Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-02 / 28. szám

Ma reggel 8 órakor kezdődik a lengyeikápolnai gyilkos kuiákbanda bünperének tárgyalása vn. ÉVF 28. SZAM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK. 1950. FEBRUÁR 2. EL A KEZEKKELI 1 (B. P.) Nemcsak Nagyszegeden követik el a kulákok a legkülönfélébb gaztetteket, hanem az ország minden megyéiében. mind*n falujában találkozunk válogatott. módon elkövetett kártevéseikkel. A szarvasi Kondacs, né kútmérgezése, a szentesi Dan. csó János gyujtogatása, a deazki Radin Ljubomir termén yrejteyetése, a kupeckedő és szabotáló mórahalmi Nyári József munkabéruzsorája, a csorvai Horváth István, a lengvelkápolnai Császár János és Császár Antal, az Ördögh Imre és a legképzettebb gengsztereket Is meghazudtaló Bodó István bűntetted között csak fokozat! különbségek vannak. de lényegükben azonosak: az ellenség elkeseredett, harca a rendszer ellen, a dolgozó magvar nép e]!eo. Nem valamiféle véletlen esetek, jelenségek ezek. hanem bátran mondhatjuk — a falusi burzsoázia összefüggő, szervezett akciói. Jóllehet, a kúhnérgező szarvas! Kandara PSlné so ha sem találkozott és soha sem beszélt a termdnytrejtegető deszki Radin Ljubomirral, mégis szövetségesek, mégis ezervezett ellenségek ezek! A gvülölet, a munkásság, a dolgozó parasztság, a szocializmus építésében becsületesen résztvevő értelmiség iránti határtalan ée féktelen gvülölet az, amely ezeket a kulákokat szervezi, szövetségessé, bűnszö. vetségessé teszi Nem elég tehát nekünk egyszerűen csak azt látnunk, hogy a kulák ellenünk van, nem elég. séges még az sem, ha felismerjük külön-külön az egyes kulákok kártevéseinek útjait, mód jait. Fel kell ismernünk, meg kell látnunk az összefüggéseket ezekben a dolgozó népünk és államunk ellen e1 követett bűncselekményekben. Nem elégséges, ha egy-egy leleplezett, kulák bűntettét — legyen az l&íszó'ag a legjelentéktelenebb közellátási kihágástól a legaljasabb gyilkosságig — elítéljük, követeljük a jogosan szigorú megtorlást — hanem meg kell látnunk az ö~zszefüggéseket a sok egves bűnesetek között és következetes harcot kell vívnunk az egész kulákBág ellen, mint szervezett kár tevő banda ellen. Persze az sem közömbös a kártevők szövetkezett bandája el. leni harcban, hogy ennek a front, nak egy-egy leleplezett tagját, milyen kézzel keretjük. Rákosi elvtárs megmondta, hogy a reakció elleni harcunkban véget kell vetni a kesztyűs kéz politikájának. A magyar dolgozók nagy többsége valóban leve;ette p. kesztyűt, de aki még ezt nem tette mee arról az események, az e s zté' v " 11 enrég agresszivitásé, hak növekedése feltétlenül lekény. Bzeríti a kímélet — de mondhat juk ú~v Ír. hogv a megalkuvás, a liberalizmus — káró? kesztvűjét Mindenki előtt világos, aki a kulákok kártevéseit összefüggő Beiben nézi hogv itt céltudatos harcról van szó a falusi burzsoá zia ré«zérő1. Céljuk- minden elten fe'vftrid a harcot ami a dolgozók töbsévé-iek barmon mindent megragadni, ami céljukat közeVbb hozm Ebben a hareban a kuláksáe. világos, ho^v keres szövetségeseket és az- is tudtuk, bo"— talál Ez-"vetségseeket. A kler'kálV ő* oovéb raakció mindig kéz a kézben haladt — és halad ment Js — a lni'á.ka&ggnl Termé-zetesen ezen nincs mi' esőd. át kom vn': mert a zsák a folttá> A' rark tak tfkai ké~dés. hogv mikor melyik a zsátr én melyik - fo't, És v sem változtál a lényegen, hogy a foltot n irákk-i meVik -m 1x5" varrja össne. Közvetlenül a nyugati imperialisták-e. nzr közvetve ezeknek legagresszívebb élcsapata, a Tito fasiszták bandája-e. Itt, nálunk ez nem vitás, a Tito-banda ügynökei töltik be ezt a szerepet Számtalan eset bi zonyítja, hogy a területünkön lé vő — és tegyiik hozzá garázdái kodó — kulákok joggal a Tito fasizmusban látják céljaik ét vágyaik megtestesülését. Olyar rendszerben, ahol a falu kizsákmányólóinak teljes earázdálkodá si szabadsága mellett a falu és város dolgozóinak legfkegyetle nebb és legbarbárabb elnyomás? van. Miért akart például azószentiváni Fürge Béla kulák a makói Nagy Miklós és Kise Zoltán ku lákokkal Jugoszláviába átszökni És a többi kulák, akiket a határon elfognak, miért akar átszökni? Azért, mert nekik — és ezen sincs semmi csodálkozni való — Tito Jugoszláviája az a bizonyos Ábrahám kebele, amelv számúit ra a kizsákmányolás lehetősége: nek, a harácsolás módozatainak ízes falataival van tele. És véletlen az, hogy a lengyelkápolnai gyilkosságra szövetke zett kulákok a Tito pribékek tő. kapják: a felhívást arra, hogy gyilkolják meg a dolgozó pa raszbság legjobbjait, a Magyar Dolgozók Pártja falusi szervezeteinek vezetőit és gyilkolják mer mindazokat a becsületes parasztokat, akik kaptak a magyar né pi demokráciától és akik hívek ehhez a rendszerhez. Horváti István, csorvai szőlő, és eyü mölcsbirtokos kulák, a Tfto-bé renc tu^v'j-.-'ai ke^tőnbirtoko kulák kémektől kapta a felhívást, hogy szervezkedjenek hogv gyilkos bandákba tömörü jenek. És természetesen megfelelően a titoista „politikának", Horváti, a szervezkedés vezetésére keresve sem találhatott volna aikai masabb embert — ha egyáltalán lehet embernek nevezni —, min Bodó Istvánt, a hétszer büntetet hírhedt kupecet. aki éppen ak kor került ki legutolsó bűntette miatt a börtönből Tetszett Bo dónak, mikor Hcrváth ejmondtr neki a szervezkedés „perepokt: váil", ismertette vele a Tito rendszer „feléoítésé ". A hétsz? büntetett rabló, betörő — és moet gyilkos — csak a legn?. "yobb lelkesedéssel hallgathat és tette magáévá Titóék rendsze rét, azt a lehetőséget, amelvet e? a rendszer nyújt az ilven egzisztenciáknak. Vagy a 40 holdar Császár János és fia, Császár An tal, miért ne lelkesedett volna r Tito-rendszer bevezetéséért Len gyeikápolnán is. Tudja azt ő — mint ahogy tudjuk mi is —, houv ez az a rendszer, amelv kulák oknak szabaddá teszi isme az éhbérért dolgoztatást, sznba' dá teszi a gazdasági cseléde! hajnaltól éjszakáig va'ó kiüsse rázását, szabaddá teszi a dolgo zó nép bőrére való kupeckodást spekulálást. Vagy talán Ördög' Imrének, ennek a született kém n"k re tetszett volna Horv.V" e'bes-é!é~e a Tito-rendszerrő!* Ennek, aW mt- 1048-ban befér kőzött az EPOSzba, hogy ot bomlasszon, rémMreket terjesszen és s dolgozó falum ifjú?* szervezetének kérdéseiről tájé 1:oz'eicaa IroHkt őrseit. A lengvelkápolnai gyilkossá • és a lengyelkápolnai gyi'kosok1 arca az e^ész kulákság arca, az egész reakesá arca. És hogyha ezen az arcon meg is jelentek a gyűlö'et szennyes redői mellett az elbizakodottság pimasz vonásai — mert megjelentek, amit éppen a ler.gyeikápolnai gyilkosság mutat — a magyar dolgozó nép kemény ökle gondoskodik arról, hogy ezek a vonások lekerüljenek onnan. A magyar nép Cservenkov elvtárs az uj bolgár miniszterelnök Szerdán délután 8 órakor nyitották meg a bolgár nemzetgyűlés második rendes fl'és. szakának első ülését. — Miuán a nemzetgyűlés egyperces néma felállással adózott Vaszil Kola. rov elvtárs elhunyt miniszterelnök emlékének, dr. Mincso Nejcsev, a nemzetgyűlés elnökségének e/nöke felolvasta a Bolgár Kommunista Párt és az Agrárszövetség parlamenti csoportjainak Javaslatát Vlko Cservenkov elvtársnak, az eddigi miniszterelnökhelyettesnek mi. niszterelnökké való megválasztására. A nemzetgyűlés lelkes éljenzés és taps közepette egyhangúlag választotta meg Vlko Cservenkovot, vz eddigi miniszterelnökhelyettest és a Bolgár Kommunista Párt t}t. kárát miniszterelnökké. Megválasztása után Cservenkov elvtárs, miniszterelnök javaslatot tet't a néni, zetgyüiésnek arra, hogy a január 19-én megválasztott kormány ősz* szetételé1 hagyja jóvá, azzal a vál, tozással, hogy az akkori kormány négy miniszterelnökhelyettese helyett az ö kiválása foly.án a bolgár kormánynak három minisztereinökhehelyettese legyen. A javast tot a nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta. Vietnám elismerése hatalmas lendületet adott a francia nép hékeküzdelmének A' francia nép ujjongó lelkesedéssel fogadta azt a jelentést, hogy a Szovjetunió kormánya elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát. Az üzemekben a munkások röpgyűléseket tartottak, az utcán ismeretlen emberek örömtől ragyogó arccal közölték egymással a hírt. A demokratikus lapok hangoztatják, hogy a vietnami demokratikus kormány elismerése újból bizonyítja a Szovjetunió következetes bébepoHtikáját. X Szovjetunió lépése újabb hatalmas lökést adott a francia tömegek akciójának a vietnami mocskos háború ellen. Kedden délután Párizs tizenkettedik kerületében váltások és ifjúmunkások nagyméretű tüntetést rendeztek az Indokinába induló újoncok besorozásánál. A kerületi szakmaközi bizottság központja előtt többezres tömeg gyűlt össze. A rendorsé" gumibotokkal próbálta szétoszlatni a tömeget — sikerte'entil. Moch pribékjeinek brutális fellépése során André Souguiére szenátor, a Francia Kommunista Párt nagypárizsi titkára, súlyosan megsebesült, úgyhogy kórházba kellett szállítani. A párizsi Szajna-klíötő emelődarukezelő munkásai tog. nap az esti órákban gyűlést tartottak és elhatározták, hogy ők sem hajóznak be semmiféle hadianyagot. \ francia főváros huszonöt autóbuszvonalán az alkalmazottak egyórás sztrájkot rendeztek. Vidékről szinte óránként érkeznek a nagyszabású tüntetésekről szóló jelentések. Brestben. Franciaország legnagyobb kikötővárosában kedden délelőtt két munkás került bíróság elé a november 25-i sztrájkból ki"olyólag. Hatezer munkás vonult fel a bíróság épülete elé. A tüntetők áttörték a rendőrkordont és áttörték a vidékről segítségül hívott csendőrök kordonát is. így harmadik gépkocsin érkező csendőrosztag sem tudta megkadályozni a tüntetést Saint-Nazaire-ben, amely már helye, tegnap négyezer vasas vonult a börtön elé, ahol két szakszervezeti vezetőt tartanak fogva. A vasmunkások követelték a letartóztatottak azonnali szabadonbocsátását. Az egész megye munkássága szolidaritás-sztrájkba kezdett. La Pallice kikötőjében már hetvenkét óra óta vesztegel a Palaise nevű hadihajó, amelynek berakását a tengerészek és a dokit, munkások együttesen megtagadták. Marseillesben is fokozódik a harc. Egy hernyótalpas járműveket szállító vonat napok óta áll a pályaudvaron. H!ába fenyegetőzik a jobboldali szociál. demokrata rendőrprefektus, hiába tartóztatnak le újabb és újabb munkásokat, a vonat rakományát nem tudják hajóra rakni. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elismerte a vietnámi kormányt A pekingi kínai központi kormány és a szovjet kormány után most a Koreai Népi Demokratikus Köz'ársaság kormánya Is közöUe, hogy elismeri a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát és hajlandó vele diplomáciai kapcsolatoka* létesí'.eni. Az Indiai Unió kormánya megbízta nankingi ügyvivőjét hogy a pekingi kínai központi kormánnyal beszélje meg a diplomáciai kapcsolatok felvételének részleteit. fl belgrádi fasiszta m&mr terrorja a nemzeti kisebbségek eiltn A tiranai „Zeri IpopuHit" szerdal számában hangsúlyozza, hogy Ti. to fasiszta rendszere, min4 minden fasiszta rendszer, vad és kegyetlen elnyomással lép fel a nemzeti kisebbségek igényei, kívánságai és akarata ellen. Bezárják iskolá'kar, elmozdítják a tani'ókat — azzal az ürüggyel, hogy a Tájékoztató Iroda hívei — nem adnak a kisebb. ségeknek anyanyelvükön keresztül könyveket és igyekeznek ezeket a kisebbségeket hagyományok és történelmi mult nélküli lakosságnak feltüntetni. A fasiszta TI'o hozhat terrorista intézkedéseket, de semmi sem mert*. ! heti meg. Sorsa a fasiszta áruld sorsa lesz. Köflflifaksszíd bombikla! támadtak nt angolok a töiilg ő bong on§i dolpzáfera Kétezer sztrájkoló hongkongi villamosvasúti dolgozó bérkövetelései alátámasztására és a munkáséibocsátások elleni tiltakozásul tüntető felvonulást tartott. Az angol rendőrség brutális támadást intézett a dolgozók ellen és könnyfakasztó bombákat használt. Hatvan dolgozót sérüléseik miatt kórházba kellett szállítani. A rendőrök tiz munkást letartóztattak. A kíavi knrmvnv flfJ*&o?Mi a Sziamban élé hinmt k ü?dl#zé8€ rnltsH A Kínai Népköztársaság népe és kormánya, mint Pekingbői je lentik, erősen tiltakozott a SziAmban élő kínaiak üldözése ellen Az a tiltakozás, amelyet Li-KeNung helyettes külügyminiszter tett világosan mutatja, hogy a kínai Népköztársaság védelmébe veszi a ha'áron túl élő kieni poj'etok óta komolv foTon^á? S'ín- sá-ok-i* Mt-MisS-ti rrmptrősok, főiskolai diákok, ifjúsági nőies kultúráik- szervezetek tüntetéseket rendeztek a reakciós sziámi kormány ellen A szónokok hangoztatták. hogy a sziámi kormánynak haladéktalanul fel kell hagynia bűnös cselekeleivel. mert különben viselnie kr>H a felolő'séA bírósága ma i t. Szegeden valóban minden becsületes munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi öklét egyesíti magában, amikor lesújt a lengye'kápolnai gyilkosság bűnözőire. A példásan igazságos — és éppen ezért példásan szigorú büntetés, amelyet nemcsak Nagy szeged üzemeinek hi vatalainak dolgozói, nemcsak a szegedkörnyéki falvak és tanyaközpontok dolgozó parasztjai követe'nek, hanem az ország minden réssébői ezt követelik levelekcin és táviratokon keresztül — túlmutat Lengyelkápolna határán, túlmutat Nagy szeged határán, de Magyarország határain is. Megmutatja és bebizonyítja mindenkinek, akit illet — a bűntettekre, szabotázsokra és kártevésekre szövetkezett kuiákoknak, ; a klerikális és egyéb reakció csahos ebeinek éppen úgy, mint az imperialisták minden rendű és rangú szoleáinsk, kémeinek hogy itt nem lehet büntetlenül kezet emelni a magyar dolgozd népre. Aki pedig szennyes kezelt mégis felemelné, — az nemraak az ujja hegyét égeti meg, hanem annak a nyakát is megszorítja a kötéL