Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-07 / 81. szám

4 Péntek, 1950. április 1 Irodalmi ankét a Magyar-Szovjet Társaságban Nagysikerű irodalmi anké­tot rendezett a Magyar-Szov­jet Társaság Illés Béla „Fegy­vert és vitézt én ekelek" című novellás kötetéről. A nagy számban megjeleni 'érdeklődőkkel Szabolcsi Gás pár elvtárs ismertette az an­két jelentőségét. Kifejtette. hogy a felszabadulás ünnepé vél szorosan kapcsolatos ez az ankét. A felszabadulás tette lehetővé a magyar munkásság számára, hogy napjainkban már a szocializmust építhet­jük. Ebben az építő munká ban megszületnek a munka hősei, akik kiemeUcedő leljz­sitményüklad növelik a mun­ka termelékenységét. De a termelő munka front­jának hősei új kultúrára szom­jaznak, magasabb igényelckel lépnek fel a kultúra vonalán. Az új kuHúrtermékék mellett azonban itt vannak még a ré­KOZEPKOR a Klébelsberg-telepi ovodában 'Az alábbi 'őrt éneiről Igen sokan' talán azt hinnék, hogy kitalált me­se, annyira fantasztikusnak tűnik 1950-ben, Bevallom, magam Is ké­telkedtem eleinte s csak akkor döb­bentem meg, mikor utánajártam a dolognak. Érdemes elmondani az­ért, hogy ismételten és ismétel'en bizonyítsuk, hogy a muH rendszer lcvitézle-t lovagiai még mindig nem adták fel a harcot, még mindig próbálnak — méghozzá nem válo­gatott módszerekkel — támadni a dolgozók ellen- Érdemes elmondani a történetet azért is, hogy ezzel is rávilágítsunk, milyen fontos az éberség minden téren, ott is. ahol az ellenség kártevését a l'egkevésb­bé várnánk. íme a történet: Körülbelül 4 esztendővel ezelőtt került a Klébelsberg-telepi ovodához egy szegény árvalány. Nemes Má­ria. Mint dajka kapott alkalmazta­tást. Az óvónő, Moldovánvi László­né, annak „rendje és módja sze­rint* elvárt® a melléje beosrtoft alkalmazottól a kézcsókos tisztelet­adást, azt pedig egyenesen megkö­vetel'*, hogy nagyságos asszony­nak szólítsa a dajka. Ez még a ki­sebbik baj lett volna. De azt is elvárta, hogv Nemes Mária ingyen takarosa lakását, ápolja beteg ro­konát, sőt művelje az óvónői ker­tet. E mellett természetesen foly­tatnia kellett „mellékfoglalkozását" is, melyért az államtól a fizetését kan'a. Moldoványiné „raagyságosaaz­szony" a kora reggetől késő es­tig tartó munkáért minden dél­ben egy tányér levessel „fize­tett". Olyan levessel, melyet a „cselédnek" külön főztek s me­lyet Nemes Máriának a konyha valamelyik sarkában állva, leg­jobb esetben egy hokedlire ku porodva kellett elfogyasztani, az­tán „gyerünk! Ne lazsukáljon, mert le is út, fel is út!" Fejlődött a demokrácia, öntu­datosodott Nemes Mária is. Egy szép napon azt mondta a „nacs­cságának", hogy vagy fizet, vagy dolgozik saját maga. — Maga szemtelen — sikított a „nagyságos óvónő" és elrohant férjéért, aki a Horthy-korszakban rendőralezredes volt. A „tanár cso6 úr", akinek naptára nyilván pár évvel késik, nem is tétovár aott sokáig, hanem a „szolgálati szabályzat értelmében" haladék­talanul megpofozta majd meg­rugdosta a szerencsétlen, leányt s — Verbőczi nyomán szabadon — kifejtette, hogy ez jár a szol­gának, ha lázadni mer „ura" el­len. gi, letűnt rendszer kultúrter mékei is, amelyek akadályoz­zák az új, szocialista-realista kultúra kibontakozását. Pár­tunk irányításával a harc a vagyonos osztályok műveltsé­gi monopóliumának megszűn­tetéséért és a burzsoá ,'kultú­ra" csökevényeinek kiirtásá­ért, az új, szocialista kultúra megteremtéséért fd-y'k. Szabolcsi elvtárs bevezető szavait élénk vita követte. — A vita folyamán értékes szem pontok merültek fél és igen ir Az amerikai külpolitikai stratégia A „Novoje Vremja? vexércikke ii A „Novoje Vremja" új szá­mának vezércikke „Az amerikai külpolitikai stratégia" címet vi­seli. A cikkíró azokkal a kósza hí­rekkel foglalkozik, melyek szerint az amerikai uralkodó körök haj­landók lépéseket tenni a szovjet­amerikai kapcsolatok rendezésé­re, Achenson a két hatalom „súr­lódásairól" szóló beszédében két­i ségtelenül alkalmat akart nyúj­tani ilyen hírek keltésére. Ache­son beszéde azonban csupán kí­érdekes új meglátások jvfot-Lériet volt; mellyel a Szovjetunió. tak ki/efezesre. A wtábm U próbálta hárítani a felelőssé­resztvevők ™^r»te*tak, ^ nemzetközi kapcsolatok bo. és (közi helyzet kiéleződéséért. Az igazság ilyenféle elferdítése al­kotó réeze az amerikai külpoliti­ia 'SíSf. KSS^Sfi *. —t. híven kifejezi a szovjet katona depűs optimizmusát, amely párosult a haláltmegvető bá torsággal. A Nagy Honvédő Háborúban mutatja be a szov­jet embert Illés Béla könyve, amelyben a szovjet katona mélységes hazaszeretete egy­bekapcsolódott a dolgozók nemzetkőzi szolidaritásának eszméjével. Rávilágítottak a hozzászólá­sok arra is, hogy a könyvből meglátták a szovjet katonának azt a tulajdonságát is, hogy különbséget tudott tenni az ellenségnél elnyomó és elnyo­\ mot-t között Ezért a magyar \ katona védelmet talált a szov iSLT. w.M9!8 SSS* ** katonánál az elnyomó né­kai stratégiának, vagy amint azt Acheson most szívesen nevezi :„to tális diplomáciának". Bármit pró­báljanak is az amerikai uralkodó körök, a háborús rémület és a kommunistaellenes idegláz szitá­sa érdekében, a® amerikai nép széles köretben nem képesek el­nyomni a tartós béke vágyait. Emlékesnek rá, milyen hatalmas jelentősége volt Trtímam válasz­tási hadjárata sikere szempont­jából lí)48_ban annak a trükk­nek, hogy az elnök elterj esztet­kongresszua tagok hazafias kö­telességének tartja. Az Egyesült Államok kormá­nya — mint a Novoje Vremja vezércikke rámutat — nem akar megegyezést az atómfegyver el­tiltására, mert fel akarja hasz­nálni az atombombát, sőt a „szu­perbombát" is agressziós fegy­verül. Az Egyesült Államok kormánya nem akar békeszerző­dést kötni Japánnal, mert Ja­pánt haditámaszponttá akarja tenni Ázsia és a Távolkelet né­pei ellen vívott harcában. Az amerikai külügyminisztérium rá­erőszakolta Nyugat-Németor­szágra a megszállási szabályza­tot, hogy Németország nyugati részét az amerikai agresszió erő­dítményeként használhassa fel. Az USA kormánya még csak tárgyalni sem akar a nagyhatal­mak között kötendő békeegyez­ményről. Közismert, hogy az USA külügyminisztériuma nem békét akar, hanem háborút ter­vez. Időről-időre kósza híreket in­dít útnak arról, hogy Washing­ton rendezni igyekszik a szovjet­amerikai kapcsolatokat, kísérle­teket tesz, hogy a Szovjetunióra hárítsa a felelősséget, amiatt, hogy a szovjet-amerikai viszo­te: meigbiaott ját. Moszkvába szán- jnyok továbbra is rendezetlenek, dékozik küldeni tárgyalások cél-! Mindezek a próbálkozások csak történt s azó'j. sem szűnt meg a „tanácsos úr" részéről a fenyí­tésnek ez a módja. Nemes Mária megijedt a bru­tális terrortól és mindezideig nem mert szólni. Mindennek van azonban határa a türelemnek is. Nemes Mária panaszt tett az il­letékeseknél, ahol jegyzőkönyvet vettek fel az ügyről, de mind­ezideig nem történt semmi. Vigan folyik tovább a Klébelsberg-telepi ovodában ez a középkori állapot. — Ilyen körülmények között mindenki előtt világos az is, hogy a „tanácsos úr" feleségére bízott gyerekek jó és demokra­tikus nevelése a legnagyobb ve­szélyben van. Mert nem a leg­épületesebb példamutatás előttük a „tanácsos úr" által alkalma­zott nevelési módszer — a szé­gyenletes és tűrhetetlen fasiszta brutalitás. Nemes Máriának szolgáltasson igazságot a törvény, mind erköL csileg, mind anyagilag (itt a háztartási alkalmazott elmaradt munkabérének megfizetésére gondolunk). —A tankerületi fő­igazgatóság illetékesei pedig sür­gősen intézkedjenek és ez az in­tézkedés alapos nagytakarítást eredményezzen a KI ebei sberg-te­lepi ovodában! metekkel szemben. Amikor j Goldenau német tábornok fogságba került és az egyik ütközetben oktalanul tűzbedo­bott és elpusztult 15 ezer hon­védről úgy nyilakozott, hogy „ezekért a tiszamenti cigányo­kért nem volt kár", — ez a ki­jelentés a szovjet katonáknál a legnagyobb felháborodást­váltotta ki. A hozzászólók rámutattak arra is, hogy a szovjet katona mélységes emberiessége mel lett bemutatja a könyv a né met fasiszták vadállati ember­telenségét. A sok Szép és új szempontú kat feltáró hozzászólásókra Szabolcsi elvtárs válaszolt. Válaszában óva intette a meg­jelenteket attól a tévedéstől. mintha Illés Béla szovjet író lenne, illés Béla sokáig éli a Szovjetunióban és mint a Vö­rös Hadsereg tisztje végig­küzdötfe a Nagy Honvédő Háborút. Hivatott tehát arra, hogy írásaiban megmutassa a szovjet életet. De Illés Béla — mondotta •— magyar író, aki Mikszáth Kálmán mélységes, de derűs realizmusát fejleszti át a szocialista realizmusba. (pinté*-) 1417 napig dúlt népünk Nagy Honvédő Háborúja a hitleri Német, ország és cinkosai ellen. Kis határ­örseink katonái felvették a harcot a tank-hadosztályok ellen. Gyalog­ságunk szemtől-szembe, ha bekerí­tették, akkor is verekedett. Tenge­rész-gyalogosok gépesített hadteste­ket tartóztattak fel. Lövészeink fé. lelem nélkül várták be a német harckocsihullámokat. Huszonnyolc panfilooista gárdista szilárd gát­ként fogta fel 50 német tank csa­pását. Leningrádot az ellenség halá­los hurokkal vette körül. A lenin' grádiak százezrei álllak fegyverbe Asszonyok építették a barrikádoka'; az üzemek ágyútűz alatt bocsátot­ták ki a harckocsikat, lövegeket, a löszért. A tüzérség leküzdhetetlen tűzfüggönyt állított az ellenség elé. Minden Hz komszomolistából kilenc fegyvert logott és az ellenség csa­pása meghiúsult. „Küzdj mindhalálig!" — hangzott fel a kiáltás s a világ láthatta, hogyan küzd Sztálingrád. Lánggal övezetten, égő olajözönben, a rob­band. is gyújtóbombák ezreivel és ezreivel elárasztva, pokoli tűzzel szorongattatva, a balparitól majd nem elvágva állta Sztálingrád meg. pörkölt arcával. A Volga part-mere­dekéig az utolsó 400 méter maradt meg. És Sztálingrád tartotta magát, nemcsak ellenállt, hanem meg is semmisítette az ellenséget. A Vörörs Hadsereg gyalogsága le­küzdötte a volhovi front erdős mo­csarait, legyőzte az útjába kerülő valamennyi viliakadályt. Az egész szovjet hátország küz­,, Küzdj mindhalálig!" dött az ellen*ggel. A munkások új. Irta: Vszelovod Vlsnyevszklj giévntikus üzemeket építettek Ke­leten. Kemény hideg uralkodott az így született meg Sztálin Gár.\ Uraiban és Szibériában... "áía- A „ép egy volt a küzdelemben, gondolataiban, reményeiben — egy­séges és megtörhetetlen. Nincs az a bomba — legyen akár atombomba is —, amely ebbe a szilárdságba akárcsak egy parányi rést is tudna ütni. jáböl. Trumaa efoők egy sajtóérte­kedteten féDreértihatefienlH nyilh álcázásul szolgálnak, hogy a közvéleményt becsapják. A szovjet emberek kitűnően látják (ezt és e?vre jobban kezdi látni v&nosaágra hozta, hogy a Szov- amerikaiak széles köre is — jetúnfió atLeu irányuló gyűlölet ; fejeződik be a „Novoje Vremja és a hidegháború támogatását a vezércikke. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ORSZÁGAIBÓL dt esztendő eredményei a romániai nemzetisé­ge* hözo*latosaoan A tengeren a baltiak verekedtek. Kitörtek a tengerzár alá vont s teljesen tűz- alatt álló Kronstadtból és váratlanul Németország távoli öbleiben jelentek meg. Könyörtele­nül küldték viz alá az ellenség hajóit. Tüzet okádva, hernyótalpaikkal taposva mentek előre a szovjet pán­célosok. Annak vitték a halált, aki hívatlanul a mi földünkre jött. Az égen szálltak a „sztálini so/y­mok". Ha kellett, mint légi faltörő' kos, az ellenséges kötelékek közé vágódtak és megsemmisítették azo­kat. A Szovjet Hadsereg éjjel-nappal működött. Nálunk nem volt .,furcsa háború", nem tartottunk labdarúgó mérkőzéseket, amilyeneket az 1939 —40-es években a Maginot-vonal előtt rendeztek a franciák. Mi. ha­gyományaink szerint, makacsul és dühödten verekedtünk mindvégig. Az első vonalakba kúsztak előre az Írnokok, szakácsok, trének és sza. nitészek is. Pihenő óráikban kúsz­tak oda és mesterlövész-tüzet zúdí­tottak az ellenségre. Égett a föld az ellenség lába j alatt. Az erdőn és völgyekben ki­nőttek a szovjet partizánok hadse. i regei. Égtek a német raktárak és! parancsnokságok. A nép álhatatossága táplálta a Szooejt Hadsereget. Az apák és anyák iránymutatása és levelei — az egyszerű írások milliói mentek a frontra. Múzeumok őrzik ezeket a néha vérrel is áztatott leveleket, amelyeket az elesett harcosok hagy­tak reánk. S a Szovjet Hadsereg soraiban ismét a kommunisták mentek /eg­eié/. Példaadásuk, elszántságuk, ha• tározóit aktivitásuk, a ragyogó lé­lek, az izzó lelkesedés csodákat müveit. Súlyos helyzetben, amikor a pokoli tűz szinte a földbe nyomta a rohamra indulók sorait, abban a pillanatban, mikor a parancsnokok is harcképtelenné váltak — fel­emelkedett az egyszerű kommunista és bátor kiáltása: „Előre, bajtársak! A hazáért! Sztálinért!" — túlhar­sogta a csatazajt. A támadás foly. tatódott. Hazánk millió és millió ilyen embert szült! Uj emberek ők, a szocialista tár­sadalom emberei. 1945 március 6 — történelmi je­lentőségű a román népnek és az országban lakó nemzetiségeknek egyaránt. Ezen a napon indult el a román nép a vele együttélő nem­zetiségekkel az új élet, az életszín­vonal emelkedése és a kulturális felemelkedés felé. A Szovjetunió felszabadította őket és a Román Kommunista Párt vezetésével meg született a Román Népköztársaság. A forradalmi átalakulás az ország közoktatásában is mélyreható válto­zást hozott. Megszűnt a kiváltságos osztályok tanulási monopóliuma, a közoktatás gyökeres változáson ment át. A közoktatásügyi reform az együttlakó nemzetiségek gyermekei előtt is megnyitotta az iskola ka­puit. 'A Román Népköztársaságban min den iskolásgyermek anyanyelvén ta nul azokból a tankönyvekből, ame­lyeket a közoktatásügyi minisztéri­um ad ki. A magyarnyelvű oktatást a sok elemi- és középiskolán kívül szá­mos műszaki, közép- és főiskola és az egyetem biztositja. Az ukrán la­kosság gyermekei számára elemi is­kolákat, líceumokat és pedagógiai főiskolákat állítottak fel. A német nemzetiségű lakosok gyermekeit végleg kiragadták a fasiszta befő-1 lyás alól. A németnyelvű közép- és: elemi iskolákban a német nemzeti­ségű gyermekeket a szocializmus igazi építőivé nevelik. A szerb és horvát lakosság is ugyanazokat a jogokat és szabadságokat élvezi, mint a román és a többi együttla­kó nemzetiség gyermekei. A szerh és horvát elemi iskolák, liceumok és főiskolák a haladó kultúra in­tézményei. fi tatár és a bolgár is­kolák száma lényegesen emelkedett a közoktatási reform óta. Romániá­nak ma bolgárnyelvü pedagógiai fő­iskolája is van. A Román Népköztársaság gondos­kodott arról, hogy kisebb nemzeti­ségek is anyanyelvükön szerezzék meg az alapműveltséget. A lengyel, albán, görög és örmény iskolákat éppúgy ellátja tankönyvekkel, mint bármelyik más nemzetiségű iskolát. Eddig közel 2 millió példányban je­lentek meg a nemzetiségek nyelvén a tankönyvek. Az analfabétizmus végső felszámolásáért indított harc egyre eredményesebb és et-aiolje­sebb lesz. * 0z albán kikütftmunkások 1 tiszteletére megkezdett munkaver­senyt. Nagy általánosságban 20Vo­kal teljesítik tűi normájukat, a 2. számú részleg teljesítménye 143°/» volt. Ui bolgár film A szófiai bemutatómozik műsorra tűzték az első művészi bolgár zenei filmet, az „Iván Szuszanyin"-t, me­lyet Glinka operájából készttettek. A film bolgár és szovjet filmművé­szeti dolgozók közös munkájának terméke. 'A' bolgár Nemzeti Opera művészeinek hanggazdagságát ma­radéktalanul tárja fel a jólsikeriilt alkotás. Érdekes reformok a cseh­szlovák műegyetemek tanrendiében A csehszlovák műegyetemek rek­torai, az egyes karok dékánjai, a reformbizottság tagjai, valamint az államosított ipar megbízottjai mun­kaértekezleten vitatták meg a mű­egyetemek tanmenetének reformját. A munkabizottság rövidesen részle­tes javaslatokat terjeszt elő a mi­nisztériumnak a műszaki oktatás re­formjáról. Hagy érdeklődés a Pekingbon megnyilt szovjet könyvkeres­kedés iránt A Kinai Népköztársaságban igen nagy érdeklődés nyilvánul incg a szovjet irodalom művei iránt. E nagy érdeklődés kielégítésére Pe­kingben szovjet könyvesboltot nyi­tottak. A könyvesboltban kinai-, orosz-, angol-, francia- és német­nyelvű könyveket árusítanak. Nagy kereslet nyilvánul meg a marxiz­mus-leninizmus klasszikusai, a szov­jet mezőgazdasági technikai és a szovjet szépirodalmi művek iránt. 3000 ui falusi kulturköznont létesült Lengyelországban munkatelaiánlásai máius 1. tiszteletére A sarandai kikötőmunkások nap­ról-napra jobban fokozzák a május egy év alatt A Paraszt önsegély Szövetség or­szágos értekezletén jóváhagyták az 1950. évi kulturmunka tervét. Közel 3000-rel emelkedik a falusi kultur­központok száma és ezzel 8 ezerre gyarapodnak ez intézmények, Az év végéig 1660 új könyvtárat állítanak fel. A falusi oktatásba 7 ezer ok­tatócsoport kapcsolódik be. 1200-zal szaporítják a színjátszó együttesek számát. Gondoskodnak a Rádió ál­talános Iskolája rendszeres hallga­tói számának növeléséről és sok knltúrközpontban megszervezik az orosz nyelvoktatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom