Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-11 / 133. szám

YÁSIKNAP, 1958. JÚNIUS 11. 7 A WALL STOEET fasizálja Amerikát Ax imperialista háború előkétedtése, amelyet az amerikai monopóliumok a világ népeinek leigázásra terveznek, elválaszthatatlanul együttjár az Egyesült Államok fasizálágúval, az országban még megmaradt demokratikus szabadság jogok megsemmisítésével. Az USA egyre fokozódó fasizálásánaik jellemző példája, hogy gombamódra terjednek az országban a náci mintára alakított szervezetek, melyek azt fűzték ki célul, hogy hadjáratot folytassanak az amerikai haladó mozgalom, a haladó szakszervezetek és a szabad gondolkodás minden megnyüvánulása ellen. A fasiszta szervezetek szoros összeköttetésben állnak a monopóliumokkal. Az amerikai sajtó adatai Ezerint 1949-ben csupán hét amerikai pénzügyi társaság több mint egymillió dollárt utalt ki a fasiszta tevékenység megszervezésére. Fasiszta szervezetek A fasiszta szervezetek többsége éppen azokban a városokban alakul, ahol a legnagyobb amerikai monopóliumok vállalatai találhatók. Igy az Indiana állambeli Anderson városban, ahol a „General Motors" autógyár egyik telepe volt, a közelmúltban „Ameril.ai őrség" nevű titkos szervezet alakult. E tipikusan fasiszta alakulat ügyeit az úgynevezett „igazgatói tanács" Intézi, amelynek tagjai között Ct vannak a „General Motors" képviselői és a helyi reakciós szervezetek tagjai. Az „Amerikai őrség" rendszeresen ad rádióműsorokat a szakszervezetek és a baladó szervezetek ellen. Jellemző, hogy az „Amerikai őrség" jogi szabályzatának kidolgozásában rész'vettek mind a demokrata. 'mind a republikánus párt helyi képviselői. Az Illinois államban lévő La Grange városban nemrég alakult meg az „Amerikai akcióbizott-* ság" nevű szervezet. Az „Amerikai akcióbizottság" nyíltan célkitűzései közé sorolja a ,,'ámadó amerikanizmust" és a kíméletlen irtóhadjáratot minden haladó mozgalom ellen. Ez a szervezet is a „General Motors" támogatását élvezi és tevékenységét a társaság képviselői irányítják. Ez év január végén New-Yorkban titkos értekezletet tartott 50 reakciós szervezet képviselője, melyen kidolgoz ák egy ,,kommunis aellenes front" megalakí'ásának tervezetét. A konferenciát az „Amerikai Légió" nevű ismert fasiszta szervezet kezdeményezte, melynek há.a mögött ott állnak a Gyáriparosok Nemzeti Szövetségének főkolomposai. A politikai gengsztereknek ezien az összejövetelén olyan hétpróbás reakciósok voltak a hangadó szónokok, mint Smith 'ábornok. az USA volt moszkvai követe, Mundt szenátor, a kommunistaellenes törvényjavaslat szerzője, Randolph Hearst, az uiságkirály fia és a munkásmozgalom hírhedt árulói; Carcy, a CIO elnöke és Wall, az AFL egyik vezére. (A CIO és az AFL, a ké', jobboldali vezetés alatt álló amerikai szakszerveze'..) Srtóhadiórat minden haladás eüen A fas'srta 'leológia és a fasiszta módszerek rr.a már otthonosan érzik magukat az USA törvényhozó szerveinek gyakorlatában, amelyek a fasizmus létrehozását segi il: elő az országban népellenes törvényekkel. Az u'.óbbi időben többtucat clyan törvényjavaslatot vetetek fel az Egyesült Államok képviselőházában és szenátusában, amelyek egyosapásra végeznek a demokratikus szabadságjogok utolsó maradványaival is az ors-ágban. Ezek a törvényjavasla ok olyan rendszabályok®' ajánlanak, mint a nyugdíjak megvonása a kommunls'a hadirokkantaktól, eskütétel megkövetelése az Egyesü't Államokba érkező minden személytől, hogy nem tartozik egyetlen haladó szervezethez sem, az FBI, a hírhedt amerikai Gestapo ha áskörének kiterjesztését arra, hogy ügynökeit az amerikai és külföldi társadalmi szervezőiekbe kiküldhesse, a kommunisták állampolgári jogainak megvonása, a „loyalitás"vizsgálat kiterjesztése a magánvállalatok tisztviselőire, stb. Kifejezetten fasisz'ajellegű az úgynevezett Mundt-féle törvényjavaslat, amelyet a közelmúltban hagyott jóvá a szenátus jogügyi bizottsága. — Ez a törvényjavaslat — jelentette ki Eugene Dennis elvtárs, az Egyesült Államok Kommunista Pártja főtitkára — mely ellenőrzést létesít, a gondolkodás felett, kongresszusi elfogadása esetén törvényen kívül helyezi a Kommunista Pártot és arra készteti a béke és a demokrácia mellett síkra szálló haladó szervezeteket, hogy foglaltassák jegyzékbe magukat és ismerjék el egy olyan tanács utasításait, amelyet náci min ára alakítottak. A Mundt-féle fasiszta törvénye javaslat rendkívül felháborodást idézett elő szerte Amerikában. Az országon hatalmas tiltakozó hullám száguldott végig a reakciónak ez ellen az újabb kísérlete ellen, hogy erőszakkal kényszerítse a dolgozókat a háborús gyújtogatok akarata előtti meghódolásra. Az amerikai szakszervezetek sofcimillió tagja, az Egyesült Államok Kommunista Pártja, az Amerikai Munkáspárt, a Haladó Párt, a színes lakosság haladásának előmozdításáért küzdő nemzeti egyesület és számos más, haladó szervezet határozott harcra szólítja az amerikai népet a fasizmus támadása ellen. Amerikában a fasizmus elleni harc ma összekapcsolódik azzal a mozgalommal, amelyet a nép a békéért és a demokráciáért, a háborús gyújtogatok ellen vív. Amerikában napról-napra erősödik a béke híveinek és a demokrácia harcosainak frontja és ez biztosítja azt, hogy meghiúsulnak az amerikai fasiszták és a Wall-Streeten pöffeszkedő monopolkapitalisták bűnös tervei. TESTVÉRPORTiniNK ÉLETÉBŐL A Szlovák KP IX. kongresszusa Május 24—27-ig tartották meg Pozsonyban a Szlovák Kommunista Párt IX. kongresszusát. A "kongresszuson résrtvett a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, Zápotoczki elvtárssal az élen. A kongresszus legfőbb eredménye volt, hogy leleplezte Szlovákiában a burzsoá* nacionalizmus megnyilvánulásait. A Kommunista Párt vezető funkcionáriusainak, Husák és Novomesky elvtársaknak nacionalista politikája elősegítette az ellenség aknamunkáját. Ennek a burz-soá-nacionallsta politikának megnyilvánulása az, hogy a burzsoá-nacionalisták a nemzeti kérdést elszigetelik az osztályharctól, elkülönítik az államon belül a politikai hatalom kérdésétől — amint azt V. Slroky elvtárs beszámolójában kifejtette. A burzsoánaclonalista ideológia képviselői sem értették meg, hogy ,,a szlovák kérdés a haladás, a demokrácia és a szocializmus általános jju ,Tudja meg az átkozott Tito, hogy ml, anyák mind ellene vagyunk" Jugoszláv dolgozók a Tito-banda janicsárjainak gaztetteiről A „Nova Borba", a Csehszlo. vakjában élő jugoszláv politikai emigránsok lapja, leveleket közöl Jugoszláviából, amelyek a súlyos gazdasági helyzetről és Rankovics janicsárjainak gaztetteiről tartalmaznak ujabb adatokat. Egy montenegrói munkás ezeket írja: „Az andrijevicai járásban több mint 700 kommunistát és hazafit tartóztattak le. A letartóztatottak egyharmadának soröa ismeretlen, a többi pedig a titoista Gestapo-gyü j t őtáborokban, vagy az UDB sötét pincebörtöneiben senyved. Ezek a börtönök való. ságos halálbarlangok. Á bjelo-poljei, andrijevicai, kolasini és niksicsi járási bizottságok tagjainak lemészárlását egy Vlado Gatolin nevű véreskezű hóhér irányította, aki Belgrádban, az ÚDB külön tanfolyamán tanulta ki a misztikus gyilkos, ságok mesterségét. Körút idomított vérebekkel Semmivel sem különb nála Luka Markovics UDB-őrnagy, aki hitlerista elődjeinek példájára idomított vérebekkel és Rankovics vad janicsárjaival járja sorra a börtönöket és gyüjtőtáboro. kat. Az erdőkbe menekült kommunisták és szabadságharcosok ellen valóságos hajtóvadászaitot rendez. Rendőrkutyáit a parasztoktól erőszakkal elvett hússal eteti. Egy alkalommal az egyik ha'ármenti községben berontott kíséretével egy szegényparaszt házába és megparancsolta neki. készítsen jó vacsorát, kutyáinak pedig adjon hust. Amikor a paraszt ellenkezett, ráuszttotta kutyáit, agyba.főbe verte korbácsával, elvette a paraszt teljes élelmiszerkészletét, kutyái szá mára pedig levágatta a paraszt egyetlen birkáját. Szovjetellenes gyűlöletét bizonyítja az az eset, amikor egy letartóztatottat félholtra vert azért, mert meghallotta. hogy társát „itováris"-nak szólította. A belgrádi éhség A bűncselekményekben nem marad el Pavle Lakovics volt csetnik — most UDB-százados — sem. Ma még vérengzőbb, mint a csetnik.harácsolások idején vollt. A Komovina-hegységben hajszát indított az illegális harcosok ellen, akik megsebesítették. Sebesülését azonban eltitkolja a nép előtt. — Nincsen már messze az a nap — fejezi be leve'ét a montenegrói imunkás —, amikor a nép leszámol majd ezekkel a fasiszta bűnözőkkel és akkor majd Tito fasiszta, gyilkos és kémbandájaval együtt a nép bírósága ete kerül.'' A belgrádi éhínségről és nélkülözésekről egy anya a következőket írja: „Gyermekeim nemcsak hogy a kiflit nem isimerik, de még fejet is a legritkább esetben látnak. Boldogok vagyunk, ha egy hónapban kétszer kapunk egy kis tejet. De Ti|ó. éknak eszüben sincs javítani ezen a helyzeten". „igyatok szóla-te[etM „Ezt bizonyítja az a tény Is. hogy a szója-babból készült fejet propagálják, azt állítva, hogy nagyon egészséges, sőt még a csecsemőknek ls adható. Az UDB martalócai és a magasrangú tisztek, állami hivatalnokok persze nem szója-tejjel táplálják gyermekeiket. Ha panaszkodunk, a titóisták azt a tanácsot adják, vigyük el gyermekeinket a gyermek-étkezdébe, otf „szabadforgalomban" adnak tejet. Sokan hittünk ebben és elvittük gyermekeinket, de elkeseredésünk annál nagyobb volt, amikor megtudtuk, hogy gálád módon becsaptak. Papíron valóban szabadforgalomban árusítható ott a tej, — csak éppen a tej hiányzik, mert tejet oft egyáltalán nem lehet kapni. Holmi dohos — az UDB-raktárai" ban megromlott — lisztből és silány műanyagból készült száraz süteményt kaptunk, amelyet kiéhezett gyermekeink megettek ugyan, de megbetegedtek tő'e. Nehéz leírni szenvedéseinket — folytatja a belgrádi anya —, amikor csenevész gyermekeinkre nézünk, akiknek a szeme is kopog az éhségtől. — Tudja meg az az átkozott Tito — fejezi be levelét a belgrádi anya —, hogy irii anyák mindnyájan ellene vagyunk és életünket sem sajnálva harcolunk és harcolni fogunk, hogy gyermekeink ugyanolyan boldogan és vidáman élhessenek, mint ahogy a Szovjetunióbaji és a népi demokratikus országokban c'nek a gyermekek". kérdésének egy része". A burzsoánacionalista politika nagy károkat okozott a nemzeti felszabadító harc során, a szlovák felkelés 'dején is. Ennek a politikának következménye az, hogy Husák és Novomesky elvtársak a Pártot nem mint a munkásosztály pártját tekintették, hanem mint a baloldali, kispolgári értelmiség pártját. Mindez elősegítette a reakció munkáját, amely akadályokat gördített a népi demokratikus rendszer útjába. Igyekezett megbontani a Csehszlovák Köztársaság munkásosztályának egységét, szabotálta az ipar államosítását. Burzsoá-nacionalizmus hatolta it Clementist is, akinek csoportja nem volt mentes a burzsoá ideológiától és nem marxista álláspontot foglalt el. Siroky elvtársi a kongresszuson világosan leszögezte, hogy amikor a burzsoá-naclonalista ideológia ellen harcolunk, a Párf egységéről van szó. „Pártunk csak" akkor vívhat sikeres harcot a burzsoá ideológia megnyilvánulásai ellen — mondotta. Siroky elvtárs —, csak akkor nevelheti sikerrel tagjait és a dolgozók széles tömegeit, a marxi-lenini elmélet, a szocialista hazafiság és proletárnemzetköziség szellemében, ha valamennyi vezetője és szerve a marxlsmus-leninizmus halhatatlan tanítását fogja követni, ha a Párt következetesen fog harcolni saját soraiban az ellenséges és idegen ideológia mindennemű megnyilvánulása ellen." Franco golyóálló mellényt vásároltatott Angliában A ,,Daily Telegraph" értesülése szerint az egyik angol cég egy 20 font súlyú golyóálló mellényt készíteti\ amelyet egy belga repülőgép Madridba szállított. A cég képviselője kijelentette: nem tudják, kitől jött az ereden megrendelés, de valószínű, hogy a mellényt Franco viseli majd Csendélet Amerikában Vlsconsin-állaim Mirina városkájának fasiszta elemei, a* Amerikai Légió fasiszta szervezetének tagjai, egy reggel elfogták Ralph Kronenwettert, a város polgármesterét. Egy szál pizsamában húzták ki ágyából és a város többi vezetőjével együtt rács mögé dugtak, hogy az egész napot nyugodtan fosztogatással tölthessék el. A polgármester és a lelkész annyira megrémültek a fasiszta pogrom'ovagoktól, hogy szörnyethaltak. Jellemző, hogy mindezidáig senki sem merészelte a pogrom szervezőit felelősségre vonni. AZ APA Néuem Tvi vietnámi asszony elbeszélése A vietnámi népj hadsereg sikereiről adnak hírt nap, mint nap a jelentések. Vietnám népe sikeresen veszd fel a küzdelmet az elnyomó imperialisták ellen. A küzdelemből a férfiak mellett a nők is kiveszik részüket. Egy ilyen harcoló nő elbeszélését adja az alábbi leírás. Hazámban ma háború dúl. A vietnámi nép fegyvert fogott a francia imperialisták ellen, akik rabszolgasorsban akarnak tartani minket. Az imperialisták lerombolják országunkat, meggyilkolják gyermekeinket, vérrel borítják hazánkat. De vájjon meg tudják-e félemlíteni a szabadságukért harcoló embereket? Amikor harcba kezdtünk, katonáinknak csak hatalmas husángjaik •'s a puszta kezük volt a fegyverük, de a harc folyamán megszerezték maguknak a puskát. Megtanultuk, hogyan kell legyőzni az erős ellenséoet, a jó szövetséges — a gyűlölet segítségével. Hallottatok már az élő fáklyákról? Saigon ifjúmunkásai behatottak az ellenség benzinraktáraiba, leöntötték magukat benzinnel és meggyújtották mAgukon a ruhát, hogy így robbantsák fel az egész raktárt. Ki tanította ezt az ifjúságot arra, hogy így szeresse hazáját és így gyűlölje az ellenséget? Az országban szájról-szájra jár a története annak a bátor lánynak, akit Min Hajnak hívtak. Bátorsága még az ellenség fülébe is eljutott. Egyszer kereskedőnek öltözött, hogy bejuthasson az ellenség táborába. Beszélt a francia katonákkal és azok megtagadták a vietnámi nép elleni harcot.. Másnap munkásruhát veti fel és egy ellenséges területen fekvő gyárba ment el a munkások közé, alak szavára beszüntették a munkát. Megint máskor parasztruhában utazott faluról-falura és a parasztok odahagyva házaikat, az erdőbe vonultak harcolni. Olyan erős volt Min Haj szavának igazsága, hogy az emberek annak hallatára mindenhova követték őt. Az ellenség félt Min Hajtól. A francia kormány 50.000 frank vérdíjat ígért annak, aki elfogja. De az emberek mindenütt tárt karokkal fogadták. A nép megvédte leányát. Egyszer azonban elfogták. Mielőtt megölték volna Min Hajt, a hóhérok halálra kínozták. Mindent ki akartak szedni belőle, de ő egyetlen szót. sem árult el. Akkor ketrecbe vetették és megkezdték a bírósági tárgyalást. Még « legtávolabbi falvak lakói is eljöttek erre a tárgyalásra, hogy utoljára láthassák Min Hajt. A hóhérok kihirdették a halálos ítéletet. Min Haj meg sem remegett. És ekkor valaki a tömegből ezt kiáltotta felé: — Áruld el nekünk, Min Haj. ki tanított téged bátorságra? — Az apám — felelte ö. — És hol van a te apád? — kérdezték újból. •— Itt van velem — válaszolta a lány. — Hát hogy hívják a te apádat? És ekkor Min Haj kiejtette azt a nevet, amelynek hallatára rémület vesz erőt a bírókon és amely bátorsággal, ön tudattal tölti el az elnyomott népeket: — Az én apámat... Sztálinnak hívják!