Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-07 / 130. szám

2 SZERDA, Í95Ö. JÚNIUS X ( „Megtiszteltetés a Part ifjúsági csapatának tagjává lenni" Két nap alatt közel 50 ifjúmunkás csatlakozott az ifjúság szervezetéhez a Magyar Kenderben a küldöttválasztó gyűlés előtt SzIT-tag, illetve a lélesülő DISz tagja, a többiek szabadságon van­nak, de azon leszünk, hogy őket i<< bevonjuk nagy munkánkba. Ezt az eredményt a Párt segít­ségével, segílő támogatásával ér­tük el. Tudatosítjuk ifjú társaink között milyen megtiszteltetés ré­szünkre, a Párt ifjúsági csapa­tának tagjává lenni, a Párt cél­kitűzéséért dolgozni, a Rákosi elvtárs által irántunk megnyilat­kozott bizalomnak jó munkánk­kal megfelelni. Követjük Pártunk útmutatását, követjük a dicső Komszomol példáját." — Már eddig is idetartozónak éreztem magam a SzIT-be, —mon­dotta mosolyogva Jenei Júlia fia­tal szövőmunkás — és most még inkább örülök, hogy majd én is tagja lehetek a Párt ifjúsági szer­vezétenek. Minél jobb munkával akarok erre méltó lenni és szerei­ném túlteljesíteni kongresszusi fel­ajánlásomat. Hozzá hasonlóan gondolkodnak a többiek is, lányok és fiúk egyaránt az üzemben s igy beszélt Bozó Pál, Nagy Béla áru­hordozó, de ezt fejezte ki Patkós Erzsébet, a versenyiroda dolgozója is. A holnapi küldöitválasztó nagy­gyűlés, a DISz megalakításának fontos állomása, a régi SzIT-tago­kat még fokozottabb munkára ser­kenti a termelésben és mozgalmi téren egyaránt. Szeretnék még jobb SzIT munkával hozzájárulni Pártunk If­júsági szervezetének megalakításá­hoz, — ezzel fordul a SzIT üzemi vezetőségéhez Lippai Nagy Antal áruhordozó, de vele együtt többen is az eddig kevésbbé aktiv SzIT­tagok közül. A'z üzem minden fiatalja nagy lelkesedéssel várja a holnapi kül­döttválasztó gyűlést, ahol Csongrád megye ifjú küldötteit választják meg a kongresszusra. Virágcsok­rokkal diszítik majd fel a gépeket, s feldíszítik az üzemet is a nagy jönnek külöfteik megválasztására a megye legkiválóbb ifjúmunkásai, dolgozó parasztfiataljai és diákjai. A Magyar Kender SzIT-ifjúsága énekszóval, zenekarral vonul majd fel a küldöttválasztó gyűlés kö­szöntésére és velük megy az idő­sebb elvtársak egy csoportja is. Szeged többi üzemében ts hasonló lelkesedéssel készülnek a küldöttválasztó gyűlés napjára és ebben a lelkes előkészületben a Pártunkhoz tartozó ifjúsági tömeg­szervezet iránti szeretet nyilatko­zik meg. Ezt bizonyítják azok a levelek is, amelyek szerkesztősé­günkbe érkeziek. Majoros János a Dohánygyár ifjúmunkása például u többi között így ir: „Az új, Pártunk (ital vezetett ifjúsági szervezettől sokat vár a magyar munkásosztály, új, az eddi­ginéi sokkal nagyobrb feladatok megoldását várja. Ezt a ránk, az ifjúságra váró nagy feladatot, fo­gadjuk, hogy a lenini Komszomol­hoz méltóan, hűséges, odaadó mun­kával, képességünkhöz és tehetsé­günkhöz mérten a legtökéletesebben hajtjuk végre". „Sokkal könnyebb lesz a mun­kánk ezentúl, _ Igy írt Fahisi Já­nos, szalámigyári ifjúmunkás — mert közvetlen a Párttól kapjuk majd az útmutatást. Egy szervezet­ben leszünk üzemi fiatalok, paraszt­fiatalok és diákok, s így sokkal könnyebb lesz Pártunk vezetésével még közelebb jutnunk egymáshoz, hogy összekovácsolva erőnket visz­s^averjük az imperialista háborús uszítókat és harcoljunk a béke mellett". Szeged valamennyi fiataljának gondolatait fejezik ki ezek a sza­vak és Szeged minden fiatatja jobb munkával, lelkes igyekezettel ké­szül a holnapi küldöttválasztó nagygyűlésre s ezentúl a Pártunk­hoz tartozó Ifjúsági szövetség meg­alakítására, amely békénk megvé­désében jelent erős fegyvert min­nap alkalmából, amikor Szegedre den dolgozó magyar fiatal számára. 99 4 dolgozók fegyelmezett és becsületes munkája elengedhetetlen feltétele a terv teljesítésének" A Pamutipari NV komplexbrigádiának munkája a SzOT határozatának végrehajtásában FALUSI BÉKEBIZOTTSAGOK HARCA KENYERÜNKÉRT, BÉKÉNKERT A békefelhívási aláírásgyűjtő mozgalom idején nemcsak a vár rosokban, hanem a falvakban ós a tanyákon, így mindenfelé Sze­ged környékén is a dolgozó pa­rasztság nagy lelkesedése mel­lett alakultak meg a békebizott­ságok. Ezek a békebiaottságok jár'ak elől az aláírásgyűjtésben s a dolgozó parasztság hatalmas tömegének aláírását gyűjtötték össze az atomfegyver használata ellen, a háborús gyújtogató im­perialisták aljas szándékainak visszaverésére. A falusi békebi­zottságok munkája azonban ép­pen úgy nem fejeződhetett ez­zel be, mint ahogyan nem feje­ződött be a városi békebizottsá­gok munkája sem. Feladatuk a továbbiakban döntően az, hogy Pártunk vezetésével élenjárja­nak a békeharcban, élenjárjanak a béke megvédésére mofzgositó munkáiban. Dolgozó parasztságunk legfon­tosabb teendője most a növény­ápolási munkák gondos elvégzé­se, s az aratási, cséplési, ter­ménybegyüjtési munkák előké­szítésének idejében való gyors lebonyolítása. Mindezek egyben szerves részei békeharcuniknak, hiszen a jó termés biztosításával erősítjük országunkat, erősítjük a Szovjetunió által vezetett bé­ketábor egyik erős bástyáját. Nem szabad kárbavesznie egyet, len szem gabonának sem s mész. szemenően vigyázni kell arra, hogy minél nagyobb sikerre ve­zessen dolgozó parasztságunk. Pártunk irányításával végzett egész évi nehéz munkája. Az imperialista háborús gyujtogatók magyarországi barátai, a kulá­kok, a klerikális reakció minden rendű és rangú tagja elkesere­detten igyekszik megakadályozni, hogy gazdag termést takarítson be a falvak, tanyák dolgozó né­pe. Rémhírekkel, szabotálással s egyéb fondorlatos eszközökkel igyekszik károkat okozni, hogy megzavarja népünk békéjét, A falusi békebizot.tságoknak dön­tően szembe kell szállniok az ilyen kísérletezésekkel, követke­zetes, állandó felvilágosító mun­kával kell visszaverniök támadá­saikat s jó szervező munkával kell mozgósítaniok a falusi dol­gozók legszélesebb tömegeált, á háborús uszítók aknamunkájával szemben. A békebizottságoknak kell tn­datosítaniok a falvaik, tanyák dolgozóiban, hogv a nyári mező­gazdasági munkák gyors elvég­zésével, a minisztertanács hatá­rozatának betartásával és a ku­lákok, a klerikális reakció táma­dásainak visszaverésével még boldogabb jövőnket, kenyerün­ket, békénket biztosítják. Pár­tunk szüntelen segítséget nyújt ehhez a munkához és a falusi békebizottságokon keresztül is segíti a dolgozó parasztságot fejlődésében, valamennyiünk ke­nyerének és békéjének megvédé­séért folytatott küzdelmében. Brigádok és munkacsapatok az uj szocialista mezőgazdaság alapjai Igaz Erzsébet elvtársnő, a Ma­gyar Kender SzIT titkára kedden reggel igy szólította meg a szövő­ben dolgozó Magyar Ibolyát: — Te, Ibolya, sokat gondolkod­tam én már azon, hogy miért is nem vagy te tagja a SzlT-nek, a mi ifjúsági szervezetünknek. Hiszen jó munkát végzel már néhány éve itt az üzemben, köztünk lenne a he­lyed. Igy kezdődött a beszélgetés, * rövidesen kiderült, bogy Magyar Ibolya is már régóta szeretne be­lépni a SzlT-be, csak eddig nem­igen szólt még róla. Most azonban a Dolgozó Ifjúság Szövetsége kö­zeledő megalakulása tnéglnkább fel­keltette benne a kedvet, hogy SzIT­es lehessen s utána ő is Pártunk milliós ifjúsági tömegsaervezeténck tagjai sorába tartozzék. SzIT-tag lett Magyar Ibolya, s vele együtt még sokan gondolkoztak hozsá hason­lóan, Pártunk ifjúsági szervezeté­nek megalakulása, a holnapig kül­döttválasztó gyűlés fokozódó érdek­lődést vált ki mindazokból is, akik eddig nem tartoztak az ifjúság szer­vezett soraiba Jelentős szerepe van azonban ebben a Jó felvilágosító munkának, amelyet a Magyar Ken­der legkiválóbb SzIT-tagJai Indítot­tak meg a küldöttválasztó gyűlés előtt. Hétfőn és kedden gépeik mel­lett keresték fel a SzlT-en kívülálló fiatalokat és elbeszélgettek velük az új Ifjúsági szervezet jelentőségéről. Ennek a felvilágosító munkának eredménve, hogy a Magyar Kender ifjúmunkásai kedden délután már a következő levelet Írhatták szerkesz­tőségünknek: „Kedves Elvtársak! Örömmel •vámolunk be arról, hogy tegnap és ma 48 új ifjúmunkás társunk csatlakozott ifjúsági szerveze­tünkhöz. Ezzel a Magyar Ken­der 270 ifjúmunkásából 250 A SzOT határozata többek között kimondja: ,.Folytassanak a dolgozók között állandó, szívós felvilágosító munkát, tudatosítsák az önként vál­lalt szocialista munkafegyelem je­lentőségét és azt, hogy „ munkafe­gyelem megbontói a dolgozó nép el­lenségei. Növeljék a dolgozók fele­lősségérzetét, tudatosítsák, hogy a dolgozók fegyelmezett és bersifle­,'tcs munkája elengedhetetlen felté­tele a terv teljesítésének" Nézzük meg, hogyan Igyekszik végrehajtani a SzOT határozatát a Textilkombinát kotnplexbrigádja. „I munkafegyelem megbontói a dolgozó nép ellenségei" — mondja a határozat Tehát néz­zük meg először a munkafegyelmet. Egy ilyen jelenséggel találkozunk máris, alighogy belépünk a Pa­mutipari NV kapuján. Nehezen for­gó nyelvvel és keresztben álló sze­mekkel, részegen jön Perneki Sán­dor egy műszaki dolgozó kíséreté­ben. A mellette elhaladó dolgozók megvetéssel néznek társukra- Tud­ják, hogy aki részeg- arra nem szá­míthatnak a munkában. Vétett a munkafegyelem ellen, tehát a dol­gozó nép ellensége. Perneki Sándort persze hazaküld­ték és tettéért másnap felett a fe­gyelmi bizottság előtt. A SzOT határozata óta a komplex brigád úgy igyekszik a munkaié gyeimet megszilárdítani, hogy min­den reggel készít egy kimutatást az előző nap igazolt, vagy igazolatlan hiányzókról és a«t nyolc órára a vállnlatvczetöségnek beadja- Ennek a kezdeményezésnek már eddig ts nagy jelentősége van, mert így míg aznan ki tudnak menni a mulasztók lakására és megállapítják, hogy mi okból nom jelentek meg munkahe­lyükön. Ennek az az eredménye, hogy egyre kevesebb az igazolat­lanul távolmaradók száma. Akt minden megokolás nélkül tá­volmarad munkahelyétől, azt fe­gyelmi elé áülitják, sőt még EIZ üzemből is eltávolítják. Példa erre Kovács Irma esete is, aki igazolat­lanul három napot hiányzott, tehát súlyosan megsértette a munkafe­gyelmet és azonnali hatállyal elbo­csátották. A munkafegyelem meg­szilárdításához nemcsak a megtorló intézkedések, fegyelmi bizottságok határozata szükséges, hanem a jó felvilágosító munka is. ..Folytassanak a dolgozók között állandó szívós felvilágosító munkát" A SzOT-nak ezt a határozatát úgy Igyekeznek végrehajtani a Textil­kombinátban, hogy a pártszervezet, az üb. és a vállalatvezetöség részé­ről agitációs brigádot szerveztek. Az üzem falára egy nagy táblára mindig kiírják a legjobbakat, de a legrosszabbakat is, akik leginkább elhanyagolják a munkájukat, celej­tes fonalat készítenek- Erről a táb­láról az agitációs brigád tagjai megállapítják, kik végeznek jó mun­kát, kik rosszat. Személyesen ke­resik fel az agitációs brigád tagjai a jó munkát végző dolgozókat, meg­kérdezik milyen munkamódszerrel dolgoznak és ezeket a dolgozókat s munkamódszerüket állítják példa­ként a rossz munkát végző dolgo­zók elé. Rámutatnak arra is, hogy a jő termelőmunkával, selejtcsök­kentéssel, becsületes munkával mennyire hozzá tudnának ök is já­rulni az ötéves terv végrehajtásá­hoz. Hogy jó munkát tudjanak a dol­gozók végezni és kevesebb selejt legyen, ehhez figyelembe kell venni a SzOT határozatnak azt a részét, amely így szól: „Növeljék a dolgozók felelősségérzetét" A komplex-brigádnak már ezen a té­ren is van egy elgondolása, ami nagyban elősegíti a dolgozók egyé­ni felelősségének forrását A komp!ex-brigád először is a hul­ladék és a selejtcsökkentést tartja szem előtt. Hogy ezt legnagyobb mértékig meg tudják valósítani és a dolgozók egyéni felelősségét fokoz­zák, vászonzacskókat helyeztek el a gépeken. A munka közben lehullott pamutot, vagy selejtes fonalakat ezekbe a zacskókba gyűjtik. A zacskókat megszámozzák, gépek szerint, majd a műszak végén ösz­szegyüjtik és a tartalmát lemérik. Igy meg tudják állapítani, ki meny­nyi selejtet, vagy hanyagságból összetaposott olajos pamutot ké­szített a műszak alatt. Ez a módszer igen alkalmas arra, hogy minden dolgozót le lehessen ellenőrizni, mennyi selejtett csinált. Ha túlsók a selejt, a dolgozó dorgálásban ré­szesül. Azonkívül felírják a nevét a rossz munkát végzők sorába ? ez arra buzdítja, hogy minél gondo­sabb, pontosabb munkát végezzen, minél kevesebb selejtje legyen, mert a selejttel nemzetgazdaságunkat ká­rosítja. Akiknek legkevesebb selejtjük, hul­halédjuk van, azokat megdicsérik s ezzel is buzdítják őket, hogy igye­kezzenek még jobb munkát végezni, sőt a kiválóbb eredményt elérőket az igazgatói alapból meg Is jutal­mazzák. Terme i élcsoportjaink eredmé­nyes és sikeres munkájához dön­tően segítették hozzá a sorra kialakuló mezőgazdasági brigá­dok és munkacsapatok. A továb­bi fejlődésnek és az előttünk ál­ló nagy mezőgazdasági feladatok, nak, így most az aratás, cséplés, terménybegyüjtés sikeres végre­hajtásának is fontos tényezője a jól megszervezett brigádmnnka. | A brigád | tulajdonképpen a termelőszövet­kezeti gazdálkodás munkaszerve­zetének alapegysége. Olyan mim­ka szervezeti egység, amely több évre alakul meghatározott na­gyobb munkaterületen és állandó nagyobb taglétszámmal, tervsze­rű és szervezett munkával fele­lősség mellett hajtja végre a cso­port által rábízott termelési fel­adatokat. Ezek a brigádok a ter­melőszövetkezeti gazdálkodásban éppen olyan szervezeti alapfor­mát. jelentenek, mint a műhelyek az ipari nagyüzemekben. A bri­gád is éppúgy, mint a műhely, bizonyos önállósággal rendelke­zik, megvan a felelős vezetője, állandó beosztottjai, gazdálkodik a rábízott termelőeszközökkel, az üzemterv ráeső részét brigádterv készítésével részletesen kidolgoz­za és azt szervezetten maga hají­ja végre. I | A munkaemapatoh j az egves brigádokon belül mű­ködnek, azoknak a munkáknak az elvégzésére, amelyeket megfelelő gépek hiánya miatt egyelőre csak kézierővel lehet elvégezni, vagy amelyeknek irányítása, megszer­vezése és ellenőrzése felté lenül a brigádnál kisebb munkaszerve­zeti egységek alakítását kíván­ják meg. A brigádok, : munkacsapatok megszervezésének kérdése a ter­melőcsoportok alapvető kérdése, hiszen a közös munka helyes meg­szervezését jelentik, amely dön­tően befolyásolja a munkafegyel­met, a munkáért való egyéni fe­lelősség kialakulását, a vezetés egyöntetűségét és biztonságát, a szakszerűség biztosítását, a ta­pasztalatok felhasználását, új munkamódszerek alkalmazását s mindezek hatására a termelési eredmények növelését. Ezen a téren is éppúgy, mint mezőgaz­daságunk korszerű fejTődésének minden területén a axoetaliata Sxovjetunló kolhozainak élenjáró fejlett me­zőgazdaságának bőséges tapasz­talatai állnak rendelkezésünkre. Ezek a tapasztalatok segítséget nyújtanak már most is a brigá­dok kialakítása idején és arra figyelmez etnek, hogy a brigá­dokat és munkacsapatokat a je­lenlegi gazdasági adottságokhoz, az üzemágak jelenlegi fejlettségi fokához és munkaerő szükségleté­hez képest szervezzük ugyan meg.de mégis mir a kialakítás­kor úgy történjék meg a szerve­zés, hogy a gazdaság fejlődésé­nek további szakaszaiban ruga'­masan felhasználhatók, alkal­mazhatók legyenek. A brigádokba, munkacsapatok­ba történő beosztásoknál egy­aránt figyelembe kell venni a csoporttagok önkéntes jelen'ke­zését, hiszen ax fínkénte**ég az egyik legnagyobb mozgató ereje a munkáknak. . Rendkívül fontos, hogy a ter­melőcsoport intézőbizottsága a brigádvezetők bevonásával min­den nagyobb munkaszakasz meg­indulása, így most az aratás, cséplés és terménybegyüjtés ide­je előtt elkészítse a munkasza­kaszok lebonyolítási tervét. A vezetőség a megbeszélés alapján határozza meg, a munkaszakasz folyamán az egyes brigádokra eső feladatokat. A brigádok mun­káját egyébként a részletesen ki­dolgozott és a brigádériekezleten ismertetett ! éven brigádterv szabja meg. Szükséges ezzel együtt, hogy a brigád tagjai á ­landóan tisztában legyenek a brigádok feladataival, munkája val, ezért a nagy munkaszaka szok előtti brigádértekezletekeu kívül hetenként is rendszeres ér­tekezleteken kell az egész bri­gádnak megbeszélnie feladatai'. A brigádok és munkacsapatok jól megszervezett munkáján, a pontos tervteijesító-sen, sőt túl­teljesítésen. az egvenlősdiség ki­küszöbölésén, a versenymozgalom minél nagyobb kiszélesítésén dön­tő mértékben múlik a Szovjet­unió példáját követő, új szocia­lista mezőgazdaság kialakítása. Felhívjuk az összes üzemi, hivatali és kerületi agit. prop. felelősök figyelmét: ma d. u. 5-1tor az agit. osztályon feltétlenül jelenjenek meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom