Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-10 / 35. szám

2 Péntek, 1950. február 10. IWeőfcezdődffe az agitáció a Szovjetunió választókerületeinek értekezletein elfogadott jelöltek mellett A Szovjetunió Legfelső Tanácsának megválasztásával kapcsolatos előkészületek során most a választókerületek tartottak értekezle. teket, amelyeken a kommunisták és pártonkivüüek elhatározták, hogy ki lesz az illető kertilet képviselőjelöltje. A sztálini kerület dolgozó kollektívájának képviselői egyhangú lelkesedései Sztálint, a Molotov-vá. lasztókerület dolgozó kollektívájának képviselői Molotovot, a leningrádi dolgozók koüektívájának képviselői pedig Matenkovot Jelölték képviselőnek a Szovjetunió Legfel, ső Tanácsába. A Pravda szerdai vezércikke rámutat arra, hogy ezek az értekezletek világosan kidomborítják a kommün.sták és pártonkivüüek sztálini blokkjának törhetetlen egységét A választási hadiárat újra meg. mutatta a nép határtalan szeretetét Lenin és Sztálin nagy Pártja iránt, a Párt szoros és eltéphetetlen kapcsolatait a legszélesebb néptömegekkkel. A kommunisták és pártonkivüüek megingathatatlan érdekközösségének élccs példáját nyújtotta a moszkvai Sztálin-választókerület szerdai értekezlete. A résztvevők óriási lel. kesedéssel támogatták az Elektromosüzem, a Gépgyár, a Scserbakovipartelepek, a Mikoian-élelmiszerkombinát és más vállalatok sokezer főnyi munkásko'lektíválnak azt a határozatát, amellyel a dolgozók győzelmeik szervezőjét és lelkesítőjét, Sztálint jelölték képviselőnek a Szovjetunó Legfelső Tanácsába. A választókerületek jelölőéríekez. l'eteinek megtartása után — mutat rá a Pravda — a választási hadjárat új, felelősségteljes szakaszába lép: megkezdődik az agitáció a választókerületek értekezletein elfogadott jelöltek mellett. Tito Jugoszláviájában a kulák az ur „Az internacionalizmus zászlaja alatt" cimü bukaresti lap Gyorgyevics tollából a jugoszláv kulákok uralmáról ad részletes tájékoztatást. Titoék a gazdag parasztokat tekintik gazdasági támaszuknak a falun és ezért mindenben támogatják őket. A kulák az úr ma a jugoszláv fal vakban. A kényszer útján teremtett szövetkezetek nem egyebek, mint a dolgozó parasztság kizsákmányolásának újabb formái, mert a szövetkezetekben is a kulákok az urak. A szövetkezetek cégére alatt kizsákmányolják a föld nélküli és a Szegényparasztokat és ezért nem csoda, ha a jugoszláv parasztok a földművesszövetkezeteket ma „kulákbir tokok nak" nevezik. Amig a falusi gazdagok egyre jobban híznak és gazdagodnak, a dolgozó parasztok, a szegény és középprasztok életszínvonala állandóan romlik. A parasztoktói nemcsak a kenyeret, hanem állataikat is elveszik. Ősszel a szegényparasztok és a középarasz tok nagyrésze nem rendelkezett annyi gabonával sem, hogy be. vethesse földjét. A falusi lakosság százezreit kényszermunkára hajtják a bányákba, ipartelepekde, vagy építkezésekhez. A szegényparasztokat annyira kifosztják, ljogy még • legszükségesebb árúcikkeket: a petróleumot, a gyufát, és a aót sem vásárolhatják meg. Gyakoriak a tömeges megbetegedések. Ma többen pusztulnak el tüdővészben, mint a megszállás legnyomorúságosabb évei alatt. A jugoszláv dolgozó parasztság egyre világosabban látja hogy Tito fasiszta rendszere nyomort, éhséget és rabszolgasorsot jelent számára. Ezért ébrednek ma már a dolgozó parasztok egye többen annak tudatára, hogy csak a munkásosztállyal szövetségben, tevékeny forradal. mi harc árán vívhatják kj jobb életüket Letartóztatás! terrorhuliám Montenegróban A Csehszlovák iában élő jugoszláv politikai emigránsok lapja, a Nova Borba legutóbbi számában beszámol az újabb monteneg. róí letartóztatásokról. Montenegróban tovább dühöng a terror. Az utóbbi időben nagyarányú le tartóztatéaok voltak. Több minisztert és képviselőt vetettek börtönbe. A letartóztatottak között van többek között Novica Rakocsevics helyettes belügyminiszter. őt aaért tartóztatták le, mert egy banketten kijelentette: „Sohaaeim emelek fegyvert a Szovjetunióra". Továbbá Vaji Pejovics montenegrói nemzetgyűlési képviselő. A francia dolgozók kötelességüknek tartják a Tito-banda elleni harcot Tömeges csatlakozásra Szólított* fel a francia dolgozókat éa demokratákat a Tito elleni küzdelemhez az üldözött és bebörtönzött jugoszláv demokraták megvédésre alakult francia bizottság. A bizottság vezetői Tubert tábornok elnöklete alatt sajtóérekezletet tartottak, amelyen feltárták, hogy Tito 30.000 jugoszláv kommunistát börtönzőtt be, közöttük Zsujovics és Hebrang minisztereket. A bizottság vezetői megbélyegezték Tito véres politikáját és hangot adtak a francia demokratikus közvélemény felháborodásának amiatt, hogy Tito megtorló különítményei a nácik módjára tő. megmészárldst vittek véghez Bjelopolje községben. Felemelték szavukat az ellen, hogy a francia kormány üldözi a demokratikus érzelmű jugoszláv bevándoroltakat és ugyanakkor megkönnyíti a párisi jugoszláv követség titoista mesterkedéseit A bizottság vezetői hangoztatták, hogy ilyen körülmények között ma minden demokratának egyenesen kötelessége Tito bűnös klikkje ellen haroolni. Bulgária elismerfe a szabad Vietnámot Tegnap jelentették Szófiából, hogy a Bolgár Népköztársaság elismerte a Vietnámi Demokratikus Köztársaság kormányát. SZTÁLIN NhV£ — huszonhétméteres betűkkel — egy brazíliai hegyoldalon Egy ma éjszaka érkezett jelentés beszámol arról, hogy brazil munkások a Rio de Janeiro városát szegélyező „Két fivér" nevű hegy oldalába bevésték Sztálin ncvéf. A betűk huszonhét méter hosszúak. A brazil munkásoknak ez a cselekedete rendkívül jellemző Érthető, hogy a New-York Times durvakangu kirohanást intéz nemcsak a rio-de.janeiroi munkások, hanem a brazil hatóságok ellen is, amelyek nem tudták megakadályozni Sztáli• nevének a hegyoldalon történ megörökítését A New-York T. mes szerkesztői nagyon jól tud ják, hogy Sztálin neve a bék< jelképe. Akik Sztálin nevévé harcolnak, azok a békéért, a emberiség haladásáért harcolnál tehát engesztelhetetlen ellensége, a Wall Streetről irányított ha tioru$ gyujtogatónak. A moszkvai Dosztojevszkij-muzeum A moszkvai Dosztojevszkij muzeumot az egyik legrégibb kórház épületszárnyában rendezték be. ahol a noav iró született és gyermekévelt töltötte. Körülbelül 6000 kiállítási tárgy ad érdekes képet a nagy orosz iró Hetéről és munkásságáról. A szép, empirsttlü kórház Zsiljdrdi, a híres építész terve szerint épült a Bozsedomko-utcdban. Ml' hail Andrejevics Dosztojevszkij, a nagy iró apja, i8t0-ban kerül ide kórházi orvosnak. A múzeum szobáiban valamikor a család lakott, A képek visszatükrözik Dosztojevszkij gyermekkorát; n könyvek mutatják, ml'yen tanulmányokkal foglalkozott. Soktucatnyi könyv és folyóirat irodalmi 'működésének kezdetit tárja fel. Külön érdekessége a múzeumnak a „Pétervári rendőrségi tudósító" egy száma, melyben megjelent az ítélet Petresevszkij ha iadó „Knizsek"-jának (politika körének) ügyében. E körbe jár Dosztojevszkij is, amiért háláin ítélték. Az ítéletet később Szibériába vató száműzetésre és A évi fegyházra változtatták, de erről a változtatásról Dosztojevszkij és társai csak akkor értesültek, amikor már „ bitófa alatt álltak. A múzeum berendezésében résztvett az iró egyetlen unokája, Andre] Dosztojevszkij, aki a háború alatt hősiesen védte Leningrádot — azt a várost, ahol zseniális nagyapja élt, alkotott és ahol eltemették. Dosztojevszkij, a ragyogótollú Iró akit Thomas Marin egyszer Kelet Dantejdnak nevezett, regényalakjain keresztül mindig kifejezte azt a meggyőződését és hitét, hogy győzni fog az igazság. A BOLGÁR NÉP a. kuiluAátis fátSdés ui{án Bulgáriában hagy lelkesedéssel fejlesztik műveltségűket a dolgozók a kul/túrcsoportokbam, szemináriumokban, tanfolyamokon és esti iskolákon. A kutturális intézmények a Bolgár Kommunista Párt segítségével eredményesen segítik elő a dolgozók szocialista nevelését. Zenei téren nagy előrehaladást jelent, hogy általánossá váltak a gyárak dolgozói számára rendezett hangversenyek. Emellett Szaso Popov, a szófiai állami Cilharmónákusok karmestere, 11ja Tomkov zenetanár közreműködésével nagysikerű zenei nevelő hangversenysorozatot indított a szófiai dolgozóknak. A munkások ezeket az előadásokat rendkívüli érdeklődéssel hallgatják. A Nemzeti Könyvtár is nagy segítséget nyújt a bolgár nép műveltségi színvonalának emeléséhez. Rendezi a gyárak és üzemek könyvtárait, az olvasókat ellátja a szocialista irodalom termékeivel. A bolgár nép kihasználja ezeket a lehetőségeket és az állam támogatását. A kultúráért és művészetért vívott harcban a neves képzőművészek és írók, karmesterek, rendezők, minden támogatást megadnak a dolgozóknak. A bolgár újságírók szövetsége számos helyen sajtótudósítótanfolyamot szervezett. A Párt és az állam rendkívül nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a tömegekből minél nagyobb számban kerüljenek ki a kulturális és művészeti élet kitűnő káderei. Eszembe se jutott vo'na szama óriumba menni, hiszen semmifélt betegséget nem éreztem. De a kolhozban a lányok addig-addig erős. ködtek, nem hagy'ák nyugton a kolhozvezetőséget: — Legyen egyszer Nyikityicsnájának is része benne, utalják csak be az üdülő-szanatórtumba! Így kerül em ide. El káli ismernem, nagyon kellemes itt. Ahogy megérkeztem, körülvettek, kónyezte'n ( kezd. Yek, orvos, ápolónő mind azt lesle, mivel tehetik még kényelmesebbé itt. lé emet. Mikor már elhelyez, kedlem. a vezető nővér elém tej egy lapot, töltSem ki. Nézem — személyi lap" — ez. van rányomtatva. — Tudja — mondta a nővér , egészségügyi lapot 'kellene kiállítani, de éppen kifogyot'. Kénytelenek vagyunk Ideiglenesen a káderek számontartására szolgáló lappal helyettesíteni. De, mer' így van, a csillaggal megjelölt kérdésekre nem szükséges felelnie. — Hagyja csak — válaszoltam. — Kitől, löm én telm-en. Eddig még úgy sem töl hat. /em ki hí. mivel egész életemben egy helyen dolgoztam és nem ie szándékozom megváltoztatni helyemet. Nem olyan hely, amelyet fel kellene cserélni. Feltettem szemüvegemet, kezembe vet em a tollat és kezdtem kitölteni a lapot. Nevem: Nosztasz ja Nyikityicsna Geraszimova. „Nemem". No, ezt a kérdést valóban feleslegesnek tartom, hiszen Nász oszja csak nő lehet. De a nővér megnyugtatott: —• Ez a számontartás végett van. — Értem, értem... Be is írom hát: „nő". Ne. künk, szovjet nőknek nincs mi' szomorkodnunk azon, hogy nőnék születtünk. Nem vagyunk Amerikában! Ott lealacsonyítják a nőket, kevesebbet fizetnek a munkájukért. A következő kérdés: „Élettor". Anélkül, hogy gondolkodnám, beirom: 32. A nővér nem tesz ellenvetést, de mosolyog és meg is kérdem öle. mj van ezm mosolyogni való7 — Nos — feleli — inkább aa szokott előfordulni, hogy a hozzánk f.ketö asszonyok hozzá, csapnak éveik $z&md. hoz! Maga meg ... — Da tudja nővérke, én csak a puszta Igazságo' írom be, mert azt a húsz éve', amit a szovjet hatalom megSZEMÉLYI LAP születése előtt el: öltöttem. egyszerűen nem számítom! Haladtunk tovább. Beírtam, hogy Zátyerjalovka faluban születtem, ugyamott, az „Uta kommunizmushoz"-kol. hozban élek és dolgo. zom. Köve kezétt a kérdés: „Képzettségei'. Erre ezt írtam be: „Ami a legjobb a világon". Nasstaszja Nyikityicsna — kérdezte a nővér. — mi az, ami a legjobb? Egyetem?.„ — Nem, galambocs•kám. Egyetemre nem jártam, de csak nem akarsz velem vitatkozni, ha arra a nagy tani 6mesterre hivatkozom, alitői még ma is tanú. lok és akitől még sok sok éven át tanulni fogok! Ez a legjobb kép. z e'tség! Átfordítottam a lapo' a másik oldalára. „Családi helyzetBeírtam, hogy férjezett vagyak, öt gyermekkel. Idősebb fiam őmagv a hadseregben, a kissbbik trdktorisia. A leányok közül Rája és Nádja csoportveze'Ők a kolhozban. Manyoccka pedig :anltónő. Az unokák... — Nászt asz ja Nyiki. tylcma, nézze fogta meg kezemet a nővér — a családi helyzetre vonatkozóan itt csak egy Irta: Zvenjevaja sor van és így az unokákat talán hagyjuk el. — Nesze neked! — mondtam mélta* lankodva. — Micsoda család az, amely egy sorocskdban eljár! S azér is beírtam mind a hét unokámat. — Jól oan, jól van — mosolygott a nővér. — Most már azok a kér. dések következnek, amelyeket csillaggal jelöltek meg. — Annyi baj legyen. S nézem az első csillagos kérdést: ,.Katonai szolgálata". No, gondolom, ezt ugyan nem kellet: volna csillaggal ellátni. Ez a szolgálat nálam a legjobb. 1941-ben a férjemet és a fiaimat elküldtem a hadseregbe. Sztálin felhívására kolhozunk éjjel-nappal dolgozott, hogy derék katonáink semmiben ne szenvedjenek hiányt. Lehet.e ilyen kérdést felelet néttcül hagyni? „Voí -e fogságbanV Micsoda! Hiszen a mi kolhozunk Moszkva mellett van! A piszkos fasisztáknak nem volt ol van hosszú keze, hogy oda elért volna! Inkább ők kerültek nálunk fogságba! Nincs-e itt inkább olyan kérdés: „Kerülhetnek-e még egyszer fogságba nádunk a fa. siszfa csúszó.mászók?" Mert erre azt felel, ném: „Csak próbáljátok meg! Egyszer már megmuta tuk nektek, de úgy látszik olyan ostobák, vagy feledékenyek vagytok, hogy egy alkalommal a leckét nem tudtátok bemagolni!" Volt még egy kérdés a lapon, de ezt már tintával irták oda: „Milyen betegsége vol ?" Mire ezf kitöltöttem volna, ott termett a fő. orvos és figyelmeztetett: — Ne felejtse, ez nekünk nagyon fontos! Tudnunk 'kell, mert aszerint adunk ellátási magának! Gondolkodtam, majd föv feleltem: — Gyermek és ifjúkoromban) betegeskedtem, annyira, hogy még lábra sem tud am állni! — Nem rachi is volt? ... Angolkór? — Angol? Nem hinném, kétlem, hogy angol. Nálunk egészen másfajta betegségek fordulnak elő. Est ne. kem az előadó ís ma. oyarázta a kolhozban. te! van. jól vem — csillapított a főorvos. — Angolkór az. amikor görbék a lábacs. kák, nagy a has és a fej. — Igen, igen — feleltem. Éppen ilyesmit magyarázót', az előadó. A lábuk teljesen felmondta a szolgála ot, akár állnak, akár fekszenek, mert az ameri. 'kai testvérek szereteté, nek forrósága teljesen megégette az angolok lábáf. S lehet, hogy nagy hasuk van, de Üres. Akkorákat korog, hogy az egész világon haüani lehet. Hova is iuto Ivik!... De fejről azután igazán nem lehet beszélni, hiszen már nem is a saját fejükkel gondolkodnak! Nézd estek meg őket és elmondhatod. hogy ez — angol betegség. De az én be. tegségem másfajta volt. Befeg voltam, kedves dok or elvtárs, mert fájt nekem a mi évszá. zados paraszti sorsunk, az tett beteggé. S még M tudja meddig kelle t volna küzdeni ezzel a halálos betegséggel, ha nem jöttek volna segít.. ségükre olyan nagy orvosak, amilyenek addig nem is létez ek a világon. ők állítottak lábra bennünket, engem is, cs adtak olyan erőt. nekünk, hogy most könynyen el tudjuk végez, ni. bármilyen feladatot ruháznak ránk. Ezek a válaszaim a kérdéseik. re. De most engedjék meg, hogy én tegyek fel egy kérdést. — Tessék — felelt a főorvos. — A helyzet az, hogy elmultam ötven éves. A korom olyan közepesnek mondható, de az évek múlnak és ez az, ami nincs rendjén. Emelkedik az életkor! Pedig mindenütt mennyi a munka. S milyen nagy öröm látni, hogy köröskörül a gyermekeim és unokáim dolgoznak, sőt még magamnak is mimdíg nagyobb kedvem telik a munkában. Ezért, ha volna még vagy negyven, negyvenöt évecském. szívesen ven. ném. Ehhez mit szók főorvos elvtárs? Mert ez már a maga dolga, tudományos feladat! Ha maga pontosan betartja a mi előírása. Inkát, akkor elérheti a legmagasabb kort is — mondotta a főorvos. — De legelőször alaposam meg kell hallgatnom magáf!.. — De hiszen már ki is hallga ott — feleltem. — Minden< elmondtam magamról. És csak anyvyit tehenek hozzá, az a meggyőződésem. hogy aki a sz ál'ni úton halad és Sztálin nevét hordja a szivében — az as ember nagyon sokáig fog élni!