Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-11 / 133. szám

142 VASÁRNAP, 1950. JCNIUS 18. LÁTOGATÁS A LENINGRÁDI „ELEKTROSZILA VILLAMOSSÁGI GYÁRBAN Reggel hév óra. Megérkeztünk a leningrádi pályaudvarra. A hatalmas perronon emberek százai nyüzsögnek — népes csoportok tartanak a kijárat boltíves kapuja felé. A mi csoportunk a Moszkva—lennigrádi expresszel érkezett. Elbúcsúzunk útitúrsainklót, a Puskin.szinhúz jegyszedönőjétfll, Natalja Gav. riloválól, aki moszkvai rokonainál volt látogatóban — és Akin Petrovicslól, a „Krasznij Triugolnyik" gumigyár munkásától. Itt a pályaudvar előtt hatalmas, pompásan kiképzett tér káprázlat el bennünket, az autók és troliéi, buszok nyüzsgő sokaságával. Szemben a tér másik oldalán széles, A gyár nagyteljesítményű uj turbogenerátora mellett Szoko llna mérnöknó', Zasvílavszkij és Antirfjev technikus ellenőrzik — az építés helyességét. az nyílegyenes utca. Ez a Nyevszkij Proszpekt a leningrádiak kedvelt ,,nyevszkij"-e. 'Aütónk ügyesen kerüli az előtte haladó járműveken A Fontánká hídon áthaladva üde és egyúttal monumentális látvány túrul elénk. A Nyeva e mellékfolyójának partját üdezöld pázsit és szabályosan nyírott díszfák övezik. Közvetlen _ folyó medrénél pedig csillogó gránittöltés húzódik. A hidat elhagyva feltűnik előttünk az Állami Könyvtár hatalmas épülete. Nem sokkal odébb frissen épített falak, tarka házak következnek. Az újjáépített Árucsarnok mellett sorakoznak az új és a re novált házak. A háború nyomai ezek, melyeket a szovjet nép már majdnem teljesen eltüntetett ifi is a Nyevszkij Proszpekten. De a friss falak mint valami felkiállójel fi gyelmcztetnek mindenkiV: „Meg kell védenünk a békét, meg kell védenünk derűs, boldog életünket." Emlékeztetnek a kilencszáznapos leningrádi ostrom minden borzalmára, az imperialisták válogatott ember'celenségeire. A város központjáig visz a Nyevszkij Prospekt, ahol az 'Admiralitás palota tűhegyes kupolái meredeznek. Jobbra innét a híres Téli palota óriási barokk homlokzatával és az ErmiVage múzeum sima falaival. Ezek az épületek is, mint Leningrádban a legtöbb ház sárga és fehér sztnűek. Derkunt, a gyár sztahánovista lakatosát felveszik a Kom. Bzomol tagjai közé. Golozelárova, a kerületi Komszomol titkárnő átadja a tagsági könyvét. De Leningrád nemcsak a parkok, múzeumok és műemlékek városa, amely az Októberi Forradalommal az orosz népé lett, hanem Leningrád a Szovjetúnló legnagyobb ipari városainak egyike. Ak't esténként a Kirov-hldon sétál, gyárkémények egész övezetét lá'ihatja körös-körül. • A „patinás" gyárak mellett az Obvodnlj csatornán túl kezdődik az új gyárnegyed, széles, aszfaltos utcák, munkásklubok, Iskolák, áruházak, zKldeW parkok és sárgafalú lakóházak az út két oldalán. Hatalmas ablakok az épületeken, új építészet Iránya. ez az KI ne Ismerné a végtelen nagy Szovjetdntóban a Klrov-gyárat, a Balti hajógyárat, a Sztálin FémIparművekct, az „Orosz Diezelt". Híressé tette ezeket az üzemeket a szovjet emberek Önfeláldozó kom_ mnnlsta munkája, a gyárak sztahánovlstáinak kiváló eredmények Ismerik nemcsak Leningrádban, hanem szintén Szovjetúnió-szerte as „Elektroszila Villamossági Gyárat" Is, ahova most utunk vezet. Háromszor kapott már ez a gyár magas kitüntetést a Szovjet Államtól jó munkájáért. A gyárban tudósok, mérnökök, sztahanovisták és az üzem többi dolgozója között Igen szoros együttműködés alakult ki, Ez a termelékenységre nagyon jó hatsásai van. Képünkön egy műszaki megbeszélést látunk. Szovjel embereket láttunk a lenin. grádi Elektroszilo gyárban. Láttuk őket munka közben — láttuk a munkásokat, műszaki értelmiségieket, tudósokat, akiket egy közös, de hatalmas erö, a Pár/ iránti szeretet, a kommunizmus építésének lelkesedése hatott ót. Szokolina mérnöknő arcáról ugyanaz a boldog büszkeség -irgórzott, mikor a hatalmas áramlej-1 lesztö munkáját ellenőrizte, minf a Sztálin-díjas tudós Koszfyenkának gépe mellett, vagy Derkunnak, a sztahánovista lakatosnak a Syór Komszomol irodájában Ezeknek az embereknek a példája oktatja és jelkesíti a mi dolgozóinkat is Az Elektroszilo, a Kirov, a Balti hajógyár, Leningrád és a haKo-jztyenkó professzor, aki a gyárnak régi munkatársa, a vil lanygyártás szakértője, bemutatja az egyik gépet Jeremejev gép tervezőnek és Nltuszov tanárnak. Kosztyenkó tanárt és a vezetése alatt álló musikacooportot nemrég tüntették ki a Sztállin.díj iaL talmas Szovjetunió többi gyárának, üzemeinek munkája, sztahánovlstáinak munkamódszere és munkalendülete ad ösztönzést és lendületet a szegedi üzemek munkásainak is. Nem egy név, — mint például Dubjaga elvtársnőé, a híres szooi >t sztahánovista szövőnőé — a szegedi üze. mekben js éppen olyan ismert és olyan tisztelt, mint a Szovjetunió bármely városában Mikor elhagyjuk a gyárat és ismét a Nyevszkij Proszpekten járunk, az újjáépített árucsarnok körül, — önkéntelenül arra gondolunk, hogy nálunk. Magyarországon ts helyrehoztuk a háborúokozta károkat. Szege den is újjáépítettük az Ujszegedi Kcnderg.yárat, új hidat, új gyermekklinikát építettünk a romok helyén. gyönyörű modern bérházakat épitet tünk a viskók helyén III a Nyevszkij Proszpekten, de benn a gyárban még fokozoNabban éreztük, hogy a Szovjetunió segítsége nél kül még ma is romokban heverne az országunk, — mint Nyugat Ber. Un, vagy a világ bármely része, ahova a tőke beteszi a lábát Mi is azért állhattunk talpra és fejlődhetünk, építhetünk, gyarapodhatunk, mert Pártunk olyan párt tapasztalatait követi, mint a nagy Bolsevik Párté és országunk olyan hatalmas ország példáján épül, mint a Szovjetunió példája Nyikoláj Dvorov, a gyár nagyszerű idomszerésze f ogadja a gyárban Konsztantin Alexejevics Harcsenkot, a ~h;res kirovi idomszerész, aki az idomszerész munkáról irt ismert, nagyszerű tankönyv szerzője.