Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-30 / 100. szám

lamszfó Szombat estig 75.000 szegedi lakos irta alá a békeiveket VII. ÉVF. 100. SZAM. ARA 50 FILLÉR VASARNAP. 1950. ÁPRILIS 30. Fel a béke védelmére Május elseje mindig mozgósította a világ dolgozóit a kapitalisták elleni harcra. A nemzetközi munkásosztálynak ez a hagyományos ünnepe — az elnyomókat egyre nagyobb félelemben tartja. Az idei május 1 pedig különösen nagyjelentőségű. A világon bárhol legyenek is — a dolgozók egyre jobban és világosabban látják, hogy az imperialisták fokozott erővel és fokozott arcátlansággal készítik a háborút, a népek lemészárlását Itt nálunk Magyarországon is megmozdultak a dolgozók és minden eddigit felülmúló hatalmas népszavazásként emelik fel tiltó szavukat — és öklüket — a háborús uszítás, a háborúra készülődés ellen. Ezt a hatalmas tiltakozást nemcsak pusztán az váltja ki az emberek boa. hogy irtóznak a háborútól, hogy féltik családjukat, gyermekeiket az embertelen vérengzéstől, hanem az, hogy itt nálunk Magyarországon is minden dolgozónak van határozott célkitűzése. „Békét akarunk, mert béke kell ahhoz, hogy építsünk, dolgozzunk, hogy megteremtsük ebien az országban is a szocializmust" írta levelében Svarcz Lajosné, a Szegedi Kendergyár dolgozója. Egyszerű, de hatalmas erejű szavak ezek, amelyek minden magyar dolgozó vágyát és elhatározását fejezik ki. A szocialista Magyarország felépítés- olyan célkitűzés, amelynek megvalósítása már eddig is hatalmas eredményeket hozott dolgozóink számára és felmérhetetlen perspektíváikat nyit meg előttük. „Itt a Dohánygyárban szép fizetésem van" — írja Király Vincéné előkészítőnő — „nagyobbik fiam is állásban van és ő is jól keres". Ez a biztonság és a jövőbe vetett hit az erő, amely a dolgozók millióit csatasorba állítja a béke ügye mellett. „Bízom abban, hogy a Szovjetunió és a naigy Sztálin vezetése alatt álló béketábor — mely- én is katonája vagyok — meg is akadályozza egy új vi lágháboru bekövetkezését" — írja a Gyufagyárból Móricz Józseffé. Ezek az őszinte szavak magyarázzák meg azt, hogy mi ért akarja minden dolgozó a békét és hogy a Szovjetunió fogalma, hogy Sztálin elvtárs neve mért azonos a békével, a béke megvédésével. „A békéért mindent meg kell tenni", jelenti ki határozottan levelében Varga B. István, a Gázgyár szerelőmunkása. És a szegedi üzemekben is tanúsítják az elért eredmények, hogy dolgozóink tudják: a békéért mindent meg kell tenni, a termelés vonalán is, A Magyar Kenderben Simon Aranka szövőnő négy gépről nyolc gépre tért át a közelmúltban. A Szegedi Kenderben Varga Rózsa már júniusi előirányzatánál tart. a DÉMA Cipőgyárban Szöllőei Sándor az előző 165 százalékos átlag eredményével szemben ma már 240 százalékot termel Folytathatnánk még hosszan é sorolhatnánk fel azoknak a szegődi dolgozóknak a százait, akik új módszerekkel, mindig új és új lendülettel igazolják Rákos; elvtárs szavait, aki azt mondta, hogy: „Országunk nem rés, hanem erős bástya kell, hogy legyen a béke frontján." De a szegedi dolgozók nemcsak a munkapr.d mellett bizonyították be, hogy méltók arra a kitüntetésre, amelyet a Szovjetunió-vezette békefrontban való részvétel jelent. Bebizonyították ezt az utóbbi napokban a békefelhívásokhoz való csatlakozásukkal. aláírásaikkal is. Az el só aláírásokat, a dolgozók leg is ezer és ezer név követte. Minden név egy-egy szilárd elhatározást jelent ezeken az íveken, minden név növeli világ békeszerető népeinek erejét és minden név növeli * imperialisták félelmét. Ha a május elsejék általában kellemetlen napoknak számítanak az elnyomóknak, akkor ez a május elseje fokozottan kellemetlen, ''kozottan félelmes számukra. Megmutatja azt hogy nem lehet félrevezetni a dolgozókat, horr a Szovjetuic vezetésével a vüág szabad népei olyan erőt képviselnek, amely ellenáll minden imperialista gaztettnek. A május elsejei lelkes előkészületek országszerte é3 Szegeden is iputatják hogy a munkásság nagy nemzetközi ünnepét áthatja a békéért való harc szelleme és áthatja a Szovjetunióhoz való ragaszkodás, Sztálin elvtárs iránti őszinte szeretet. Amikor a szegedi dolgozók miájus 1-ről beszélnek, amikor május 1 tiszteletére tett munkafelajánlásaikró. beszélnek — a Szovjetunióról is szólnak. De nemcsak Szegelen. nemcsak Magyarországon és nemcsak a többi népi demokráciákban, hanem az imperialista országokban is ezen a napon különösen a Szovjetunió felé tekintenek a dolgozók. Mert a Szovjetunió minden megnyilvánulása, minden eredménye a népek békéjének megszilárdulását is jelenti, az imperialista országok dolgozói számára a kizsák ányolás alóli felszabadulás reményének közeledtét is jelenti. Persze ezt nemcsak a dolgozók látják, hanem az elnyomók is. Ezért folyamodnak a legképtelenebb hazugságoktól kezd" - ' közönséges bűnözőkéi is meghazudtoló módon elkövetett gaztettekhez, azért, hogy akadályt gördítsenek a Szovjetunió és a srabad világ fejlődése elé, ho°y biztosítsák, vagy meghosszabbítsák ideigóráig kizsákm 'nyoló hatalmukat. És nem véletlen, hogy a haladó emberiség ellen folytatott hadjáratukban megkísérelték a dolgozó nép pártjait, a kommunista pártokat is megtámadni A Rajkhoz hasonló banditák a népi demokráciák fejlődésének rugóját, szívét, a Pártot akarták szétzülleszteni, mert imperialista megbízóikkal együtt jól tudták, hogy a Párt az erő, mely mögé a dolgozók milliói felsorakoznak és várják útmutatásait Jól tudták — és tudják —, hogy a Párt a béke támasza és a háború tüzét csak úgy gyújthatják fol, ha a Pártot megsemmisítik. A kommunista pártok tagjai és a pártonkívüli becsületes dolgozók ezekre a merényletekre azzal válaszoltak, hogy még erősebbé, még szilárdabbá tették a Pártot Itt mi is a szemünk előtt láthatjuk ezt a folyamatot hétről-hétre, vezetőségújjáválasztó taggyűléseinken, pártnapjainkon, ahol a legnagyobb felelősségtudattal vitatják meg a dolgozók, hogy ki vezesse pártszervezetüket, hogy ki legyen taen'a, vagy tagjelöltje a Pártnak. Számos felszólalásban világosan \ kifejtették párttagjaink, hogy a vezetőségek újjáválasztása, j. ts"- és tagjelöltfelvétel. n pártmunka iavitása és fokozása nemcsak az ő alapszervezetük kérdése, hanem az egész magyar dolgozó nép, a világ minden dolgozójának ügye is. Mikor a békefelhívást iitt Magyarországon elsőnek Rákosi elvtárs és Pártunk vezetői írták alá, ezzej is kifejezésre jutott hogy a mi Pártunk élenjár a magyar nép békéjének megvédésében is. Változatos szabadtéri műsorok, számtalan szórakozási lehetőség várja a május elsejei felvonulókat A hatodik szabad május elsejét külsőségeiben éppenúgy, mint belső tartalmában a nagy nemzetközi ünnephez méltóan ünnepli meg Szeged dolgozó népe. Ai ünneplés ma. vasárnap este megkezdődik. Este 7 órakor a rendőr- és vasutaszenekar térzenét ad a Szóehenvi-téren. A térzene után a MINSz tömegtáncot rendez, melyhez a zenét szintén a rendőr- és vasntaszenekar szolgáltatja. Így ünnepli a fiatalság dallal, tánccal egéez este H óráig május 1 előestéjét. A május reggel fél 7 órakor zenés ébresztővel kezdődnek. Résztvesz ebben az ébresztőben Szeged valamennyi zenekara, járják a várost mind a szegedi, mind az újszegedi oldalon. A zenés ébresztő befejeztével megkezdődik a felvonulók gyülekezése a Széchenyi-téren. Maga a felvonulás fél 9 órakor kezdődik. A felvonulás útvonalait lapunk eddigi számaiban már közöltük. Külön felhívjuk a felvonuló csoportok figyelmét, ho<*v a felvonulás útvonalaihoz a rend fenntartása érdekében feltétlen tartsák magukat. A tömeg í hídon keresztül vonul fel Újszegedre. A szegedi hídfőnél, a lelátón helyezkedne! jobbjainak naveit itt Szegeden el a Szegcdi Pártbizottság tagjai és a meghívottak, sztahánovistáii, élmunkások, kiváló munkások, Koasuthrdijas tudósok, valamint a tömegszervezetek képviselői. A pártbizottság tagjai és a meghívottak innen üdvözlik az átvonuló csoportokat Legelői a Honvédség, Rendőrség, Államvédelmi Hatosá" díszszázada halad, utána az élüzemek és a többi üzemek dolgozót A dolgozók élén mindenütt az egvéni versenyben legkiemelkedőbb teljesítményt elérők haladnak. Újszegeden a ligetben, a Szabadtéri Színpadon, a sportpályán és az uszodában egész nap a legkülönbözőbb szórakozások várják az ünneplő dolgozókat. A Népboltok a ligetben sátrakat, büfféket állítottak fel, ahol a nap bármelyik időszakában fillérekért juthatnak ételhez, italhoz a dolgozók. A szabadtéri színpadon délután 2 órakor kezdődik a műsor. melyben résztvesznek a legjobb szegedi üzemi kultúresoportok, az ifjúság és a tömegszervezetek kultúrcsc portjai, valamint a Nemzeti Szinház művészei. A műsor még a sötétedéssel sem ér véget. Ekkor a szabadtéri színpadon mozielőadást rendez a MSzT. A rózsaligetben két bábszín. ház szórakoztatja a gyermekeket és a felnőtteket. a liget öt pontján szórakoztató, tréfás sportbemutatókat tartanak, különböző mutatványos bódék, hajóhinta, körhinta szórakoztatja az ünneplő tömeget. 1 órakor kezdődik a siportmű sor. Az SzSzMTE-pályán egész délután változatos sportbemuta tóban gyönyörködhetnek a sportkedvelők. A sportbemutatók felölelik a sport valamennyi ágát. Az uszodában úszóverseny, melynek keretében a legjobb úszók mérik össze erejüket, utána pedig vízilabdabemutató várja a közönséget. Május elsején az egész városban ünnepien feldíszített villamoskocsik közlekednek s most lép életbe az olcsóbb jegyrendszer. melyről már beszámoltunk lapunkban. Felhívjuk a figyelmét, hogy a felvonulás ideje alatt a Széchenyi-téren és Újszegeden a villamosközlekedés szünetel. Ter. mészetesen a többi útvonalakon éppúgy járnak a villamosok mint a többi napokon. • Május elsején, a dolgozók nagv nemzetközi Ünnepén a mozik egységes 1 forintos helyárakkal mutatják be filmjeiket. Igy ezen a napon lehetővé válik, hogy minél nagyobb tömegben nézhessék meg n szegedi dolgozók a bemulatásra kerülő kiváló és szórakozlaló művészi szovjet filmeket. — Amint az aláíró]- számának hatalmas aránvú —'-téése is mutatja — Pártunkat itt is követték a dolgozók tömegei. Pár nap alatt — mint a pénteki ösz. szesítő jelentések mutatták — több, mint kétmillió ember írta alá a békeíveket és ez a szám valóban óráról-órára növekszik. És nem egyszerűen puszta aláírásokról van csak itt szó. Török Mihály és Földi Jánosné a Jutafonó munkásai, mikor aláírták az ívet, kijelentették, hogy termelésük további fokozásávri ámogatják a világ dolgozóinak béketörekvését. Dudás M. István, a Lemezgyár egyik brigádiának tagja kijelentette az aláteás után: „Minden elért siker, íagyobb százalék egy-egy ökölcsapás az ellenségre, amely minte'g dühösebben támad, mert átja hatalmas eredményeinket, ötéves tervünk sikerét". Dekker 3éláné, a Magyar Kender egyik nunkásnője így nyilatkozott: .Szenvedés volt az életem egészen a felszabadulásig. Szeretem íz üzemet, ahol úgyszólván az "rísz fiatalságomat eltöltöttem. Mi építettük fel a háború után a romokból, most, hogy a miénk ett, minden eszközzel megakalályozzuk, hogy mégegyszer leombolják. Most már nemcsak a renyérkereseti lehetőségünket veszítenénk el, hanem a saját ulajdonunkat is. Éppen ennek a tudatában voltam én is az élték között, akik a békeívet aláteták. A jövőben munkámat még tebban megjavítom, csökkentem a selejtet és minden egyéb eszközael is hozzlá akarok járulni a béketábor erősítéséhez." Szilágyi Imréné, a Textilkombilát munkásnője ezt mondta: „A háború csak bajt, szenvedést hoz nekünk, az imperialistáknak meg üzletet a mi vérünk árán. Ezt megakadályozzuk, ha kell, harccal is. Én nem akarom, hogy mégegy- -ar feldúlják csa'ádi életemet, hogy férjem évekig szenvedjen idegen érdekekért. Emberi sorsokról, — sötét és fájdalmas múltról, biztató és elerűs jövőről beszél minden név a hékeíveken. Arról a múltról, amely végérvényesen megszűnt — és arról a jövőről, amelyet a felszabadító "ocvjetumó, ame* Ive,. Pártunk teremtett meg. Felmérhetetlen erő rejlik ezekben a tényekben és nincs hatalom, mely a béke erejét, a szocializmus erejét megtörhetné.