Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-11 / 133. szám

VASÁRNAP, 1950. JÜNIUS 11. 5 Ax etméiel napi kérdései a tömegekkel való kapcsolat — a iofsevik Párt legyöztiefetlenségének forrása A marxista-leninista párt — ikásoszíály része. Elvá­laszthatatlanul összenőtt a töme­gekkel, ,,a Párt a megtestesülése an­nak a kapcsolatnak, mely a mun­kásosztály élcsapatát, a munkásosz­tály milliós tömegeihez fűzi Bár­mily kitűnő élcsapat is a Párt és bármily jól van is szervezve, még­sem élhet és fejlődhet, ha nincs kap­csolata a pártonkívüli tömegekkel, ha nem sokszorozza meg ezeket a kapcsolatait, ha nem fesz, mind erő­sebbé őket Ha a Párt begubózik, ha magát a tömegektől elkülöníti, ha elveszti, vagy csak gyöngíti is kap­csolatait, saját osztályával, akkor elveszti a tömegek bizalmát és támo­gatását, következésképpen elkerül­hetetlenül el keli pusztulnia. Hogy a Párt teljes életet éljen és fejlőd­jék, ahhoz meg kell sokszoroznia a tömegekkel való kapcsolatát és meg kell nyernie osztálya milliós töme­geinek bizalmát." A párt és a tömegek elszakíthatat. lan kapcsolata, a mindennapi gon­doskodás ezen kapcsolatok kiszélesí­téséről és megerősítéséről, magából a marxizmus szelleméből fakad, a marxista-leninista világszemlélet egyik alapja , A marxizmus darabokra törte az anarchisták, blankisiíák, az orosz na­rodnyikok tudományellenes, idea­lisztikus nézeteit, akik azt erősítet­ték, hogy a történelmet nem a nép, hanem az egyes kiváló egyéniségek, a hősök formálják. Lenin rámutatott arra. Hogy ha a jobbágy társadalomnak százak vol­tak a megalapítói, ha a kapitalista társadalmat ezrek és tízezrek hoz­ták létre, akkor a szocialista társa­dalom felépítésében a néptömegek milliói kell, hogy résztvegyenek. \ a agától értetődik, a „tömeg"-röl a bolsevista pártnak, mint az alkotó marxizmus pártjának dialek­tikus szemlélete van. „A ,tömeg' fo­galma — mondotta Lenin —, válto­zó. aszerint, amint a harc karaktere változik." A cárizmus éveiben, ami­kor a párt földalatt müködö'tt, az a néhányezer munkás, akj forradalmi módon működött, már tömeget alko­tott. „Midőn a forradalmat már eléggé előkészítették, a „tömeg" fo­galma ismét más; a néhányezer munkás már nem a tömeget jelenti. Ez a s-ó valami mást kezd meghatá­rozni. A fömeg fogalma megváltozik olyan értelemben, hogy alatta a többséget értjük és nemcsak a mun­kások többségét, hanem az összes kizsákmányoltak többségét is. Az ér­telmezés más módja a forradalom szá­mára megengedhetetlen." A szovjet korszakban a ,.tömeg" fogalma egy­beolvad annak a népnek a fogalmá­val, amely a kommunizmust építi. A dolgozók széles tömegének az aktív társadalmi és állami munkába való bevonása — a szocialista építés fontos feladata. A marxista párt nem lehet igazi vezére a munkásosztálynak és az összes dolgozóknak, ha azonkívül, hogy nem tudja a népei tanítani, de nem is tanul a néptől, nem tanulmá­nyozza a tömeg harcának praktikus tapasztalatait. A lenini követelmény lényegét „tanulni a néptől" a leg- j nagyobb világossággal határozta meg Sztálin, Ez azt jelenti, mindenek­előtt. hogy a vezetők nem nagyké­pűsködhetnek. Meg kell érteniök, hogy nem rendelkeznek minden tu­dással, amely a helyes vezetéshez szükséges Ez azt is jelenti, hogy a vezetőknek egyirányú tapasztalatait, ki kell egészíteni a tömegek tapasz­talataival. a párt tömegeinek ta­pasztalataival, a munkásosztály ta­pasztalataival. a nép tapasztalatai­val. Innen ered a párt szent kötele­zettsége; egy pillanatra sem szabad meggyengíteni, de még annál ke­vésbbé szétzúzni a tömegekkel való kapcsolatot; figyelemmel kell hall­gitni a tömegek hangjára, a párt egyszerű tagjainak szavára, a nép szavára. ^Bolsevik Párt története, vezé­reinek; Leninnek és Sztálin­nak — tevékenysége, nagyszerű pél­dája annak, miként kell tanulni a a néptől. Midőn Lenin 1905-ben a Ta­nácsokban, amelyeket a munkásosz­tály forradalmi alkotással hozott létre, meglátta a proletáriátus ál­lamhatalmának leendő szerveit — ez a néptől való tanulást jelentette. Midőn Sztálin 1927-ben az egyik uk­rán kolhoz kezdeményezésében, amely traktorjaival segítséget nyúj­tott a parasztoknak, felismerte a fa­lu szocialista átalakításának nagy­szerű emelőjét — ez a tömegtől va­ló tanulást jelentette A párt valódi kapcsolata a töme­gekkel meg nem nyugvó harcban nyilvánul meg a két ellenséggel — szervezetek, a munka jegyében ala­kulnak. Ott létesülnek, ahol az em­berek érintkezése a munkában nyil­vánul meg; az üzemekben, a gyárak, ban, hivatalokban, kolhozokban és így tovább. Az első pártszervezetek legfontosabb feladata a dolgozók kapcsolatának megvalósítása volt a pártszervek vezetőivel. Minden párt tagnak valamelyik pártszervezetben kell dolgoznia; egyik alapkötelessé gük állandóan erősíteni a kapcsolatot a tömegekkel és a maga idején ki­elégíteni a dolgozók szellemi és anyagi szükségletét^ A pártnak a néppel való kapcso a szektánsággal és a maradiakkal, A ' latában és a vezetés megvalósítású Bolsevik Párt egész történelmén vö­rös fonalként húzódik végig ez a harc. A bolsevikek számára idegen törekvés az, hogy elkülönüljenek a tömegtől, bezárkózzanak a kis párt. „héjba", szektává alakulva át. A bolsevikeknek épp úgy idegen az a törekvés, hogy alávessék magukat a maradi elemek maradi hangulatának) azáltal, hogy utánuk kullognak. A nyugat kommunista pártjai bolsevi­zálásának legfontosabb feltételét Sztálin elvtárs a következőkben je­lölte meg: „Szükséges az, hogy a párt össze tudja egyeztetni a magasabb elvisé­get (nem szabad összetéveszteni a szektánsággal) a tömegekkel való kapcsolatok maximumával, (nem sza­bad összetéveszteni a maradisággal), ami nélkül nem csak az lehetetlen a párt számára, hogy tanítsa a töme­get, hanem hogy tanuljon is tőle, nem csak vezesse a tömegeket és felemelje a párt színvonalára, hanem, hogy hallgasson a tömeg szavára is és felismerje a legfájóbb szükségle­teit." I *nin elvtárs a tömegekkel való kapcsolatban a „, forradalmi­marxista párt legfontosabb tulajdon­ságát látta ,,A proletariátus forra­dalmi pártja,.. — mutatott rá — nem méltó addig nevére, mig nem ta­nulja meg összekapcsolni vezetőit az osztállyal és a tömegekkel egy egy­séges elválaszthatatlan egészbe." Le­nin és Sztálin kidolgozták és elmé­letileg megalapították azokat az uta­kat és módszereket, amelyek bizto­sítják a párt kapcsolatát a töme­gekkel és ezeknek a kapcsolatoknak az erősségét A marxista párt tö­megkapcsolatának megerősítésére szolgál magának a pártnak a szer­vezeti struktúrája, amelynek kifeje­zését az alapszabályzatban találjuk ÉS BÉKE LESZ! Az én erőm a népben vert gyökért s a dolgozókkal óriás vagyok. Az én erőm magában mit sem ér, u tömegekkel növök, áradok! Csak egy vagyok a sok elvtárs közöl, mert így tudjuk mi, szabad emberek: egy országot kaptam én örökül s azt Sztálin adta és a Szovjetek. Szabad vagyok, s százszorosan boldog, az ellenségtől van mit védenem; az iskolát, s a ruhát, mit hordok nem veheti el tőlem senki sem. S öreg szüleim derös mosolya, (mely késve bár, de ért kalász Szűk helyen él már, s mindjobban vcszetti s kikkel bntitott századokon át, mint faltörő kost, a püspököket s az összes szenteket uszítja ránk. Békét akarunk! — zúgják milliók s megreng a Föld. A sok kemény ököl végsőt sújt rátok hazát-árulók. A nép, ha mozdul, minden gazt söpör! Békét akarunk! Halld hát. Vatikán! Vesztett kísérlet a kereszt alatt szitani újabb bűnt a bűn ntán. Mint pörölyt emelem fel szavamat: kommunistává nevelt Pártom, nem lesz énhozzám többé mostoha, ezt sem veheti el tőlem senki sem. S a Kedves arca sem halványul el, piros lesz mindig, s ilyen fiatal. Csak több lehetünk mi az évekkel, Kommunizmust érünk fiainkkal. nekem) szcnnyből, mocsokból magasra Az én kezemből nem vesz ki semmit a tőke csontos, gyilkoló keze. Az én hazámat vörös zászlók lengik s őrt áll felette Sztálin Serege. Csak egy vagyok a sok elvtárs közöl, mert igy tudjuk mi, szabad emberek: nz én hazámnak esak az nem örül, ki láncra verte eddig népemet. A tengereken túl és innen is ugrásra készen áll a fenevad: színes testvérek ellen tankot visz PÁRTÉLET meg. A párt alapját — az első párt- nagy vezetője ban, a pártonkívüli aktívára kell tá maszkodnia. Az ilyen aktíva — amely a legfontosabb összekötő ka­pocs a párt és az osztály között, a párt akaratának a tömegbe való át­vivője. A párt ereje — a körülötte lévő pártonkívüli aktíva jelenlété ben van, amely a párt és a munkás­osztály között a hidakat alkotja. Az ilyen aktíva összeköti a pártot i széles pártonkívüli tömeggel. Egy idejüleg ez — legfontosabb tartalé­ka, ahonnét a párt új erőt merít. „A párt — mondotta Sztálin — nem vihetné a harcba a munkásosztály | legyilkolni az elnyomottakat. milliós tömegeit, ha nem lenne körü­lötte ez az együttérzők tömeges ak­tívája. Az ilyen aktivá segítsége nél. kül a párt nem tudja megvalósítani a milliós tömegű nép vezetését Ez — a vezetés egyik alaptörvénye." A pártnak a néppel való kapcso­latának megvalósításában a szakszervezetek, a sajtó, az ifjúsági szövetségek, a nők szervezetei, stb. játszák a legnagyobb szerepet^ Mind­ezek a szervezetek összekötő gyep­lők, amelyek egyesítik a pártot a munkásosztállyal és a nép tömegei­vel. h , A tömegekkel való elszakíthatat­lan kapcsolat — a bolsevikek párt­jának legfontosabb tradíciója. Egy pártnak sem volt és nincs olyan te­kintélye a nép közötti, mint amilyen­nel a Bolsevik Párt rendelkezik. A szovjet nép forrón szereti pártját, melynek vezetésével kivívta szabad­ságát, felépítette a szocialista társa­dalmat, megvédelmezte hazája füg­getlenségét a külső ellenség ellen és biztosan halad a kommunizmus felé. A szovjet nép a sok éves tapasztala, tokból meggyőződött arról. hogy Lenin-Sztálin pártja — a nép érde­keinek valódi kifejezője, a dolgozók felülmúlhatatlan megszervezője és emelt. Hej, püspökök, az én hazámon a gyárakkal a búza is kikelt! Vöröslik, izzik a mi csillagunk, ki magának vet, magúnak arat. IA Duna mentén kis nemzet vagyunk, de a nép egy országot igazgat. S mi tegnap még csak terv volt papiron, az ma már vasúf, kórház, iskola. Az egész ország nagy virágszirom: s ezt nem hervaszthatjátok el soha. És béke lesz, és a legnagyobb tervünk, hogy minden ember éljen boldogan. Sokan vagyunk és győzünk, szerelmünk az élet, amely már kezünkbe' van. LŐDI FERENC. A szegedi ifjúmunkások kórusa szerepel a DISz első kongresszusának budapesti kultúrműsorán A Dolgozó Ifjúság Szövetsége megalakulása előtti héten a kon­gresszusi készülődés mind a ter­melő-, mind a kulturális munka területén fokozódik. Ifjú művé­szeink és kul.úrcsoportjaink lel­ke sen készülődnek a kongresz­iszusra, amelynek tiszteletére kul­turális események egész sorát rendezik. Az Ifjúsági.. Színház 15-én es­te köszön, i a tanácskozásra ké­szülő küldőt eket az ,/Ér.ünk harcoltak" című színdarab elő­adásával, amelyet Sólyom László fiatal munkásiró irt. Június 16-án az ünnepi meg­nyitót köve.ő műsorban részle­teke; mutatnak b^ a „Páris lángjai" című Aszafjev-balettből. A következő nap estéjén a tá­bo:\űz mellett a Gellér'-hegy ta­báni oldalán szabad éri színpa­dot létesítenek. A tábortűz szín­padán a MIN S-t központi tánc­csopor ja a központi honvéd mű­vészegyüttes és az ifjúsági kul­úrverseny néhánv le kiválóbb csoportja lép fel, köztük a MAVAG táncegyüttese és a sze­gedi ifjúmunkások kórusa. Fel­lép a nemrég Szovjetunióban járt két ki'finő operaházi bale t­művész, Rab Is ván és Kovács Nóra is, valamint Mádd Szabó Gábor színművész is és a Har­sányi-együttes. A kongresszus küldötteinek kulturális programja 19-én zárul. J Ekkcr tartják a Nemze i Szín­ház fiatal művészei első studió­előadásuka; a DISz kongresszus tiszteletére. Nikolai Virta szov­jet drámaíró „Kárhozottak ösz­szeesküvése" című darabját ad­ják elő, amelynek szír.rehozata­lát a színház fiataljai kongresz­szusi munkafelajánlásban vállal­ták. A kongresszus utolsó estéje minden fiatalt megmozgató bé­keünnep lesz, amelyen dallal, tánccal, prózával szerepel majd minden kultúresoport. fl M3SZGVLET délelőtti légiiái-ata mellett a délutáni légijárat is megmarad Közöltük a napokban, hogy a MASzOVLET reggel 8.40-kor légijá­ratot indít hétfőtől kezdve Szeged­ről Budapestre. Sokan azt gondol­ták, hogy ezzel a délutáni légijá­rat megszűnik. . A MASzOVLET társaság ezúton is értesíti Szeged dolgozóit, hogy a délelőtti légijárat I mellett a délutáni légijárat is meg-' maradt továbbra is. Fog!alkozzusik egyénileg is az új tagokkal és tagielölfekkel Á Jutafonógyár pártszervezetének tag­és tagjelölt-felvételi munkájáról „Rengeteg azoknak a panaszoknak a száma, melyek arról számolnak be, hogy munkások és parasztok, értel­miségiek beadják tagfelvételi kérel­müket és ezek a kérelmek hónapokig fekszenek elintézetlenül, közben senki sem foglalkozik a jelentkezők, kel, nem beszélik meg velük, hogy miért húzódik az ügyük" — mon­dotta Ráko-í elvtárs február 10-i be. szédében. Ezélkel a szavakkal le­hetett legjobban jellemezni a Juta­fonógyár tag. és tagjelölfelvéíeli munkáját az elmúlt esztendő má­sodik felében. Az íróasztalban hat agjeiöitfelvételi kérelem poroso­'<'*. Ezek után nem csodálkozha­tunk azon, hogy a Jutafonógyárban az elmúlt évben egyetlen tagjelöltet sem vettek fel, pedig a pártszerve­zetben igen kevés volt a fiatalok száma. Az új vezetőség munkája jelen­tős fordulatot eredményezett a Jutafonógyár pártszervezetének tag­és tagjelöltfeivételi munkájában. Ezév januárja óta tizenhét tagjelöltet vettek fel a pártszervezetben. A tagje­löltek legnagyobbrésze fiatal, a termelésben élenjáró dolgozó. A pártszervezet ezért tudott ered­ményeket elérni a tag- és tagje­löltfelvételi munkában, mert a vezetőség és a népnevelök is rend­szeresen foglalkoztak és foglalkoz­nak ma is azokkal a pártonkívüli dolgozókkal, akik jó munkájukkal a Párt iránti szeretetükkel bizo­nyítják be. hogy méltók arra a nagy megtiszteltetésre, hogy a Párt tagjelöltjei sorába kerüljenek. A vezetőség tervszerű kádermunká'i folytat a pártonkívüli dolgozók körében, különösképpen foglalkoz­nak azokkal, akik élenjárnak a termelésben s érdeklődést mutat­nak a Párt iránt. Sűrűn elbeszél­getnek velük, érdeklődnek, hogyan képzik magukat, mennyire tájé­kozottak a napi problémákban. Mind a tizenhét tagjelölt agitáci­ós munkát végez a tízesbizalmiak irányításával és támogatásával. Ál­talában jól láfják el feladataikat, de egyesek munkájában vissza­esés mutatkozik. Ezek az elvtársak, amikor felvetlek őket tagjelöltnek, igen aktívak voltak, érdeklőd­tek a pártmunka iránt, de most aktivitásukban visszaesés tapasztalható. Rácz Ferenc elvtárs tagjelölt, pél­dául az elmúlt hónapokban sok- nak. kalta jobban végezte munkáját, mint most. Nagy Ferencné elv­társnő tagjelölt, a legaktívabb mun­kát végzett kulturális vonalon, szorgalmasan végezte falujáró munkálat, de egy idő óta nála csökkent a pártmunka iránti lel­kesedés és odaadás. Természetesen a tagjelöltek mun­kájában mutatkozó visszaesés oka elsősorban az, hogy a vezetőség a sikeres tagjelöltfeivételi munka eredményei láttán megelégedett az eredményekkel, nem igyekezett to­vábbfejleszteni azokat. A vezetőség nem foglalkozott kellőképen a tag­jelöltekkel. 'A' pártszervezet veze­tősége legutóbb foglalkozott a tag­jelöltek munkájával. A tagjelöltek aktivitásának fokozása érdekében a vezetőség elhatározta, hogy külön-külön egyénenként fog­lalkoznak a tagjelöltekkel, hogy lássák, a pártszervezet nem­csak felvette őket, hanem érdek­lődik munkájuk iránt és támo­gatást ad nekik munkájuk sikeres elvégzésében. A tagjelöltekkel való foglalkozás hiányosságait megtár­gyalták a pártbizalmi értekezleten is és felhívták a pártbizalmiak fi­gyelmét arra, hogy a jövőben sokkal alaposabban foglalkozzanak a hozzájuk beosztott tagjelöltek­kel. A Jutafonógyár pártszervezetének új tagjai és tagjelöltjei igyekez­nek élenjárni a termelőmunkában és megköszönni Pártunk bizalmát. Ocskó Antalné elvtásrö. akit nem­régen vettek fel tagnak, az üzem legjobb munkása. Kakuszi István elvtárs is megkapta már tagköny­vét, ö az üzem legjobb újítója. Eddig már hat újítást adott b". Rácz Ferenc elvtárs újító, Stumpf Péter elvtárs, Nagy Fe­rencné elvtársnő, Lakó Antalné elvtársnő mindannyian tagjelöltek, telje. sitmenyük 125—130 százalék. Zombori elvtárs tagjelölt bevezette az esztergapadon a többkéses rend­szert és igy kiváló eredményt ért el a termelésben, 'A' tag- és tagjelöltfelvétel párt­építési munkánk igen fontos terü­lete. Nagy felelősséggel és oda­adással kell végezni a tag- és tag­jelöltfelvétcllel kapcsolatos mun­kát. A Jutafonógyár pártszerveze­tének továbbra is tervszerűen kell foglalkoznia a tag és tagjelöltfel­vétellel, fokozni kell egyénileg is az új tagokkal és tagjelöltekkel való foglalkozást, nagyobb gon­dot kell fordítani ideológiai to­vábbképzésükre, hogy jól eltudják látni azokat a feladatokat, ame­lyek a termelésben és n nártszer­vezet megerősítésében reájuk hárul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom