Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-23 / 169. szám

A spiritizmus szellemei, a nyugat felé hajló kereszt A burzsoá tudomány az imperializmus szolgálatában A kapitalizmus minden esz­közt felhasznál arra. hogy a gon­dolkodásban. tudományban el­maradt tömegeket a miszticiz­mus, a babona és varázslat ha­mis szellemi táplálékával elégít­se ki, hogy ezáltal távol tartsa a tudományos világnézet elsajá­tításátél. Miért teszi ezt a kapi­talizmus? Mert tudja, hogy a természet, a társadalom tudomá­nvos, dia ektikus ismerete a nép­tömegek kezében hatékony ideo­lógiai fegyver a kizsákmányolók. kal szemben. Tudja, hogy a ter­mészet dialektikájáról, a társa­dalmi formák fejlődéséről, az oszrólyharcról szóló marxi-lenini tanítás útat mutat a proletáriá­tusnak s forradalomra aktivizál­ja az elnyomott tömegeket. Ez­ért ködösíti el a világot és a valóságot a burzsoá tudomány, ezért tartja a művelődésből kü­lönben is kizárt tömegeket az áltudomány és babona olcsó, ha­mis szellemi táplálékán, ezért ápolja és öntözgeti a miszticuz­mus penészes virágát. S a bur­zsoá tudomány ezzel a tényke­déssel világosan kifejezésre jut­tatja. hogv tudománya saját el­nyomó osztálvérdekeit szolgálja. Ezzel is igazolódik a marxi-lenini (tanítás arról, hogy nincs „osztá. lyokfelett", „objektív" tudo­mány, csak „pártos" tudomány van s hogy minden tudomány végső fokon osztályának érde­keit szolgálja. A burzsoá tudomány ezt | a reawc os osztaiyeraekot | képviselte, amikor száz évvel ezelőtt „felfedezte" az okkul­tizmust, spirittzmust s azóta állandóan foglalkozik az ok­kult jelenségek valóságának bizonyításával. Nem véletlen, hogy a ha­nyatló kapitalizmus mindjob­ban kibontakozó ellentmondá­sai közepette indult el Ame­rikából a hydesvihei „szeijem­jíirás" (1848) nyomán a spi­ritisza hisztéria s a múltszá­zad második felében rohamo­san terjedt e] egész Európá­ban. Az akkori nagyburzsoá­zia valóságos mentődeszkaként kapott a spiritizmus után. A népelnyomó III. Napojeon egyenest parancsot adott hiva­talnokainak. hogy terjesszék n spiritizmus elméletét és gya­korlatát a proletáriátus köré­ben— „had legyen számukra a vigasz mákonya" —, amely a túlvilágra tereli az elégedet­lenkedő, lázongó munkástö­megek figyelmét. S hirtelen jelenkeztek a hiszékenység, a butaság vámszedői is, néhány kapitalista gyáros üzemét a „planohette". a szellemidéző asztalka szériagyártására állí­totta át. Igy lett a szándéko­san terjesztett okkultizmus és spiritizmus a nagyburzsoázia osztályuralma és a kapitalis­ta profit kiszolgálója. Angliában, Franciaország­ban, Németországban annyira elterjedt a spiritizmus, hogy Engels a hetvenes években Diihiiag Jenővel való vitázá­sai közben külön tanulmányt írt a spiriizmus ellen Ahogy az európai nagybnr zsoázia, éppúgy a cári Orosz­ország ura'kodóosztályai is ápolták, mesterségesen ter­jesztették az okkultizmust. Amint a kapitalizmus vég­ső rothadásába, az imperia­lizmusba ment át, úgy kerí­tette az okkultizmus mindin­kább hatalmúim a burzsoá tudományt és társadalmat. A proletár forradalmak korszaká­ban még görcsösebben, ka paszkodik a burzsoázia lensógesebbó váló valóság elől a mítoszok, a hiedelmek világába meneküljön. Egy­másután alakultak meg a kü­lönböző nyugati „tudomá­nyos" egyesületek az okkul­tizmus tanulmányozására és állítólagos jelenségeinek bizo­nyítására. Az elmúlt évtize­dekben a nyugati tudomány ..legjobbiai" — Driesch, Ri ehet, Olivér Lodge, Schrenck­Notzig. Maxwell, W. James, Lombroso — a spiritizmus szolgálatába szegődtek s szak­tudományos jóhírüket az ok kubizmus jelenségeinek nép­szerűsítésére használták fel. S hogy mennyire tudatos ennek az áltudományos mes­terkedésnek a politikai célza­ta, azt meggyőzően bizonyítja pb egy tübingeni professzor, T. K. Oesterreich könyve: Okkultismus im modernen Weltbild. Oesterreich fi'ozófus lóttére könyvében 150 olda­lon keresztül „bizonyítja" a spiritizmus jelenségeinek való­diságát s ugyanakkor szüksé­gesnek tartotta, hogy köny­véhez szovjet ellenes beveze­tést írjon, tele a Szovjetunió­ról, a szocializmusról szóló rágalmakkal! A spiritizmus jelenségeinek bizonyítására — szovjetejlenes bevezetéssel, a burzsoá tudomány őszinte arckifejezése ez. A hanyatló nyugati burzsoá kultúra a valóság elől a miszticizmusba menekül! S mit tanulhat a burzsoá álla­mok ifjúsága ezektói a „szellem"­bizonyító professzoroktól, a tudo­mány e sarlatánjnitól? Megtudjuk, ha fellapozzuk például a Nash"s Magazin egyik számát, ahol a kö­vetkezőket olvassuk: „Londonban ma újra divatba jöt't a varázslás és a frkele mágia. A modern boszor­kányok nem söprűn lovagolnak, ha­| az okku'tivmusba. | egyrészt, hogy ezzel narkoti­zálja saját proletariátusát, másrész', hogy a számára mindinkább sivárabbá ós el­| autókon járnak | és tilkárokat tartanak. London bi­zonyos köreiben fekete mágiát gya­korolnak. Üléseiket elsőiét (tett szo­bákban tartják, tömjént égetnek s nz éjszaka bizonyos perceiben va­rázsigéket mormolnak. Egy ülésen mindenki meztelen jobbkarjával az előtte lévő veder vízbe nyúlt, mely­ből a vize'c a padlóra locsolta s az így keletkezett poesolya a sze­ánsz tagjainak lelki egyesülését jel­képezte. Az oxfordi egyetemi diá­kok egy woodstocki temetőben éj­félkor mágikus szertartást tartot­tak. Kiválasztottak egy sírt, ame­lyet különösen alkalmasnak talál­tak, egyik diák egy régi perga­menről latin versformulákat olva­sott fel, gyertyákat gyújtottak, töm­jént füstöltek, bűvös dalokat éne­keltek s végül megállapították, hogy a csillagok állása nem kedvel a szertartásnak." Tudósainknak, tudományos intéz­ményeinknek minden erejükkel harcolniok kell ez ellen a burzsoá sarlatánság ellen. De fel kell ven­nünk a harcot azok ellen a lap­pangó kártevők és szervezett hábo­rús uszítók ellen is, akik spiritisz­ta ' szeánszokra, ott megjelen'i „szellemekre" való hivatkozással uszítanak népi demokráciánk ellen. Volt földbirtokosok, kulákok és né­pi demokráciánk, a béketáhor cgvéb ellenségei ezek, akik a számukra mind ellenségesebb valóság elől a „szellemek 4, a babona, a tudatlan­ság világába menekülnek s nem átallnnak Petőfi, Kossuth, Jókai „szellemére" hivatkozva „fordula­tot", háborút jósolni I Szegeden a közelmúltban ismét lábrakapott a szeánszozás, szellemidézés, jóslás, mint n lappangó fasiszta elemek | uszító eszköze.""] Hatóságaink a közelmúltban Buda­pestet megtisztították , az emberi bm laság vámszedőitől, a jósoktól, gra­fológusoktól és egyéb háborúlátók­tól. De hatóságaink továbbra is ébren sújtanak le mindazokra, akik az emberi tájékozatlanságot, hiszé­kenyseget kihasználva a béke, az építés, a haladás ellen uszítanak! A klerikális reakció, amelyet Pártunk Központi Vezetőségre mint az imperialisták ötödik hadoszlopát, a Wall Street hű szövetségesét leleplezett, ködösí­tésekkel, tévhitek terjesztésével, mesterségesen csinált „csodák­kal" szolgálja imperialista meg­bízóik érdékeit. Erre vonatkozó­lag jellemző például szolgál a cihosti „csoda". Tavaly, december elején „cso­da" történt egv csehországi fa lu, Cihost templomában. Míg a falu plébánosa, Toufara lelkész a szentbeszédet tartotta, az ol táron lévő feszület nyugat felé fordult. És mindannyiszor, vala hányszor Toufara felemelte kar ját, a kereszt nyugatot üdvözöl­te. Az amerikai és az angol rá­dió gyanús jólértesültséggel. si etve beszámolt hallgatóinak er ről a csodáról, hozzátéve, ho<n ez a közeli háború és a népi rend­szer bukásának az előjele. Tou­fara plébános magas egyházi kö­rök utasítására rögtön hatszár fényképet rendelt a feszületről államellenes propaganda céljai­ra. Sokakban azonban kételyek támadtak a kereszt mágikus ké­pességeivel szemben. A vizsgálat során kiderült, hogy a „csodát" — mint Toufara bevallotta — drótok segítségével rendezték meg. A feszületről drót vezetet' a szószékhez, amelyen a plébá­nos állott s ő észrevétlenül [ meghúzta a drótot, | mozgásba hozta a feszületet £ a szónoklat szavait hatásos ge3z tusokkal kísérte. Igy derült ki ho°y a cihosti eset nem csoda hanem a Vatikán szovjetellenes aknamunkájának egv eszlcöee. Ez az érdek-csoda megrendc zése természetesen nem első s történelemben. Nyikoiszkij szov jet tudós nemre*- magyarul is megjelent könyvében (A vallás keletkezése. Szikra. 1950.) rá mutat arra, hogv a különböző felekezeteknek a haladássa" szemben egyformán ellensége? papjai gyakran fordulnak mes térséges .csodákhoz", ha" azt ér dekeik úgy kívánják. A felsorolt utalásokból is kitű­nik. liogy a burzsoá tudomány, a spiritiszta, okkultista machinációi és a klerikális reakció egyaránt tudatosan szolgálja a Wall Street, az imperialisták erdekeit. Jósol, núlószokat, „szellemeket', „csodá­kat" produkál hogy félrevezesse és elkábítea a tömegeket. Népi de­mokráciánk eredményesen vette fel a harcot ezen a téren is, ami­kor az iskolai tananyag korszerű­sítésével, népművelési előadások­kal. „Szabad Föld léli Esték". | szemináriumok keretében | nyújtott felvilágosítást tömegeink­nek. Kulturális műsoraink, szín-/ darabok, stb. igen helyesen kifi­gurázták a miszticizmust. Jó fil­meket láthattunk az okkultizmus való arcának leleplezéséről, a ki­tűnő szovjet filmet, a „Puskás Ember'/' és a hézagosságai mel­lett is találó cseh filmet, a „Le­leplezett Keneszteslovagokat". — Ügyes filmet készítettek a cihost' „csodáról" is, amely bemutatja, hogy a csehszlovák dolgozók egy­sógosan utasítják vissza a klérus államellenes tevékenységét. A fil­met már hazánkban is pörgetik. Nem elégedhetünk meg azon­ban az eddigi eredményekkel, amikor az ellenség támad, akkor a védekezésnek is fokozódnia kel. A felvilágosítás, az ideoló­giai, világnézeti tisztaság érde­kében végze t munka különösen a tudomány szakemberei számára jelent ma fokozottabb feladatot. A természet'udományok. a lélek­tan, a filozófia szakembereinek, tudományos intézményeinknek az ideológia frontján keményen kell harcolniok a vallás ós a tudo­mány köntösébe rej'őző imperia­lista kártevők ellen. Felszabadí­tott népünk szabaduljon meg a tévhitektől, a mithoszok'ól is, ha­ladó tudományunk rombolja szét az elmét elködösitő, az elnyo­mást, a kizsákn-tó-i-^ást és a maradiságo! fenntartó babonákat és illúziókat! Király József egyetemi demonstrátor Egyetemistáink és főiskolásaink csattanós válasza A Szegedi Egyetemen és a Pedagógiai Főiskolán végetértek az évvégi vizsgák és kollokviu­mok. Pártunk Központi Vezető­jégének március 29-i határozata világossá tette, hogy az évvégi vizsgák az osztályharc egyik ré­szévé váltak. Az első félév végén a közneve­lés frontján támadó osztályellem rag hatalmas támadást indított az egyetemekre és főiskolákra be­került munkás- és szegény­paraszt-származású hallgatók el­len. Aknamunkájuk következté­ben az első' félév végén nagy volt a lemorzsolódás, fegyes egyete­mekről és főiskolákról a munkás hallgatóknak több mint 20 szá raléka kimaradt. A kimaradás fő oka az volt, -hogy az osztályellen­ség maximalista követelményeket támasztott a vizsgákon és kollok­viumokon. A maximaiizmus ter­mészetesen nem színvonalat je­lentett, hanem lényegtelen és sokszor reakciós anyagrészlete­ken való lovagolást. Pártunk Központi Vezetőségé­nek határozata világosan meg­mutatta, hogyan kell felvennünk a küzdelmet a maximalista kö­vetelmények köntösében jelent­kező osztályellenséggel szemben. Az Egyetemi Pártbizottság eb­ben a harcban komoly eredmé­nyeket ért eL Sikerült elérni, hogy a pro­feszorok időben közölték a hall­gatókkal a vizsga- és a kollokvi­umi anyagot. A tanulmányi bi­rottságok és a tanulmányi osz­tályok segítségével nagyjából sikerült a vizsga- és kollokviumi anyagból a maximalzmust kikü­szöbölni A tanulmányi osztályok jelentős munkát végeztek a jegy­zetkiadás terén. Általában elér­ték, hogy a hallgat óknak nem voltak a vizsgán nehézségeik i-gyzethiány miatt. A professzorok is teljes mér­tékben magukévá tették Pártunk KÖ£ponti Vezetőségének határo­zatát. Minden kar foglalkozott a Párt által megadott szempon­tok szerint a maximaiizmus kér­désével, a vizsgáztatás módsze­reivel. A professzorok, a legtel­jesebb mértékben támogatták a munkás- és szegényparaszt­származású hallgatókat, hogy a vizsgákon jó eredményt érjenek el. ök is. és a tansegédszemélyzet is sokat foglalkoztak velük. Az előbbieknek köszönhető, hogy Egyetemünkön és Főisko­lánkon az évvégi vizsgák és kollokviumok eredményei jók voltak. A jogtudományi karon a tanulmányi átlageredmény 3.3, a nunkás-származású diákok ta­nulmányi átlaga 3.6, a szegény­paraszt hallgatóké 3.5. A termé­szettudományi karon a tanulmá­nyi átlag 3.6, a munkás hallga­tóké 3.7, a szegényparaszt szár­mazásúaké 3.9. Az orvostudo­mányi karon a tanulmányi átlag 3.6, a munkás hallgatóké 4.1, a szegényparaszt hallgatóké 3. A bölcsészettudományi karon a ta­nulmányi átlag 3.8, a munkás­származásúaké 3.8, a szegény­paraszt származásúaké 4.5. A Pedagógiai Főiskolán az átlag 3.8, a munkás hallgatóké 4„ 8 szegényparasztoké 3.9. Egyete, münk és Főiskolánk egyesített átlageredménye 3.6, a munkás, hallgatóké 3.8, a szegényparaszt hallgatóké 3.8. A fenti eredmények azt mu­tatják, hogy a munkáshallgatók sokkal jobban tanulnak az át­lagnál. A szegényparaszt hallga­tók is felülmúlják az átlagos eredményt. Ezt az eredményt a reakcióra mért legkomolyabb csapásnak könyvelhetjük el, amely munkás- és szegény, paraszt hallgatóinkat ki akarta ebrudáíni főiskoláinkról Természetesen az ellenség sem maradt tétlen a vizsgák alatt. A természettudományi ka­ron a vegyészek matematika szigorlata előtt egy hallgató az évfolyam megbeszélésen kijelen­tette, hogy nem lehet megta­nulni az anyagot és buzdította az egész évfolyamot, hogy még azok is, akik le tudnának vizs­gázni, halasszák el őszre szigor­latukat. Ezt sikerült megakadá­lyozni és néhány nap késedelem­mel — négy-öt diák kivételével — az egész évfolyam levizsgá­zott Volt egy-két olyan tanár, aki nyakra-főre osztogatta a ki­tűnőt és ezzel a magatartásával is az osztályellensóget szolgálta. A reakció erőfeszítései azon­ban nem tudták megakadályozni a jó kollokviumi- és vizsgaered­ményeket­A Párt munkáját eredménye­sen támogatta a DISz. Jól har­colt a jegyzetkiadásért és a ma. ximalizmus kiküszöböléséért A tanulmányi osztályoknak, illetve az egyetemi alapszervezieteknek és a Pártbizottságnak figyelmét felhívta a hibákra. Jól szervezte a tanulást. Megértette, hogy a Dolgozó Ifjúság Szövetsége meg­alakulását az egyetemi ifjúság leginkább a jó tanulmányi ered­ményekkel segíti elő. De meg kell mondanunk, hogy közvetle­nül a vizsgák és a kollokviumok előtt a DISz megtorpant és egyes karokon szétesett Feltét­lenül ennek is tulajdonítható, hogy többen halasztottak el vizs­gáikat szeptemberre, mint ameny­nyi diáknak erre valóban szük­sége lett volna. Az elmaradt kollokviumok és vizsgák közül legtöbb olyan, amely szeptemberben sem szá­mít elkésett vizsgának, ill. kol­lokviumnak. Mégis, az elmara­dás százalékos arányszámát ma­gasnak tartjuk. A szeptemberi vizsgák azért jelentenek ve­szélyt, mert ha azon valaki meg­bukik, elveszít egy teljes évet. A lemorzsolódás elleni küzde­lem tehát nem ér véget az évvégi kollokviumokkal és vizsgákkal. A tanulmányi osztályok vezetői­nek és a DISz-nek gondoskodni kell arról, hogy az elmaradt diá­kok valamennyien eredményesen kollokváljanak és vizsgázzanak szeptember elején. Ha ezt a küzdelmet is eredmé­nyesen befejezzük, akkor mond­hatjuk el, hogy végrehajtottuk Pártunk Központi Vezetőségének ha' ározatát. Ma este 8 órahor „Nyári zápor" az ujszegedi szabadtéri színpadon Ma este 8 órakor mutatja be Sze­ged dolgozóinak Szabó Pál „Nyári zápor" című színművét a sándor­fatoai földműves szövetkezet szín­játszó csopotja. A sándofalvaiak élenjártak a termésbeszolgáltatásnál, most pedig bebizonyítják, hogy a kultúra, a művészet terén is nagy­szerű eredményeket értek el. A szocializmus építésével párhu­zamosan kultúrforradalom megy végbe a dolgozó nép életében. Meg­mozdítja ez a kultúrforradalom a falvak és tanyák dolgozóit is. De mint a városi dolgozóknál, a falvak dolgozóinál is jelentkezik az a tö­rekvés, hogy ne csak élvezői le­gyenek a kialakuló új kultúrának, hanem cselekvő részesei is. Ez a nagyszerű törekvés: aktivan résztvenni a szocialista kultúra ki­alakításában — jut kifejezésre a sándorfal vaj színjátszók mai elő­adásában, amely elé a szegedi dol­gozók nagy várakozással tekintenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom