Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-19 / 66. szám

Vasárnap, 1959, márdw 19. 7 SZOVJET FALU-SZOVJET EMBEREK Vidám, boldog szovjet emberek mutatnak példát életükön, munkájukon keresztül Dolgozó parasz »águnk soha egyik elbeszélést Tretyájkova. a Bem látott érdeklődéssel fordul szocialista munka hőse írta. El­beszélésének azt a címet adta: „A Párt a mi tanítónk". Ez ki­& Szovjetunió szocialista mező­gazdasága felé, érdekli őket a szovjet kolhozparasztok élete, munkája. A Magyar.Szovjet Társaság és MNDSz kiadásában, most megje­lent „Szovjet falu-szovjet em­berek" c. képes füzet ls, melynek különösképpen jelentőséget ad a Szov jet-Magyar Barátság Hónapja, segíti dolgozó parasztságunkat, hogy egészen közelről megismer­kedjék a Szovjetunió nagyüzemi mezőgazdaságával, a® újtípusú szocialista emberrel. Vidám, bol­dog szovjet emberek mutatnak néldát n füzetből életükön, munká­jukon keresztül. A kiadvány fedőlapjáról a meg­tett nagyszerű út biztonságos ér. zete, a ragyogó jövő, a szovjet em. ber éle.vidámsága, a tanulás, a szórakozás mosolyog felénk. A füzetben lévő képek és elbe­szélések a szovjet falu eddigi ha­talmas eredményeit elevenítik fel. Szovjet kolhozparasztok, traktoris. ták írják meg elbeszéléseikbon munkahőstettoikét, harcaikat. Az fejezi azt a nagy szeretetet, amit a szovjet kolhózparasztok és az egész szovjet nép a Párt és ai nagy Sztálin iránt érez. A füzet­ben lévő képek és elbeszélések el­viszik az olvasót olyan Szovjet Köztársaságokba is, ahol a cári elpi^ymás alatt a „madár sem1 járt" s ahol ma aranyló búzatáb­lák. gazdagon termő gyümölcsö. sök, fejlődő állatállomány, rádió, villany, telefon, gépóriások össze­foglalva: kultúra, haladás hirde tik a szocializmus győzelmét. A magyar falu dolgozó paraszt, sága előtt is megnyílt a szocialista jövő szebb életének kapuja. És már rá lg lépett erre az útra. De ahhoz, hogy dolgozó parasztsá­gunk biztos léptekkel haladhasson előre, igen fontos, hogy megis­merje a szovejt falu életét, a szov­jet embereket, gazdag sikerekben bővelkedő munkájukat és har­caikat. A „Szovjet falu.szovjet embe­rek" című kiadványból is a dol­gozó parasztok mindinkább meg­ismerhetik a szovjet falut. Pártunk népnevelői e füzet jó terjesztésé vél járuljanak hozzá, hogy dol­gozó parasztságunk mindjobban] megismerje a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, hogy ezzel is elő­segítsük a magyar falu fejlő­dését. A MUNKA MECHANIZALASA Elismerő oklevelet koptak a Délmagyarország Nyomda NV legjobb dolgozói Üzemi értekezletre gyűltek össze a Délmagyarország Nyomda NV. dolgozói. Az üzemi értekezleten résztvett Bezur Géza elvtárs, az első nyomdász sztahánovista, aki magyarországi viszonylatban elsőnek tanulmányozta és al­kalmazta a szovjet sztahano­visták módszereit. Résztvett az értekezleten Terényi László elvtárs is, a Nyomdász Szak­szerevezet főtitkárhelyettese. Erményi Lajos elvtárs. ÜB­titkár beszédében foglalko­zott a Sztahánovnnozgalom­mal, rámutatott az üzemben a munkaverseny terén elért eredményekre és beszámolt a munkaverseny szervezése te­rén elkövetett hibákról is. Ezután az üzemi értekezlet résztvevői meghallgatták a sztahánovista kongresszus résztvevőinek Rákosi elvtárs­hoz intézett levelét, amelyet nagy lelkesedéssel üdvözöltek az üzem dolgozói. Ezután a versenybizottság ismertette a szocialista mun­kaverseny eddigi eredmé­nyeit. Az üzem 108 dolgozó­jából eddig 79-en állanak egyéni versenyhen és tettek felajánlást országunk felsza­badítása ötödik évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Beszámolt arról, hogy az üzemben a lap gépszedőiné! egy 200-as és egy 150 es bri­gád alakult. A kiértékelő bi­zottság üzemrészenként és egyénenként ismertette az elért eredményeket, rámuta­tott az üzem dolgozóinak jó munkájára, de ugyanakkor kritikát is gyakorolt egyes dlogozók munkája felett. Ezután kiosztották a legjobb munkát végző dogozóknak a díszokleveleket Az üzem dol gozói lelkesen ünnepelték a termelésben legjobb munkát végző dolgozókat. ^ Oklevelet kapott Kovács Károlyné, a könyvkötészet dolgozója, aki 190 százalékot teljesített. Balogh Józsefné 130 százalék Fodor Jánosné elvtársnő pedig 115 százalékos teljesítményéért- részesült ki­tüntetésben. A gépszedők ré­széről elismerő oklevelet ka­pott Faragó István elvtárs 218 és Gabnai János 188 szá­zalékos teljesítményéért. A szedők részéről Méhes György elvtárs, valamint Gál Sándor és Zakár János kapott kitün­tetést. A gépterem dolgozói közül Futó Lajos, Tóth Vera és Szabó Vera elvtársnő, az öntöde részéről Kassai Tibor elvtárs és Cserhalmi Mihály, a lapszedők részéről Szőczi Mihály, aki 130 százalékos tel­jesítményt ért el. Az oklevelek kiosztása után Bezur Géza elvtárs igen érté­kes beszámolót tartott a Szta­hánovisták Első Országos Ta­nácskozásáról. Ismertette, ho gyan lett sztahánovista, ho­gyan segítették őt a szovjet sztahánovisták eredményei el­érésében. Hernádi elvtárs felszólalá­sában felhívta a lapszedők figyelmét arra, hogy a meny­nyiség fokozása mellett foko zottabb mértékben ügyeljenek e minőségre is. és a szedéshihák értelemza­varó kiküszöbölésére. Java­Ismét győzlek a a fegyelmi A hét végefelé szinte órá­róLórára jött a jelentés a ver. seny állása felől. Reggel ott álltak az ajtóban és pézték, van-e elkésett. Az órákon szin­te a légy zümmögését is meg lehetett hallani. Pénteken be­fogta a VI. osztály a VI11. osztályt. Nagy izgalom ural­kodott az egész felső tagozat­ban. Még a negyedik órán is váll-váll mellett haladt a két osztály. Az ötödik órán azonban na­gyon leverte a VII. osztályt. Egy rossz felelő volt. És már lemaradtak a VIII. osztálytól végy ponttal. Szombaton reg­gel hét elkéső volt a VI. osz­tályból. A VIII. osztály már hat ponttal vezet. Hétfőn reg­gel már izgulva várták, hogy kitegyék a táblázatot. Végre megérkezett a versenytáblá­zat. Első volt a VIII. osztály, de VI!!. osztályosok versenyben csak hajszállal ért be a VI. osztály előtt. A következő sor­rendben jönnek a többi osz­tályok: VI, VII, V. Ha nem erősít a VIII. osztály és ilyen ütemben halad, mint ezen a héten, a VI. osztály biztosan lehagyja. A VIII. lemaradt és a tiz. percekben elhatározták, hogy még jobban segítik a gyen­gébb tanulókat és csökkentik az elkésettek számát. A VI­osztály igen erősen készül a következő hétre. A jövő hét első helyezettje még bizonyta­lan. Izgalmas verseny fejlő­dik ki a hét osztály között. A tanári kar is nagy figyelem­mel kíséri a verseny minden mozzanatát. (Folytatása a jö­vő héten.) Halmai Béla, móravárosi ált. isk. VIII. oszt. tanuló. solta, hogy alapítsanak egy vándorzászlót, amelyet a mi­nőségi munkában a legjobb eredményt elért gépszedő kap meg. Az üzem dolgozói nagy helyesléssel fogadták a javas­latot. Köriig elvtárs versenyre hívta ki az osztályvezetőket, a rendelések határidőre való elkészítésében, a minőségi munka megjavításában és az egyes üzemrészek tisztántar tásában. Bene Gyula, Kovács István, Hernádi Gyula, Eper­jesi Ferenc és Heckmann Lászó elvtársak, az üzem osz­tályvezetői, magukévá tették a versenyfelhívást. Heckmann László elvtárs bejelentette, hogy a lap nyomásánál mu­tatkozó eddigi 2 százalékos se­lejtet 1 százalékra csökkentik Szabó Rezső elvtárs vállalta, hogy az ország felszabadítá­sának méltó megünneplésére tejesítményét 5 százalékkal emeli. Kelemen István sztahano­vista gépszedő bejelentette, hogy április negyedikére, az ország fölszabadításának ötö_ dik évfordulójára elkészül újítását, a gombnyomásra el­küldhető gyüjtőberendezést, A felszólalók rámutattak áp­rilis negyedikére, az ország felszabadítása ötödik évfordu­lójának jelentőségére. Kifeje zésre juttatták, hogy fokozott munkával akarják megünnepelni legnagyobb nemzeti ünnepün­ket. Futó Lajos elvtárs hozzá­szólásában a következőket mondotta: — 54 évi munkám után most megkaptam azt a megtiszteltetést, amiben a múltban soha nem volt részem és ezt a Szovjetuniónak, Sztálin elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártjának és Rá kosi elvtársnak köszönhetem. Terényi evtárs, a nyomdász szakszervezet h. főtitkára elmon­dotta, hogy itt az üzemben ogy külső és egy belső átala­kulás folyik. A külső átalaku­lás azt jelenti, hogy a Délma­gyarország Nyomda NV. egy­re jobban felszerelt és moder­nebb üzemmé válik. A belső átalakulás pedig azt jelenti, hogy az üzem dolgozói — amint azt a szocialista mun­kaversenyben elért eredmé­nyek is igazolják, — mind­inkább megértik, hogy övéké az ország, maguknak dolgoz­nak ós jobb munkájukkal erő­sítik országukat, erősítik a nemzetközi béketábort. 'Az üzem dolgozói lelkesen ünne­pelték a Magyar Dolgozók Pártját, és Rákosi elvtársat, majd az Internacionálé el­éneklésével ért véget az üze­mi értekezlet. Sztálin élvtárs „A leninizmus kérdései" c. müvében megállapítja A munkafolyamatok mechanizá­lása az a számunkra új és döntő erő, amely nélkül tempóinkat és a termelés új méreteit betartani lehetetlen". Ez annyit jelent. hogy az ember­nek a munkával kapcsolatos funk­cióit mindinkább a gépeknek kell átvenniök. Az emberi erőnek gé­pekkel való helyettesítését nevez­zük gépesítésnek. Amikor a mun­kát már a gép végzi, az ember szerepe a gép kezelése, szabályo­zása, a nyersanyag, félkész és kész termék ellenőrzése. A munka mechwnizélásának to­vábbi fejlesztése az automatizá­lásr. Láfjuk, hogy az emberi erőnek géppel való pótlásánál is még szükség van az emberi munkára. Az embernek ellenőriznie kell a gép helyes működésót, észlelnie kell a nyersanyagban és kész ter• mékben jelentkező hibákat. rea­gálni kell minden rendellenességre, amely a gépnek munkáját zavarja. Az ember észlelő és reagáló ké­pességének azonban határai van­nak. Ezek a határok kétfélék, idő­beliek és mértékbeliek. Az idő­bébi hajár azt jelenti, hogy a hiba észlelésétől egy bizonyos, bár rö­vid időnek kett eltelnie addig, amig az ember reagál, intézkedik a hibái kiküszöbölésére. A méret­beli határf megszabja, hogy érzék­szerveink működése, látásunk, ta­pintásunk, hallásunk csak bizo­nyos nagyságon felül alkalmasak az érzékelésre. Ebből azután lo­gikusan az Vcövefkezik. hogv az emberi észlelő képesség korlátai határf szabnak a gyártás sebessé­gének és pontossági fokának. Az automatizálásnak az a fel­adata, hogy az emberi észlelés't és reagálást szintén a géppel végez­tessük el. Ha a gép érzékeli a nyersanyagban, vagy kétMtermék­ben lévő hibát és arra vagy a hiba kiküszöbölésével vagy a gép megállításával reagál, akkor a gyártás sebessége és pontossága maccimálisra fokozható. A gép ugyanis az észlelést és reagálást ugyanabban a pillanatban végzi. A gépesítés és automatizálás 'tehát a gyártás folyamatát rendkí­vül meggyorsítja, az emberi mun­kát hallatlanul megkönnyíti. En­nek a két fényezőnek hatása a termelést forradalmasítja. Egyfe­lől a gyártás gyorsasága, másfelől a felszabaduló emberi munkának új üzemekben való hasznosítása a javaiknak olyan bőségben, minő­ségben és olcsóságban való előál­lítását teszi lehetővé, amely az emelkedő életszínvonal igényeinek a kielégítésére alkalmas. Termé­szetesen a gépesifés és automati­zálás nem jelenti az ember teljes kikapcsolását. hiszen ezekét a gé­peket is ellenőrizni és irányítani kell. de az ilyen üzemeknél a fi­zikai munka mindinkább szellemi térre tolódik át és végeredmény­ben eltűnik a szellemi és fizikai munka közötti különbség, ami a kommunista társadalom egyik elő­feltétele és célja. A tőkés terme­lési rend az embert a gép rabszol­gájává tette, a szocializmus a dol­gozót a gép urrává emeli. A Szovjetunió e téren is hatal­mas eredményeket ért el. 1928-hoz képest a kő széntermelés mechani­zálása 16 százalékról 90 százalékra, az öntöttvas /ermcíé/ mechanizá­lása 7 százalékról 80 százalékra emelkedett. Az újítók szegedi kiállításán \ számos olyan találmány szerepelt, amelyek az automatika elemeinek tekinthetők. Újítóink tudatosan, de ösztönösen is az automatizált műveletek berendezésére vesznek irányt. Üzemeinkben is sok rész­leges automatizálás van. Nincs há­lásabb területe az újítónak, ész­szerűsitőnek és feltalálónak, mint az apró, részleges automatika ele­meit összekapcsolni és egy-egy ki­sebb-nagi/obb muvficafolyamattot automatizálni, A most Szegeden is megalakuló tudományos egyesületnek egyik fo feladata lehet a dolgozók órdeík­lődésének felkeltése a gépesítés és automatizálás iránt. Ha az érdek­lődés már kellő mértékben meg­van, azt mozgalommá lehet fej­leszteni, úgy mint a szidhánovisfa mozgalmat, amellyel egyébként is szerves összefüggésben van. Az emberiség boldogulásának útja szocialista tanainkban meg van határozva. Megszabadulni a nehéz és gépies emberi munkától, győzedelmeskedni a természet erői felett, azok a célkitűzések, amelyek a szocializmust építő új embertípus szeme/ előtt lebegnek. BERÉNYI 'ÁRP'ÁD mérnök. Fokozott Jó munkával készülnek a megye termelőcsoportjai április negyedike megünneplésére Az ipari munkásság lelkes munkafelajánlási mozgalmá­hoz csatlakoztak a megye dol­gozó parasztjai. Ök is munká­val akarják ünnepelni felsza­badulásunk ötödik évforduló­ját, fokozott jó munkával akar­ják leróni hálájukat felszaba­dítónk, a nagy Szovjetunió iránt. Igy akarják bizonyíta­ni, hogy a szabadsággal, me­lyet öt esztendővel ezelőtt kap­tunk a Vörös Hadseregtől, él­ni tudunk ós sikeresen épít­jük a mi hazánkban is a szo­cializmust. A versenymunkában az ál­lami gazdaságok és a termelő­szövetkezeti csoportok járnak az élen A termelőcsoportok szinte kivétel nélkül e'fogad­ták a vásárhelyi „Dézsa" cso­port versenyfelhívását s an. nak szellemében készü'nok a tavaszi munkálatok mielőbbi elvégzésével április 4. megün­nepléséra Az újszegedi „Haladás" ter­melöcsoport az árpa, cukorré­pa, borsó és zab vetését már befejezte. A napraforgót ós a lent március 20-ra, a herét március 22-re vetik el, a bur­gonya ültetését pedig április 4-re befejezik. A „Haladás" csoport felajánlásában vállal­ta, hogy a felszabadulás évfor­dulójára valamennyi tavaszi vetési munkát befejezi és fo­gadalmat tett, hogy a termés­átlagot 10 százalékkal emeli. A mórehalmi „Béke" ter­melőcsoportnál már megszer­vezték a brigádokat és a mun­kacsapatokat. Most készítik a versenytáblát, amelyen majd napról-napra kiértékelik a verseny állását, tudomására hozzák a tagságnak, hol mu­tatkozik lemaradás, hol kell erősíteni, ök már elvetették az árpát és a zabot. A cukorrépa, vetését március 25-re befeje­zik, a kukorica és burgonya pedig éprilis 15-re a földbe kerül. A ruzsajárási „Uj élet" ter­melőcsoport elhatározta, hogy a még földbe nem került ve­tésféleségek — igy a cukorrépa, napraforgó — vetését április 4-ig befejezik. Hasonlóképpen, befejezik a felszabadulás év­fordulójára a szőlőnyitást is. A csoport munkáján meglát­szik a jólvégzett politikai munka. Verseny tábla hirdeti a verseny állását. Különösen két név tűnik fel ezen a táb­lán. Petik Julianna és Bóka Klára neve. Petik Julianna 300 százalékot. Bóka Klára pe­dig 190 százalékot ért el a gyü­mölcsfatisztítási munkában. Igen sokat tanult a csoport a Termelőszövetkezetek Első Or­szágos Értekezletéből. Tevéke­nyen bekapcsolták a munkába az ifjakat és nőket. Hogy mi­lyen jól megállják a helyüke', arra jellemző a csoport MN­DSz brigádja, amely igen nagy eredményeket ért el a tavaszi munkálatok végzésében. Szereted a gyümölcsöt? Ültess gyümölcsfát! A szölö népélelmezési cikk! Telepíts sxőlőt! Állami Faiskolák és Szőlőoltványtelepek rendelkezésre állanak. Központ: BUDAPEST, IV., Királyi Pál-utca 9. Telefon: 185-000, 185.006

Next

/
Oldalképek
Tartalom