Délmagyarország, 1950. július (7. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-23 / 169. szám

^ VMtoWAp, HM. mun a 1 7 A BALTIKUM ÜNNEPE f % Nagy Októbert SaoeUlUta Faihidalom ntán a balti országokban, Észtországban, Lettországban és Litvániában Is kikiáltották a Szovjet Köztársaságot, azonban Németország, majd más Imperialista hatalmak (Anglia, Franciaország) beavatkozásával megdöntötték a szovjet hatalmat. A balti országok, népUk akarata ellenére, burzsoá köztársasággá lettek. A három ország ipara lehanyatlott, a nyugati hatalmak nyersanyagszállítójává, elmaradott agrárországokká süllyedtek. 1940-ben az észt, lelt és litván nép kezébe vette az ország Irányítását és júllns 21-én Ismét kikiáltotta a szovjet hatalmat. Kéréssel fordultak a Szovjetúnló Legfelsőbb Tanácsához, hogy vegyék fel Észtországot, Lettországot és Litvániát a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. A Legfelsőbb Tanács a kérelemnek helyt adott. A szovjet hatalom megalaknlása ntán, a Szovjetúnió kormányának én a testvéri szövetséges köztársa-; Ságoknak baráti támogatása és se. ' gítsége révén Észtország, Lettország és Litvánia gyors ütemben indultak meg a fejlődés útján. A német fasiszták barbár támadása félbeszakította a három köztársaság gazdasági és kulturális megújulását. A parasztoktól elvették a földet és német füldblrtoko. soknak ajándékozták, a gyárak felszerelését és az értékes állatállományt Németországba szállították. Amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította a balti országokat, a pnsztítás megrendítő képe tárult elé. Felbecsülhetetlen az a kár, melyet a német fasiszta megszállók okozlak. A balti országok hozzáfogtak gazdaságuk gyors újjáépítéséhez. A háború okozta sebek jelentős része máris begyógyult s a sztálini ötéves terv különös gondot fordít a balti köztársaságok iparának, mezőgazdaságának, közlekedésének és kulturális életének továbbfejlesztésére. A balti köztársaságok a szovjet népek nagy családjában dolgozva, építik az emberiség szebb, boldogabb jövőjét, a kommunista társadalmat. • A három balti köztársaság a Balti-tenger partvidékén terül el. A legészakabbra Észtország, tőle délre Lettország, majd Litvánia fekszik. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság területe 45.090 négyzetkilométer, lakossága valamivel több, mint egy millió. Fővárosa Taltin A Lett Szovjet Szocialista Köztársaság terüleje 65.000 négyzetkilométer, lakossága mintegy két millió. Fővárosa Riga. A Litván Szovjet Szocialista Köz társaság területe 05.000 négyzetkilométer. Lakossága 2 mitiió 880.000 ember. Fővárosa Vllnyusz. Áz oktatásügy, a tudomány és a kultura felvirágzása Szovjet-Észtországban Irta: RICHÁRD MAHER, a Szovjetúnló Legfelső Tanácsának tagja A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttei minden oldalról megvitatták és egyhangúlag jóváhagyták a Szovjetunió 1950, évi költségvetését. Ez a költségvetés visszatükrözi a nagy szovjetállam hatálmának további növekedését, szilárd békepolitikáját s lankadatlan gondoskodását valamennyi szovjet ember anyagi és kulturális színvonalának emeléséről. Az észt nép csak a Szovjetunió többi népeinek ég elsősorban az orosz népnek a segítségével tudta kivívni azokat a történelmi sikereket, amelyekkel most a szovjet hatalom Köztársaságunkban való fennállásának 10. évfordulóját fogadja. Mi, észtek, soha nem felejtjük el azt az óriási segítséget, melyet a Szovjetunió népei nyújtottak nekünk. Egyik képviselője vagyok az észt szovjet értelmiségnek, amely a tudomány ég a főiskolai oktatág terén dolgozik. Ezért at ezen a téren végbement változásokat és fejlődést sze. retném vázolni. Hogy megértsük, milyen nagyok e téren is az észt "ép sikerei, összehasonlítást kell termi a múlttal. De ez csaknem lehetetlen, ptert a burzsoá Észtországban tudó. mány, mint ilyen, tulajdonképpen nem is volt. Akadtak ugyan egyes tudósok. akik saját kockázatukra dolgoztak, de ezek minden téren hiány/ szenvedtek. Hasonló volt a helyzet a főiskolai oktatás terén is. A burzsoá Észtország két főiskolájában a burzsoázia, a kulákok és a kereskedők fiai tanultak. A dolgozók gyermekei előtt, az ifjúság zöme előtt, zárva volt a főiskola kapuja. 1938-ban például a tallini politechnikumnak mindössze 400 diákja volt. Megváltozol/ a helyzet, amikor Észtország Szovjet Szocialista Köztársaságnak nyilvánította magát. A dolgozó ifjúság előtf leomlottak azok a korlátok, amelyek elzárták az igazi tudáshoz, a tudományos kutató munkához vezető utat. Most Szovjet-Észtország különböző városaiban, az azelőtt is meglévő főiskolákon kivül, megnyílt egy iparművészeti intézet, három pedagógiai főiskola, a tartui egyetemen megalakul/ a mezőgazdasági gépesítés fakultása, stb. Az észt teljes és nemteljes középiskolákban ezidöszerint 150 ezer gyermek és serdülő ifjú tanul A középiskolát befejező fiatalok hajlamaikat követve különböző főiskolák, ra iratkozhatnak be. Csak a vezetésem alatt álló politechnikai intézetben 1800 diák tanul, öt és félszer annyi_ min/ amennyi ebben az inté. zetben a burzsoá Észtországban tanult. A tartui egyetemen a diákok száma több, mint 3 ezer. A diákságot az állam ellátja ösztöndíjjal, ingyenes laboratóriumokkal könyvtárakkal és szállásokkal. Főiskoláink új és erős utánpótlást adnak az észt értelmiségnek. Nyilvánvaló, hogy az oktatásügy és a tudomány fejlődésével szoros kapcsolatban fejlődik uz észt "ép kultúrájának minden ágazata is. így például a szovjet hatalom évei alatt Észtországban több, mint 32 millió példányban adtak ki könyveket. Leg. jobb íróink magas elismerésben részesültek, ami többek között abban nyert kifejezést, hogy sokan megkapták a Sztálin-dijat. Eredményesen dolgoznak és alkotnak zeneszerzőink is. Az ész/ színházművészet mennyiségileg és minőségileg is fejlődött. Köztársaságunkban most 13 színház van és ami a legfontosabb: színházainkban realista darabokat játszanak, amelyek emelik a nézők politikai ég kultúráiig szinvonalat és munkára lelkesítik őket a szocialista haza építésében. óriási méretűvé válnak a Köztársaságban a hagyományos népi dalünnepek. Igy a Szovjet-Észtország tízéves jubileumára rendezendő dalos ünnepeken 45 ezer éneket vesz részt. A Szovjetunió 1950. évi állami költségvetése, amelyet én is megszavaztam, a Szovjetunió valamennyi népének, köztük az észt népnek is, további új fellendülést biztosit életének minden területén. Az észt nép a Szovjetunió népeinek testvéri családfával együtt, a nagy Sztálin veze. tésével épiti a kommunizmust. Lettország fiatal kolhozaiban Lettországban az első kolhozokat 1947-ben szervezték meg. A lett parasztság óriási érdeklődéssel figyelte a kolhoz-munka úttörőinek életét. Lettország minden tájáról egész sor küldöttség látogatta a fiatal kolhozok földjeit. A parasztok miül án figyelmesen tanulmányozták a kolhozok életét, meggyőződtek a kollektív munka előnyeiről és azzal a szilárd elhatározással tértek viszsza szülőfalujukba, hogy követik a kolhozépítés kezdeményezőinek példáját. Lettországban egymásután keletkeztek a kolhozok. A lett falu tömeges átépítése szocialista alapra 1949 tavaszán kezdődött meg és az év végére győzött is a kollektivizálás szerte az országban. Az eredmények annyira kedvezőknek mutatkoztak, hogy túlszárnyalták a parasztok legvérmesebb reménységeit is. A kolhozföldek terméshozama jóval több volt, mint az egyéni parasztgazdaságoké. Számos földművelő brigád a maga munkaterületéről holdanként 14—15 mázsa gabonát takarított be. Meg kell jegyezni, hogy a burzsoá Lettországban a szegényparasztnak alig sikerült a maga kis földjén holdanként 5—6 mázsát termelni. Ugyanilyen örvendetes eredményeket hozott a lett parasztok harca a kolhozok közösségi állattenyésztésének fejlesztésében. A közösségi állattenyésztés fejlesztésének hároméves állami terve sikeresen teljesül. Határidő előtt teljesítették a terv 1949. évi feladatait. A közbársaságban szüntelenül növekszik a sztahánovista fejönők száma, akik minden takarmányozott tehén után 4500—5000 liter, vagy még ennél is nagyobb tejhozamot érnek el. ÉPÜL SZOVJET LITVÁNIA Beszélgetés a Litván Szocialista Szovjet Köztársaság elnökével a litvániai szovjet hatalom megalakításának 10. évfordulója alkalmából Szovjet Litvánia városaiban és falvaiban nagyarányú építkezés folyik. Uj iparvállalatok, kultúrintézmények, lakóházai? emelkednek. A háború befejezése utáni első években a főhelyet az építkezési tervben a fasiszta rablók áJta] lerombolt gazdaság felépítése foglalta eb A rombolások óriási méretűek voltak. A megszállók rombadöntöttek 80 ezer épületet, közöttük 26 ezer lakóházat. A legtöbb helyen lerombolták az iparvállalatok kétharmadát, éppen a legnagyobbakat. Az újjáépítés feladatait és a köztársaság újabb fellendítését az 1946-ban kezdődő ötéves tervben fektették le. A kijelölt program végrehajtására több mint másfélmilliárd rubel beruházást hagytak jóvá. Most már elmondhatjuk, hogy az ötéves tervet nemcsak hogy teljesítettük, de tú'teljesífettük. Nagy szerepet játszanak ebben az országos fontosságú építkezések, az új vállalatok üzembehelyezése és a régi vállalatok teljes tecnikai átépítése. Az építkezések során rengeteg gyárat sikerült helyreállítanunk és már az építkezések közben beindítottuk a termelést. Etek a gyárak már jóval többet termelnek, mint a háború előtt. Példának elég felhoznunk az „El fa" elektrotechnikai gyárak melyet 1946ban kezdtek a teljes romokból újjáépíteni és 1949-ben a gyár a háborúelőtti termelési színvonal ötszörösére emelte termelését. Hatalmas iramban fejlődik Litvánia energiagazdálkodása is. A háborúutáni években a villanyfejlesztő telepek teljesítőképessége két és félszeresére növekedett, a villanyáramfejlesztés pedig ötszörösére. Litvánia még soha nem élt át ilyen ipari fellendülést. A szocializmus győzelme nyitotta meg előtte az eddig Marite Melníkajte hős litván parfízánnő emléke A fasiszta hóhérok hét évvel es~ elöit gyilkolták meg Marite Melni. kajtet, a litván nép hű honleányát, A hitleristák ezt a bátor parasztleányt feladatának végrehajtása közben fogták el. Marite a szörnyű kínzások ellenére sem szolgáltatta ki elvtársait és az utolsó pillanatig hű volt szovjet hazájához A szovjet kormány magas megbecsülésben részesítette Melníkajte harci érdemei/ és halála után a ,,Szovjetunió Hőse" cimmel tüntette ki. Litvánia dolgozói kegyelettel őrzik nemzet/ hősük emlékét. A gyáraiban és kolhozokban mindenütt előadásokat tartanak a hős partizán, nő életéről és haditetteiröl. A litván költök sok költeményben énekelték meg. Nevéről sok gyárat, kolhozt, iskolát és utcát neveztek el. Egyre szélesebb a Lett-Szovjet Köztársaság kolhozkönyvtárainak hálózata A lett falvakban évről-évre több könyvet olvasnak a kolhozisták. A Lett-Szovjet Köztársaság minisztertanácsa határozatban mondta ki, hogy a kerületi központokban könyvüzleteket kell nyitni és a könyv eladásra szakképzett árusítókat kell alkalmazni. Ezenkívül kimondotta, hogy a kerületi könyvtárakban legalább 3000, a falusi könyvtárakban pedig legalább 1000 könyvnek kell lennie, A Lett-Szovjet Köztársaság fiafal kolhozainak többsége már saját könyvtárral rendelkezik. Az idén a köztársaság minden kolhozában könyvtárakat és olvasótermeket létesítenek. még nem látott gazdasági felvirágzás útját. Ugyanilyen hatalmas lendületet vett a mezőgazdaság fellendülése is. Ezt elsősorban az magyarázza, hogy a litvániai parasztok véglegesen áttértek a kollektiv gazdálkodásra. Az elmúlt évben a litvániai falvakban a gazdasági épületek ezreit és több mint 8 ezer lakóházat emeltek. Az állam igen nagy pénz- és anyagi segélyt nyújt a kolhozoknak. Igy az elmúlt évben az állami költségvetés az 1946-os összeg S-szorosát forditotta a mezőgazdaság fejlesztésére. . Nagy ütemben folyik a köztársaságban a Iakóházépitkezés. 1946-tól 1949-ig csak a városokban és a munkástelepeken 400 ezer négyzetméter lakóteret állítottak helyre, illetve építettek. Az állami beruházások e téren is évről-évre nőnek. A lakóházépitkezés nemcsak az ipari központokban folyik, hanem a vidékeken és az ipari vállalatok közelében is. Hatalmas munkástelep épül fel a „Grigiski" vilnai papirkombinát mellett. A lakóházakon kivül klub, iskola, áruház, sportpálya, napközi otthon is épül. Hasonló lakótelepeket építenek a Janoniszról elnevezett papirkombinát, a vilnói lakótelep és több gyár mellett is. Az uj lakóházak építésével egyidejűleg óriási városrendezési munkák is folynak. Az utcákat aszfaltozzák, sok uj teret és kertet létesítenek. Mindenütt bővül e vízvezeték- és csatornahálózat, javul jí városi közlekedés. E hatalmas építkezés azonban csupán a nagy átalakulások kezdete. Az építkezési munkák jelenlegi méretei a legközelebbi években megsokszorozódnak, hiszen nő Litvánia és az egész szovjet állam gazdasági hatalma. Sok uj vállalat, kul turintézmény, lakóház épül majd és egyre gazdagabb és kulturáltabb lesz a litván nép élete. Ezek közül az egyiket, Milda L»dzint, nemrég meghívták a Lett Tudományos Akadémiára, ahol beszámolt figyelemreméltó tapasztalatairól: 11 hónap alatt a rábízott 8 tehén mindegyikétől átlag 5385 liter tejet fejt ki- Milda Ladzin tapasztalata most széles alapokon terjed a fejőnők között. A parasztoknak dús jövedelmet hoz a kolhozok közösségi gazdasága. A közösségi gazdaság fejlődésével párhuzamosan, szüntelenül emelkednek a kolhozparasztok személyes 1 levételei is. íme néhány példa; Kari Lepinj, a „Harc"-kolhoz tagja nyolc éves kora óta mint napszámos dolgozott. A felesége a múltban szintén napszámos volt. A1 családban nyolc gyermek van és az öreg anyja. A csal+1 sokat éhezett a múltban. Ezzel szemben a kolhozban Lepinj a munkájáért 3 tonna gabonát, négy tonna burgonyát éa 15 ezer rubel készpénzt kapott. Ehhez még hozzá kell számitani a saját, házkörüli gazdaságból származó jövedelmet. Saját konyhakertjében burgonyát és főzelékfélét termel, tehenet é« aprójószágot nevel. Milda Panovszfrának, a „Marupe". kolhoz tagjának családja 14 ezer rubelt, három tonna gabonát, négy tonna burgonyát és négy tonna szé. nát kapott. A fiatal lett kolhozok gyors felvirágzása törvényszerű jelenség. A szovjet állam a köztársaságban » gép- és traktorállamások sűrű hálózatát teremtette meg, a kolhozok a gazdaságot az élenjáró szovjet agrotechnika alapján vezetik. Azok a gazdag tapasztalatok, amelyek a testvéri köztársaságokban a kolhozépítéssel kapcsolatban már ismeretesek, segítették a lett kolhozokat. Átalakult az emberek viszonya 8 munkához. A kizsákmányolt napszámosok és parasztok ezrei először a szovjet hatalom feltételei között váltak saját hazájuk gazdáivá. A szovjet hatalom meghozta a dolgozók gazdasági és kulturális felemelkedését. Ma már a népházak és kultúrházak, a klubok, a mozik, a könyvtárak százai és ezrei állnak a falusi dolgozók rendelkezésére. Mindezek még csak az első lépései a fiatal lett kolhozoknak. Az ed. digi eredmények alapján azonban nyugodtan lehet állítani, hogy az elkövetkező évek még dúsabb ered. menyekkel ajándékozzák meg szovjet Lettország kolhozparasztságát. Sxinmű pályásat A Szovjet-Lett írószövetség színműpályázatot hirdetett. A bíráló" bizottság most vizsgálta át a beérkezet műveket és ezek közül a iegkiválóbbaknak Elina Zaütna lett írónő .Erőforrás" és Tikli „Óriások" című színmüveit találta. Észt gyermekek üdültetése Az" észt dolgozók gyermekei évről-évre ezerszámra utaznak a különböző úttörő táborokba és üdülőhelyekre. Ez évben a köztársaság szakszervezetei harminc úttörő tábort szerveztek. A szakszervezetek a városban maradt iskolásgyermekek részére is rendszeres szórakozást biztosítanak és a játszóterek egész sorát bocsátották gyermekszórakoztatások céljaira. Tallinban kilenc Ját szótér áll a gyermekek rendelkezésére, mig a környező peremvárosokban összesen harminc. II testedző-mozgalom fejlfidése Lettországban Rigai jelentések szerint SzovjetLettországban egyre nagyobb ütemben folyik a sportélet. Az Idén a köztársaság teriile én több mint 500 új sportegyesületet szerveznek. Különösen nagy munka folyik a GTOmozgalom fejlesztésében. A falvakban és a városokban új sporttelepeket építenek. A köztársaság minisztertanácsa mellett működő tested, zési és sportbizottság különösen nagy súlyt fektet a falusi sportélet fejlesaésére.