Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-19 / 66. szám

1950. ffiArchts J9. ALBÁNIA Albánia a legkisebb népi demokrácia. Az ország terület• 27-538 négyzetkilométer, lakossága pedig mindössze 1,135,000. Az albán nép a felszabadulás előtt jóformán középkori sorsban fit. Az 1912-os Balkán­háborúkon szabadult M török uralom alól. Zogu király feudális ural­mát a fasiszta Olaszország gyarmatosító hatalma váltotta fel. Albánia a Szovjet Hadsereg diadalma* előrenyomulásának köszönheti, hogy végre valóban függetlenné vált. Tito és nacionalista bandája szemet vetett Al­bánia területére s féktelen mohóságában be akarta kebelezni, hogy mint a jugoszláv átlam részéi, szovjetellenes bázissá épiise ki. Tervünknek megnyerték Kocsi Dzsodzét, a trockista árulót, aki befurakodott az Al­bán Munkáspártba és az ország belügyminiszteri székébe. Kocsi Dzsod­ze leleplezése ntán felszámolták a Pártba befurakodott ellenséget s az­óta Albánia népe, élén Enver Hodzsával szilárdan halad a Szovjetúnió példája nyomán, a népi demokrácia útján a szocializmus felé. A jugoszláv trockisták és a görög monarchofasisztdk szomszédságá­ban lévi országot az imperialisták minden áron uralmuk alá szerették volna hajtani. Ez azonban meghiusult azon a szilárd barátságon, melyet Albánia a szocialista Szovjetúnió és a többi népi demokráciák iránt érez, A héten Tiranában, Albánia fővárosában Magyar—Albán Barátsági Hetei tartottak. Ennek során magyar kulturális küldöttség érkezett Al­bániába, ma pedig magyar labdarúgócsapat játszik Tiranában. Március 15-ét, Magyarország nemzeti ünnepét Tiranában, Shkoderben, Korce­ban, Beratban és Durresben a Magyar—Albán Barátsági Hét keretében megünnepelték. , Albánia kicsiny ország, de értékes, épttö tagja a béketrontnak, a Szovjetúnió vezette nagy béketábornak. A sarandai körzet agitátor szemináriuma Az Albán Munkapárt egyik leg­fontosabb feladatának farija ez agitációs murikát. E munka jó el­végzésére a párt szerveretek szeml. náriumotoait saarvez)ék. A sarondni körzet ez elsők közöl t yoftt. ahol a szervezést megkezdték. A oél az volt, hogy orz agitátorok e szemi­náriumokon kicseréljék tapasztala­t Erika* s ezek alapján végezzék az­után ls agitációs munkájukat. A aarwndnt szeminárium kezdet­ben nem feliéit meg teljesen az utóbbi követelménynek. Inkább gazdasági kérdéseket vetettek fel, vitattak meg, amelyek nem kap­csolódtak kellő mértékben a poli­tikai helyzethez. Az elmúlt év ok­tóberében jelentős javulás állt be a szeminárium munkájában. A politikai beszámolók után az agi tóddá felelősök megvitatták az őszi vetéssel, valamint ez osztály­ellenség ellenú harccal kapcsolatos Fasiszta terror a jugoszláv szkupsesmai választások előtt kérdéseket. Kicserélték tapasztja­lakaikat. A szeminárium eet a helyes Irányt követve, most már megfe­lelt hivatásának. Minden szeminá­riumi tag elmondotta, hogyan vég­zi munkáját « tömegek között, milyen agitációs módsíert használ­nak az egyéneknél. Ugyancsak megbeszélték a faliújsággal kap­csolatos leendőket, megvitatták pártsajtó cikkeit valamint a ..Jegy­zeteik az agitátorok számára" címö pártkiadvány közleményeit. Ezzel a módszerrel a szeminárium jelentősen emelte ae agitátorok munkájának eredményeit. Igy a sarandai körzet agitátor s Betolná­rhiménrik minden egyes hallgatója a Párt hatalmas emelőjévé, a tö­megek mozgósítójává, a Párt Irány­vonalának lendüle'es megvalósító­jává vált. Albánia első politechnikuma A „7 Nentor" Politechnikum — Albánia legnagyobb iskolája. Több, mint 500 növendék tanul az iskola 7 tagozatának 24 osztályában. A hallgatók kollégiumokban laknak. A Politechnikum első tanulmányi féléve a közepesnél jobb eredmény­nyel zárult és tekintve, hogy Albá­niának eddig még nem volt ilyen tipusu iskolája, ez az eredmény fe­lülmúlta a várakozásokat. A Poli­technikum pártszervezetének és if­júsági szervezetének tagjai élenjár­nak a tanulásban, vezetik a tanutó­köröket és nem hagyják lemaradni a gyengébb képességű hallgatókat. Jórészt ennek köszönhető az első félévben elért siker. Döntő segítséget azonban Mamo­noz szovjet tanár közreműködése jelent, aki megtanult albánul és anyanyelvükön foglalkozik a tanu­lókkal. Mamonoz példamutatása nélkül a tanári kar az elméleti okta­tást nem tudta volna oly sikeresen összekötni a gyakorlati oktatással. A tanárt kar Mamonoz példájából azt is megértette, hogy tevékenyen részt kell venni a tanulókörök mun­kájában is. A Politechnikum az első iskola Albániában, amelyben teljes egészé­ben bevezették az élenjáró szovjet tanítási módszereket. Ennek révén érhették el szép eredményeket. A Szovjetúnió baráti támogatása ar­ra is kiterjedt, hogy az állandó tar nár mellett kiváló szovjet mérnökök és technikusok látogatták meg az is­kolát, akik értékes munkájukkal je­lentékenyen emelték a kum elméleti és gyakorlati színvo­nalát. A Politechnikum tanulói és tanári kara arra törekszik, hogy sikereiket fokozzák. Azok a technikai közép­káderek, akik ebből az iskolából ki­kerülnek, nagymértékben hozzájá­rulnak majd az albán népgazdaság fejlesztéséhez. Március 20-án tartják Jugoszlá­viában az úgynevezett nép szűcup­ecsina választásait. Meg kell mon­dani, hogy a aakupsesinánaii már régjen megszűnt a népi jellege, mi­ved mindkét kamarájából — a szö­vetségi és a nemzetiségi kamará­ból — az a fasiszta klikk, amely sz ouezágbam bitorol ja a hatalmat, vagy kiűzte, vagy ,,megrendszabá­lyoz, fa" mindazokat a képviselőket, akik a dolgozó nép érdekeit és vágyait fejezték ki. Ha mégis összehívják, csupán azért teszik, hogy az alkotmányos rend tóti szán­tát keltsék. Ismertee, hogy a Tlto-kiíkk, ameüiy • az imperialisták ügynöksége, a háború után a széles dolgozó tömegek nyomása alatt kénytelen volt a rendszabályok sorát borani & kapitalizmus Ideiglenes korlátozá­sára, éB aaékriak a nyilt reakciós pártoknak betiltására, amelyek komromittáltiáta magjukat a né­met-olasz megszállókkal való együttműködésben. Most a hely, zet gyökeresen megváltozott Jugoszláviában. A kémek és gyil­kosok leleplezett bandája, amely a belső reakció élére áttt. nyíltan csatlakozott as Imperialistáikhoz a szocializmus és a demokrácia egész tábora ellent harcukban. Az országban fasiszta típusú rendőr­uralmat teremtettek. A TKo-Ram­feovics klikk börtönökbe és kon­centrációs táborokba küldött mint­egy 100 ezer kommunisták, a Ju go szláv munkásosztály, az egéss dolgozó nép élcsapatát. A* ország mostani uralkodó rendszerének tár­sadalmi alapját falun a kulákság, városban a kapitalista elemek al­kotják. A központi és helyi ha­talmi szervek most a népeidé*! es és reakciós elemek kezében von­nak. A tltolst® Wfcupgcflbta januárban új választási törvényt fogadott el lainely a bélhő reakciónak korlát­lan lehetőségét nyújt. Ez a tör vény minden reakciós pártnak és szervezetnek megengedi, hogy kép viselő jelöltet áHttson, ha képvi­selő jelöltjük érdekében legalább száz aláírást gyűjtenek. Az új választási törvény a Ju goezdáviában uralkodó fasiszta klikk t«üjes polHilkal csődjét, gyen­geségét és menthetetlenségét bi­zonyítja. Miután Tito aljas ban dája elárulta az ország nemzett érdékeit, ílggetlenségét és önnál­ióságát. a titoist álmák már nem fog sikerülni, mint azelőtt, demja góglávad szemérmetlenül becsapni a dolgozó népet, mert az szembe fordult az árulókkal. Ennek szem­léltető bizonyítékát adtak az 1049. év végén megtartott választások a helyi hatalmi szervekbe, a „népi" bizottságokba, amelyeknek során a jugoszláv dolgozók csaknem mindenütt bojkottálták az úgyne­vezett Tito-blokk jelöltjeit. Sok körzetben egészen 25 százalék ere­jéig. A választók Ratikowies ja­nicsárjainak rémura lmja ellenére sem szavaztak az ajánlott jelöl­tekre; kával rémítgetik. A fasiszta banda egész választási hadjáratát dühödt kommunistaellenes propaganda, a Szovjetunió és az egész tfiocáahsta tábor ocsmány rágalmazása kíséri. A tltoisták választási hadjárata most van tetőpontján. Mindenütt most állítanak jelölteket a sakup­scsinaá képviselőségre. Eaek közt Lehet látni az egész jugosz-láv reakció képviselőit, a fasiszta ban­da főkolomposait. Marko Yujacwcs királyi szenáV>rt, Vladlatláv Rib­njkárt, a nagyrészvényes* és má­sokftf. De a dolgozó tömegeknek, a haladó értelmiségnek s azoknak a nagyszámú hazafias szervezetek­nek, amelyek népük akaratét fe­jezik ki éa nehéz fettételek kőzi föl/óaltittl harcot folytainak Ju­goszlávia függetlenségéért, s azért, hogy Jugoszláviát visszavigyék a demokrácia és a szocializmus tá­borába azoknak képviselői nin­csenek köztük. A kémek és gyilkosok belgrádi bandájának népellenes, áruló te­vékenysége a népnél egyre nagyobb ellenállásba ütközik. ÉS nem két­séges, hogy a saíkupsosina küszö­bön álló választásain Jugoszlávia dolgozó) a kegyetlen terror eHenére ls legyőznek minden akadályt, amelyet a tüohs'ák állítottak elé­jük és szembefordulnak a gyűlö­letes fasiszta blokk jelöltjeivel. A VIETNÁMI NÉPI HADSEREG általános ellentámadással semmisíti meg A FRANCIA IMPERIALISTÁK LAKAJAT, BAO-DAIT A „Vietnám hangja" rádióállomás képtelennek oereuts Len Pigoon indokínai francia főbiztos kijelenté­sét, mely sserint Ho-Si-Minh elnök és Bao-Dai - közötti megbeszélésekkel esetleg véget le­het vetni a háborúnak. Ilyen meg­beszélések soha sem lesznek — kö­zölte a rádió — és Vietnám törvé­nyes kormánya az árulóval csak a hadbíróság útján fog tárgyalni vietnámi háború befejezésének egyet­len módja az általános ellentámadás előkészítése. Ez a támadás meg fog. ja semmisíteni a francia imperializ­must <a lakáját a Bao-Dai ,,kor„ mányi". MEGJELENT a Tartós békéért, népi demokráciáért legújabb sxáma A „TarWós békéért, népi demio. kráciáért* legújabb számának ve­zércikke: ^A szovjet szocialista demokrácia diadala." a kommunis­ták és a pArtonkívűliek sztálini blokkjának fényes győzelmével fog­lalkozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának választásai alkalmá­ból. fi „Nako Spiru" ifjúsági brigád egy napja Pegiin és Elbasan között, a műút mellett táborozik a durresl „Nako Spiru" önikén-tes ifjúsági brigád, amelynek 176 tagja önkéntes mun­kával építi a vasútvonalat Reggel hat óra. Kürtszó ébreszti a példás rendet és tisztaságot tartó tábor lakólt. Tíz perc múlva már talpon van mindenki. Reggeli, utá­na sorakozó és a brigád lelkes in­dulókat dalolva vonul munkahe­lyére. Ki-kl megkapja napi felada­tát és máris serényen folyik a munka. A brigád sok tagja nem újonc már a vasútépítésben. Dolgoztak a durrea-pagini és durres iramai va­sútvonal építésénél is. Ezek füg­getlenül az időjárástól, túlteljesí­tik n napi normát. Különösen Káp­lán Tatami, szegényparaszt ifjú vá­lik k1 közülük. A Lányoknál az élmunikáscím egyik legesélyesebb jelöl je Dervishi Ismete, aki még a fiúkkal is felveszi a versenyt. Két órakor ugyancsak kürtszó jelzi n munkaidő befejezését. A brigád tagjai megtisztítják szerszá­maikat. majd bevonulás után ele­delnek. A délutáni: tanulással töl­tik Olvasókörök, politikai körök működnek, faliújságot készítenek. Kapían Tatani, a munkások leg­jobbja vezeti az írni-olvasni tanu­lók tanfolyamát Lázas elét folyik a táborban. A tanulással eltöltött órák után sportolnak; folyik a röplabda és lübdarugóbajnoksAg, tart a kala­pácsvetés. de nagy az érdeklődés a kötélhúzás iránt is. Mikor beeste­ledik, az ifjak felüdülve, jó ét­vággyal ülnek a Vacsorához. Vacsora után még sokáig han­gos a tábor, a vidám énekszótól. A tábortüzeik melle' t a csoportok megtárgyalják a napi munka ered­ményeit, a következő nap felada­tait. Munkaversenyben vannak és mindegyik csoport első akar lenni, hogy elnyerje a brigád vándor­zászlaját. Éjszaka lesz. D:.ssan kialszanak a tábor üzek, a fiat alak álomra hajtják fejüket és a csend veszi birtokába a tábort. Pihennek az ifjúmunkások, hogy másnap friss erővel fogj-nak a munkához, amellyel növelik az albán nép erejét és a béke táborát. Titoék, miután végleg elveszí­. unnu - tették a dolgozó nép fámo­pT-T'W | Itatását, a szkupsesimai választási rotitecnni- hadjáratban különösén Igyekeznek összefogni a hozzájuk hasonló belső reakcióval. A Ttio-bamda mostani választási programja kö­rül tömörülnek mindazok a reak­ciós pártok és csoportok, amelyek­nek tevékenységét a háború után fl nép követelésére betiltották. Köztük vajn Subasics horvát pa­rasztpártja. a szerb demokrata párt Grál-Csoportja, a Karose­Krzkvat szlovén klerikális egyesü­lésén ok maradványai, a bégek pártja, amely a boszniai és herce­goviinál muzulmán reakciót kép­viseli — és így tovább. A títoista kormány yi sszaedta a dolgozó nép 135 ezer megátalko­dott ellenségének szavazati jogát, volt gyárosoknak, földesuraknak, kereskedőknek, mindazoknak, akik a háborús években együtt működ­tek a megszállókkal. A fasiszta banda jóváhagyta Rankovicsnak azt a javaslatát is, hogy kegyel­mezzenek meg régebben elitéit hétezer embernek. Világos, hoigy titoisták, kiket bocsátanak szaba­don! Mindenekelőtt a háborús bű­nösöket. a csekkeket, usztasákat, Nedtcs és Pavelics híveit, azok­nak a különböző fasiszta szerveze­teknek a böhérlegényett, amelyek o, királyi Jugoszláviában. majd a hitleri megszállás alatt tevékeny­kedtek. — A SZDciallfzmes törvénye — mondja a cikk — a dolgozók anyagi Jólétére Irányuló szüntelen gondoskodás. A kapitalizmus tör. vénye — a dolgozók kifosztása állati kizsákmányolása. A szoci­alizmus törvénye valamennyi dol. gozó éleHkörüItményeinek szünte­len javí 'ása, a kapitalizmus tör­vénye a munkásosztály abszolút és relatív elszegényedése. A szo­cializmusban a kultúra a dolgo­zók legszélesebb tömegeinek köz­kincsévé lesz, a kapitalizmus 1u­datlanságra és írás ulatlamságra ítéli a dolgozókat. A szocializmus felszabadítja az elnyomott népe ket. biztosi Íja gadlaságuk és kul­túrájuk fejlődését, a kapitalizmus nemzeti elnyomást jelen* a népek számára. — A Szovjetunió a vüág valA' mennyi népe számára példát mu tat arra® hogyan kedl megszaba­dulni a kapitalista rabságból, ho­gyan kel! építeni a dolgozók sza­bad és boldog életét. A viliág ösz szes országainak kommunis a, és munkáspártjai mozgósítják a dol gozókat, hogy hiúsítsák meg az imperialista támadók céljait és fékezzék meg őket. A harmadik világháború — és ezt jól vésise emlékezetébe Churchill és Truman. úr — olyain ellenállást váltana ki a népekből, amely nem egyik, vagy másik támEidó ország leve­réséhez vezetne — írja a vezér, cikk —, hanem a világiimperializ­mus megsemmisüléséhez. A Jugoszláv fasjszták, " nélva imperialista felhasz­PVP HB gazdáik tapasztalatait, mitnden módon igye_ keznek megfélemlíteni a választó­kat. A munkásoknak például azt mondjál;, hogy ha nem szavaznék az ajánlott jelöltre. megfősz iák őket élelmiszer jegyeiktől. A pa rasztokat pedig iparl kényszermun­Fmmcols BfPrux, a Francia ICoraLi munistia Párt politikai bizo tságá­nak tagja ,,Franciaország jobboU fali szocialistái: az aflrterikax Int* peralizmus lakájai" címö cikké­ben rámutat a munkásosztály el® lensógeinek, az amerikai imperi­alizmus franciaországi ügynökei® nek undorító szerepéire. „Az Olasz Kommunista Párt megerősödése és „ Titó-klikk ügy* nőkéinek csődje Olaszországban* címmel Pietró Sechia, az Olösí Kommunista Párt főtitJkárhelyet® tese leleplezi ZeUerbachruttk, a« amerikaiak olaszországi meghí­zottjának rágalmát amely sze­rint az Olasz Kommunista Párt! állítóSag veszít taglétszámából. A Kommunista Párt poo'.os nyil­vántartási adatai alapján „ Párti tagjainak száma nem csökkent, ellenkezőleg jelentékenyen emel­kedett. A lap közli Emil Loevliennek, a Norvég Kommunista. Párt e'nö® kének cikkét „A Norvég Kommu­nista Párt megszilárdítja sorait" címmel. A lap legújabb számúban jelent, tékeny helyet foglalnak el a népi demokratikus országokról szóló cikkek. Vas Zoltán, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizott­ságának tagja „Magyarország ötéves terve" címmel kitűnő pél­dákkal szemlélte i a szocialista rendszer fölényét a kapitalista rendszerrel szemben. B. Slansky, a Csehszlovák Kom­munista Párt főtitkárának cikke: „Egységes mezőgazdasági szövet­kezetek Csehszlovákiában" ismer­eti a csehszlovák falu jelenlegi állapotát és szocialista fejlődésé­jek útját. , , ­„A Kinai Népköztársaságban című cikk, a kinai nép békéa építő munkáját mutatja be. ~i,-i_- -i r/»ij«ji_nj~isi_Uiri*- • • m i » ooiGom Mtmratiöri* tramini íjpfao ascát^

Next

/
Oldalképek
Tartalom