába, a koreai nép fel­szabadító hadsereg számára kór­házvonatot küldünk s lehetősé­geink szerint mi is hozzájáru­lunk a kórházvonat felszereié sének költségeihez. Le a háborús usz'tókkal és vé­rengző kutyájával, a Tito ban­dával ! Eíljen a magyar és délszláv nén együttes békeharca! Erősödjék a mi drága ha­zánk, a Magyar Népköztársaság és szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás! Éljen a hatalmas Szovjetunió, a béketábor legfőbb bástyája és bölcs vezére, a nagy Sztálin!" A békfgyülés résztvevői a határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel fogadták el, majd Andria Hovan rövid záróbeszé­det mondott. A bókegyülés az> Internacio­nálé hangja mellett ért véget. A' Komszomol meghívására szombat reggel hét óra 10 perc­kor a Ferihegyi repülőtérről 20 úttörő megy a Szovjetunió egyik legszebb pionir-táborába, ahol több hetet fognak időzni. Az úttörő-Csoportot Surányi László és Kürti Rózsi uttörő-vezetők fogják vezetni. Államosítják a közforgalmú gyógyszertárakat A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a közforgalmú gyógyszertárak állami tulajdonbavételéröl. Az állami tulajdonbavétel az ed­dtg egyéni érdekek szerint vezetett gyógyszertárakat dolgozó népünk egészségvédelmének szolgálatába ál. lítja. Az Elnöki Tanács rendelete sza­bályozza az eddigi magántulajdon­ban lévő gyógyszertárak tulajdonjo. gával kapcsolatos összes kérdése, ket, intézkedik az eddigi tulajdonos­nak, illetve engedélyesnek a gyógy­szertárban foglalkoztatott rokonai és alkalmazottai szolgálati viszonyá­ról és az ebből eredő követelések­ről, továbbá a régi engedélyes kár­talanításáról és elhelyezkedéséről is. Az állam a közforgalmú gyógy­szertárak tulajdonjogát a törvény, erejű rendelet hatálybalépésének napján szerzi meg. A gyógyszertárak volt engedélye­se, házastársa, rokonának, a volt engedélyessel szemben fennálló szol. gálati viszonya a rendelet hatályba­lépésével megszűnik. A rendelet nem érinti a gyógyszertár többi alkalma, zottainak szolgálati viszonyát. A népjóléti miniszter az állami tulaj-' donba vett közforgalmú gyógyszer­tárhoz felelős vezetőt rendel ki. Az állami tulajdonbavétel kárta. janítás ellenében történik. Az állami tulajdonba vett közforgalmú gyógy, szertár volt engedélyese számára — kérelmére — szakmája körében a le­hetőséghez képest elhelyezést kell biztosítani. A közforgalmú gyógyszertárak államosításával a dolgozók egészség, ügyi ellátásának egyik régen vajúdó kérdése oldódik meg. Szocialista egészségügyi rendsze„ rünk kialakítása, az egységes beteg, ellátás és egészségvédelem követel* ményei szükségessé tették a dolgo­zók gyógyszerellátásának egységes és minden tekintetben kielégítő ren­dezését, amelynek feltótelét valósit, ja meg a Népköztársaság Elnöki Ta, nácsának rendelete. Az amerikai kémszolgálat koreai tanácsadója leleplezi az imperialista támadás előkészítését Mun-Hak-Dong, az ameri­kai kémszolgálat tagja és Li­Szin-Man volt tanácsadója, aki a koreai néphadsereg fog­ságába esett, július 21-én a phöngjangi rádióban elhang­zott beszédében elmondotta, azért határozták dl, hogy jú­lius előtt indítják ej a polgár­háborút Koreában, mert úgy vélték, hogy a kínai népi fel­szabadító hadsereg ebben a hónapban támadja meg Tai­vant (Formoza). Az amerikai imperialisták meg akarták indítani a koreai polgárhábo­rút, hogy végezzenek Koreá­val és elfoglalják Taivant, még mielőtt a kínai népi fel­szabadító hadsereg ott partra szállna. A másik ok, amely kénysze­rítette a Li-Szin-Man kor­mányt, hogy elindítsa az ..épzaki expedíciót", az volt, hogy komoly politikai válság előtt állt- „Li-Szin-Man a vá'-ságot egy polgárháború kalandjával akarta áthidalni." Az USA kém-tanácsadója ez­után leleplezte, hogy Mac­Arthur februárban meghívta Li-Szin-Mant Tokióba és szi gorúan bizalmas utasítást adott neki, me|y szerint Li­Szin-Mannak az volt a fel­adata, hogy elindítsa a pol­gárháborút Koreában. A katolikus papok augusztus elsejei gyü'ését előkészítő bizottság kéri azokat a főtisztelendő ura­kat, akik résztvesznek a gyűlé­sen, hogy Budapestre érkezé­sükkor jelenjenek meg a „Meg­védjük a lJükét"-mozgalom Or­szágos Tanácsa titkárságának V. kerület, Vécsei-utca 3. szám alatt lévő helyiségében, ahol várni fogják őket és minden további­ról gondoskodnak. Dr. Horváth Richárd, az előkészitő bizottság levelezője A felszabadító hadsereg hatalmas erejű támadása átszakította az amerikai vonalakat Jongdong térségében Az Associated Press tudósító­ja jelenti a koreai hadszintérróT: Az északkorcai hadosztályok a legerősebb tüzérségi és aknavető tüz előkészítés után a jongdongi arcvonalon a sötétség beálltától kezdve egészen hajnalig roha­mozták az amerikai állásokat és átszakították a frontot az 1. lo­vashadosztály és a 25. hadosz­tály között. A 25. hadosztály egyik ezrede több kilométerre visszavonult. A tudósító jelen­tése szerint az amerikai arcvo­nal középső részén az északko­rea'ak rendkívül súlyos nyomást fejtenek ki és teljes erővel tá­madnak. MacArthur főhadiszállásáról jelenti az AP tudósítója: A heves északkoreai támadá­sok pénteken visszanyomták a jongdongi arcvonalon az ameri­kai 1. lovashadosztály balszár­nyát. A lovashadosztály balszár­hargula-1 t keltsenek és támogas-1 nya a Jongdong és a Taegu köz­sák Titót és Rankovicsot, a béke- Itii főországut közelében harcoL A Reuter.iroda tudósítója jelenti a délkoreai arcvonalról: A félsziget nyugati területén működő északkoreai hadosztá­lyok pénteken Hadong vasúti csomóponttól Csindzus felé tör­tek előre. A középső arcvonalon súlyos északkoreai gyalogsági támadások — nagyszámú tüzér­ség és páncélosok — támogatá­sával — visszaszorították az 1. amerikai lovashadosztályt. Az északkoreai hadoszlopok megkö. zeiitették a Hadongtól 70 kilo­méterre északra fekvő Pocsan­északkoreai hadosztályok Jong­doktól délre előnyomulnak Po­hang amerikai hidfő felé. Az AFP jelenti: Az északkoreai 15. hadosz­tálynak sikerült benyomulnia a 6. délikoreai és a 25. amerikai gyalogsági hadosztály közötti Icson közelében — jelenti Mac­Arthur főhadiszállásának közle­ménye. Az ellenség egyébként erős nyomást gyakorolt a Tae­zson—Kumcson-i tengely hosz­szában. Az 1. lovassági hadosz­tály kénytelen volt visszahuzód­got. A keleti part mentén az ni Hvengan környékére. Üzemek és szövetkezetek figye'em ! Gyapiu kereskedelmi 1\F kirendeltsége értesiti ügyfeleit, hogy irodáját és textilhuliadékiele• pét Szeged, Méreyu. 13. a á helyezte át. T.: 42-78 Egyben értesítjük az Állami NV-Uet és SaövelkeBeteket, hogy a meg­felelő rendelet értelmében a géptisztító textilhulladékot kizárólag vállalóiunk­nál szerezhetik be. Felvilágosítást bármikor adunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom