Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-30 / 100. szám

10 •asárnap, 1956. áprlBi 9». Túlteljesítették május elsejei felajánlásalkat a szegedi termelőcsoportok Növénytermesztésünk fejlesztése érdekében május 1 után még tovább fokozzák teljesítményeiket a termelőcsoportok dolgozói A gyárak és üzemek munkásai hatalmas lendülettel teljesítették és teljesítik, sőt túlteljesítik országszerte, itt Szegeden is május elsejei felajánlásaikat. A béke megvédését, maguk és családjuk boldog jövöjét, a szocializmus felépítését akarják ezzel a lendületes munkával biztosítani. Az ipari munkásság példája nyomán nagyszerű eredmények születtek meg a mezőgazdaságban ls és ezen a téren elöljárnak mindenütt a termelőszövetkezeti csoportok dolgozó parasztjai. A szegedi termelőcsoportokban mindenütt kiváló eredményeket értek el a dolgozók és legtöbbjük lényegesen túlteljesítette eredeti felajánlását. A „Dózsa György" termelőcsoport kertészeti munkacsapata Kovács PPál'né vezetésével vállalta május elsejei felajánlásában, hogy a káposzta, kalaráb és a többi kiültetett palánta főkljét április 2ó-ra megkapálja és e helyett már 22-ére elvégezték ezt a munkát. A munkában különösen kitűnt Kovács P. Pálné, aki 6300 palántát ültetett el. A borsó, len, cukorrépa kapálásá' ndl Brezsnyik György növényter. mesztésl munkacsapata ért el kitűnő eredményt. A kapálást a kitűzött határidő előtt egynappal, április 25-re fejezték be. A ktikorlcavetést végző munkacsapat két nappal előbb fejezte be munkáját a vállalt határidőnél és április 18-ra készültek el a kukorica vetésével. De még szebb eredményt értek el a kender vetésénél, amelyet a ha' téridő előtt 10 nappal fejeztek be. Az egyéni verseny során a cukorrépa kapálásánál,ifj. Retkes József érte el'.,a_A5ETWJSaÍL3tfi erpdpiényt és a válla't 200 százalékos teljesítményt 250 százalékra fokozta. — Ezt a százalékot nemcsak május elsejei felajánlásomban, hanem azután is meg akarom tartani, sőt lehetőleg még növelni szeretném — jelentette ki ifj. Retkes József. — Május elseje után valamennyien továbbra is versenyben dolgozunk a minél jobb terméseredményekéri. A kecskéstelepi „Táncsics" termelöcsoport az első volt Szegeden a május elsejei munkavállalásokban, de nem maradt le a munkavállalások teljesítésében sem- A „Táncsics" 'iermelőcsoport htvta ki versenyre a megye valamennyi termelőcsoporljdt és ennek a felhívásnak nyomán indáit meg a minőségi és mennyiségi verseny Csongrád megye termelőcsoportjai között május elseje alkalmával. A kiértékelésre csak ezután kerül sor, de máris látható, hogy a „Táncsics" csoport tagjai jó munkát végeztek. így például ifj. SWi István, Fodor Mihály, Nyitrai László, Bálint László május elsejei felajánlásukban 150 százalékos teljesítményt vállaltak a cukorrépa sarabolásánál. Ezt 250 százalékra teljesítették- Csúcs JWihályné a kalarábé palánták rakásánál ért el 200 százalékos teljesítményt a vállalt 180 százalékkal szemben. Ugyancsak a palántaültetésnél Dimitrov Nikola 220 százalékos teljesítményt ért el. Erdélyi István, id. Síéi Istvánt hívta versenyre a kertészetben a bakhát simításnál és a verseny során 263 százalékot teljesített. A 72 éves Rdcz Antal te kivette részét a május elsejei versenyből és a cukorrépa sarabolásánál 190 százalékra emelte fel átlagteljesítményét a vállalt 170 százalékkal szemben. A csoport tagjai egyöntetűen kijelentették, hogy május elseje után ls növelni akarják munkateljesítményüket és minél lelkiismeretesebben akarják végrehajtani a minisztertanács határozatát. — Aláirtuk mondották a tudjuk, hogy emellett minél növénytermesztési a békefeffttvdst — csoporttagok —, de a béke megvédését jobb munkánkkal 'tudjuk eredményesen szolgálni. Ezt nem tévesztjük szem elöl és ezentúl Ls versenyben végezzük munkánkat. A boktói „Alkotmány" termelöcsoport tagjai is hasonlóképpen gondolkodnak. Ezt mutatják eddigi eredményeik is. Május elsejei felajánlásukban vállalt cukorrépa sarabolást a határidő előtt négy nappal végezték el. Ebben a munkában különösen kitűnt Szekeres István 203 százalékos teljesítményével. Szekeres István a sarabolás megkezdése előtt versenyre hívta Szénás! Györgyöt, aki szintén nem sokkal maradt el mögötte 195 százalékos teljesítményével. A termelőcsoport második munkacsapatában Bálint János kezdetűényzett versenyt Góg Józseffel, valamint Szekeres Ferenccel és Szabó Antali'al. A versenyben Bólint János lett az el'sö 215 százalékos teljesítményével, Szabó Ajital és Szekeres Ferenc 195, Góg József pedig 112 százalékot ért el. A kertészeiben is verseny keretében végezték a női munkacsapat tagjai a palánták pikirozását. Ebben a versenyben Szekeres Ilona lett az elsó 390 százalékos teljesítményével, Szabó Ferencné 380, Bálint Vera, Molnár Ilona és Molnár Erzsébet pedig 150 százalékot ért el. — Ml nők sem akarunk lemaradni ebben a versenyben — mondották sikeres munkájuk után — és a jövőben is megmutttíjuk, hogy még jobb eredményekkel visszük előre az egész csoport sikeres munkáját. Kudjer Antal jószággondozó május elseje alkalmából vállalta, hogy 82 malac, 15 hízómaTha és 20 anyakoca ellátásán kívül szabad Idejében a kapálásokba Is belesegít. Vállalását igen szépen teljesítette és két nap alatt 400 n-öl cukorrépát kapált meg. Az újszegedi „Halocíós" termelőszövetkezeti csoportnál ís becsülettel teljesített^ a május elsejei felajánlásokat. A növénytermesztési munkacsapat a cukorrépa és a retek sarabolását határidő előtt egy nappal teljesítette. Valamennyi szegedi termelőcsoport dolgozó parasztsága jó példát mutatóit Szeged minden dolgozó parasztjának. A példamutatás nyomán már eddig Is Jó eredmények mutatkoznak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál is. A jelek arra vallanak, hogy ez a versenylendület május elseje után sem áll meg és a termeíőcsoportok dolgozói a dolgozó parasztsággal együtt biztosítják növénytermelésünk eredményes fejlesztését. Nyári kulturversenyt indítottak a Szegedi Villamosvasút dolgozói Nemrégiben hírül adtuk lapunkban, hogy az idén fokozottabban kihasználják az újszeged! Szabadtéri Színpad nyujtottn lehetőségeket és a Szabadtéri Színpad műsorába fokozottan bekapcsolják az üzemi kultúrgárdákat. A műsort összeállító bizottság felhívással fordult valamennyi üzemi kultúrcsoporlhoz s kérte állítsák össze müsortejvezetüket. A Szegedi Villamosvasút dolgozói is megkapták — a többi üzemhez hasonlóan — a felhívást és elhatározták, hogy versenyt kezdeményeznek a nyári kultúrniunka minél aktívabbá tétele érdekében. A következő versenyfelhívást juttatták el valamennyi szegedi üzemi kultúresoporthoz: „A népművelés nívójának szocialista értelemben vett emelése érdekében, ml, a Szegedi Villamosvasút Községi Vállalat dolgozói versenyre hívjuk Szeged viros üzemi kultiircsoportjalt. A szocializmus építésében a kultúra fegyvere is Igen fontos tényező s ebben az üzemi kiiltiírniunka döntő szerepe nem kétséges. Tegyünk most bizonyságot az eddig végzett munkánk értékéről és hassunk oda, hogy ez a munka minél jobbá, hatásosabbá váljon. Mi a kullúrverseny keretében vállaljuk, hogy 1. n Szabadtéri Színpad műsorát rendező bizottság munkáját a legmesszebbmenőkig támogatjuk azzal, hogy a számunkra kijelölt napra, vagy napokra pontosan és lelkiismeretesen felkészülünk, hogy a műsor tervszerűsége elé akadályt ne gördítsünk: 2. teljesen száműzzük műsorunkról a szocialista kultúrához méltatlan giccses, a burzsoázia ideológiai befolyását támogató műsorszámokat, láncúinkban, dalainkban, színdarabjainkban ápoljuk a népi kaitúrát; 3. törekszünk arra, hogy a tömegekben tudatosítsuk azokat az eredményeket, melyeket elértünk a szocializmus építésében, nz üzemek, termelőszövetkezeti parasztok életét visszük a színpadra. A kultúrán keresztül Is így segítjük elő a szocializmus építését; 4. a kultúrán keresztül Is erősítjük kapesolalainkat a szovjet néppel és a népi demokratikus országok dolgozóival, odahatunk, bogy a tömegekben ezen kérésziül is elmélyítsük a szeretetet felszabadítónk, a nagy Szovjetúnió, valamint győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók ' Pártja és annak nagy vezére, Rákosi elvtárs iránt A nyári kultúrvcrscnyben legjobban szereplő üzemi knlturcsoportnak vándörzászlót adományozunk. A Szegedi Villamosvasút KV. dolgozót." Tanulmányozzuk a Szovjetunió hatalmas eredményeit és hasznaiul lel szocializmusunk épilésében Uj, modern emelőgépet szerelnek fel a Magyar Kender géptermében A dolgozók állama kíméli és szem előtt tartja a dolgozók kényelmét és megbecsüli a legfőbb értéket, az embert. Ismét bebizonyosodott ez a Magyar Kender géptermében. Hosszú éveken keresztül emberfeletti erővel lapátolták a szenet mázsaszámra a fűtök a hatalmas kazánokbaA kapitalistáknak nem jutott eszükbe, hogy valamiképpen változtassanak ezen és könnyebbé tegyék a dolgozók munkáját. Katona Lajos és Csonka Ignác fűtök 15 év megfeszített munkája után végre megkapták azt a dolgozók államától, amiről sokisok év alatt csak álmodni mertek. 35 ezer forintos költséggel egy szénszállító berendezést kaptak, ami megkíméli a dolgozókat attól, hogy nehéz, fáradtságos munkával, kimerülésig lapátolják a szenet a kazánok feneketlen gyomrába. Három napja szerelték fel az új, speciális emelőgépet és lapátnyél helyett most már csak egy gombot kell megnyomni és nyolc mázsa szén könnyedén emelkedik a levegőbe. Ezzel a beruházással nemcsak a dolgozók munká ját tették könr.yebbé, hanem önköltségcsökkentést is ért el az üzem. Még több ilyen beruházást is megvalósítanak az idén, ami a dolgozók munkáját megkönnyíti, egyben pedig önköltségcsökkentést is jelent nemzetgazdaságunknak. Az ellenség behatolása a pedagógiai elméletbe és gyakorlatba Dártank Központi Vezetőségének • a VKM. munkájával kapcsolatben hozott határozata megállapítja, hogy a közneve|és terén mutatkozó elmaradás főoka: az ellenség kártevő, szabotáló tevékenysége és a népi demokrácia ellen irányuló aknamunkája. Az ellenség pedagógiai elméletünkben és gyakorlatunkban egyaránt végezte romboló tevékenységét A Központi Vezetőség határozata kíméletlen harcot jelent a pedagógiai elmélet területén jelentkező ellenséges, imperialista nézetekkel szemben. Sajnos, ezek a nézetek pedagógusaink széles rétegében elterjedtek. 'Á felszabadulás után a szakosító tanfolyamokon résztvevő tanítók százai ezekből az ellenséges, burzsoá pedagógiai nézetekkel megtömött tankönyvekből tanultak. Egyetemi és főiskolai hallgatóink számára is ilyen könyvek szolgátak tankönyvül, ezekből kellett pedagógiai vizsgájukra elkészülniök. Eőkép két ilyen könyvre kell emlékeznünk: Mérei Ferenc: Gyermektanulmányára és a Faragó-Riss féle pedagógiai tankönyvre („Az új nevelés kérdései"). Mind • két könyv (Mérefé még címében ís) az ú. n. pedológiát képviseli. Mi a pedológia? A pedológia burzsoá-imperialista nevelési „elmélet". Esküdt ellensége nemcsak a szocialista neveléstudománynak, nemcsak a szocialista nevelés gyakorlatának, hanem magának a munkásosztálynak és a vele szövetséges dolgozó parasztságnak is. (Lásd Lázár György cikkét: a Magyar pedológia visszavonulási taktikájáról a Társadalmi Szemle március-áprilisi számában). A pedológia lényege, hogy a nevelést életkor-problémává változtatja, a nevelési folyamatot csak mint lélektani és biológiai folyamatot tekinti. 'A' pedológia semmibe Se veszi a tudatos, tervszerű, célirányos nevelőmunkát. A pedolögiában a nevelés teljesen az egyéni hajlamoktól, örökölt tulajdonságoktól függ. 'A' pedológia szerint a nevelőnek nincs egyéb feladata, mint a nevelt spontán fejlődésének a biztosítása megfelelő föltételek létrehozásával. A nevelői munka elhanyagolásáról, a pedagógus szerepének jelentéktelenné csökkentéséről van itt szó. A

pedológia „tudományos módszere" az ú. n. teszt-vizsgálat. Mérei Ferenc még 1948-ban is azt mutatta ki a teszt-vizsgálatokkal, hogy az „alsóbb" társadalmi osztályok gyermekeinek alacsonyabb az értelmi színvonala, mig a kiművelt gondolkodás, a magasabb értelmi színvonal, az ú. n. „magasabb" társadalmi osztályok gyermekeinek sajátja. Csoda-e, hogy a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának 1936-ban hozott határozata a pedológiát a következőképpen bélyegzi meg: . . a tudományellenes, burzsoá pedológia feladatául tűzi ki, hogy kimutassa a kizsákmányoló osztályok uralmának megőrzése céljából a kizsákmányoló osztályok és a „felsőbbrendű fajok" különleges tehetségét és az élethez való különleges jogait, másfelöl pedig a dolgozó osztályok és az ..alsóbbrendű fajok" testi-lelki eleseltségét. A tudományellenes burzsoá pedológia alapelveinek s szovjet tudományba való átvétele annál inkább káros, mert „marxista" frazeológiával leplezi magát". íme tehát a pedológia ma a legreakciósabb. a legveszedelmesebb elmélet, amely tudatosan teszi tönkre szocialista nevelésünket és tudatosan akadúlvozza Pártunk köznevelési politikájának megvalósítását. A szocialista pedagógia, a marxizmus-leninizmus pedagógiája „mindenek előtt praktikus célok felé inányuló tudomány. Nem nvelhctjtik vaktában az embert, nincs jogunk nevelni, ha nem állítunk magunk elé meghatározott politikai célt" (Makarenko). A marxista-leninista pedagógia szerint a nevelés célját a társadalom szükségleteit, a szocialista építésért folyó harc céljni és feladatai szabják meg. 'A' marxistaleninista nevelés módszereit a gyakorlatból kell leszűrnünk. Az igazi pedagógia éppúgy vezérfonal a cselekvéshez, mint bármilyen más igaz elmélet. A szocialista neveléstudomány megvalósítja az elmélet és a gyakorlat egységét. A szocialista nevelés fontos szerepet tulajdonít a pedagógusnak, a tanítás és nevelés módszertanának. A pontosan kijelölt cél elérésére jól kidolgozott módszerek alkalmazására van szükség; a cél felé a tanulót a pedagógus vezeti módszeresen. 'A' szocialista pedagógia tehát pont ellentéle a nevelői munka háttérbe .szorítására, a gyermeki spontanaeitásra alapozott pedológiának. LJogyan nyilvánult meg gyakorlati • • pedagógiánkban a pedológia behatolása? A fontos köznevelési posztokon ülő magyar pedológusok bűnös módon elhanyagolták nevelésünk célkitűzéseinek kidolgozását, elhanyagolták nevelésünk célkitűzéseinek kidolgozását elhanyagolták a tanítás és nevelés módszertanát, a didaktika kérdéseit. A nevelők rendelkezésére most is rossz, elavult, 1947-es koalíciós alapon szerkesztett útmutatások állanak, amelyek telve vannak ellenséges reakciós nézetekkel. Pcdológusaink tehát egyenesen arra törekedtek, hogy nevelőink kezébe ne legyen használható, gyakorlatukat irányító pedagógiai elmélet, módszertan. Sajnos ennek súlyos következményei vannak. Tudjuk, hogy a mult tanév végén pl. a középiskolai érettségik eredménye milyen szomorú volt. Egyes helyeken a diákoknak több mint 50 százaléka megbukott. Ha arra gondolunk, hogy mit jelentene a középiskolai diákok bukásának ily nagy aránya az ötéves terv kőzépkádereinek kinevelése szempontjából, akkor látjuk igazán, milyen veszedelmes az ellenségnek kulturális fronton történö támadása • szocializmus építésének más területeire nézve ls. A pedagógiai gyakorlat semmibe vétele megnyilvánult a tankőnjrvfrásben is. A tankönyvek írását felfalában olyanokra bízták, akiknek soha semmi kapcsolata az iskolai munkával nem volt. így még a jószándékú tankönyvíró is képtelen volt didaktikailag megfelelő tankönyvet írni. IX öznevelésünk ellenségei — a • pedológia természetének megfelelően a munkás és szegényparaszt gyermekek tanulása ellen indították a legnagyobb támadást. Ugyanakkor, amikor Pártunk a legnagyobb erőfeszítéseket tette, hogy minél több munkás és szegényparaszt gyermek tanuljon az általános iskola felsőbb osztályaiban, középiskolákban és az egyetemeken, az ellenség nagyarányú támadással válaszolva jelentékeny százalékban kiebrudalta az iskolákból népünk gyermekeit. Nagy-Buda* pesten az általános iskola V. osztályában a munkás gyermekeknek több mint 20 százaléka megbukott a jelenlegi tanév I. felében. Ugyanilyen szomorú a helyzet a gimnázium I. osztályaiban és egyetemcink, főiskoláink I. évfolyamán. 'A'z ellenség maximalista elveket hangoztatott, „színvonalemelésről" fecsegett és ezzel az ürüggyel vezetett be hat nehéz tankönyvet az általános iskola V. osztályába az egy tankönyv, höz szokott gyermekek számára, követelt meg egyetemi szinvonalat gimnáziumaink I. osztályában és lépett fel lehetetlen követelményekkel egyetemeink és főiskoláink I. évfolyamán. Természetesen a maximalista elvek hangoztatása mellett az ellenség gondoskodott a tankönyvhiányról, jó szovjet középiskolai és főiskolai tankönyvek lefordításának és kiadásának szabotálásáról. P

ártunk leleplező határozata után lintnlmas feladatok állanak köznevelésünk elméleti és gyakorlati munkásai előtt egyaránt. A pedológia helyébe a marxistaleninista pedagógiát kell tennünk. Ki kell dolgoznunk szacialista nevelésünk célkitűzéseit, iskolai nevelői munkánk módszertanát, a tantárgyak didaktikáját. Az elméletet egyesíteni kell a gyakorlattal: öszsze kell gyűjtenünk a legjobb gyakorlati nevelők tapasztalatait és abból kell minden magyar pedagógus számára leszűrni a helyes, megfelelő pedagógiai elméletet. Ez természetes lehetetlen a marxista-le* ninista társadalomelmélet és a Szovjetunió pedagógiai eredményeinek alapos, mélyreható tanulmányozása nélkül. Természetesen gyakorlati munkát végző pedagógusainknak is többet, nlnposabban kell foglalkozni pedagógiai elmélettel, módszertannal, didnktikAvnl. A pedagógiai gyakorlat is vak, elmélet nélkül. Kíméletlenül le kell lepleznünk az ellenség romboló munkáját mind az elméletben, mind a gyakorlatban. Harcot kell indítani a munkás és szegényparaszt gyermekek tanulásának biztosításáért, a jó tankönyvekért, n megfelelő útmutatásokért, vezérkönyvekért. Ebben a harcban minden magyar pedagógusnak szívvel-lélekkel részt kell vennie. Ebben a harcban is, mint szocialista építésünk, minden frontján biztos iránymutatást -d számunkra Pártunk. Dr. ÁGOSTON GYÖRGY főiskolai 'gazeató.