Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-16 / 88. szám

Kétszáztagu parasztküldötfség indul az idén tanulmányútra a Szovjetunióba VII. ÉVF. 88. SZÁM. ara 50 fillér VASÁRNAP, 1950. ÁPRILIS 10. ÚTBAN MÁJUS 1 FELÉ „Mindenért, ami ebben az országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi vagyunk a felelősek" — monodtta Rákosi elvtárs február 10-í beszédében, Egyre gyakrabban tapasztalhatjuk, hogy párttagjaink megértették Rákosi elvtárs szavait, hogy érzik azt a felelősséget, amely a kommunista párttagságával jár. Naponta hallunk híreket arról, hogy a szegedi üzemek kommunistái mindig nagyobb és nagyobb százalékban vesznek részt az egyéni versenyben, hogy kimagasló teljesítményeikkel mind nagyobb és nagyobb számban mutatnak példát párttagjaink az üzem minden dolgozójának. Ez a megnövekedett felelősségtudat mutatkozik meg azokban az eredményekben is, melyeket a szegedi kommunisták a pártépítés terén mutatnak. „Azzal, hogyan választjuk meg alapszervezetünk új vezetőségét — írja lapunkhoz küldött levelében Kelemen János elvtárs — nemcsak azt határozzuk meg, hogy pártszervezetünk ügyeit hogyan igazgatják. Azt is, de ezen túl a jó vagy rossz választás jelenti egész üzemünk jó vagy rossz munkáját. Sőt bátran azt is merem mondani, hogy ez a választás nem közömbös a szocialista Magyarország felépítése szempontjából és nem közömbös a világ dolgozó népenek békéje megvédése szempontjából sem." Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy a munkásosztály élcsapata, a Párt az erő, amely biztosítja az? egész dolgozó magyar nép boldogságát. A Párt felé minden becsületes dolgozó őszinte bizalommal tekint. A tömegek bizalmával járó felelősség ösztönzi a szegedi kommunistákat is arra, hogy valóban minden téren élenjárjanak. „Minél jobban átevezzük ezt a felelősséget — mondotta Rákosi elvtárs —, minél jobban áthatja ez a felelősségérzet mindennapi munkánkat, annál jobban tudjuk elvégezni a reánk háruló feladatokat, annál inkáb meggyorsul a szocializmus építése, dolgozó népünk felvirágzása." Mikor alapszervezeteink vezetőségújjáválasztó taggyűlésein a felszólalók sokasága véleményt nyilvánít a vezetőségbe jelölt elvtársakról, mikor a határozatok felett alapos viták alakulnak ki, — akkor ez valóban, ahogy Kelemen elvtárs írta — azt jelenti, hogy Pártunk tagjai felismerik és elismerik azt a felelősséget, amely itt minden egyes kommunistára, minden egyes alapsezrvezetünkre hárul. A Központi Vezetőség február 10-i ülése óta új korszak kezdődött meg a mi pártéietünkben: hibáink alapos feltárásának és alapos kiküszöbölésének korszaka, ami azt is \ jelenti, hogy eddig elért eredményeink megszilárdításának, új sikerek kivívásának korszaka. Rákosi elvtárs a szegedi dolgozók nevében is szólott, mikor azt mondta, hogy: „.Igyekezni fogunk ezt a munkát gyorsan és alaposan elvégezni, mert azt akarjuk, hogy az előttünk álló nagy feladatokat, mint az elmúlt öt esztendő folyamán, a jövőben is sikerrel, eredményesen oldjuk meg. A béketábor, a szocializmust épitő, haladó országok táborának ereje gyorsan nő és e növekedéssel jelentkező új feladatok megoldásúi követeli tőlünk is a történelem." A magnrtogorszki olvasztók az idén egvmillió rubel értékű segéderőmegtakaritást érnek el, tizenkétezer tonna acélt termelnek terven felül. Karabelnyikova és ICuznyecov elvtárs, a „Párisi Kommün" cipőgyár dolgozói minden hónapban egy napig azokkal a nyersanyagokkal dolgoznak, amelyeket újításaikkal, körültekintő munkájukkal a hónap folyamán megtakarítottak. — Egy lap a történelemből, amely nemcsak a magnitogorszki munkások, nemcsak Karabelnyikova és Kuznyecov elvtársak történelme, hanem a béketábor vezetőjének, a Szovjetuniónak a történelme, az új társadalmat építő munkának a történelme. 1J|^jA®m©kr«tiko»ro*«záguak gazdasági és kulturális sikerei, az új kezdeményezések, mind az új korszaknak, a sztálini korszak történelmének dicsőséges lapjai. De vannak ennek a történelemnek másfajta oldalai is. — Nápolyban, Torinóban sztrájkolnak a kikötőmunkások az amerikai fegyverszállítmányok kirakása ellen. Az utcákon hatalmas transzparenseket visznek, ilyen fölfrásokkal: „Olaszország nem akar háborút! Tiltakozz a külföldi fegyverek hazánkba érkezése ellen." A cherbourgi kikötő ben a rakodómunkások megtagadták az amerikai fegyverszállítmányok kirakását, Bordeauxban pedig a munkások nem rakták hajóra a vietnámi szabadságharcosok gyilkolására szánt fegyvereket. Ilyen és hasonló lapok is vannak ebben a történelemben, amelyek megmutatják azt, hogy a kapitalista országok munkásai lelkesedést és erőt merítve a Szovjetuniótól, a népi demokráciák új világot építő dolgozóitól, felveszik a harcot az elnyomás ellen, küzdenek a fegyvereiket csörtető és a fegyvereiket árusító züllött imperializmus ellen. A hatalmas termelési, kulturális eredmények a Szovjetunióban és a népi demokráciákban, a munkás osztály egyre erösödö ellenállása az imperialisták alatt sínylődő országokban mutatja szinte naprólnapra, hogyan növekednek erőink És megmutatják ezek a jelenségei azt is, hogy feladataink — Szeged dolgozóinak a feladatai is — túl mutatnak a város, de túlmutatna! az ország határain. Ezek a jelenségek megmutatják azt, hogy a vilá dolgozóinak sorsa egybe van fonódva, hogy a cherbourgi kikötőmunkás bátor kiállását meghatározza a moszkvai „Párisi Kommün"gyár dolgozójának eredménye — és bátran mondhatjuk azt is, hogy a nápolyi, a párisi, vagy a newyork: munkások harcai szempontjából nem közömbös az sem, hogy c Szegedi Kenderben, a Jutafonóban, vagy akármelyik szegedi üzemünkben, akármelyik szegedi munkahe<lyen hogyan és mennyit teljesítenek a dolgozók. Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepén, április 4-én az egész világ dolgozói Magyarország felé fordultak, üdvözölték a felszabadított magyar népet és üdvözölték a felszabadító Szovjetuniót. A magyar dolgozók ezt az ünnepet kimagasló munkateljesítményeikkel tették emlékezetessé. És minden április 4-re felajánlott százalék, minden április 4-re elért teljesítmény mögött ott volt az elhatározás, hogy ezekkel a munkaeredményekkel az egész magyar nép nemzeti felemelkedése mellett, a béke nemzetközi frontját szilárdítjuk. Ha április 4-ét közel egy hónap el is választja május 1-től, a munkásosztály nagy nemzetközi ünenpétől, a béke megvédésének, az új társadalom építésének célja a mi számunkra elválaszthatatlanná teszi ezt a két dátumot. A Magyar Kender versenyfelhívása, amelyhez már minden szegedi üzem csatlakozott, mutatja azt az utat, amelyen Szeged dolgozói május 1. felé haladnak. Ebben a versenyben szinte naponta születnek új eredmények, a felszabadult, a szocialista munka eredményei. És nemcsak Szegeden, nemcsak Magyarországon születnek meg ezekben a napokban a kimagasló teljesítmények, — Csehszlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Albániában, Bulgáriában szintén naponta hallunk hatalmas százalékok ról. új munkamódszerekről, kimagasló eredményekről. És hallunk 1 elsősorban a hatalmas Szovjetunióból, ahol a kommunizmust épitő szovjet emberek lelkes munkájukkal, milliókat és milliókat takarítanak meg, mérhetetlen értékeket adnak hazájuknak. Május 1. a haladó világot új lendületre mozgósította és ennek a lendületnek mindenhol, a Szovjetunióitól Magyarországig egyaránt a kommunista pártok a motorjai. A Boleevik tagjai Viliam Siroky és Kállai Gyula táviratváltása a magyar-csehszlovák barátsági szerződés évfordulója alkalmából Április 16-án van a magyarcsehszlovák barátsági, együtiműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának első évfordulója. Ez alkalomból a következő táviratváltás történt Kállai Gyula külügyminiszter és Viliam Siroky miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter között. Viliam Siroky minisztereinökhelyettes, külügyminiszter úrnak, Prága. Kérem, Miniszterelnökhelyetes Ur, fogadja a magyarcsehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából legmelegebb üdvözletemet. A szerződés, amely <a reákcós erők felett aratott győzelem eredményeképpen jött létre, megpecsételte népeink barátságát. E szerződés szilárd alapján az elmúlt évben a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés terén jelentős eredményeket értünk el, amelyek nagymértékben elősegítették országainkban a szocializmus építését, hatékonyan hozzájárultak a hatamas Szovjetunió-vezette béketábor erejének növeléséhez. Meg vagyunk győződve róla, hogy a népeink közötti barátság terén további nagy sikereket fogunk elérni s a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés a jövőben is élés fegyver lesz népeink kezében a béke megvédéséért és az imperialisták kihívásai ellen folyó küzdelemben. Közös, nagy céljaink eléréséhez kívánok önnek. Miniszterelnökhelyettes Ur és az ön személyén keresztül Csehszlovákia baráti népének további sikereket. Kállai Gyula külügyminiszter. Kállai Gyula úrnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének, Budapest. A magyar-csehszovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából kérem, fogadja Miniszter Ur legmelegebb 'üdvözletemet. Kívánom, hogy az országaink közötti jóviszony továbbra is erősödjék. Közös erőfeszítéseink alapeszméi, a szodialista gazdaság békés építése, az országaink közötti barátság szorosabbra fűzése es ezáltal a béketábor megerősítése, a szocializmus építésének biztosítása a nagy Szovjetunió, a béke védelmezőjének vezetésével az új háborús uszítókkal szemben. Az út, amely a Szovjetunió és az összes népi demokráciák oldalán a szocializmus félé visz, a közös harcok és közös győzelmek útja. Meggyőződésem, hogy együttműködésünk eddigi eredményei és az a tartós baráti szellem, amely azt áthatja, minden évben újabb sikereket fog hozni és szövetségünk a jövőben is hozzá fog járulni mind a béke győzelméhez, mind pedig országainkban a szocializmus építéséhez. Viliam Siroky, h. miniszterelnök, külügyminiszter. A békéért folyó harc a becsületes emberek millióit egyesiti az egész világon az imperialista agresszorokkal szemben A. magyar jogászok békegyülése a Nemzetközi Demokratikus Jogásszövetség elnöki ülése alkalmából A magyar jogászság színe-java gyűlt össze szombaton délután a Jogászszövetség székházában, hogy a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének Budapesten ülésező elnökségével együtt hitet tegyen a béke megvédése mellett. A békegyűlés elnökségének megválasztása során Rákosi Mátyás elvtársat óriási lelkesedéssel díszelnökké választották meg. Az elnökség tagjai lettek: Ries István és Erdei Ferenc miniszterek, valamint a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének tagjai, mellettük a magyar jogászok legjobbjai. Riesz István elvtárs megnyitója ulán Beér János elvtárs, miniszteri osztályfőnök mondotta el beszédét. Alig múlt el egy hete, hogy 5. évfordulóját ünnepelte a magyar nép 1945 április 4-ének, annak a napnak, amelyen a dicsőséges Szovjet Hadsereg kiűzte országunk területéről a német fasiszták és magyar csatlósaik utolsó hordáit. Megnyitotta az utat hazánk igazi függetlenségének megteremtésére, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megvalósítására, a népi demokratikus államhatalom kiharcolására, a demokratikus építésre. — Ma, lehetetlen nem április 4-ének ünnepi hangulatából kiindulni. Ez a nap jelenti ugyanis számunkra, a magyar jogászok számára azt, hogy mint jogászok is felszabadultunk. Ez a nap nyitotta meg ugyanis előttünk a jogászfejlődés útját, hogy elérhessük a jognak nagyobbtávlatú, az emberiség fejlődését szolgáló, az egész dolgozó nép érdekét kifejező típusát, hogy művelői lehetünk a történelemiben eddig ismert legmagasabbrendű jognak, a szocialista jognak. — Korunk eseményei világosan mutatják, hogy a hatalmukat féltő imperialisták, — hogy uralmukat meghosszabbíttassák — az, amerikaiak vezetésével nyíltan féktelen háborús uszítást folytának: új világháborút kísérelnek meg előkészíteni. — A népek azonban nem akarnak háborút, gyűlölik a háborút. A békéért folyó széleskörű harcban a bfketábor soraiban vesznek részt a vjlág összes haladó jogászai, a leghaladottabb jogászok, a Szovjetunió jogászainak vezetésével, a kapitalizmus bilincseitől felszabadult országok: népi demokráciák, a szabad Kína, a demokratikus Németország jogászai egy csoportban azokkal a jogászokkal, akik nehéz körülmények között a kapitalista terror országaiban a nép harca mellé1 álltak. — A haladó magyar jogászok megsértették: a szovjet'jogászok tanításait és felismerték, hogy a helyesen kialakított és alkalmazott jog hatalmas fegyver a dolgozó nép, a haladás és a béke Szolgálatában. Felismerték és élnek is ezzel a fegyverrel. — A békéért való harcot jelenti a magyar jogászságnak a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségében való fokozott aktív részvétele, amivel támogatják azt' a szívós harcot, amellyel a szövetség a fasizálódó államoknak az emberi jogokat megcsúfoló terrorcselekményeivel szemben küzd. — A békéért harcolt a magyar jogászság szövetsége, amikor a haladó magyar jogászok nevében felhívást intézett a baktériumháború előkészítésében és megvalósításában vétkes japán háborús bűnösök megbüntetése érdekében. — A békéért folvó harc a becsületes emberek millióit egyesíti az egész világon az Imperialista agresszorokkal szemben. Az emberiség legjobbjai írták alá ezt a felhívást, amelyet a béke hívei világkongresszusának állandó bizottsága bocsátott ki azért, hogy megmozgasson minden jószándékú embert az. egész világon azzal az aljas kísérlettel szemben, amely a monopolkapitalisták önző érdew kéért az emberi életnek és az embori értéknek tömegméretű, pusztulását is hajlandó előidézni, — Megköveteljük feltétlen betiltását az atomfegyvernek, amely az emberek tömeges megsemmisítéséi nek szörnyű fegyvere — mondja, a felhívás. Követetjük szigorú nemze Jközi ellenőrzés létesítését) aibból a célból, hogy biztosítsák é rendszabály megvalósítását. Ugy véljük, hogy QZ a kormány, amely elsőként alkalmazza az az atomfegyvert valamely országgal szemben, bünt köveit) el az emberiség ellen és háborús bű* nöaiek tekintendő, — Mai gyűlésünk jelentse azt, hogy megtisztelő emberi* és jogászi feladatunknak tekint j ük harcolni ennek a felhívásnak; megvalósításáért, hogy a magyar jogászság egyemberként írja alá ezt a felhívást, ' Beér elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után E. Zeidin, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának elnökhelyettese, D. M. Pritt, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének elnöke, majd Joe Nordmann, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének főtitkára, Vo-Von-Tau kinai, Gerti Archiméde francia. Muszkát lengyel, Dressler csehszlovák és Rudolf Helm német küldött szólalt fel. Végül Kovács István, a Magyar Jogászszövetség főtitkára javaslalára a békegyűlés nagy lelkesedéssel határozatot fogadott el. A határozat és a felszólalások szövegét keddi számunkban közöljük. és e Párt köré csoportosult pártonkívüli dolgozók millióinak példáját a mi Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja tagjai és becsületes pártonkívüli dolgozóink lelkesen és készségesen követik most is, május 1. megünneplésében. Mert ez a nap a kommunista pártok győzelmeinek, a mi Pártunk győzelmeinek is ünnepe. És május elseje éppen ezért fokozottan jelenti nekünk, magyar kommunistáknak azt is, hogy Rákosi elvtárs áílal felvetett hibáinkat ezután még alaposabban, még gyorsabb ütemben kijavítsuk. Május el sejének megünneplése jelenti számunkra a pártmunka további javítását. Jelenti azt, hogy Pártunkat állandóan erősítenünk kell, hogy egyre fokozott mértékben felelhessen meg annak a nagy felelősség nek, amelyet * szocializmus építése ró reá. Május elseje bennünket, kommunistákat arra szólít fel, hogy ismét elmondjuk Rákosi elvtárssal együtt; „Mi azt akarjuk, hogy a feladatnak ránkcső részét becsülettel és eredménnyel elvégezzük úgy, ahogy ezt joggal elvárja tőlünk dolgozó népünk, a haladó világ, a hatalmas Szovjeunió és nagy vezérünk, a bölcs, szereteti Sztálin," ^ »