Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-02 / 28. szám

Az angoi Kommunista Párt politikája a kéke politikája Harty Polliit etvtors na*y választási cikke a ío? doni „Daily IVor et"-bm Harry Pollitt elvlárs, az Angol Kmomunista Párt főtitkára nagy cikkben ismerteti a Kommunista Párt politikáját a londoni „Daily Worker"-ben. „Anglia jelenlegi nehézségei írja — abból a poüiikából fakadnak, amelyet a konzervatívok örökébe lépett „munkáspárt" folytat. Ennek a politikának a célja a kapitalista rendszer fenntartása és Anglia gyarmati imperializmusának megóvása. Bevin és Churchill külpolitikája — folytatja Pollitt — naprólnapra a súlyosbítja a harmadik világháború veszedelmét, amelyben Anglia az USA előretolt és megvédhetetlen támaszpontja lenne. A Kommunista Párt politikája I a béke politikája, a következő követeléseken alapszik: munkabéremelés a nyereségek terhére, minden fontosabb iparág és a földtulajdon államosítása, az atombomba eltiltása, a katona kiadások 50 százalékos csökken tése, a maláji háború megszün tetése, barátságos viszony létesi tése a Szovjetunióval, a népi de molcráciákkal és a népi Kínával i végül pedig az ENSz-nek, mint a béke védelmét szo'gáló nemzet; közi intézménynek erősítése." Befejezésül Pollitt elvtárs a? amerikai csapatok azonnali visz szahívását követeli Anglia terű letéröL Készülnek a szovjet kolnoiok a tavaszi munkálatokra Azok a nagyszerű eredmények, j amelyeket az elmúlt év hozott, még nagyobb eredmények elérésére ösztönzik a szovjet embereket. Az 1950. évben valamennyi kolhoz az előző évi termeléshozam túlszárnyalására készül fel. Ennek érdekében a mezőgazdasági szervek tanulmányozzák és széles körben elterjesztik mindazt, amivel az elmúlt év tűként 23 mázsa őszibúzát aratott.) A téli munkálatok szünet nélkül folynak. A gépállomány kijavítása és tavaszra való előkészítése nagy ütemben halad. A rosztovi területen már a vető'-épek, kultivátorok, tarlóbuktatók és tá.pcsásboronák javításánál tartanak. A szovjet parasztok tudják, hogy mindent meg kell tenni a Á (alános sztrájk T'iesz ben Trieszt angol-amerikai öveze tében valamennyi ipari üzem munkásai sztrájkba léptek, mert a munkaadók nem teljesítették béremelési követeléseiket. A SZABAD VlETNAItö A ieszMió h bo a e e nénya aő aieriii téauiái a sein úi mnai tim Nemrég mutatták bt Kína film színházaiban a „Híd" cimS művészi filmet Az új film a felszabadító háború eseményeiből meríti témáját. A népfelszabadító hadsereg ellátásának biztosítására hidat kell építeni egy folyón. Mandzsúria egyik oasöntó üzemének dolgozói — leküzdve a nyersanyaghiánnyal járó nehézségeket — rekordidő alatt elkészítik a hid vasalkatrészeit. A Líd időre elkészül Az új ftlm nagy sikert aratott. A ,,Dagunbao" című sanghaji újság megállapítja, hogy a Ilim rendezőinek az a legfőbb érdeme, hogy meg. győzőén bemutatják: nincs az a ne. kézség, amelyet a nép a Kommunista Párt vezetésével Is ne tudna gy ózni. Az imperialisták távo'.keleti politikája újabb súlyos vereséget szenvedett. A Szovjetunió es a Kínai Népköztársaság elismerése a Vietnami Demokratikus Köztársa ág felé, tönkrezúzta az amerikai reakciósoknak azt a tervét, amely Tibettől Indián, Burmán, hialayán, Sziamon. Vietnámon, a Fülöpszigeteken, Formozcn és Japá•on kérésziül DH-Korgáig hatalmas bekerítő övezetet akart •élesíteni a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság ellen. Ennek az „egészségügyi" övezetnek egyes részei máris kihullottak, az amerikai terv első vereségét Csu-En'Láj kínai külügyminiszter nyi atkoznta jelentette arról, hogy Formo-,a szigetét és Tibetet, mint a Kínai Népköztársaság elválaszthatatlan részeit még az idén felszabadítják Csang-Iiai-Sek Kuomintang banditáinak uralma aW. A Vietnámi Demokratikus Köztársaság elismerése véglegesen lehetetlenné tette ezt a tervet, melynek egyik sarkköve az lett volna, hogy Vietnám a franciák névleges és az amerikaiak va'óságos uralma alá kerüljön, Bao-Dai, a kártyás japánbérenc bábcsászár vezetésével. A Szovjetúmó Ho-Si-Minh elvtárs kormányára elisme• ésével kifejezte szolidaritását, melyet minden szabadságéri Pv-.dfi név iránt érc- 4'. "m» rikai imperializmus, miként Kmaban Csang-llai-Sek korrupt, reakciós uralmát igyekezett minden lehető módon meghosszabbítani, úgy most egy másik Ica'arulorra. Bao-Daira teszi fel minden ütőkártyáját. De éppenúgy, ahoqv Kína eser tében történt, az amerikai >mperioMstúk és csatlósaik itt is vesztettek „ játékban. Az amerikai imperialisták azok közé a hamiskártyások közé tartoznak, akik nem tudnak szépen veszteni. A kínai nép győzelme tajtékzó dühöt és ostoba hazugságokat váltottak ki a Wd'-Street álta\ irányított washingtoni diplomatákból Vietnám esetében is mindent el fognak követni, hogy akadályozzák „ vietnámi nép szabad és független, demokratikus dl'ammd való átalakulását. Ismerjük azonban n régi arab közmondást az ugató kutyáról és a haladó karavánról. Nos. Kina és Vietnám népe jelenti ebben az esetben a karavánt. Az amerikaiak és a többi imperialisták tajtékozó dühe ellenére is megszületik Mongólia, Északkúrea és Kina után a negyedik ázsiai népi demokrácia is. Az imperializmus láncából ismét kiszakad egy szem s n sokat szenvedett vietnámi nép rövidesen ura lesz az egész országnak és megindul a fejlő Jé? ú'ián A novo-jegorevszkájai gép- és tr aktorállomáson vizsgálják, vííják a kolliozparaszt nagy segítőtársait: a gépeket jadomány és gyakorlat szempontjából gazdagodott A kolhozok, gép- és traktorállomások élenjárói továbbfejlesztik saját tudásukat és átadják munkatapasztalataikat Ez elsősorban a téli tanfolyamok keretén belül történik. így tanulmányozza például Tatjana Marcin, a Szocialista Munka Hőse munkacsoportjának módszerét és tapasztalatait a vinicai terület kolhozainak minden tagja. (Tatjana Marcin a „Döntő harmadik"-kolhozban az elmúlt évben 21 holdról holdantavaszi munkák sikeréért Soha nem felejtik el, hogy aki tavaszszal 1 órát késik, azt később napokkal sem tudja behozni. Ezért, ahol még nem fejeződött be, gyorsabb ütemben végzik a magvak csávázását, az évelő füvek magvának tisztítását, a hómegőrző munkát, a trágya előkészítését és kihordását a föl dekre. A kolihozparsztok lelkiismeretesen és lelkesen végzik a tava szi munkálatok előkészítését és éppen ezért bátran néznek szembe az új mezőgazdasági évvel. Békéért harcolnak az olatz dolgozók Egyre nagyobb méreteket ölt az olasz dolgozók háborúellenes mozgalma is. Genuában sokezer tüntető vonult az amerikai konzulátus elé. ahol tiltakoztak a háború ellen. Nápolyban. Páviábau. Pármában, Bergamnóban, Torinóhan és Tarantóban hatalmas tömeggyűlésoken tiltakoztak a dolgozók az új De Gaszperi kormány g az általa vállalt katonai kötelezettségek ellen. Az olasz kikötőmunkások továbbra sem hajlandók hadinyagot kirakni. Genova, Savana, Imperia,v Civita Vccchia. La Spezia és Ancona kikötőmunkásaihoz a livornói dolgozók is csatlakoztak. Több mint hárommillió mezőgazdasági munkanélküli Spanyolországban A „Mundo Obrero", a Spanyol Kommunista Párt lapja közlése szerint Franco Spanyolorsz í/h. ban nő a munkanélküliség és a dolgozó tömegek helyzete egyre nyomorúsága: abb. Még Franco statisztikusai is kénytelenek elismerni, hogy hónapról hónapra löbb a munkanélküli az országban. A mező gazdaságban 3,115.526 olyan munkájs van. aki. nek nincs állandó munkája. Mun. kanélküli segélyeket nem folyósL tanak. A feketepiac és az üzérkedés országszerte virágzik. FeL szöktek az élelmiszerárak, a munkabérek viszont továbbra ia igen alacsonyak. A Tito-k!ikk szerepe az imperializmus terveiben J. Mlrov, a Szovjet Tájékoz'ató Iroda munkatársa „A Tito-Klikk szerepe az imperializmus terveiben" címmel írja: Az utóbbi időben az osztrák saj. tóban gyakran jelennek meg közlemények arról, hogy Ausztria amerikai megszállási övezetében lévő Salzburgon ál rendszeresen hosszú szerelvények mennek Jugoszláviába fegyverekkel és hadi. anyaggal! Az oszrák lapok közlése megegyezik az amerikai sajtó közleményeivel. így a Newyork Times washingtoni tudósrója január 12-én jelentelte, hogy az amerikai nemzeti biztonsági tanács jóváhagyott egy keleteurópai stratégiai tervet, amely az USA katonai segítség® tervezi Jugoszlávia számára. Egy német lap nemrég rámutatott arra; Tito a fasisz a hóhérnak és háborús uszítónak ugyanazt a funkcióját tá'ja el Európában, mint annakidején Gőring. Meg kell jegyezni, hogy a TltoRankovics k'ikk igen élénken tevékenykedik egy uj háború előkésrflése terén az amerikai imparialisták érdekében. Ilyen körülmények közö4t a Tlto-Rankovics klikk elleni küzdelenn. küzdelem a békéért, segítség Jugoszlávia népének, amely az aljas fasisz a kémek és gyilkosok klikkjének megdöntésére törekszik. A szűk, kis kapitányi fülkiben ketten ülünk. Az öreg haláss, aki már 80 éves és mér. hctetlenül büszke „hajójára" — meg én. A falon barométer és hőmérő, a kis asztalkán tengeri látcső, a sarokban széles, kézifaragdsú fakeretben Sztálin képe. Kint napsütéses decemberi hajnal van, a kikötő felett az éj. szakai ködnek a hajnali pírtól rózsaszínűvé vált maradványai ússnaJe és észrevétlenül foszladoz'vak szét. — Moszkvába utazol? Az öreg haláss felkapja fejet erre a kérdésre, aztán megfon tol tan válaszol: — Igen, holnap vagy holnap után. Boldog ember vagy. _ Igen. Felettébb boldog embernek tartom magam — mond ja a halász, majd hozzáteszi: — Dot miért?... Kérdem, mi a boldogság tulajdonképpen? Nem várja meg a válaszomat, hanem tovább beszél: — 1!n o teftek embere va gyok. Nem bírom azokat, akik sokat fecsegnek. Egész életemben szántottam és halásztam, is. BESZELGETES A BOLDOGSAGROL merem a szavak és lettek érti. két. Ahogy beszél, egészen belemelegszik az előadásba. Lelkes szavakkal mondja: — Kérdem, ha kihúztak a pocsolyából, kezeínyujtoitak feléd, segítettek, hogy a jó utat válaszd és lehetővé tették, hogy embert életet élj — boldognak kell-e lenned, vagy sem? Igenlően bólintottam. A halász folytatta: — Figyelj csak. A cár alatt is éltem vagy filévszázado \ Ölvén évet elpazaroltam... Minden percben megaláztak, nyomorba taszítottak. Egy szép na. pon azután emberré, a föld gazdájává, az ország gazdájává let'ek... Mondd — boldogság ez vagy sem? Meg sem várja, míg felelhetnék a kérdésre, máris tovább fűzi gondolatait. Hangja szenvedélytől és meggyőződéstől izzik. — Gyere, nézzünk csak kőrül a szovjet földön. Nézzünk az írtat G. GULIJA emberek szemébe és kérdezzük meg tőlük: boldogok-e vagy sem. Ha az üzbégeket kérdezed, azt mondják — igen, mer: leg. nap még rabszolgaigában görnyedtünk, ma ped'g a mugunk urai vagyunk. Tegnap nég szomjanhal'unk a sivatagban, ma hatalmas cuitOir.a vize ön. tözi a homokot . II a Sziberiait kérdezel, bizony 'S, hogy ezt feleli: — igen, boldog vagyok, mert virágzó élei van hazánk ban és házainkban, ahol az. előtt olajmécses pislákolt, m•• villanylámpa ragyog ... Ha kozákot kérdezel, ő is azt feleli: — igen, boldog vagyok, mert tegnap még Sem írni, sem olvasni nem tudtam, ma meg színházunk, tudósaink, Íróink — saját kultúránk van ...Ha grúzt vagy örményt, ha azerbajdzsánt kérdezel, ő is azt válaszolja: — igen, boldog vagyok, mert vidám dalok visszhangzónak a Kaukázus csúcsai között, virág, zanak földjeink, tele vannak kolhozaink magtáréi. A volgamenti a saját folyójára büszke, az ukrán saját országára, és mi mindannyan a Szovjetunióra. — Va9V vegyük csak maga mat — folytatta az öreg. — Tudod mi voltam valaha? Gye rekkoromlól mások nyáját őriztem. Csőstől szakadt rám a ke ' serűség, de csak morzsányi volt j a kenyér. Csak a szovjet hala. lom óta élek, lélegzem szabadon. Kicgycnesíího'em görnyedi'' vallóimat és igaz emberré vál tam. Mindezt a Szovjet ható-, lomnak köszönhetem, meg annak, aki Moszkvában él!... Már nem is hozzám intézte szavait, hanem ahhoz, aki sokezer kilométerre van innen, eí< előre ismeri az emberek gondo latait, világosam látja az egés: nép életét, mintha csak tükörbe pillantana. — Tudod, egyszerű ember vagyok — beszélt tovább az öreg halász — és ilyenek a gondolataim is. Mindent a magam szemszögéből nézek... Három fiút neveltem a szovjet hata. lom alatt. Azelőtt, éhező halászok lettek volna, ma meg az egyik mérnök, aki utakat épít, a másik gépész egy hajón, a harmadik itthon maradt, a falusi tanács elnöke. Tudod, alaposan megváltozott a világ, méghozzá a mi javunkra, a kisemberek ja. vára... Nézd csak, mintha a part is megváltozott volna. Azelőtt száraz, terméketlen föld \ volt, meg mocsár. Ma maidén virágzó kert. Pedig csak a mi rövid kis partunkról van szó De próbáld csak az egész or szágot nézni, képzeld csak el, hány gyárat építettek mennyi , kertet ül ettek! Tudod, én úgy gondolom, minden jó dolognak van szive.lélke. A Szovjet nép nagy ügyeinek is — Sztálin! Kimegyünk a fedélzetre. Könnyű hullámok verik a hajó oldalát• A halász a messzibe tekint és szinte elmerengve mondja: — Emlékszel, azt kérdeztem tőled, tudod-e mi a boldog, ság?... A boldogság — Sztálin. Es elmosolyodott: a boldog ember mosolyával.