Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-30 / 100. szám

Vasárnap, tdSft, április M. BOLDOG MÁJUS 1 MOSZKVÁBAN A moszvai május elsejéket a boldog öröm és a derű jellemzi. Különösen boldogok ezen a napon a fiatalok, akik hatalmas tömegekben vesznek részt a felvonuláson és az önfeledt, hangulatos szórakozási lehetőségeken. Az utcán itt is, ott is vidám táncoló csoportokat látunk tten a napon. Ifjúmunkások, parasztfiatalok. diákok egy. aránt kiveszik részüket a közös, vidám mulatságból. A jókedvű fiatalok kis kört formálnak, előkerül a harmónika, vagy friss énekszó fejezi ki örömüket és boldogan táncolnak, játszanak. Képünk is ilyen vi. dám jelenetet ábrázol, amelyen egy moszkvai kislány perdiitl ki mosolygó társai közül a kör Közepére és táncot jar hangos énekszó mellett. Még a legfiatalabbak, a kis úttörők is megtalálják a maguk szórakozását a boldog moszkvai május elsejében. Képünkön egy kis úitörő-jelölfet láthatunk, amint ő is kedvesen táncolni A világ minden dolgozója megünnepli májua elsejéti a nemzetközi proletariátus nagy ünnepét, a munka ünnepnapját. Május elsején fokozottan kifejezik gyűlöletüket a népelnyomó, imperialista háborús uszítókkal szemben és ugyanakkor ragaszkodó szeretetüket a népeket felszabadító Szovjetúnió iránt. Amerikt ban és a marshallizáU országokban emberi jogaikért, munkáért, nagyobb darab kenyérért, jogos bérköveteléseik kiharcolásáért vonulnak fel a dolgozók a gyárak, bankok tőkés urai ellen. A Szovjetúnióban és a népi demokráciák országaiban a tőkések uralma aló! felszabadult dolgozók határtalan lelkesedéssel ünneplik a dicsőséggé vált munkát, ünneplik a béketábor nagy vezetőjét, a Szovjetuniót, élén a világbéke harcosával, Sztálin elvtárssal. Képünkön a május elsején fel vonuló moszkvai dolgozók egy csoportját láthatjuk, amint Sztálin elvtárs képével, lelkesen éljenezve haladnak el a dísztribün előtt. A moszkvai Vörös-téren minden május elsején reggeltől estig áramlik a végeláthatatlan tömeg és hatalmas transzparensek, Sztálin-képek, zászlók, a legváltozatosabb díszítések teszik tarkává a menetet. Világ dolgozói! Leplezzétek le a háborús gyuitogatók bűnös terveit! Szélesítsétek és erősítsétek a béke hivei hatalmas frontját! A béke védelme — a világ valamennyi népének ügye! (A Bolsevik Párt május 1-1 jelszavaiból) Sztálin május elsejéről Minden osztálynak megvannak a maga szeretett ünnepei A nemesség bevezette a maga ünnepeit és azoknak hirdetik a „iogot" a parasztok kifosztására. A burzsoáziának megvannak az ünnepei és azoknak „igazolják" a „jogot" a munkásság kizsákmányolására. Vannak ünnepek és azokon magasztalják a fennálló rendet, melyben a dolgozók nyomorban pusztulnak el. míg a naplopók belefulladnak a bőségbe. Kell, hogy legyen saját ünnepe a munkásoknak is és ezen hirdetniök keli: általános munkakötelesség, általános szabadság, általános egyenlőség, minden embernek. Ez az ünnep május elsejének ünnepe!" Igy döntöttek a munkások még 1889-ben! Hatvan éve a munkásosztály ünnepe május 1 Páris, 1889. július 14 . Száz éve rombolták le a Baslille-t... A munkásosztály nemzetközi vezetői itt, Párisban üléseznek... S megszületik a határozat: A munkásságnak, mely éjt nappallá téve dolgozik, sokszor még az ünnepeken is, a kizsákmányolt munkásságnak, a tökével szemben a munkásnak Is kell, hogy legyen ünnepe, legalább egy nap egy esztendőben. S új ünnep születik: MÁJUS 1. És 1890 májas 1-én először a világon ünnepel a munkásság. Nem indulnak meg reggel a gyárakban a gépek, utcára özönlik a nyomortanyák, a külvárosok népe; Mi is élünk, sőt nekünk köszönhetitek ti urak is, hogy élhettek. Jogunk van hát az élet napsugaras oldalához is, nemcsak mindig az árnyékhoz, A tűzben edződik acéllá a vasérc. I Harcban edződött le győzhetetlenné I a munkásosztály is. A május 1-éken egyre többen és többen, egyre több és több helyen lepik el az utcákat a munkások. S a hatalmas, fegyelme* zett, megingathatatlan tömegek már beszélnek önmaguk helyett is; — Nem mindig leszünk mi elnyomottak, készül már a mi jövőnk, a m; igazságos rendünk. S a jövőnek nem lehet, nem lehetett sohasem útjába állni. Sem csendőrszurony, sem rendőrkordon, sem detektívek hadserege, sem mindent eltaposó páncélautók, sem Londonban és sem Párisban, sem Moszkvában és sem Budapesten, sem Sanghaiban és sem Kairóban nem akadályozhatták meg május 1 meg. ünneplését. A munkásosztály volt az erősebb, a munkásosztály állta a harcot. ... S állni fogja a végsőt is a vég. ső győzelemig . ., A híres harkovi május elseje ötvenedik évfordulója igyekszik a vidám hármon iliaszóra. Mosolygó arcú felnőttek veszik körül, akik derűsen gyönyörködnek az apróság mozdulataiban. A szovjet dolgozók igen szeretik a gyermekeket, láthattuk ezt a nagy szeretetet a nálunk járt felszabadító Szovjet Hadsereg katonáinál is, akik valósággal rajongó szeretettel vették körül a magyar dolgozók gyermekeit. A szovjet dolgozók örömmel gyönyörködhetnek gyermekeikben, hiszen tudják, hogy biztos, nyugodt jövő. széleskörű munkalehetőségek várna® rájuk. A szovjet fiatalok nem a munkanélküliség bizonytalan jövőjébe indulnak, hanem megnyílt előttük a tanulásnak, a szabad pályaválasztásnak minden lehetősé te. Minden fiatal tanulhat és olyan pályán fejtheti ki képességeit, amelyhez leginkább kedvet érez. A szovjet fiatalok nem a bizonytalan jövő számára tanulnak, hanem tudják, hogy tanulásukkal, munkájukkal a kommunizmus építéséhez segítenek hozzá. Ezt tudják szüleik is. ezt tudják a Szovjetúnió -nilliói és ez teszi olyan boldoggá, derűssé a szovjet dolgozók május elsejei ünneplését. A moszkvai május elsejék mindig felejthetetlenek a szovjet főváros dolgozói számára, de felejthetetlenek a Szovjetúnió többi városaiban, falvaiban rendezett ünnepségek is. Mindenütt lelkes, vidám emberek vesznek részt a felvonulásokon, ünnepségeken: új erőt merítenek napi munkáinkhoz s még nagyobb munkalendülettel folytatják a rájuk váró feladatok elvégzését. A május elsejét megelőző napokban a harkovi üzemekben, hivatalokban, a város klubjaiban és iskoláiban, mindenütt a harkovi munkások első májusi ünnepségéről beszéltek. A dolgozók I ezrei keresték fel azokat a helyeket, ahol a város proletáriátusa forradalmi cselekvésbe lendült. Harkovban az első májusi tömegtüntetést 1899-ben tartották Ettől kezdve a munkások minden május elsején vörös zászlókkal vonultak az utcákon, tüntettek és sztrájkot szerveztek. Különösen jelentős esemény volt az 1900-as májusi tüntetés, amelyen 10 ezer munkás vett részt. Lenin akkoriban ezt írta: „A harkovi májusi tüntetés megmutatja, hogy milyen hatalmas politikai demonstrációvá válhat a munkások ünnepének megünneplése ... Mi tette Har'cov májusi napjait fontos esemo.nynyé? A munkások tömeges részvétele a sztrájkban óriási, eírekre menő gyűlések az utcákon, amelyeken vörös zászlókat bontanak és követelésekkel lépnek fel, amelyeket kiáltványokba foglalnak. ezeknek a követelésekuek forradalmi jellege: nyolc írás munkanap és politikai szabadság. Azt a mesét, hogy az orosz munkások még nem érettek a politikai harcra, hagv számukra legfontosabb a tisztán gazdasági harc, amely csak pillanatnyilag és csak apránként egészíthető ki egyes politikai reformokra irányuló részleges politikai rgitációval, de nem fejleszthető Oroszország egész politikai rendszere elleni küzdelemmé — ezt a mesét döntően megcáfolta a harkovi május elseje." Azóta fél évszázad telt el. Mennyire megváltozott az ólat! A vidéki várost, amilyen Harkov az Októberi Forradalmat megelőzően volt, Lenin és Sztálin pártjának vezetésével a Szovjetunió egyik leghatalmasabb ipari és tudományos központjává vá'toztatták. A város régi lakói még emlékeznek, hogy az egykori vascsenszkovoi városszélen, ahol május elsején a vasutasok Összegyűltek, csak árkok voltak, amelyeket szegényes házikók veitek körül. Most iparvállalatok óriási tömbjei, többemeletes épületek, iskoláit, főiskolák. kórházak, könyvtárak, sportpályák emelkednek helyükön. A harkoviak büszkesége, az Ipar Háza, a vasutasok kultúrpalotája és más pompás épületek sorakoznak ott, ahol az első májuni gyűléseket tartották , és ahol a munkások először tűztek össze a cári rendőrséggel. Az első májusi ünnepségek idején Harkov határa a mai villanvmechanikai gvárnál húzódott. Most innen még 12 kilométernyi hosszúságban nyúlik a Sztáline.ugárút, a város egyik főútja. A sugárút mentén, hatalmas vállalatok, amelyeknek termékeit az egész ország ismeri. De még távolabb. a traktorgyáriak kiterjedt lakótelepénél sem ér véget Harkov, — új üzemek, munkások új lakóházai és kultúrális épületek sora -pül. A város dolgozói büszkén gondolnak pártjukra, amely a szocialista országot vezeti. A május elseje előtti napokban, míg az idősebbek felidézik a régi májusi tüntetések dicső napjait, a harkovi munkásosztály hősies harcának emlékezetére a vasúti gépgyár, a mozdonyjavító, a vágón javítógyár, a vasúti műhelyek és a régi üzemek dolgozói ünneplő munkát folytattak, hatalmas kötelezettségeket teljesítettek. A sztahánoviíták százai jelentősen túlteljesítették termelési feladataikat és az Októberről elnevezett vasúti műhelyből minden egyes, határidő előtt meg javított mozdony ezzel u felirattal futott ki: „A híres harkovi Május Elseje 50,' évfordulójának tiszteletére!"