Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-11 / 60. szám

Hatalmas sikerrel szerepelt a Pjatnyickij együttes a szegedi Nemzeti Szinházban Rendelet az állami gazdaságok munkaszervezetének szabályozásáról VII. ÉVF. 60. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR. SZOMBAT. 1950. MÁRCIUS 11. DIPLOMATA REMEK A Szovjetunió gyó'zelme a fa­siszta Németország fölött, a bé ke és a demokrácia javára vál­toztatta meg a nemzetközi erő­viszonyokat, megnövelte a Szov­jetunió hatalmát és életre keltet­te a népi demokratikus országo kat A demokratikus tábor nö vekedése és erősödése veszett dühöt váltott ki az amerikai imperialisták és csatlósaik kö­zött, mert érzik, hogy az idő el­lenük dolgozik. Végleges buká kuk elkerülése egyetlen módjá­nak a támadó háború előkészi tését látják. E bűnös politika egyik megnyilvánulása a Szovjet unió ós a népi demokráciák el­leni összeesküvések, kémkedések szervezése. Ennek az összeesküvésnek a lényegét az albániai Dzsodze, a magyarországi Rajk és a bulgá­riai Kosztov-per leplezték le legélesebben. Ekkor tépték le véglegesen az álarcot Tito fasisz­niosságra Szófiában a vádiratot a Bulgáriában leleplezett arne rilcai kémek ügyében. A Sipkov és társai ellen indított bünügy újra megmutatta, hogy az Egye­sült Államok szófiai követsege a Bolgár Népköztársaság elleni kémkedés és összeesküvés köz­pontja volt. A szófiai amerikai misszió munkatársad kémügynök ként szerződtették, Sipkov, Rin dova, Kratunkov, Canov és Mai csev bolgár állampolgárokat, akik Donald R. Heathnak, az USA szófiai követének közvet­len irányításával kémjelentése­ket adtak az amerikai titkos szolgálat számára. Heath és a Napról-napra erősítjük szocialista hazánkat — mondotta Malenkov elvtárs a moszkvai Leningrád-körzet választási gyűlésén Március 9-én a Szakszerveze­tek Székházában tartották Mosz­kva város Leningrádkerületének választási gyűlését. A gyűlésen Malenkov elvtárs beszélt. — A szovjet emberek azzal a meggyőződéssel mennek a vá­lasztásokra — mondotta többek között —, hogy a Kommunista Párt és a szovjet kormány .poli­tikája helyes. Ez a politika or­szágunk népgazdasága vala­mennyi ágazatának további fel­lendülését, a dolgozók életszínvo ta klikkjéről, az amerikai imipe-1 kapták ellenséges tevékenységen, rializmus legfőbb délkeleíeurópai j.Már akkor bebizonyosodott. szófiai amerikai követség -un [^^^SSSSMÍ^L katársai feladatul tűzték ügynö set' a, beire biztosítását szolgaija keik elé, hogy politikai, gazda az egesz világon, sági és katonai jellegű értesü­léseket gyűjtsenek. Donald R. Heathet, az Egye sült Államok követét már a Kosztov-per alkalmával rajta ügynökségéről. Azóta az ameri kai és angol kémek sorozatos bukása újabb adatokkal egészí­tette ki a régebbi leleplezéseket. Az angol, francia, amerikai és holland titkos szolgálatok ügynökeiről 1950 első hónapjai­ban Lengyelországban, Magyar­országon, Csehszlovkiálv.tn és Bulgáriában nyilvánosságra ho­zott bírósági anyagok újból fényt vetnek arra a szerepre, melyet az imperialista hatalmiak képviselői töltetnek be a népi de­mokratikus országokban. Meg­cáfolhatatlanul bebizonyosodott hogy a délkeleteurópai orszá­gokban működő amerikai, angol és francia diplomaták közvetle­nül szervezik és irányítják azo­kat a népellenes összeesküvése­ket, amelyeknek célja, hogy ki­szakítsák a népi demokratikus államokat a Szovjetunió vezette béketáborbői és bevonják az im­perializmus táborába, hogy te­rületüket a szovjetellenes táma­dó háború hídfőjévé tegyék. A múlt év végén Lengyelor­szágban kémhálózat szervezői­ként leleplezték Tessier táborno kot, a varsói francia követség volt attaséját és társait. Feb­ruárban Szczecin lengyel város­ban átadták a bíróságnak és elítélték André Robineaut, a szczecini francia konzulátus munkatársát. Robineau beisme­rése szerint őt azért vették fel a francia követség állományába, hogy megkönnyítsék számára a kémhálózat kiépítését és kémje­. lentésck ös-srogyüjtégét a táma­dó Atlanti Egyezmény országai számára. Az imperialista kémek lengyel országi leleplezése után követ kezett a magyarországi amerikai és angol kémek felgöngyölítése. A Standrd-gyár vezetőinek kém­kedési és szábotálási tárgyalá­sán minden kétséget kizárólag kiderült, hogy a két angolszász hatalom diplomáciai szolgálata a külföldi követségeknek kijáró kivételes bánásmódot arra hasz­nálja fel, hogy kémkedjék a ma­gyar népi demokrácia ellen. Ró­bert Vogeler amerikai kém beis­merte a bíróság elő,, hogy a,z USA diplomáciai képviselői a népi demokratikus országokban a Szovjetunió és az ő érdekeik elleni kémkedéssel foglakoznak. Edgár Sanders, a budapesti an­gol misszió volt munkatársa el­mondotta, hogy gazdasági és ka­tonai kémkedéssel foglalkozott. Csehszlovákiában nemrégiben tárgyalták Lauwers holland ál­lampolgár kémkedési bűnügyét A tárgyalás során itt is bebizo­nyosodott, hogy a prágai hol land követség több tagja is köz reműködött Louwers kémkedési ügyeiben és a csehszlovák ál­lam politikai és gazdasági rend je el'eni cselekményeket követ­tek el. Február 31-én hozták nyitvá­hogy Heath bűnös kapcsolatokat tartott fenn Kosztowal. Tájé­koztatta Kosztovot az amerikai imperialisták és a Tito-ügynök­ség között létrejött megegyezés­ről, amely szerint közösen fog­nak fellépni a népi demokratikus államok ellen. Természetes, hogy a bolgár kormány e leleplezések után Heathet, mivel durván beavatko zott Bulgária belügyeibe, nem tekinthette tovább „persona grata"-nak, s ezt tudomására is hozta az USA kormányának. A? amerikái kormány előbb zsaro lássál próbálkozott, majd mikor látta, hogy a fenyegetőzések ha­tástalanul maradnak, elhatároz ta, högy mindenáron megvéd kémkedő diplomatáit s ezért megszakította a diplomáciai kap csolatokat Bulgáriával. Robneauék, Vogelerék, Loti wersék és Sipkovék leleplezése­kapcsolataik felfedése az impe­rialisták diplomáciájával, mind­annyiszor dührohamot váltott ki az imperialisták és bérenceik sajtójában. Emberi szabadságjo gok megsértéséről, a diplomácia szabályainak felrúgásáról han dabandáznak, hogy megvédjék kémeiket. Amikor azonban svájci hatóságok letartóztatták és husz' évre ítélték Gerber ame­rikai kémet, egyetlen imperialis­ta állam sajtója — beleértve az amerikai lapokat is — nem tar totta szükségesnek, hogy tilt a kőzzék. Ebből is nyilvánvaló, hogy a kapitalisták egymásközött meg­engedett diplomáciai műveletnek tartják a kémkedést és csak ak kor hördülnek fel a kémperek miatt, ha az ügyből támadó po­litikájuk alátámasztására lehetett alkalmat találni s ha Szovjet ellenes vagy népi demokrácia ellenes politikai pecsenyét süt­hetnek belőle. Bármennyire is diihöngenek azonban az imperialista „diplo­maták", a népi demokráciák to vábbra sem lesznek hajlandók eltűrni a háborús gyújtogatok ügynökeit, még akkor sem, ha a zsebükben diplomápiai útlevé] van. Rákosi Mátyás elvtárs feb ruár 10-i beszédében kijelentette-. „Gondoskodni kívánunk arról, hogy azok a gentlemanek, akii. amerikai, angol vagy egyéb meg­bízóik utasítására Magyarorszá­gon kémkednek, ezt a mestersé­get ne találják olyan veszélytt­lennek és könnyűnek, mint ré gente és ka horogra kerülnek megkapják érte azt a szigorú büntetést, melyet a magyar tör­vények kiszabnak."' Rákosi elv társnak ez a mondása nemcsak Magyarországra, hanem yala mennyi népi demokráciára érvé nyes. Tegyenek az imperialisták bármit, a népi demokrá­ciákat semmilyen erő nem vá­lasztja el a nagy Szovjetunió vezette hatalmas béketáboitól. Malenkov elvtárs ezután visz­szatekintett arra a sikerekben •azdag útra, melyet a szovjet nép a legutóbbi választások óta a Kommunista Párt vezetésével a népgazdaság és kultúra építé­sének valamennyi területén meg­tett. Ismertette az ötéves terv ipari és mezőgazdasági eredmé­nyeit, a legutóbbi árleszállítások hatalmas jelentőségét. — Országunk dolgozóinak a népgazdaság újjáépítése és to­vábbfejlesztése terén aratott si­kerei ismét szemléltetően bizo­nyítják — mondta — a szocia­lista rendszer felsőbbrendűségét a kapitalista rendszerrel szem­ben. Minden tisztességes ember látja, milyen hatalmas erőket, milyen kimeríthetetlen energiát ébresztett Lenin—Sztálin pártja népünkben. Ezután arról beszélt, hogy a Szovjetunió ellenségei a legdur­vább rágalmakat szórják a szov­jet államfa. Ezzel a hamisítók, provokátorok és bértollnokok el akarják vonni a néptömegek fi­gyelmét a kapitalista vüág gaz­dasági válságának növekedéséről A kapitalizmus már régóta aka­dályozója az emberi társadalom fejlődésének. — Mi szilárdan haladunk elő­re útunkon — folytatta Malen­kov elvtárs. — Napról-napra erő. sítjük szocialista hazánkat. A fal­adat abban áll, hogy mi, szovjet emberek egyre jobban, rendsze­resebben dolgozzunk, fokozzuk munkánk termelékenységét, job­ban és jobban szervezzük meg munkátokat a gyárakban, üze­mekben, bányákban, mezőkön, la­boratóriumokban, hatalmas or­szágunk minden zugában, a szo­cialista építés minden szakaszán Ezután a külpolitikai helyzet­tel foglalkozott Malenkov elvtárs, Ismertette a népi demokráciák országainak eredményeit, vázolta az USA világuralmi terveit, majd a Margnall-orszagok dolgo­zóinak nyomorát eowlelte. — Az egyszerű emberek a vi­lág minden országában, köztük az USA-ban Í6, határozottan el­ítélik az amerikai agresszorok politikáját, amely a népek nem­zeti szabadságának és független, ségének elnyomásában, a fegy­verkezési versenyben és új hábo. rús készülődésben jut kifejezés­re. A Szovjetunió, szoros barát­ságban nagy keleti barátunkkal, Kirával és a többi népi demo­kratikus országokkal, szilárdan őrt áll és őrt fog továbbra is ál­lani a béke felett, tömöríti a bé­ke híveit, leleplezi a háborús uszítók kalandor politikáját. A szovjet kormány kész résztverni minden becsületes tervben, intéz­kedésben és cselekedetben, mely az új háború mekaKadályozására 3 világ békéjének megőrzésére irányul. Március 9-én brázéiet mondott választói előtt Beríja elvtárs is. Andrejev elvtárs Szovjet-Turk­ménia fővárosában Ashtbádbau, Ponomarenko elvtárs pedig Rje­lorusszia fővárosában, Minszkben találkozott választ r.val. A magyar kormány felszóütja az Egyesült Államok kormányát három amerikai A külügyminisztérium tájékoz­tatási főosztálya közli: A magyar sajtó annakidején közölte a magyar külügyminisz­térium február 23-i jegyzékének szövegét, amelyben azzal a kér­déssel fordult az Egyesült Ál­lamok kormányához, le óhajtja-e vonni a következtetéseket, ame­lyek a Geiger és társai elleni bünper tárgyalásán bebizonyo­sodott tényekből folynak ég ne­vezetesen hajlandó-e intézkedé­seket tenni a kémkedési ügyben kompromittált amerikai követsé­gi beosztottakat, valamint az amerikai követség túlméretezett létszámát illetően. Minthogy az Amerikai kormány a magyar jegyzékre adott március 4-i vá­laszában vonakodott ezeket a következtetéseket levonni, a ma­gyar külügyminisztérium már­cius 10-én az alábbi szövegű jegyzéket juttatta el az Egyesült Államok budapesti követségé­hez: „Az 1950 február 23-i jegy zekével a magyar kormány mó­dot kívánt nyújtani az Egyesűit Államok kormányának arra, hogy saját belátása alapján von­ja le azokat a következtetéseket, amelyek a Geiger és társai elle­ni bűnper büntetőtörvényszéki tárgyalása során bebizonyoso­dott ténykből folynak. A ma­gyar kormány ilyen módon el akarta kerülni a két ország kö­zötti viszony rosszabbodását. A magyar külügyminisztérium meg állapítja, hogy az Egyesült Ál lamok kormánya az említett té­nyekből folyó következtetéseket saját belátása alapján levonni nem hajlandó. Ezekután a ma­gyar kormány közű az Egyesült Államok kormányával, hogy Ja mes B. Kraft ezredes, katonai attasét, John T. Hoyne alezre­des helyettes katonai attasét és Donald E. Griffin helyettes lég­ügyi attasét, mint a magyar kor mány által „persona non gra táknak" tekintett személyeke4 hívja vissza budapesti állomás helyükről. A magyar kormány nem ért­het egyet az Egyesült Államok kormányának azzal az állás­pontjával, mintha az Egyesült visszahívására Államok budapesti követsége túlméretezett létszámának fenn­tartása kizárólag az Egyesűit Államok kormányának egyoldalú elhatározásától függne, anélkül, hogy ahhoz a magyar kormány­nak bármiféle hozzászólása len­ne. Ha ezt az álláspontot helyes­nek fogadnók el, ez annyit jelen­tene, hogy az Egyesült Államok kormánya követségének létszá mát minden határ és korlát nél­kül emelhetné. A magyar kor­mány ehhez nem járulhat hozzá és az Egyesült Államok kormá­nya semmi olyan elfogadható okot nem tud felhozni, amely követségének a háború előttihez viszonyítva aránytalanul nagy létszámát indokolná. A Geiger bünper tanulsága alapján nyil­vánvaló, hogy a túlméretezett létszámra azért van szükség, mivel a beosztottak között szá­mosan nem a követség normális munkáját képező diplomáciai fel­adatokat végzik, hanem hírszer ző tevékenységgel foglalkoznak. Éppen ezért a magyar kormány fenntartja azt az álláspontját, hogy az amerikai Egyesült Álla­mok budapesti követségének túl­méretezett létszámát csökkente­ni kell. A magyar kormány a leghatá­rozottabban visszautasítja az amerikai követség jegyzékének a tények tudatos semmibevételén alapuló kitételeit, amelyekkel a magyar bíróság eljárásának jog szerűségét kísérli meg kétségbe­vonni, így különösen azokat a kitételeket, amelyekben „kimu­tathatóan kiforgatott hamisítá­sokról" és „teljesen alaptalan vádakról" beszél. A magyar kor­mány ezzel kapcsolatban meg­jegyzi, hogy az Egyesült Álla­mok budapesti követségének be oszlottjai a szóbanforgó bünte Ic'törvényszéki tárgyaláson vé­gig jelen voltak 8 ott módjuk­ban volt meggyőződni arról, hogy az Ítélet tárgyát képező bűncselekmények elkövetése, va­lamint az Egyesült Államok kö vetségi beosztottjainak ezekkel kapcsolatban játszott szerepe a vádlottak részletes beismerésén kívül számos tanúvallomás és a tárgyi bizonyítékok tömege ben." álapján is kétséget kizáróan bij zonyítást nyert- Az Egyesült Államok kormányának különben is módjában áll saját hírszerző orgánumához fordulni s a szó­bonforgó tényekről az emiitett szervek hivatalos adatai alapján is bizonyságot szerezni. Felettébb különösnek találja a magyar Tcormány, hogy az Egye­sült Államok kormánya jegyzéké­ben a magyar kormány „önké­nyes és barátságtalan" magatar­tásáról beszél ugyanakkor, ami­kor éppen az Egyesült Államok kormánya volt az, arriclv egész sor önkényes és barátságtalan in­tézkedést foganatosított Magyar­országgal szerűben. Az Egyesült Államok kormánya megszegye a békeszerződés 30. cikkét, már hosszú idő óta nem hajlandó ele­get tenni a nyugatra hurcolt magyar javak restltuálására vo­natkozó kötelezettségének é§ azo­kon a már utóbbi jegyzékünkben szóvátett rendszabályokon kívül, amelyekkel az utóbbi időben meg­tiltotta állampolgárainak a Ma­gyarországra való utazást, majd teljesen .jogtalapul és indokolatla­nul bezáratta a newyorki és a clevelandi magyar konzulátusokat, legutóbb speciális intézkedéseket foganatosított az amerikai ma­gyar követelések zárolására. E zárolásokra vonatkozólag a ma­gyar külügyminisztériumnak meg kell jegyeznie, hogy az Egyesült Államok kormánya a békeszerző­désben vállalt kötelezettségének ellenére a magyar követelések felszabadítását szinte kivétel nél­kül azelőtt is megtagadta, hogy ezzel is hátráltassa az ország gazdasági talpraállását. Ez a lé­pése annál indokolatlanabb, mivel Magyarország az Egyesült Álla­mokkal szemben fennálló fizetési kötelezettségeinek eleget tett és így nyilvánvaló, hogv ez esetben kizárólag demonstratív jellegű, tel­jesen jogtalan és az Egvesylt Ál­lamok kormányának Magyaror­szággal szemben tanúsított rossz­indulatú magatartását szándéko. san kihangsúlyozó rendszabályá­ról van szó. .Minden kétséget kizáróan bizo­nyítja, hogy éppen az USA kor­mánya az. amely egyik barátság­talan lépést a másik után teszi a Magyar Népköztársasággal szem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom