Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-16 / 88. szám

A SiOT elnökségének határozata szakszervezeti alapszervezeteknél tartandó termelési értekezletek rendszeresítéséről Vasárnap, 1950. április M. niasjfin I »•»" • ISII MIIIBIIII niiii • a»s A termelés terén elért eredményeink a szocialista munkaver. senymozgalom fejlődése, a Sztahánov-mozgalom kibontakozása azt bizonyítják, hogy Pártunk szervező és nevelő munkája eredményeként a magyar munkásosztály tömegeiben egyre inkább erősödik a szocializmus építéséért való feleiősségérzet. A magyar dolgozók egyre nagyobb tömegei értik) meg, hogy a szocializmus építésének, a béke megvédésének legdöntőbb eszköze a termelés, a munka termelékenységéneik fokozása. A dolgozóknak a munkához való új viszonya, a munka megjavítására irányuló kezdeményezés egyre növekvő erejében és hatékonyságában ls kifejezésre jut E körülmények között nagy jelentőséggel bírnak a termelési értekezletek. Ezeken az értekezleteken a dolgozók az elvégzett munka felett kritikát, önkritikát gyakorolva, konkrét javalatokat tesznek és így nemcsak a tervek végrehajtásában, hanem a termelés irányításában is résztvesznek. A termelési értekezletek, a termelési kérdéseknek a dolgozók széles tömegeivel való alapos megtárgyalásán keresztül a dolgozóknak a szocialista gazdaság gyakorlati építésébe való bevonását, az egyéni és társadalmi érdekek szoros összefüggésének megértését, a dolgozók széles tömegeinek és a funkcionáriusoknak kommunista nevelését jelentős mértékben mozdítják elő. A gazdasági és politikai kérdések termelési értekezleteken való megvitatása, a műszaki vezetés, a szakszervezeti munka bírálata növeli a dolgozók aktivitását, emeli a népgazdasági terv teljesítésével és túlteljesítésével kapcsolatos felelősségérzetet, elősegíti a munka megjavítását, a vezetők és a dolgozó tömc-gek közötti helyes, szocialista viszony kialakítását. Ezért a termelési értekezűeteket rendszeressé kell tenni, azok megszervezését és lefolyásának színvonalát emelni kell. m A SzOT elnöksége a termelési értekezletek megfelelő előkészítésére, rendszeres szervezése és lefolytatása érdekében a következő határozatokat hozza: 1. Az üzemi bizottágok, vállalatoknál ós intézményeknél kéthavonként tartsanak üzemrészenként, műhelyenként termelési értekezleteiket. 2. A termelési értekezleteken a dolgozók tárgyalják meg az üzemvezető, műhelyvezető beszámolóját, termelési, munkaversenymozgalmi kérdésekről, az elért eredményekről, a termelést gátló körülményekről és az elkövetett hibákról, A termelési értekezleteken az egyes műhelyek, üzemrészek legfontosabb, időszerű problémáit kell megtárgyalni. Igy pl.: Ha egy öntődében sok a selejt, ha egy szövődében sok a rosszminőségű áru, ha egy építkezésen magas az önköltség, úgy elsősorban ezek a kérdések szerepeljenek az értekezletek napirendjén. Az üzem termelésének egyes kérdéseit a termelési értekezletek, a szocialista ipar, a terv alapvető feladatai szemszögéből tárgyalják meg, mindig kihangúlyozva azt., hogy mit jelentenek az elért eredmények _ a szocializmus építése, az életszínvonal emelése szempontjából és minő károkat okoz a termelékenység terén való lemaradás az önköltség nem kellő mértékben való csökkentése, a rossz minőség, a sok selejt, a laza munkafegyelem, az egyéni felelősség hiánya, stb. 3. A termelési értekezleteknek fontos feladata az üzemi tapasztalatok kicserélése a fejlesztése, a sztahanovisták, újítók és észszerűsítők tapasztalatainak általánosítása. A termelési értekezletek szolgálják a dolgozók aktivitásának fokozását, a munkaverseny mozgalomban való öntudatos részvétel kiszélesítését. A szakszervezetek hassanak otja, hogy a termelési értekezleteken, melyeken a dolgozók ellenőrzik és megjavítják az üzem műszaki vezetőségének és a szakszervezeteknek a termelés, a munkaverseny mozgalom érdekében végzett munkáját, a dolgozók gyakoroljanak kritikát, önkritikát, tegyenek javaslatokat a hiányosságok kiküszöbölésére, a gápáliús-százalék, az önköltség, a selejt csökkentése, a minőség javítása, az anyaggal való takarékoskodás stb. érdekében. Az építő kritika és önkritika bátor alkalmazásával mutassanak rá a termelés, a munkaverseny terén tapasztalható hibákra, hányosságokra, az egyes dogozók és vezetők régihez való ragaszkodására, akiknek maradisága gátolja a termelés emelkedését, az újítások. észszeTűsítések hővezetését. A szervezett dolgozók folytassanak mindenütt határozott harcot a bürokrácia minden megnyilvánulása ellen. 4. Használják fel a termelési értekezleteket jutalmazások, kitüntetések kosztásárais, hogy a nyilvánosság ösztönző h adással legyen a dolgozók széles tömegeire. II A termelési értekezletek előkészítésével, megszervezésével és lefolytatásával kapcsolatban a szakszervezeteknek a következő feladatokat kell végrehajtaniok: 1. Minden üzemben, bányáknál, építkezéseknél, gép- és traktorállomásokon, telephelyeken, hivataloknál és intézményeknél a termelési értekezletek megszervezéséért a szakszervezet részéről az üzemi bizottság, illetve a műhelybizottság felelős. 2. Az üzemi bizottságok, a műhelybizottsági tagokon és szakszervezeti bizalmiakon keresztül az értekezletek előtt tudatosítsák a dolgozókkal az értekezletek jelentőségét, helyét, időpontját és napirendjét, valamint az előadók nevét. Hívják fel a dolgozók figyelmét az értekezleteken való aktiv részvétel szükségességére és gondoskodjanak a dolgozók széleskörű mozgósításáról. Használják fel erre a célra a szakszervezeti sajtót, faliújságokat, a falragaszokat és az üzemi hangos beszélőt stb. Biztosítsák a kritika és önkritika feltételeit, hegy a dolgozók kom. munista módon, bátran, személyekre v:űó tekintet nélkül felfedjék a műszaki és szakszervezeti szervek, egyes személyek munkájának hiányosságait, melyek a termelést, a termelékenység emelését, a néogazdasági tervek sikeres végrehajtását gátolják. A dolgozókat arra kell nevelni, hogy necsak bírálják a hibákat, hanem tegyenek konkrét javaslatokat a munka megjavítására, hozzák felszínre a rejtett tartalékokat és segítsék elő a hibák kiküszöbölését. 3. Az üzemi bizottságoknak ellenőrizni kell a dolgozók által tett javaslatok megvalósítását és az értekezleteken hozott határozatok végrehajtását. 4. Meg kell valósítani a szakszervezeti munka megjavítására irányuló helyes javaslatokat. (A javaslatok végrehajtását a szakszervezeti központok, középszervek, illetve a szakszervezeti központok instruktordin keresztül ellenőrizzék.) A szakszervezetek központi vezetőségeinek kötelessége a termelési értekezleteken felvetett dolgozók kezdeményezésének javaslatokat felkarolni és a szakszervezetekre tartozó blémákat megoldani proIII. A 200 dolgozónál kevesebbet foglalkoztató üzemekben, ahol azonos munkamenet folyik, egy, összevont termelési értekezletet tartsanak. (Igy például szövődében.) Ahol különbözők a munkamenetek, mint pl. öntés és hideg megmunkálás, fonás ás szövés stb., a termelési értekezleteket üzemrészenként, műhelyenként, ezen belül pedig szakáganként kell megtartani. A több műszakban dolgozó vállalatoknál ahol az értekezleteket az összes dolgozók részére egy időpontbar megtartani nem lehet, ott mindegyik műszak dolgozói reszére külön-külön kell megtartani. Az értekezletek időpontját a dolgozók számára legalkalmasabb időben kell megállapítani, hogy a dolgozóknak lehetőségük legyer a napirendi kérdések alapos kitárgyalására. minden oldalról való megvilágítására. Diplomáciai kapcsolat Lengyelország és a Mongol Népköztársaság között ív. A termelési értekezletek munkájának figyelemmel kísérése, tapasztalatainak tanulmányozd, sa, széles köbben való elterjesztése, a hibák kijavítása és ezen keresztül az eredmények továbbfejlesztése, a szakszervezetek számára lehetővé teszi, hogj a termelési értekezletek által tudatos, szívós nevelőmuhkáva] megtanítják a dolgozókat ar üzemrész, az üzem, az ipar, az egész ország, népgazdaságunl vezetésében való aktiv részvé telre. A termelési értekezletek rendszeres jó megszervezése, lebonyolítása egyik fontos esziköz ahhoz, hogy a szakszervezetek valóban a kommunizmus iskolájává váljanakA Mongol Népköztársas:ig moszkvai nagykövetsége április 13-án jegyzéket nyújtott át a moszkvai lengyel nagyköve nek. A jegyzék kifejezte a Mongol Népköztársaság kormányának azt nz óhajtását, hogy diplomáciai kapcsolatok létesüljenek a két ország közö.t Április 14-én Lengyelország moszkvai nagykövete válasziegyzéket adott át. amely hangsúlyoz* za. hogy a lengyel kormány nagy megelégedéssel fogadta n Mongol Népköztársaság kormányának a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok létesítésére tett javas., la'át és meggyőződése, a dipio-máciai kapcsolat értékes módon hozzá fog járulni B szocializmus és a béke hatalmas táborának megerősödéséhez. Végeiért nz Albán Munkapárt országos értekezlete Az Albán Munkapárt második országos értekezletének ülésén megválasztották a központi vezetőség új tagjait ée póttagjait a megüresedett helyekre. Spiro Panot és Sefket Pécsit a központi vezetőség tagjaivá, Fikrete Schut, Rita Markot, Kadri Hasbiut ésPiro Kondit póttagokká választották meg. Az értekezlet ezután elhatározta, hogy üdvözlő táviratot intéz Sztálinhoz, a Bolsevik Párt ós a szovjet nép nagy vezetőjéhez, az albán nép legdrágább barátjához. Az értekezlet küldöttei lelkes tapssal és éljenzéssel fejezték ki forró szeretetüket az egész világ kommunistáinak és munkásainak nagy vezére iránt és egyhangúlag elfogadták a határozatot. Ezután Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt főtitkára mondott záróbeszédet, amelyben röviden ismertette az értekezlet eredményeit és a jövőben a pártra váró feladatokat. Miközben a jugoszláv nép éhezik, a Tito-banda külföldre szállít élelmiszert Radanya Golubovics volt romániai jugoszláv nagykövet, aki a Tájékoztató Iroda határozata mellett foglalt állást, cikket írt a „Szocialista Jugoszláviáért" című lapban arról, hogy igyekszik a Tito-banda félrevezetni Jugoszlávia dolgozó tömegeit. „A Tito-banda már érzi — írja, — hogy véres uralma végefelé jár és hogy a munkásosztály egyre növekvő forradalmi harca szétzúzza őket." — Amíg Jugoszlávia dolgozó tömegei éheznek — folytatja Golubovics —, amíg a piacokon hónapokon keresztül nem látni tojást, tejet, zsírt, húst és más egyebet, addig Titoék arra kötelezték magukat. hogy Angliába 15 tonna; húst, 11 tonna tojást, 150 tonna kukoricát, Olaszországba pedig 2000 tonna húst, 5000 tonna halat, 40.000 tonna kukoricát és sok más egyéb élelmiszert szállítanak. Magában az a tény, hogy az angol-amerikai imperialisták éppen a választás előtti hadjárat idején küldtek sietve a Tito-klikknek pénzbeli'segítséget, azt bizonyítja, hogy Jugoszláviában növekednek a forradalmi erők. Ezek az erők a munkásosztály és az internacionalista kommunisták irányítása mellett harcolnak a Tito-klikk uralmának szétzúzásáért Kétszáztagu parasztküldöttség indul az idén tanulmányútra a Szovjetunióba A mult esztendőben elsőizben járt magyar parasztküldöttség a Szovjetunióban. Nyolcvan parasztember öt héten át közvetlenül a helyszínen tanulmányozhatta a világ riső szocialista mezőgazdaságának nagyszerű eredményeit. Tapasztalataikról idehaza falusi gyűlések, értekezletek százain számoltak be. Nemcsak élőszóban, hanem írásban is, a fővárosi és vidéki sajtóban, rádióban, brosúrákban és népszerű vándor-k épkiáll ításon. Parasztküldötteink Moszkvából hazaindulásuk előtt tavaly azt írták Sztálinnak, népünk nagy barátjának és megsegítő jének, akinek elsősorban köszönhetjük küldöttségünk meghívását is: „Az itt szerzett gazdag tapasztalatokat felhasználjuk a magyar szövetkezeti mozgalom megerősítésére és továbbfejlesztésére." Egy év után ma felemelt fővel mondhatjuk el: a tavalyi parasztküldöttség tagjai becsülettel eleget tettek fogadalmuknak. Beszámolóik nyomán — az igazság fényénél — megsemmisült az a rengeteg hazugság és rágalom, amelyet a Horthy-reakció 25 éven át kiagyalt és rákent a kolhozokra és amelyet a kulák reakció tavábbterjesztett. Ma már nincs hitele a kulák elkoptatott hazugságainak, az ostoba „csajka" mesének — ma már senki sem fél a kolhozoktól a magyar faluban. Ellenkezőleg, dolgozó parasztságunk egyre inkább kezdi élő példaképnek tekinteni a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságát, a kolhozparasztok boldog, szabad életét. A parasztküldöttek beszámolói nyomán nagyon sokan léptek be a termelőszövetkezeti csoportokba, sőt sok helyen alakultak új termelőcsoportok is. Abban, hogy az ősszel és a tél folyamán megháromszorozódott, megnégyszereződött a termelőcsoportok száma Magyarországon, nem kis része van a Szovjetunióban járt parasztküldöttség lelkes beszámolóinak, fáradhatatlan felvilágosító í mnkájának. Falusi népünk a hiteles szemtanúk szájából megismerve az igazságot, ma már mind többet és többet akar tudni és hallani a Szovjetunió mezőgazdaságának páratlan eredményeiről. Falusi dolgozóink sorában a tél folyamán mini. sűrűbben hangzott el a kívánság: Nem mehetne-e az idén is újabb parasztküldöttség a Szovjetunióba? A magyar dolgozó parasztság óhaját fejezte ki Rákosi Mátyás elvtárs, amikrr a termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások küldötteinek első országos tanácskozásán azt mondotta januárban : „Hogy tapasztalatainkat öregbítsük, megkérjük a szovjet kormányt, hogy engedjen tanulmányútra egy új parasztdelegációt, amely legalább 200 dolgozó parasztból áll ion, hogy a szovjet szocialista földművelés legújabb vívmányaival közvetlenül Ls megismerkedhessünk." A Szovjetunió kormánya teljesítette a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar kormány kérését. A szovjet kormány meghívására nyár elején 200 tagú parasztküldöttség utazik a Szov. jetunióba hosszabb tanulmányútra. A Szovjetunió újabb segítsége felbecsülhetetlen értékű számunkra. Újból bebizonyosodott — aminek felszabadulásunk pülanatától fogva ezernyi tanújelét láthattuk és élvezhettük s amelyet Vorosilov marsall felszabadulásunk évfordulójának ünnepén így fogalmazott meg —-i „Az egész szovjet nép és a nagy Sztálin ... mindig készek segítséget nyújtani a magyar népnek nemes alkotó munkájában". A Szovjetunió tapasztalatainak megismerése és hasznosítása nagymértékben megrövidíti, meggyorsítja és zökkenőmentesebbé teszi utunkat nagy célunk: a szocialista magyar mezőgazdaság megteremtése felé. Ezért van rendkívül nagy jelentősége a Szovjetunió újabb nagylelkű segítségének: annak, hogy az idén nem 80, hanem 200 parasztküldöttünk utazhot tanulmányútra a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságába. Par33ztküldötteinket nyilvánosan választja a 'alu dolgozó né pe. A küldöttválasztó népgyűlések mai nap ''ezdődnek meg és jövő vasárnap fejeződnek be. A falu dolgozó népe nemcsak megválasztja a oarasztküldötteket hanem egy sereg kérdéssel ie ellátja őket útravalóul, amelyekre választ vár és választ is kel" hozniok a Szovjetunióból. A küldöttek valóban dolgozó parasztságunk követei lesznek a szovjetunióbeli tanulmányútor A mai és jövő vasárnapi" üldött választó népgyűléseken dolgoz parasztságunk legjobbjaira esü a választás. Olyanokra, akik a tavalyi parasztküldöttek álta megkezdett úton szovjetunióbei tapasztalataikat még nagyobb sikerrel tudják majd gyümölcsöztetni termelőszövetkezeti mozgalmunk megerősítésére és fe* virágoztatásáwL