Délmagyarország, 1950. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-30 / 100. szám

2 Vasárnap. 1*51, április M. Pártunk élvezi a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép túlnyomó többségének bizalmát Kádár János elvtárs előadása az M. D. P- politikai akadémiáján A Magyar Dolgozók Pártja politikai akadémiáján a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Kádár János elvtárs, a MDP főtitkárhelyettese, belügyminiszter tartott előadást „A Part és a tömegek kapcsolata a szocializmust épitő népi demokráciában" címmel. — Az élenjárő caapat: a Párt és a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó tömegeknek eleven, állandó cs szilárd kapcsolata —* kezdte beszédét — a vezető erő és a vezetettek kapcsolata, a siker elengedhetetlen alapfeltétele. A harc minden periódusában, igy a •zocializmust építő népi demokráciákban la. Kádár Jánoe elvtárs ezután Lenin és Sztálin tanításait idézte a Párt és a tömegek kapceelatának alapvető fontosságáról, aaajd Igy folytatta; — A magyar munkásosztály forradalmi pártjának, élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának sikeres harca szempontjából fejlődésünk jelenlegi fokán különös fontossággal blr a Párt és a tömegek kapcsolatának helyet megítélése és megszilárdítása. — Azon a döntő tényezőkön, hogy hazánkban a hatalom a parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van és, hogy élvezzük a Szovjetúnió baráti támogatását, köszönhetjük alapjában a gazdasági építés, a politikai fejlődét, a kultúra területén elért minden eddigi sikerünket. Pártunk é« a tömegek közötti kapcsolat egészséges és erői — Eddigi sikereink további alap-1 ben a magyar munkásságot, a dőlve tő oka és jövőben! reményeink reális alapja, hogy a magyar dolgozó nép harcát Pártunk, a következetesen marxista-leninista, felépítésében és működésében a leninisz'nlini tanításokat követő párt vezeti, továbbá az a fontot körülmény, hogy Pártunk élvezi a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép túlnyomó többségének bizalmát és támogatását. — A tömegekben Pártunk iránt meglévő bizalmat és a tömegek támogatását fejezik ki az ipari termelésben elért eredmények, a fól megmunkált földek, a szocialista munkaverseny. Pártunk és a tömegek közötti kapcsolat alapján egészséges ét eröe. A magyar nép egész történelme torán még soha nem volt párt, amely akárcsak megközelítő mértékben is birta volna a tömegek bizalmát úgy, mint ahogy ezt ma Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja bírja. Még sem mondhatjuk azt, hogy ezen a téren semmi tennivalónk nincs. Ha Pártunk és a munkások, dolgozó paraszti és értelmiségi tömegek kapcsolatát vizsgáljuk, láthatjuk, hogy bár ez a viszony általában és alapjában egészséges, Wyenkint mégis sok kívánnivalói hagy maga után. Pártunkra vár az a történelmi feladat, hogy az elkövetkező évekgozó parasztságot, az értelmiség tömegeit, hazánk népét a tömegek aktív támogatásával és közreműködésével elvezessük a kizsákmányolástól mentes magasabbrendú társadalomba, a szocializmusba. — Nem kétséges, hogy Pártunk a azocializmus teljes győzelmét hazánkban nemcsak meg akarja, hanem meg is fogja valósítani. Ehhez azonban Pártunknak a dolgozó tömegek részéről az eddiginél sokkal aktívabb támogatást kell kapnia. Ennek a magasztos célnak valóra•áltását össze kell kapcsolnunk a 'belső reakciós erók támadásainak visszaverésével és a békéért folytatott elszánt harccal az imperialista háborús gyujtogatók aljas terveivel szemben. A szocializmus felépítése hazánkban a Párt és a milliós dolgozó tömegek összeforrott együttes harcéit, közös tevékenységét kívánja meg. A Párt és a tömegek egészséges kapcsolatának előfeltétele, hogy — a Központi Vezetőség február 10-i határozata értelmében — bátran éljünk kritika és önkritika fegyverével. Szilárdítsuk meg a pártdemokráciát, külön hangsúlyozva, az alulról jött kritika fontosságát, A vezelük tapasztalatát egyesíteni kell a tömegek tapasrialatával — így biztosítható a helyes vezetés. — A már meglévő é« dolgozó tömegszervez erteink, éppenúgy, mint az ezután létesítendők a Párt és a azéles tömegek közötti transzmisszió szerepét csak abban az esetben tölthetik be sikerrel, ha helyileg is pártszervezeteink irányítják és segítik őket munkájukban. — A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép ezekben a napokban a nemzetközi munkásság harcos seregszemléjének, május 1. nagy napjának megünneplésére készül. A mi dolgozó tömegeink a (elszabadulás óta róvid öt esztendő alatt politikai öntudatban óriásit fejlődtek és egészében megváltoztak. Kialakulóban van nálunk ax új munkásosztály, az áj megváltozott dolgozó parasztság és az új értelmiség. A magyar munkás, a dolgozó paraszt és az értelmiségi dolgozó egyképpen érzi, hogy az ország az övé és önmagának alkot. Minden becsületes dolgozó csak gyűlölettel és elkeseredéssel nézett a HorthyMagyarország tőkés földesarai államára, társadalmára és annak minden intézményére, — De a Magyar Népköztársaság gyökeresen más állam. A mi államunk minden intézménye a dolgozó parasztsággal szövetséges munkás, osztály hatalmát képviseli. Ez a legfőbb serkentője a nagyobb kateljesitménynek és ez a magyarázata annak, hogy olyan munkások, dolgozó parasztok, akik a múltban megrugdosott, jogfosztott páriák voltak, tudatlanságban tartva, ma mint felszabadult dolgozók, mint a munka hősei, nagyszerű újjftók, sztahánovisták, megmutatják, milyen nagy alkotásokra képesek. Mindebből világos, hogy milyen alapvetően fontos a tömegek kapcsolata a Párthoz, viszonya az államhoz, a tömegek viszonya azokhoz a feladatokhoz és célokhoz, amelyeknek valóraváltásán a Pártunk irányításával népi demokratikus államunk és a magyar nép tömegei dolgoznak. A demokratikus államhoz való új viszony felismerése Meg kell mondanunk, bogy Pártunkat egyre Inkább sajátjuknak tekintik a pártonkivüliek is oros kapcsolat fűzte Beszéde további részében beszámolt arról, hogy az egyszerű párttagok, sőt a pártonkivüliek is a levelek tömegével keresik fel a pártvezetőségeinket, majd bírálta azokat a funkcionáriusokat, akik feleslegesnek tekintik ezeket a leveleket. Az a körülmény, hogy nemcsak egyszerű párttagjaink kéresik fel írásaikkal a pártszervezeteket, hanem a pártonkívüli dolgozó tömegek is, mutatja, hogy a pártonkívüli dolgozók, bár nem tagjai a Pártnak, azt mégis mindinkább sajátjukénak tekintik. A proletáriátus diktatúráját, ez a történelemben legdemokratikusabb államrendszert, annak alapvető jellegét, azok az emberek, akik lemaradnak a tömegekkel való kapcsolatokról egyál'tlában nem értik. A polgárháború éveiben a fiatal Szovjetúnió fennmaradását és végül teljes diadalát az biztosította, hogy a Bolsevik Pártort és az let&riátus és a dolgozó tömegeit ezori egybe. — A felvilágosító munka jelentőségéről és a meggyőzés erejéről van tapasztalatunk, a mi saját pártunk harcából is. — A Párt és a tömegek kapcsolatának alapját képező kölcsönös bizalomról szóló sztálini tanításról beszélt ezután Kádár elvtárs, majd a különböző elhajlások veszélyére hivta fel a figyelmet. — A tömegek naponta értékelik és vizsgálják a Párt politikáját. Mégpedig nemcsak országosan a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének cselekedeteinek alapján: hanem közvetlenül a helyi pártszervezetek vezetőségének intézkedései, sőt minden egyes funkcionáriusunk tettei, állásfoglalása alapján értékelik és bírálják Ezért a Párt helyes politikájától való minden helyi eltérés a Pártnak okozott mérhetetlen káron túl. a Párt és a orosz pro- tömegek közötti kapcsolat egyenes parasztság | rombolását jelentik. — Az iTInmhoz ét a rendszerhez való új viszony örvendetes és gyors fejlődést mutat. De még nem teljesen végbement folyamat. Még jelentős dolgozó tömegek vannak, akiknél ez az új viszony az államhoz, saját rendszerükhöz, saját munkájukhoz még egyáltalán nem alakult ki. A Párt egyik legfontosabb feladata a legközelebbi szakaszban, hogy tudatosítsa, hogy nálunk már kialakult a dolgozók egyéni érdekének és a társadalmi érdeknek az egybeesése. Nálunk ma mennél többért ád a dolgozó a társadalomnak, annál többet kap töle. — Az egyéni ég társadalmi érdekek egybeesésének tudata a népi demokratikus államhoz való új viszony felismerése. Nem könnyű feladat a kapitalista ideológia maradványai, a kispolgári csökevények, az egyes emberek tudatában még élnek és hatnak. — Nekünk komolyan hozzá kell látni, hogy érvekkel és yalóban tömegharccal felvegyük a küzdelmet a kispolgári előítéletek ellen. Rákosi elvtárs 1948 januárjában fgy jelölte meg a feladatot a Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak értekezletén: — Ennek a konferenciának egyik feladata az, hogy tudatosítsa Pártunk útján azt az alapvető változást, hogy az egész munkásosztály, a egész magyar demokrácia felismerje, hogy itt alapvető változásról van szó és hogy ennek folytán meg kell változni a munkásosztály beállítottságának a termeléshez. ezrt a feladatot még nem végeztük el a maga egészében. A becsületes dolgozók felháborodással látják, hogy még mindig vannak helyek, ahol csalnak a normában, válogatnak a munkadarabok között és anyagpocsékolással, selejttermeléssel károsítják meg a közösséget. A becsületes dolgozók mindig mérgelődnek é« fel vannak háborodva, ha ilyesmit látnak. De még valahogy nem lépnek fel eléggé aktívan ebben a kérdésben. Pedig itt is a tömegek aktív segítségére van szűkség. Ebben a felvilágositó és jobb munkafegyelemre nevelő munkában vár pártszervezeteink mellett igen komoly szerep a szakszervezetekre. Helyenként bizony még előfordul, hogy a szakszervezeti funkcionárius, sőt néha pártfunkcionárius is tud a normacsalásról és nem lép fel ellene. Ennek meg kell változnia. — Az állammal szembeni új viszony általános érvényrejuttatása kell, hogy jelenrtkezzék abban a kérdésben is, hogy falun amikor az egyes ember adófizetésről, vagy terménybegyüjtésnél teljesítendő kötelezettségéről van szó, legyen mindenki tudatában, hogy a munkás és paraszt államáról van szó. A dolgozók összességével szemben teljesíti az illető kötelezettségét. Aki, ma az állammal szembeni kötelezettségének nem tesz híven eleget, az hátráltatja az ötéves terv megváló sítását. Ma, amint a munkások látják, hogy munkájuk gyümölcse az övék lesz, úgy a falun Is nyugodtam htvaf kozhotunk arra, hogy a befizetett adó a dolgozók érdekeit szolgálja. Aki az állam és a rendszer irániti kötelezettségének eleget tesz, az önmagát és a dolgozók összességét Támogatja. Aki pedig nem, az önmagát és a dolgozók összességét károsítja. — Az államhoz és a rendszerhez való új viszonynak jelentkeznie kell a legkülönbözöbb egyéb területeken is. A régi kapitalista világban a dolgozó ember nem szívesen fordult például a rendörhöz, mert az neki a kapitalisták államának szolgálatában álló ellensége volt. — Mosrt azonban, amikor a dolgozó asszony sokszor mérgelődve látja és hallja, hogy a deklasszált kapitalista és más reakciós elemek rémhirtejesztéssel és uszítással támadják a dolgozók államárt, helytelenül teszi, hogy nem fordul a rendőrhöz segítségért. Vagy miért tűrik azt a vallásos érzésű emberek, aszszonyok, hogy titokban új háborúra spekuláló reakciós egyházi személyek vallásos összejövetelek ragy látogatások ürügyén családjuk, dolgozó testvéreik, népük és hazájuk ellen uszítsák ókért. A dolgozók mindenkitől megkövetelhetik, hogy akiket a mi államunk véd, nekik megélhetést nyújt, azok ne uszítsanak ellene, hanem viseltessenek tisztelettel hazánk alkotmánya és törvényei iránt, Népköztársaságunk, a munkások és parasztok állama iránt. Minél jobb a kapcsolat a tömegekkel, annál jobban elvégezhetjük a munkánkat A Párt vezető szerepének biztosítása Kádár elvtárs azután hangsúlyozta, hogy a Párt és a tömegek kapcsolatának sokféle formája van, valamennyit erősíteni és fejleszteni kell. E tekintetben a legfontosabb a Párt vezetőszerepének biztosítása a szakszervezetekben és minden tömegsze^vezetben. • — A Párt felvetette és a legszélesebb ifjúsági tömegek örömmel fogadták a munkásifjúság vezetése alatt az új egységes Ifjúsági szervezetet. Szükség van erre az új szervezetre, hogy az ifjúság sajátos kérdéseit képviselje és megoldáshoz juttassa, hogy valóban ez egész fiatalságot mozgósítsa a szocialista építés terén rá váró feladatok elvégzésére. Szükség van azért, hogy a a Párt és az ifjúság legszélesebb tömegei közelebb kerüljenek egymáshoz. — A Párt és tagjai közötti kapcsolat erősítését fogja jelenteni a — Ha munkásságunk tömegét tel- ] jes egészében áthatja az a felismerés, hogy az állam az övé és ennek megfelelően egész tömegükben az aktív cselekvés terére lépnek, egycsapásra ugrásszerűen meggyorsul a szocializmus építése hazánkban. — Minél jobbak a Párt kapcsolatai a tömegekkel, annál könnyebb nagy alkotó építőmunkánk elvégzése és annál nehezebb az ellenség dolga. Ne felejtsük el, hogy a szocializmus építése mind fokozódó és élesedő osztályharc viszonyai között megy végbe. A reakciós támadások mindenkori leverése és a reakció erőinek mindenkori szétzúzása és megsemmisítése csak a Párt és a tömegek legszorosabb kapcsolatának, a Párt és a tömegek közös harcának útján fog nekünk sikerülni. De ezen az úton biztosan sikerül. — A Párt és a tömegek kapcsolatának alapját képezi Pártunk programmja, amelyet a nép sajátjának vall és összeforrasztja a Pártot a tömegekkel a békéért vívott elszánt küzdelem. Az a hallatlan lelkesedés, amelytanácsok létrehozása is. A tanácsok ; lyel a magyar dolgozók pártállásra, — ezek fontos állami és egyéb tömegszcrvezelek — fontos szerepet fognak betölteni a széles dolgozó tömegek aktivizálását illetően az állami és a közügyek területén. foglalkozásra, nemre, korra való tekintet nélkül tömegcsen Írják alá a békekonferencia határozatát és hozzák létre a békevédelmi bizoltben és falvakban, mutatja, hogy a 1 a háborús gyuflogalők elítélésében magyar nép a béke védelmében és | mennyire egységes. Hála és szeretet a felszabadító Szovjetúnió iránt — Nemrégiben ünnepeltük április 4-ét, hazánk felszabadulásának 5. évfordulóját. Ezen a mi nagy ünnepünkön felszabadítónk, a Szovjetúnió küldöttei vezetésével számos országból jöttek el hozzánk barátaink, harcos tmptvéreink, hogy együtt örüljenek velünk. Ezen a mi nagy ünnepünkön Budapesten, de Magyarország minden helységében ünnepi felvonulásokra mentek az utcára a dolgozó milliók. Mindenki, aki ezt látta és láthatta az egész világ, meggyőződhetett róla, hogy a mi felszabadult dolgozó népünk követi Pártunkat. A felszabadult, saját boldog jövőjét épltó nép és a harcait vezető Párt egybeforrortt. Ez nálunk már valóság. — De a Magyar Dolgozó Pártját, a magyar munkásosztályt, a dolgozó parasztságot a legszélesebb tömegeket, párttagokat és pártonkívülit, programmpontokon és célkitűzéseken túl, hatalmas, magasztos érzelmek is összefűzik. Április 4-e ünnepi napja megmutatta az egész világ felé, hogy Partunkat és a tömegeket. Pártunkat és a magvar nép millióit összefűzi, egybekapcsolja felszabadítónk, a dicsőséges Szovjetúnió népeihez és a nagy Sztálinhoz, népünk atyai barátjához, nagy védelmezőnkhöz és segítőnkhöz Ságokat üzemekben, lakónegyedek- bennünket fűző, egyre elmélyülő és soha el nem múló hála és szeretet érzése. — Pártunkat és a tömegeket a magyar nép millióit összekapcsolja, átfogja a mi bölcs, harcos, a magyar dolgozó népért folytatott ezernyi csartában edzett vezetőnk. Rákosi elvtárs iránt érzett szeretetünk — fejezte be a hallagtóság viharos tapsa és éljenzése közben beszédét Kádár János elvtárs. Egy év alatt 57 millió könyv Csehszlovákiában 1949-ben Csehszlovákiában 57 millió példányban jelentek meg könyvek, ami azt jelenti, hogy egy-egy olvasóra hét könyv esik. 1937-ben egy-egy könyv átlagos példányszáma 2.071 volt. 1949-ben ez a szám 13.079-re emelkedett A pártépités munkájának nélkülözhetetlen fegyvere A PÁRTMUNKÁS OLVASD TERJESZD