Délmagyarország, 1950. március (7. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-19 / 66. szám

t'asárnap, 1950, március 19, 5 A ^ártonbelüli demokrácia jelentőségéről „A pártonbelüli demokrácia a PárthA >z faríotó tömegek aktivi. tásána 'c emelése, a Párt egységének megszilárdítása, a tudatos pro letúr pártfegyelem erősítése". ' (Sztálin) Példakép! inkntík, a SzUK(b)Pártnak történ He megmutatja, hogy Lenin éa S ztálin igen nagy jelentőséget tulajdonítottak a belső párt demokrá eiának és következetesen harcot tak érvényesítéséért. Számos tani1 ásukban megvilágítják, milyen anyagi erőt képvisel a pártdetnokrácti elve. mint a Párt fejlődésének egyik legfontosabb biztosítéka, mint a szocialista 1ársadalom ' fejlődését előmozdító más hajtóerők, például a pártonkívüli tömegek aktivizálásának nélkülözhetetlen előfeltétele. I. Lenin az újtipüsú proletár-pártért folytatott harca során, 1904ben „Egy lépés előre, két lépés hátra" című művében lefiík ette minden Kommunista Párt -szervezeti törvényekánt. a Párt centrális felépítésének elvét Mit jelent a Kommunista Párfok centralizmusa, mely elvben megkülönbözteti az összes többi pártoktól? * a) a Párt munkáját egyetlen központból irányítják; b) a Párt alsóbb szervei a felsőbb szervek határozatainak alávetik magukat; c) a Pártban vasfegyelem uralA centralizmus elvein épülő újtipusú proletár pártról mondotta Lenin; „Pártunk ezelőtt nem volt formálisan szervezett egész, hanem egyes csoportok összessége és ezért eszmei háláson kívül más viszony e csoportok között nem is lehetett. Most szervezett Párt beítünk ás ez igenis hatalom létesítését jelenti, azt. hogy az alsóbb pártfórumok alá vannak rendelve a magasabbaknak". » Ugyanakkor azonban megállapítja Lenin, hogyha a Párt legálissá válik, a pártszervezetek csakis az alulról való demokratikus választások alapján épülhetnek fel, a demokratikus centralizmus alapjan. SZ'áün azt tanítja, hogy a proletárdiktatúrát kivívni és megtartani egységes. vasfegyeleiamel rendelkező Párt nélkül lehetetlen. Vasfegyelem azonban csak a tudatos fegyelem lehet, a tudatos fegyelem pedig feltételezi — a határozat meghozat alái|g — a ker dések kivitatását, a kritikát, a vélemények harcát. -4 kritikának, a kérdések kivitctásának, a vélemények harcának jogát, a párttagok számára csak a pártonbelüli legteljesebb demokrácia biztosíthatja. A centralizmus elve a kommunista pártok gyakorlatában azért jelenti erejüknek megsokszorozódását. mert a centrális szervezett felépítés a legszélesebb pár-onbelüli demokrácián nyugszik. A pártonbelüli demokrácia érvényesülése és előfeltétele — és egyben elsősorban ezekben nyilvánul meg —: í a párttagok öntudatos aktivitásának (ami előfeltétele a tömegek aktivitásának), 2. a kritika és önkritika szabad gyakorlásának. Sztálin elvtárs ezt tanítja: „Az igaz[ demokratizmus abban rejlik, hogy a pártszervezetben a párttagsúg cselekedjen. a párttagság döntse el mind a pártkérdéseket, mind az általános gyakorlati 'kérdéseket is. a párttagság hozza meg határozatait és kötelezze szervezetét, hogy a határozatokat megvalósítsa". A pártdemokrácia akkor érvényesül. ha minden párttag számára biztosított a pár'szervek választásában a pártmunka irányításában való részvétel. Tehát nemcsak azt jelenti. hogy a párttagokrak választási joguk van. hanem a cselekvés demokratizmusa érvényesül. azaz a párttagság maga dönti el a kérdéseket és maga cselekszik. A párttagok a párt demokrácia elve alapján biztosított jogaikat elsősorban az alapszervezetekben gyakorolják, mindenekelőtt a 'taggyűléseken. A rendszeres és jól előkészített taggyűléseken minden kérdésf. amely vita alá bocsá'ható, a tagok elé kell terjeszteni és a legmesszebbmenőin biztosítani kell a szabad bírátet lehetőségét. Ez a biztosítéka az öntudatos pártfogyelemnek. ez a módja a párttömegek politikai. gazdasági s ikul urális ismeretet növelésének, ez feremti meg azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz hogy a párttömegek lépésről-lépésre új aktív munkásokat, új ve.ze'őségeket emeljenek ki saját soraikból. A pártszervezeteken belül érvényesülő demokrácia biztosítéka a tömegekkel való kapcsolat kiszélesítésének, a pártonkívüli tömegek akiivi'ásának is. fcstáün. ©ívtár* IDSStibsw í* leningrádi szervezet előtt beszámolót tartott a Sz, U. gazdasági helyzetéről és a Párt politikájáról. Azt mondotta többek közö-t: „Arról beszéltem, hogy fokozni kell a munkásosztály aktivitását, hogy a munkásosztály milliós tömegeit be kell vonnunk a gazdaságunk építésére, az ipar építésére. De a munkásosztály aktivitásának fokozása komoly és nagy dolog. A munkásosztály aktivitásának fokozása céljából elsősorban magát a Pártot kell aktivizálni. A Párinak határozottan és keményen rá kell lépni a pártonbelüli demokrácia útjára, hogy szervezetei az épífés kérdéseinek megjavításába bevonják a Párt nagy tömegeit, akiknek alkotóerejük dönti el Pártunk sorsát. E nélkül beszélni sem lehet a munkásosztály aktivitásáról." A termelés területén is világosan mutatkozott a pártonbelüli demokrácia jelentősége, amikor összes pártszervezeteink taggyűléseken megtárgyalták, megvitatták a Rajk-banda ügyét és a párttagság állást foglalt e kérdésben é's az, ahogy a pártonkívüli dolgozók a hároméves terv idő előtti" teljesítésével állást foglaltak, élő bizonyítéka a pártdemokrácia, termelést és fejlődést előmozdító jelentőségének. A Nagybudapesti Pártbizottság határozatának sikeres teljesítése, a termelékenység fokozása, ami folytatódott a sztálini műszakban, az április 4-j felajánlásokban és elvezetett a magyar Sztahánovmozgalom kezdetéhez, bizonyítják, hogy minél szélesebb azoknak a köre. akik megértik a párthatározatok jelentőségét, annál biztosabb annak sikeres végrehajtása. Érmek azonban az az előfeltétele, hogy a párttagok a kérdéseket megismerjék, megvitathassák, magúikévá tegyék. A most megtartott, taggyűléseken, melyeken megtárgyalták, megvitatták a február 10-i Központi Vezetőség ülés határozatot, Rákosi elvtárs beszédét, a terme lés területén elkövetett hibák is napvilágra kerültek, de egyben ja vaslatok hangzottak el, azok kijavítására. ha nem is olyan nagy számban és mértékben, amint az szükséges lett volna. A Keramittéglagyár pártszervezetének taggyűlésén például Szűcs elvtárs felvetette, hogy a pártszervezet foglalkozzék alaposabban az április 4-ére történő munkaíelajánlásokka.l, a munkaverseny megszervezésével. Ugyanitt Péter vince elvtárs javasolta, hogy a kemencék ki- és berakásánál szervezzenek brigádot, a munka sikeresebb elvégzése érdekében. A Kertész téglagyári pártszervezet taggyűlésén Kiss István elvtárs kérte, hogy a megállapított normákat minél hamarabb küldje le az Építésügyi Minisztérium, hogy ennek alapján a munkaverseny lendülete méginlkább kibont akozhassék. A pártonbelüli demokrácia juttatja kifejezésre a kollektív vezetést a pártszervezetekben olyan ér elemben, hogy a határozatokat közösen hozzák és fogadják el. Azzal, hogy a határozatok megvitatásában, elfogadásában a párttagok részt vesznek, megértik a határozatok fontosságát, eredményesebbé válik a pártmunka, nő a felelősségérzés minden párttagban, a végrehajtásért, a pártonkívüli dolgozók vezetéséért, és kizárja azt, hogy a pártszervezetek vezetése bürokratikus módon parancsolgat ássál töri-énjen. A pártonbelüli demokrácia érvényesülése lehető vé teszi, hogy a funkcionáriusok szoros kapcsolatban álljanak azokkal. akiket vezetnek, meghallgassák véleményüket és így csökken a lehel őség a hibák elkövetésére. A belső pártdemokrácia biztosítja minden párttag számára azt a jogof, hogy a pártgyűléseken a Párt bármelyik tagját bírálhassa, lehetővé teszi, a Párt vezető munkásainak állandó felülvizsgálását és ellenőrzését a Párt széles tagsága részéről. A tömegekben hatalmas tapasztalatok gyülemlenek fel a szocialista építés során és alulról jövő kritikájuk formájában ezt i's átadják. Lenin és Sztálin arra tanít, hogyha forradalmi marxista Párt hatalomra jut, kormányzó Párt lesz a sikerek következtében fennáll ' az elbizakodottság veszélye, kedvező talaj keletkezik az ellenség számára s ezért különösen szükséges ez önkritika. Az önkritika eszköz a proletárdiktatúra megszilárdítására, eszköz kádereink bolsevik nevelésére. Rákosi elvtárs beszámolójában rámutatott arra, hogy a pártdemokrácia megsértése, a bürokratikus módszereik alkalmazása, törvényszerűen magával hozza az éberség ettompulását. Az ellenség igyekszik bejutni a Pártba ós belülről támadni. Számo's példa bizonyítja. hogy Rákosi elvtárs figyelTrwteté=e mennyire xtősm^A, A Pártunkbain megbujt ellensegc<• elemek több esetben megpróbáltak a most tartott taggyűléseken u pártdemokrácia adta lehetőségekKel visszaélni, azt ellenünk fordítani, A pártdemokrácia hatalmas fejlődést előmozdító jelentőségét tehát áz ellenség is felismerte és egy frontba tömörülve támad. Eztáxn elvtárs rámutatott arra, hogy a helyesen és becsületesen keresztülvitt önkritika két eredménnyel kell, hogy járjon. Előszpr fokozza a munkásosztály éberségét, fogyatékosságainkkal szemben és megkönnyíti ezeknek 'kiküszöbölését. Másodszor emeli a munkásosztály politikai színvonalát, fejleszti benne azt érzést, hogy ő az ország gazdája s így megkönnyíti számára az ország igazgatásának elsajátítását. Ezen lenini-sztálini tanítás nyeri igazolást a most megtartott taggyűléseiken is. A pártdemokrácia biztosítót a jogaikkal élve, a párttagság bírálta a vezetést, a pártélet sok hiányossága került felszínre, de ugyanakkor javaslatot tett és határozatokat is hozott párttagságunk a hibák megszüntetésére. A Móraváros I. pártszervezetben például a tagság hiányolta a taggyűlés gyenge előkészítését. A Vízműteliepi pártszerveze'nél az egyik elvtárs hibáztatta a pártvezetőséget abban, hogy a benyujtett újítási javaslatát bürokratikusán kezelik és még arról sem értesítették, hagy továfobitották_e a javaslatot. Több taggyűlésen a tagság bírálatot m0ndott a veze'őség felett, amely nem készült föl £ beszámolóra, nem tanulmányozta á; és nem értette meg kellőképpen Rákosi elvtárs beszédét és a Központi Vezetőség határozatát. A Belváros V. pártszervezetében például az egyik felszólaló megjegyezte. hogy a titkári beszámoló semmi konkrétumot nem tartalmazott. De nemcsak kritikát gyakorolj pár'-tagságuv.k, ha-nem — ha még nem is kellő mértékben. — de alkalmazta már az önkritikát is. Az Orion bőrgyárban például az egyik elvtárs elmondotta, hogy elhanyagolta a brigádnapló vezetésé*-. A Belváros V. pártszervezetben az egyik elvtárs kijelentette, hogy pártmufikát nem végzett, így el-, szakadt az alapszervezettől. Nyom ban a taggyűlésen kérte, hogy adjanak nekj pártmunkát. Mindezek azt bizonyítják, hogy párttagságunk megtette az első lépéseket a kritika és önkritika helyes alkalmazásának útján. Mi biztosítja szervezetileg, a Kommunista Pártok belső demokráciáját? 1. A vezető szerveket választják alulról felfelé. 2. A Pártszervek felelősséggel tartoznak a felsőbb pártszervezeteiknek és beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alsóbb pártszervezetek előtt is. 3. A pártszervezeteknek megvan az autonómiájuk olyan értelemben, hogy a helyi kérdésekben- magúk döntenek, ha ezek a döntések nem állnak ellentétben a Párt határozataival. A Bilsevik Párt története arra tanít, hogy a pártellenes elemek állandóan harcoltak a Párt belső demokráciája ellen, megpróbálták a Párt ellen felhasználni. Trockijéfk a parancsoü-jatá's módszerét akarták a Pár'ban meghonosítani. A Bolsevik Párt 1921-ben megtartott X. kongresszusa határozatában foglalkozik a pártonbelü-11 demokrácia kérdéseivel s megállapítja-, hogy ez a szervezeti forma biztosítja minden egyes párttag aktív részvételét a pártépítésben, biz'osítia a pártonbelüli kritikát, biztosítja a kinevezések helyett, alulról felfelé való választást a párton belül, st-b. Szt-álin elv'árs 1923-ba-n ..A Párt feladatairól" tartott előadásában elemezte a Trockiók által provokált általános pártvita kérdéseit. Érnek kapcsán foglalkozott pártmunka alapvető fogyatékosságaival is. Megállapította, hogy bár az előző kongresszusok által megszabott pártvonal helyes, de a pártszervezetek a gyakorlatban helytelenül alkalmazzák, s ez alapja a pártélet valamennyi fogyatékosságának. A helyes pártvonal mutatja, hogy a Párt gyakorlatának legfcnto'sabb kérdéseit -- kivéve azokat, amelyek sürgősek, vagy katon-'- diplomáciai titkok — párt-gyűlésen kell megtárgyalni, a Pártban tisztségeket betöltő sze-mélyeket választani kell. a Párt tömegét állandóan tájékoztatni kell gazdasági szervek, vállalatok munkájáról stb. Gyakorlatban az történik, hogy a kérdéseket a pártszervezetek nem vitatják meg. a tisztségeket viselőket sok esetben, nem választják, hanem kinevezik és így a párttömegek öntevékenyrésé refln kérdőbe háttérbe szerül, AZ ELMÉLETI PÁRTNAPOK amelyeket most szerdán és csütörtökön tartanak meg pártszer-zeteinkben, igen nagy jelentőségűek lesznek a párttagok és pártonkívüli dolgozók számára egyaránt. Az elméleti pártnapok mindenekelőtt nagymértékben előmozdítják párttagságunk esz. -<--*.politikai színvonalának emelését, a Politikai Bízottság ezzel kapcsolatos határozatának végrehajtását. Az elméleti pártnapokon Lenin cs r,"tálin elvtársak tanításait ismertetik az előadók a pártonbelüli demokrácia megerősítéséről. Rákosi elvtárs beszédének útmutatásait és a Központi Vezetőség határozatát csakis úgy ti /a megvalósítani ná-^agsá—mk. ha ismerve a pártonbelüli demokrácia alapelveit, azt a gya. korlatban következetesn alkalmazni is tudja. Az elméleti pártnapokon a párttagok és pártonkívüli do-gozók megismerkednek majd a belső pártdemokrácia kérdéseivel a marxlzmns-lenini-»Ts nagy klasszikusainak tanításai alapján. Különösképpen nagyjelentőségű a pártonbelüli demokrácia kérdéseinek tanulmányozása mort, a vezetőségeket újjáválasztó taggyűlések megtartása előtt * ^zetőségválasztó taggyűlések helyes lefolytatásának r.Iapja az, hogy a tags'<~ ismer, jo r> belső pártdemokrácia alapelveit. Ezért kell párttagjainknak, de a pártonkívüli dolgozéttnak is minél nagyobb számban réürévenniök az elméleti pártnapokon. De a pártnapra elő is kell készülnünk. Ezért figyelmükbe ajánljuk a szegedi dolgozónak a la mink ked. di számában megjelenő cikket, amely az elméleti pártnapok jelentőségével és az elmúlt elmé. leti pártnapok kiértékelésével foglalkozik. Ugyancsak okvetlenül fontos áttanulmányozni a lapunk mai számában megjelent A pártonbelüli demokrácia jelentőségéről" című cikket is, amelynek áttanulmányozása nemcsak hogy felkelti az érdek, lődést az elméleti pártnap anyaga iránt, hanem igen fontos elvi és gvfkorlati útmutatásokat ad a pártnapok anyagának megértéséhez és feldolgozásához. *9 Az acélt megedzik" cimü szovjet filmet mutatják be a 99Bolsevik Párt útja" mai előadásán M-a délelőtt folytatódik a Belvárosi Moziban a „Bolsevik Párt útja" előadássorozat, amelyet fokozódó érdeklő. déssel kísérnek a szegedi dolgozók legjobbjai, párttagok és pártonkivüliek egyaránt. Az eddigi előadásokon a hallgatók alapos betekintést nyertek a Bolsevik Párt történetének megismerésébe. Igen sok elvi és gyakorlati útmutatást nyertek az eddigi előadó, sokból, megismerkedve példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetével. A mai, hetedik előadást délelőtt tíz órakor tartják meg -a Belvárosi Moziban. As előadás után „Az acélt meg. edzik" című szovjet filmet mutatják be az előadás hallgatói, nak. A kongresszusok által megszabott alapvető pár-vonal és a helyi szervezetek által követeti gyakorlat közötti ellentét az alapja a pártéle; vitamennyi fogyatékosságának. Lenin és Sztálin arra tanítanak, hogy ahol a pártszervezetek a pártdemokráciát uem veszik figyelembe, a funkcionáriusok választhatóságát semmibe veszik, rendszertelenül hívják össze e. pártgyűléseken és így elveszik a párttagoktól jogaik gyakorlásának lehetőségeit. mellőzik a kollektív pártvezetést, ott. lábbal tiporják a marxista-leninista párt Szervezeti alapjait. Az imperialista ügynökök, Titóék felszámolták a pártonbelüli demokráciát, metg-szün-ették a választást. a bírálatot, és ön bírálatot, a párttagokat legelemibb jogaiktól megfosztották, a vezetés katonai, tipikus taockista módszerekkel folyik. Igy érték el, hogy a jugoszláv párt megszűnt Kommunista Párt lenni. Rákosi elvtárs számos példával mutatott rá és bizonyította be. ahol megsértik, a pár/demokrácia, elvét: a vezetőszerveket nem választják. nem tartanak rendszeresen taggyűlést, a vezetők, nem számolnak be munkájukról, a bírálókat ledorongolják, ott pártéletrőt szó sem lehet, ott az út lefelé vezetRávilágított Rákosi elvtárs arra, hagy a pártdemokrácia elfojtása csökkenti a Párt vonzóerejét. Ha a tagok nem szólnak hozzá a kérdésekhez, ez növeli a vezetőségben a csalbatatlanság, önelégültség érzését, ez tompítja éberségüket. A párt-demokrácia elvét pártfunkciönáriusainik egyréeze még a Központi Vezetőség határozata, Rákosi elv'-árs beszámolója után sem értette meg. vagy osa-k formálisan látja. < II. A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzata kimondja (13. §-a), hogy Pártunk a demokratikus centralizmus elvén épül fel és a (h) pontja rámutat: a „apártonbelülj demokrata lehetővé teszi és megköveteli a szilárd pártfegyelmet, az építőjellegű bírálat s önbírálat széleskörű kifejlesztését, mely a pártszervezetek és párttagok (tagjelöltek) jó munkájának cs fejlődésének egyik döntő előfeltétele". Rákost elvtárs 1950 február hó 10-i Központi Vezetőségi ülésén tartott beszámolójában azt mondotta viszontválaszában: „Mi ko. moly fordulatot akarunk a pártdemokrácia, a ta90h jogainak érvényesítése terén, a bürokrácia elleni harcban. Ha a pártdemokrácia terén nem tudjuk a hibákat kiküszöbölni, feltétlenül meg. lassul Párfunk fejlődése." Rákosi elvtárs tanításában rámutat a ml tennivalóinkra: „Nekünk most erősítenünk kell a Pártban az önkritikát, a demokráciát, hogy ezzel újra mélyebbre eresszük gyökereinket a tömegekbe és megszüntessük a tömegektől való elszigetelődés veszélyét". Ezért javasolja a Központi Vezetőségnek. ez összes pártszervezetek veze őségeinek újra választását. A választásokkal friss vér kerül a vezetőségekbe. A régi vezetőség beszámolót kell. hogy tsrtson eddigi munkájáról és a fölött gyakoroljon önkritikát, a párttagság pedig bá'ran tárja fel és bírálja meg a hibákat. Felhívta az egész Párt figyelmét. hogy .a pártdemckrácta elveinek elmélyítése nem kampány feladat, hanem állandóan biztosítani kiell a taggyűlés, a választott szervek demokratikus jogait. Ha ezt elérjük, ugrásszerűen fog javulni munkánk. Megvilágította, hogy a pártdemokrácia. a kritika és önkritika alkalmazása munkánk közben, harcunk a bürokrácia ellen az éberség fejlesztéséért, összefüggnek és kölcsönhatásban állanak egymással. magával a termeléssel is. Mi bizonyítja, hogy megértettük a pár'demokrácia jelentőségét, vezetőink erről szóló tanításait? Az. hogy gyakorlatban helyesen alkalmazzuk. Rákosi elvtárs beszámolója, szocializmust építő útunk hosszú szakaszát világítja meg. Párttagjainknak, pártmunkásainknak: újra. meg újra tanulmányoznia ke", nagy vezetőinknek tanításait e kérdésben. Csak ha a pártdemokrácia elvi jelentőségét megértettük, értjük meg hatalmas gyakorlati erejét. A pártdemokrácia js lentőségének felismerése a legfőbb biztosítéka annak, hogy a párfmunlkánk mindennapi gyakorlatává te'aszük. harcolunk legszélesebb érvényesítéséért és fellépünk megsértése ellen,