Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-18 / 139. szám

4 VASÁRNAP, 1950. JCNIUS 18. ha'ad felszabaditónk, a hatalmas Szovjetunió és a világ dolgosóinak, az ifjú nemzedéknek szeretet; v;zére, a nagy, a 'oö.c? Sz álin. Rákosi Mátyás szavait fergeteges, viharos taps és éljenzés Tagadta. Egymásután váltakoztak áz ifjúság ajkán az ti emes jelszavak: „Rákosi a vezérünk — szilárd lesz az egységünk", „Párt és Rákosi!", „Sztálin—Rákos-", „Harcolunk a békéért", „Sztálinnal a békéért!", „Hurrá". Még tart az éljenzés, még dübörög a taps, amikor a fia tulok lépnek az emelvényre, bogy átadják a DISz ajándékát a magyar ifjúság bölcs tanítójának. Az ajándék: két íróasztal felszerelés, az egyiken Lenin és Sztálin arcképe, a másikon egy beépített szelektor. Hatalmas virágcsokrot hoznak, amit Rákosi Mátyás mosolyogva ad át Fjodorovának, a Komszomol küldöttség vezetőjének. Az ifjúság ajkán újult erővel tör fel a kiáltás: „Éljen a Komszomol!" Az ünneplésnek még nincs vége. A béke őrét, a nagy Sztálint éltetik a fiatalok. Az egyik padsorból énekszó csendül. amit átvesznek a többiek s hatalmas erővol hömpölyög a dal, az új szabad fjúság diadalmas éneke: Sztálin nevével, munkára készen indulj előre hát, zengje büszkén az ajkunk Sztálin boldog új dalát..." Rákosi elvtárs beszédét követő szünet után az első felszólaló Donkó Zoltán, az ITttörő Mozgalom országos főtitkára volt, aki, a DISz-nek az Úttörő Mozgalom vezetésével kapcsolatos feladatairól beszélt. Ezután a Szovjetunióban tanuló ü ztöndíjas magyar diákok küldötte. Zahár István a jelenlévők lelkes tapsa közben átn-lta társai harcos üdvözleté;. Nagy erővel zúgott fel a tans. amikor az elnök bejelentette, hogy az úttörők kíván, ják üdvözölni a DISz első kongresszusát. Dobpergés hangzik fel. az erkélyre bevonul nz úttörők zenekara. — Előre — hangzik fel egy tisztán csengő gyermekhang a mikrofon előtt. Az úttörők nevében Harsányi Irén beszélt. Az úttörők üdvözlése után Török Irén zalamegyei küldött beszélt, majd az elnök bejelentette, hogy az üzemek, falvak, iskolák és honvédség ifjúságától sokszáz távirat érkezett a kongresszushoz. Táviratban üdvözölték a kongreszezüst, a külföldi országok fiataljai, valamint a pártszervezetek és tömegszervezetok is. Ezután Benedek László hadnagy, a néphadsereg fiatal katonái nevében, Urzu Miklós a műszaki egyetem gépészmérnök hallgatóinak nevében üdvözölte a kongresszust. Kuczka Péter költő a Magyar írók Szövetségének a népünké szolgáló szocialista.realista irodalomért harcoló Íróknak forró üdvözli ét tolmácsolta. Ezután Gosztonyi János az EPOSz főt i.kára emelkedett szc lásra. Hangsúlyozta, hogy a dolgozó rarasztfiatalok a munkásifjusáe vezetésével, a munkásifjusággal összeforrtan építik nagyszerű jö vöjüket - Mi előttünk, ma élő dolgozó fiatalok előtt — mondta — a Fzcciaüzmus ragyogó útja ál1 Az angol-amerikai imperialisták cs hazai ügynökei e'tő' a jövőtől szeretnének megfosztani minket. Terveik azonban meddő ábrándozások maradnak, u jukat állja a Szov. .io'.unió-veze tt" hatalmas békela1-or, útinkat állja a haladószelle jnü világ valamennyi becsülete." fa, köztük mi is. Induljunk harc ba ezért kongresszusunk után r'zal a kemény elhatározássá1, bory a mi uj szövetségünk, « DISz soraiban ott állunk szilárdan és 'án orithatatlanul a rrr harcokban edzett. győzelme r--v Pártunk mögött. Gosztonyi János nagy tapssa' fogadott beszédével a kongresz. iz.ua első napja befejeződött, A nrrnisztertcmács határozata az 1950. évi beruházások összegének felemeléséről A termelés gyorsütemű növekedése. az állami bevételeknek kedvező alakulása, valamint a szocialista munkaverseny és SztaMoov-mozgalom Iehe övé .ették, hogy a Magyar Népköztársaság miniszter anácsa körei 900 millió forinttal felemelje az 1950. évre tervezet* beruházások összegét. A beruházási többtet zöme kőzve .lenül a dolgozok éle'színvonalának emelá-ét szolgálja. 1950-ben kizárólag állami etiz. közöltből több mint 14.000 lakást és 2500 dolgozó számára munkásszállás építünk. A falusi lakosság érdekében mintegy 50 millió forint községgel meggyorsítjuk a bekö őéc tanyai u'ak építését, és a falvak jó talajvízzel való ellátására további 5 millió forintot fordítunk. A főváros és a jelentősebb vidéki iparvállalatok közelében 10 millió forint költséggel tejgyü.!tő csarnokokat létesítünk. 18 millió forint költséggel pedig korszerűsítjük az elavult sütőüzeme, ket az ipari városokban. A többletberuházás jelentős részét fordítjuk okta ási, kulturális és szociális célokra. Hétmillió forintot a veszprémi és a miskolci műegyetemek építésére fordítunk. 40 új sportpálya földmunkálataira 7.5 millió forin.' ot, szociális otthonok létesítésére 14 millió forintot használunk fel A minisztertanács határozata bi. zonyítja, hogy a népi demokráciában a dolgozók erőfeszítései saját ügyüket szolgálják. A szovjet mezőgazdaság nagy sikereiről számolt be a Leg felső Tanács ülésén Benediktov szovjet földművelésügyi miniszter A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka során, június 16-án folytatódolt a Szovjetunió 1950. évi költségvetésének tárgyalása. Este a Szövetségi Tanács tartott ülést. Alekszandr Zaszjagyko, a Szovjetunió szénipari minisztere elemezte a szovjet szén ipar munkáját. Elmondotta, hogy már túlléplék a szén termeié- há.boaú előtti színvonalát. Az elmúlt év végére a bányászok munkáidnak fő folyamatait maidnem 1C0 sza. zalókban gépesítették. A terme1 ékenység az elmúlt év megfelelő időszakához viszonyítva több mint 13 százalókkal emelkedett. Ivan Benediktov, a Szovjetunió földművelésügyi minisztere megállapította. hogy az 1949-es esztendő jelentékeny sikerek éve volt a mezőgazdaságban. A gabona összesített terméseredménye meghaladta a háborút megelőző 1940-es év színvonalát. Benediktov elmondatta, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat ebben az esztendőben a határidőhöz pontosabban ragaszkodva és jobb minőségben végez ék el. Péntek délelőtt tartotta ülését a Nemzetiségi Tanács. Ivan Kairov képviselő, az Oroszországi Szocialista Szovjet Köztársaság közoktatásügyi minisztere adatokat közölt a népoktatás hatalmas sikereiről. Az első és második sz'álini ötéves terv alatt a Szovjetunióban több mint 20 ezer iskolát építettek, csaknem hatmillió tanuló részére. Jelenleg az Oroszországi Szocialista Köztársaság iskolai hálózata túlhaladja a háború előttit. A tanulók száma pedig nagyobb a legutóbbi ötéves tervben előirányzott számnál. 1949-ben a falvakban 3600 új hétéves iskola nyílt meg. Kulákokra épül a fasiszta Tito-banda parasztpoEitikája A bukaresti „Viala Sindicala" Jugoszlávia dolgozó parasztságának helyzetével foglalkozva megállapítja, hogy a fasiszta Tito-banda egész parasüpolitikája a kulákok támogatására épül. A dolgozó parasztok a Tito-klikk ..kulákpolitikájára" a ta. vaszi mezőgazdasági munkálatok elhanyagolásával vSlaszoltak, így a titóisták mezőgazdasági tervei egymásután hiúsulnak meg A parasztok az ellenük alkalmazott megtorlások és féktelen terror ellenére sem teljesítik a „vetéstervet", elrejtik a terményeket és megtagadják az adó befizetését. A cikk a továbbiakban a Tito— Rankovics-banda szövetkezeteiről megállapítja, hogy ezek a szegényés középparasztság kizsákmányolásainak eszközei. A kulákok vezetik ezeket a „szövetkezeteket" és a sze.< gény- és középparasztság többsége | nem hajlandó résztvenni bennük. • A cikk végül rámutat arra, hogy a kulákok jelentős mértékben növelik a gazdaságukat, mert megvásárolják azoknak a szegény, és középparasztoknak a földjeit, akiket a belgrádi fasiszták könyörtelen kizsákmányolása a legnagyobb nyomorba döntött. Urho Kekkonen köszönő táviratot intézett Sztálin elvtárshoz Világszerte folyik a békeivek aláírása TIRANA. A durresá tengeri szállítómunkások a stockholmi felhívás aláírása napján, egv hónappal a határidő előtt fejezték be félévi tervüket A durreskörnyéki parasztok kőzve.len a felhívás aláírása után kettőzött lendüle'tel kezdték meg az aratást. ROMA. A Fiat autógyár torinói telepének minden munkása kivétel nélkül aláírj a stockholmi felhívást. HELSINKI Pello Mimmilae északfinnorszá. gi faluban a lakosság 100 százaléka írta alá a felhívást. Szerdán 15.000 békealáírás érkezett a finn központi bizottsághoz. PÁRIS Az emigrációba kényszerült spanyol értelmiség színe-java, száz tudós, író és művész írta alá a stockholmi felhívást. Közöttük van Rafael Alberti, a nagy költő és Maria Casares, az ismert spanyol színésznő. NEW-YORK Az amerikai ifjúsági békevédelmi bizottság szerinti a bizottság tagjai a legutóbbi három nét alalt ötvenezer újabb aláírás', gyűjtöttek. Urho Kekkonen. Finnország miniszterelnöke, a következő táviratot intézte Ioszif Vissza rionovics Sztálinhoz, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökéhez: Hazatérve a sikeresen befejezett tárgyalások után, őszinte hálámat küldöm Önnek és Önön keresztül a szovjet kormánynak, a szíves vendégszeretetért és figyelemért. amelyben ieen kellemes moszkvai tartózkodásom ala't részesítetek. Egyúttal ugyancsak köszönetemet akarom kifejezni önnek. Generalisszimusz Ur, az országunk iránt újból megnyilvánult megértéséért és barátságáért. Urho Kekkonen. A KISKIRÁLYSÁGI Ifjú Gárda termelőszövetkezeti csoportnál ma könyvnapot tart a Könyvterjesztő NV. A könyvnapo; nagy érdeklődéssel várják a termelöcsoport '-agjai. de a környék kis- és középparasztjai is. fl bonni parlament megszavazta Nyugatnémetország belépését az Európai Tanácsba A bonni parlament csütörtöki teljes ülésén beterjesztették az Adenauer-kormány törvényjavas, latát Nyugatnémetország belépéséről az Európai Tanácsba. Fisch elvtárs, kommunista kép. viselő leleplezte a jobboldali síjoci áldemokraták kéitkulacsos politikáját. Hangoztatta, hogy az Európai Tanáccsal szemben ta* nusíott „ellenállás" csak megtévesztő mesterkedés volt, mert Schumacher a Marshall-tervet, az Atlanti Szerződést és a Schuman-tervet is egyaránt helyesel, te. — A Német Szociáldemokrata Párt — hangsúlyozta Fisch elvtárs — ezzel lemondott Németország függetlenségéről és jóváhagyta Nyugatnémetország ipari kapacitásának bevonását az angol.amerikaL háborús stratégiába. Ebben a hazában mi, kommunisták vagyunk az egyetlenek, akik nemmel fogadjuk az európai háborús stra.égiát és akik a béke, a valamennyi néppel való barátság és a növekvő jólét politikáját követjük. A szakadár parlament megszavazta a belépést az Európai Tanácsba. FELKELT A NAP Csanádalherti község felett Jordúnszkij elvtárs alábbi, rendkívül érdekes cikke Csanádulbrrti községről „Szolnce nad szelőm Gsanúdalberti" címen n „Kresztjanka" című szovjet lap 1950 ápr 4. számában jelent meg. A cikket az alábbi magyar fordításban adjuk át olvasóinknak. (A szerk.) CSANADALBERTI község majd másfél kilométernyire nyúlik el az országúi mellett. A kis faházikók alig kukucskálnak ki a sűrű, magas kerítések mögül. A bárom sorban elültetett akácbokrok étjárhatatlan, szúrós sövénnyel veszik öket körül. Kékesen csillogó üvegszemeikkel fel-felpillantva, mintha sietve kisérné minden ház a véletlenülarraiévedt vándort: „Eredj, eredj innen szaporán ... Ez az éu gazdaságom, az én váram. Látod-e, menynyire elkerítettem magamat az "gész világtól? Nem kell néked azt tudnod, bogy mi történik a kerítés mögött, mi 'lörténik a szúrós zöld fal mögött. Ez az enyém!" A <lombon pedig, az emeletes földbirtokosi kúria mögött, mely hivalkodó homlokzalának az időtől hasadozott hasas oszlopai; az országútig tolla előre. a barnkok alacsony, zömök vonalai foketél'cnck. Ezek voltak a sommások lakóhelyei. akik évről-évre az egész országból ide özönlőitek tavasszal. nyáron és ősszel, Délmagvnrország gazdag, gabonatermő, fekete földü vidékére. Csanádalherti község —• élőkép, mely szavak nélkül meséli el, mi volt azelőtt Magyarország, a gazdag, beláthatallan nagyságú földbirtokok és a paraszti földek koldusszegény darabkáinak országa. A nagy földbirtokosok maroknyi csoportja az egész szántóföld majd, nem egynegyedrészét Vartolta a ke| zében, a parasztcsaládok százezrei ! pedig 1—2 holdas szánalmas följ decskéken vergődtek. Csaknem há| rom millió parasztnak egyáltalában ' nem volt földje; a mezőgazdasági napszámosok nomád seregét alkották. A nagyszerű éghajlat és a kitűnő föld ellenére elenyésző termést arattak errefelé. A háború? megelözőleg, termékenység szempontjából Magyarországon a tizenhetedik helyen állt európai viszonylatban. A földművelést leginkább lóvontatással folytatták. EGY NAGY UAZ tágas, világos szobájában ülünk Csanádalberti közepén. Ez a helybeli községháza. Társaink akikkel beszélgetünk, a tagbaszakadt, szélesvállú Kovács István, rövid paraszti gyapjúzekében. az élénk Tusak Pálné, aki már nem egészen fiatal asszony, arcára húzott szürke fejkendőbon, Sidó János községi bíró és több más paraszt, akik komótosan mesélnek arról, bogy mi történt a községben háború után. azután. amikor a Hős Szovjet Hadsereg felszabadítóba Magyarországol, azóta, hogy a nép maga vette a kezébe az egész hatalmat. — Én egyfolytában tizenkét évig voltam béres Blaskovics földbirtokosnál — meséli Kovács István. — Látták a dombon a házát? Látták a barakkokai is? Az egyikben én laktam. Btaskovicsnak 4400 hold földje volt és a szántás, aratás idejére kívülünk, állandó béreseken kívül, az idénymunkások egész hadseregét fogadta fel. Hogy mit gyűjtöttem én tizenkét év alatt? Hát ezt a zubbonyt kerestem meg... — Hatan vagyunk a családban — mondja Tuska Pálné — én, a férjem és a négy gyerek, de se lovunk. se tehenünk nem volt soha. Igaz. volt nekünk másfél hold földünk. De alihoz, hogy felszántsuk és bevessük, minden cselben a kiilákhoz kellett fordulnunk. Ke söbb pedig nem volt elég a termés ahhoz, bogy visszafizessük a kölcsönt. — "A földosztásnál hat hold földet kaptam és rendes házban költöztem — folytatja Kovács István. — A hosszú, hosszú évek után első fzben kezdtem magamnak dolgozni. —- Nekünk mos? van tehenünk, a földosztásnál pedig 5 holdat kaptunk — meséli a maga részéről Tuska Pálné. — Tegnap volt az idösebbik fiam lakodalma. Látták volna csak milyen lakodalmat rendeztünk neki! A NÉPI HATALOM halálos csapást mért a feudális földbirtokrendszerre. Nagy földbirtokokat vettek el és a parasztok között osztották széjjel. A földreform eredményeképpen a mezőgazdasági munkások és a szegény parasztok majdnem 3 millió 200 ezer hold földet kaptak. A földosz'iás azonban csak az első lépés volt Magyarország mezőgazdasági fellendítése felé, melynek a háború hatalmas károkat okozott. Majdnem 40 százalékra csökkent a lóállomány, 44 százalékra a szarvasmarhaállomány. Az elpusztított földeket rendbehozni. elvezetni az országot a bőség felé — csak a technika, a munka új megszervezésének segítségével lehetett. Az állam megkezdte az első mezőgazdasági gépállomások felállítását az országban. 1948 tavaszán még csak öt mezőgazdasági gépállomás volt Magyarországon. — Az a mezőgazdasági gépállomás, amelyet Blaskovics földbirtokos volt birtokán állítottunk fel — beszéli Kovács István — minden paraszt-, szegény- és középparasz't földjét segíti felszántani, bevetni és learatni. Ez sokkal kevesebbe kerül neki. mintha mindegyiküknek a saját erejéből kellett . volna megművelni a földet. — Az állam pedig azt tanácsolja, bogy a veiést válogatott, nemesiteli magvakkal végezzük el — szól meginl a beszédbe Tuskó Pálné. — Az állam a parasztoknak rendelkezésére bocsátja ezt a magot. Jelenleg már 221 gépállomás működik Magyarországon, 4450 traktorral.* Az ötéves népgazdasági terv, amely 1950. január 1-én in*A fenti adatok a márciusi állapotot tükrözik.