Délmagyarország, 1950. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1950-06-07 / 130. szám

3 HARC A KLERIKÁLIS REAKCIÓ ELLEN Révai József elvtárs beszámolója az MDP Központi Vezetőségének ülésén Révai József elvtárs a Központi Vezetőség ülésén beszámolójában a többi között ezeket mondotta: A klerikális reakció elleni harc kérdése nem új kérdés Pártunk és a magyar népi demokrácia fejlődésében és küzdelmeiben a felszabadulás óta. Mindenki tudja, milyen ádáz dühhel támadott iánk a Mindszenty által vezetett klerikális reakció 1945 óta a magyar demokratikus fejlődés döntő kérdéseiben: hogyan állt a földreformmal kapcsolatban a nagybirtokosok oldalára, a köztársaság kikiáltásával kapcsolatban a Habsburgok oldalára, hogyan védte minden egyes esetben azokat a kizsákmányoló osztályokat, amelyeket sorra-rendre szorítottunk ki és szorítunk ki a hatalomból és gazdasági pozíciókból. Nem új kérdés tehát a klerikális reakció elleni harc kérdése, de az a helyzet, amelyben a klerikális reakció fokozza támadásait népköztársaságunk ellen. Ezért kell nekünk is változtatni népi demokráciánk önvédelmének módszerein. A klerikális reakció aknamunkájának fokozódása összefügg először az osztályharc élesedésével az országban. A szocializmus építésének, a tőkés osztályok és elemek kiszorításának és felszámolásának politikája fokozza és élesíti a régi ural. kodó osztályok maradványainak ellenállását, fokozza és élesíti különösképpen a kulákság ellenállását. A klerikális reakció 1945-től kezdve a nagybirtokos és nagytőkés osztályok, a régi rendszer restaurációjának előharcosa Volt és az ma is, — éppen ezért támogatja életre-halálra a kulákság ellenállását a termelőszövetkezeti mozgalommal szemben. A klerikális reakció növekvő agresszivitása a magyar népi demokrácia ellen egyenes következménye és tükröződése az amerikai imperialisták fokozódó agresszivitásának, háborús uszításának. Az imperialista ügynökségek között az egyik legfontosabb szerepet kezdettől fogva a klerikális reakció játssza. És ez a szerep egyre fontosabbá vált, kapcsolatban azzal, hogy az imperialisták egyéb legális politikai ügynökségeit sorrarendre felszámoltuk Annál inkább igyekeznek egy olyan legális szervezetre támaszkodni, amely látszólag nem politikai szervezet, amely politikai céljait és módszereit „var. lásos" mezbe bújtatja és ezért különösen alkalmas arra, hogy legális szervezetével illegális aknamunkát folytasson; a katolikus egyházra. A klerikális reakció ma nálunk az Imperialisták ötödik hadoszlopának legfontosabb támasza. Közismert, hogy a Vatikán az amerikai imperialisták csatlósa és kiszolgálója. Különösen azokban a népi demokratikus országokban, amelyekben a népesség jelentős része, vagy többsége katolikus vallású, a katolikus klérus reakciós vezető köreiből kerültek és kerülnek ki igen jelentós részben a reakció agitátorai, a különböző imperialista szolgálatban álló kém- és szabotázsszewezetek aktív vezetői és résztvevői. Az imperialisták persze arra törekednek. hogy különféle ügynökségeik között együttműködést teremtsenek meg. Az emigrációs szemétdombon Pcyer Károly és Mihalovies között épp oly szoros az együttműködés, mint amilyen szoros volt már Peyerék és Mindszentyék között annakidején az országban. Nem véletlen az sem, hogy egyre inkább kialakul az együttműködés az imperialisták titoista ügynöksége és a klerikális ügynökségek között. A Tito-banda békét köt a klerikális reakcióval, arra készül, hogy a fasiszta horvát érseket, Stepinacot szabadonbacsássa. A magyar klerikális reakció is helyesen értékeli Jitoék fasiszta bandáját, tudja, hogy a népi demokrácia elleni harcban cinkosa és szövetségese. Az, hogy vannak az országban imperialista ügynökök és kémek, hogy van uszító és aknamunkát foly. tató klerikális reakció: növeli a háborús veszélyt. Ebből következik, hogy a békéért folytatott harcnak szerves része a harc az imperialisták kémei, ügynökei, szövetségesei ellen. A klerikális reakció elleni harc szerves része annak a küzdelemnek, amelyet a magyar dolgozók a béke megvédéséért vívnak. És hogy mi most erélyesebben és határozottabban vetjUk fel a klerikális reakció ellent önvédelmi harc kérdéseit, az elsősorban, abból a kötelességünkből ered, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket a béke védelmében. A klerikális reakció békeellenes és héboras uszítókat szolgáló aknamunkája élesen kifjezésre jirtott a magyar püspöki kar legutóbbi nyilatkozatában, amellyel a békemozgalom, a békeívek aláírása ellen fordult. Az a jezsuita köntörfalazás, amellyel a püspöki kar a békemozgalommal való szembefordulását leplerte, nem téveszthet meg senkit. Hiszen az amerikai imperialisták is a „békét" emlegetik, miközben folytatják háborús politikájukat. Értéke csak olyan békenyilatkozatoknak van, amelyek megmondják kereken, hol áll és ki az ellenség, A mi püspökeink általános békenyilatkozata és tényleges szembefordulása a kékemozgalommal, épp olyan jezsuita köntörfalazás volt, mint amilyen jezsuita kibúvó volt a nagy nemzeti ünnepünkkel, április 4-ével -kapcsola.ban, hogy a püspökök elrendelték ugyan a miséket á „hazáért" általában, de ugyanakkor megtiltották, hogy a templomokban a felszabadulásról, a Szovjetunióról, a Népköztársaságról egyetlen szó is elhangozzék. A magyar püspöki kar magatartása a békemozgalommal kapcsolatban azt jelentet'e, hogy a püspöki kar szembefordult a magyar dolgozó nép millióinak békeakaratával, szembefordult a Magyar Népköz ársaság kormányának békepolitikájával, kirekesztette magát a békéért küzdő magyar dolgozók nagy és egységes közösségéből és szócsövévé vált mindazoknak — volt nagybirtokosoknak. tőkéseknek, kulákoknak —, akiknek egye'len reménységük a harmadik világháború. Amikor egy asszonyküldö'tség akarta felkeresni Badalik veszprémi püspököt, a püspök helyett, aki nem fogadta a küldöttséget, a püspöki helynök mondotta az asszonyoknak: Az egyház „nem politizál", csak „Telkineveléssel" foglalkozik, Nem tudom, mit feleltek az aszszonyok, a püspöki helynök úrnak, de remélem, ezt felelték neki: A békemozgalom mellett kiállni, az politizálás, de kiállni az első világháború mellett, kiállni Hitler ós Horthy háborúja mellett: az „lelki nevelés" volt? Mi a püspöki kartól és a papságnak a'tói a részétől, amely az ő utasításait követve a békemozgalom ellen fordult, megkülönböztetjük a papságnak, elsősorban a lelkészkedő alsópapságnak azt a részét, amely őszintén és meggyőződésből csatlakozott a magyar dolgozó nép nagy békemozgalmáihoz. Tudjuk, hogy a békeíveket aláíró papok között voltak kétszínűek is, akik aláírták az íveket és azután elmentek agitálni a békemozgalom ellen. De a zömük nem volt kétkulacsos. Az a tény, hogy a papok százai írták alá a békeíveket, mutatja, hogy a katolikus egyház soraiban növekednek azok az erők, melyek a dolgozó magyar nép és a béke ellen forduló klerikális reakcióval szemben, készek együtthaladni a népi demokráciával. A Pártnak, a munkásosztálynak, a dolgozó népnek éles harcot kell folytatnia a klerikális reakció ellen, de ugyanakkor segítenie és támogatnia kell az egyháznak a népköztársaságihoz őszintén közeledő és a dolgozó néppel becsületesen együttműködni kész elemeit Egyesek szerint a püspöki kar nyilatkozata a békemozgalomnial kapcsolatban „hiba" volt. A mi véleményünk szerint nem véletlen hibáról, hanem következetes politikáról van szó. Vájjon az is csak egyszerű „hiba" volt-e, hogy a püspökök és rendfőnökök megtagadták az állampolgári esküt ? Horthy Miklósra felesküdtek, akkor nem kellett külön engedély erre a Va'ikánitól. A Magyar Népköztársaságra nem esküdtek fel, felfedezték, hogy erre külön pápai engedélyre van szükség. A magyar püspöki kar csak akkor hajlandó hűségre a Magyar Népköztársaság, a magyar nép hazája iránt, ha ezt a Vatikán külön engedélyezi! Engedély nélkül csak a Habsburgok állama, csak Horthy Miklós állama iránt viseltetett hűséggek A Magyar Népköztársaság kormánya nem nyugodhat bele abba a helyzetbe, hogy a püspöki kart Horthytól kapta örökségbe, és még kevésbbé nyugodhat bele abba a helyzetbe, hogy míg a püspöki kinevezésekhez a régi rendszerben szükséges volt a Horthy-kormányzat hozzájárulása, addig a demokratikus Magyarországon a Vatikán a Népköztársaság kormányának megkérdezése és hozzájárulása nélkül nevez ki püspököket. Az állam véleményező és hozzájárulási jogát a püspöki kinevezéseknél érvényesíteni fogjuk. A klerikális reakció bomlasztó és kártevő munkája arra irányul, hogy aláássa dolgozó népünk egységét, munkakedvét. A klerikális reakció, mely a régi rendszer alatt semmiféle részvétet nem mutatott a tőkések üzemeiben folyó embertelen hajszában kizsákmányolt munkások iránt, most, amikor a munkások maguknak dolgoznak, egyszerre felfedezi, hogy a jó munka, az élmunkásmozgalom, a Sz ahánov-mozgalom — árt az egészségnek. A klerikális reakció a népi demokrácia, a dolgozó nép nagy ünnepeinek megzavaró, sára törekszik és ugy szervezi az egyházi ünnepeket és szertartásokat, hogy azok alkalmasak legyenek a termelés és a tanulás a munkafegyelem és az iskolai fegyelem bomlasztására. A klerikális reakció arra törekszik, hogy aláaknázza a népi demokrácia iskolapolitikáját. Arra igyekszik rávenni az ifjúságot, hogy ne tanuljon, tudatosan előmozdítja a munkás és dolgozó paraszttanulók lemor. zsolódását az iskolákban. A kleriákli3 reakció országszerte mozgosított a természettudományos ismeretek terjesztésével szemben. Mi azt hirdetjük dolgozó parasztságunknak: nemcsak az időjáráson, hanem elsősorban rajtad, jó munkádon áll, hogy a föld milyen termést hoz, mi arra tanitjuk a népet, hogy az ember meg tudja változtatni a természetet. A klerikális reakció szembefordul ezzel a jobb jövőt biztosító neveléssel és azt hirdeti: „a természet az ur, ne kapálózzunk ellene", „ami jó volt az apánknak, jó nekünk is." A klerikális reakció a vallás tanításait a felebaráti szeretet, ről ugy magyarázza és terjeszti, hogy a kizsákmányoló elemek iránt részvétet ébresszen és védelmezhesse a kulákokat. A reakciós papok és szerzetesek szerbe az országban azt hirdetik, hogy „szegény és gazdag mindig volt és mindig lesz", hogy a kulókoknak azért van többjük, mert „az isten segített nekik" és ezért őket is „szeretői kéli". A klerikális reakció e bomlasztó, a népi demokrácia aláaknázására törő munkája érdekében szívós tömegpropagandsit, •aprómunkát folytat, alkalmazza a legkülönbözőbb legális és illegális módszereket Egyrészt ócsárolja a tömeg szervezetieket, ei_ sősorban az ifjúság szemrezeteit és igyekszik távoltartani tőlük a gyermekeket, a tanuló if ju ságot. Másrészt a klerikális reakció igyekszik behatolni a tömegszervezeteliiie, hogy megpróbálja befolyj isa alá vonni és belülről bomlasztani őket A reakciós papság és a szerzetesek rendszeres -íiáziagitációt folytatnak. A legkülönfélébb vallási mezben fellépő szervezeteket teremtik meg. Nem felejthetjük el, hogy az Actio Catholica kémeket rejtegetett és pénzelt Ennélfogva teljesen jogos az a követelés, hogy meg kell akadályozni, hogy gombamódra szaporodjanak a klerikális reakció különféle „fedőszervezetei." A klerikális reakció élterjedt módszere: a gyermeknek a szü. lők, a szülőknek a gyermekek ejlen hangolása, férj és feleség kijátszása egymás ellen. A klerikális reakció, amely szavakban a család szentségét hirdeti, a valóságban íme, nem riad vissza a család békéjének és egységének megbontásától, ha sötét politikai céljaínak előmozdításáról van szó. A klerikális reakció tömegagitációjának legfontosabb szervezetei, a különféle férfi és női szerzetesrendek, Magyarországon, a régi rendszerben hatalmas földbirtokokkal rendelkeztek, a feudális nagybirtokos osztályhoz tartoztak. Földbirtokaikat a népi demokrácia a dolgozó parasztság között osztotta fel, de rend. házaiikalt, zárdáikat, kolostoraikat meghagyta. A 63 szerzetesrendnek 636 kisebb-nagyobb rendháza volt, egy rendházra mindöszsze 18 lakó jutott Ez a helyzet annál kevésbbé tartható fenn, mert a férfi és a női szerzetesrendek vagy maguk mondtak le azokról a feladatokról, amelyeknek teljesítése volt állítólagos hivatásuk (ez vonatkozik a tanitórendekre), vagy régi szerepük vált feleslegessé, (ez vontakozte azokra a rendekre, amelyeknek a szegénygondozás és betegápolás volt a feladatuk), vagy reakciós politikai célokra csalárdul visszaélnek szerzetesi tevékenységükkel, (ez vonatkozik a .kolduló és missziózó rendek tagjainak túlnyomó többségére.) A szerzetesek és apácák százai és ezrei járják az országot és mint az imperialisták agitátorai, mint reakciós hilrverők lépnek fel. Egy zalai községben gépállomást létesítettünk, erre azonnal ferenceseket vezényeltek oda. A népi demokrácia az 1949— 50.es tanévben bevezette az államosított iskolákban a szabad vallásoktatást, azt a rendet, amely teljesen megfelel a vallásés véleményszabadságnak és amely lehetővé teszi, hogy a szü. lők szabad választásuk szerint járassák vagy ne járassák gyermeküket hittanoktatásira. A kormány, a Párt tiszteletben tar. totta a szülők szabad akaratát és semmiféle propagandát nem fejtett ki annak érdekében, hogy a gyermekek ne járjanak hittanra. A klerikális reakció azonban visszaélt a kormány és a Párt lojális és türelmes magatartásával, féktelen agitációt fejtett ki a hittauoktatáa érdekében, megrágalmazta a fakultatív vallásoktatás demokratikus elvét, a népet a vallástanítás uj rendje ellen uszította. Ehhez járul, hogy a hittanórák az esetek Igen nagy részében nem a vallás, oktatást, hanem a reakciós uszítást szolgálják. A klerikális reakció a mi türelmes magatartásunkat támadásra használta fel a fakultatív vallásoktatással kapcsolatban. Ezt a támadást vissza kell vernünk. A hittanórákon folyó reakciós uszítással szemben kemé. nyen és határozottan védekeznünk kell. A reakciós paphoz küldeni hittanra a gyermekeket, akarvaakaratlanul is politikai hitvallás a népi demokrácia ellen és a klerikális reakció az ilyen szülők magatartásált, mint politikai megnyilatkozást használja fel. —Nem akarunk most változtatni a fakultatív vallásoktatás mai rendjén. De azt hangsúlyoz, zuk kellő nyomatékkal, hogy ez a rend nem jelenthet és nem fog jelenteni szabad kezet a klerikális reakció számára a Népköztársaság elleni uszitásra, a gyermekek reakciós befolyásolására az Iskolákban. Örömmel kell megállapítanunk, hogy pedagógusaink zöme becsű, lettel teljesiti hivatását. De ugyanakkor azt is meg kelj állapitanunk, hogy még sok olyan pedagógus van, aki a klerikális reakció „bizalmijának" szerepét játsza az iskolákban, aki nem akarja tudomásul venni, hogy a hittan rendkívüli tárgy, amelyből megbukni nem lehet, aki jobb osztályzatot ad a hittanra járó tanulóknak, mint azoknak, akik nem járnak hittanra, aki segédkezik a reakciós hitoktatóknak abban, hogy a hittanra nem járó gyermekeket terrorizálják, az ilyen pedagógusokkal szemben elsősorban maguknak a demokratikus pedagógusoknak kell erélyesen fellépniük, de az állam közoktatátási szerveinek is. MI eddig a fakultatív vallásoktatás ®lvét tul liberálisan alkal. máztak. Ezen is változtatni fogunk. A fakultatív hitoktatás elve nem lehet érvényes a szakképzést nyújtó középiskolákra, techniku mokra. Az egyetemeken sem le het helye többé a teológiai hittudományi fakulta tásoknak. A teológiai oktatás, a papképzé:kizarolag egyházi ügy és nem aüarni feladat A teológiai karo kat tehát át kel adni az egyházaknak. A protestáns egyházakkal k5 tott megegyezés változatlanul éivé nyes és jól funkcionál. Ez a meg egyezés bizonyltja, hogy a népköztársaság teljes mértékben biztosítja a vallásszabadságot és hogy az . «vházak, ha nem szegődtek el sző. rostul.bőröstül a külföldi és a belföldi reakció segítőtársául békében tudnak élni és teljesíteni tudják fel adataikat a népi demokráciában De a protestáns egyházakban is fellépnek reakciós törekvések. A prés bitériumokban igen sok helyt ku lákok vannak többségben, egyes protestáns lelkészek április 4-vel kapcsolatban a katolikus reakció ról vettek példát és reakciós hor tysta volt politikusok megválasztó sa a protestáns egyházak vezető világi állásaiba is mutatja, hogy a reakció még küzd azért, hogy megvesse lábát ezekben az egyházak ban és faltörő kosul használhassa fel őket a népköztársaság ellen. Ugyanez vonatkozik a zsidó egyházra is. A zsidó egyházban is ta pasztalha'iók olyan törekvések, melyek a magyar dolgozók építő mun kájának támogatása helyett a reakciós cionizmusra vesznek irányt. Mi semmiképpen sem vagyunk háj landók elősegíteni, hogy dolgozó emberek százait és ezreit exportálják a palesztinai kizsákmányolás céljáira. Százával kapunk levelekel a Palesztinái™ kivándoroltaktól, amelyekben kérik, hogy tegyük lehetővé visszatérésüket. Fokoznunk kell a harcot a különböző szektákkal szem. ben is, amelyek nem egyebek, mint imperialista propagandaszervek.