Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-10 / 35. szám

Pénfek, 1950. február 10. 3 A nagyszegedí üzemek 10 százalékkal túlteljesítették A HÁROMÉVES TERV ELOiRAUYZATá? Az Országos Tervhivatal va­sárnap közzétett jelentése győ­zelmi jelentés volt. Hírül adta, hogy a Szovjetunió segítségével, a Párt és Rákosi elvtárs útmu­tatásával miképpen váltotta va­lóra a hároméves tervet a dol­gozó magyar nép. Hogy csak né­hány számot említsünk: „nehéz­iparunk termelése 1949-ben elérte az 1938-as termelés 174 százaié, kát, 1948.hoz viszonyítva 42.4 százalékkal emelkedett a evár­ipar termelése. Gyáriparunk és bányászatunk 1949-ben 20.6 szá­zalékkal teljesítette túla három­éves terv utolsó évének előirány­zatát." A hároméves terv idő előtti be­fejezésével újjáépítettük az or­szágot, virágzó élet született a pusztulás helyén. A nagyszegedí üzemek dolgozói derekasan meg­állták helyüket a hároméves terv győzelemre juttatásáért folyó küzdelemben. Felismerték meg­változott viszonyukat a munká­hoz és éltek a Szovjetuniótól ka­pott lehetőséggel, a Párt veze­tésével leküzdötték a termelést gátló akadályokat. A Nagvhuda­pesti és a Nagyszegedi Kibőví­tett Pártválasztmány határoza­ta és Rákosi Mátyás elvtárs au­gusztus 31-i útmutató beszéde után újabb lendülettel gyürkőz. tek a munkának és emelték a munka termelékenységét, egvre lendületesebbein s nagyobb szám­ban vettek részt a szocialista munkaversenyben. Az elmúlt év augusztusában a szegedi üze­mekben kevés volt az egyéni ver. senyzők száma. A Pártválaiszt­mány határozata, Rákosi elvtárs iránytmutató beszéde után dön­tően megváltozott a helyzet, no. vemherhen már 3100-an álltak egyéni versenyben a szakma leg­jobbja címért. A dolgozók egyre inkább követni kezdték a szovjet embereket és emelkedett a tel­jesítmény. A sztálini műszak napján csúcseredmények születtek a sze. gedi gyárakban is és a tömegek versenyéből, a Sztálin elvtárs iránti mérhetetlen hűségbal éf ragaszkodásból — kibontakozott a sztahanovisták mozgalma. A MÁV szegedi javítóműhelyének esztergályosa, Csóti elvtárs 1500 a Szegedi Kender kézigerebenező je. Király József 1102, a Szeged' Jutafonó esztergályosa, Zomhori András 850 százalékot ért él, a Magyar Kenderben Pontyik Jo Ián és Zsombolyainé 6—6 szövő­gépen kezdett dolgozni. És így sorolhatnánk tovább a kiemelke. dő eredményeket. A szegedi üzemek dolgozó1 összértékben 110 százalékra tel­jesítették hároméves tervüket. A Szegedi Kender 121. a DÉMA cipőgyár 109.5, a Kefegyár NV (volt Winter) 142, a Tiszamenti Fűrészek NV újszegedi üzeme 144 százalékban tett eleget a tervteljesítésnek. De a többi üze­mek is túlteljesítették tervüket, a Konzervgyár és a MÉMOSz dol­gozói érték el a legalacsonyabb eredményt Szegeden. A Magyar Kender a terv első ós második évében 70—80 százalékra teljesí­tette tervét, de 1949-ben behoz­ták a két év lemaradását és bá­roméves tervüknek 101.2 szá­zalékban tettek eleeet. A terv teljesítése során a sze­gedi üzemek dolgozói felülmúl­ták a háborúelőtti termelékeny­séget. Lenin elvtárs tanította: „A munka termelékenysége, ez végeredménvben az új társadalmi rend győzelme szempontiából a legfontosabb, a legfőbb dolog." A szegedi gyárakban megértették ezt. Természetesen meg kell mon­dani azt is, hogy egyes szeged: üzemekben még ma is található több termelést gátló hiba és laza a munkafegyelem. A hároméves tervvel a szocia­izmus építésének egyik nagysze­rű korszaka zárult le Szegeden s. De ezzel a sikerrel a szegedi dolgozók nem elégedhetnek meg. mert akármilyen nagyok iis az eredmények, — tovább kell men­aünk. mert csak a munka ter. melékenységének újabb é3 újabb >melésével lehet szocializfaiust építeni. Amit elértek a szegedi zyárak dolgozói — az még csak i kezdet. 1947-ben Rákosi elvtárs a hároméves terv javaslatának előszavában ezeket írta: „Azok a célok, amelyeket hároméves ter­vünkkel magunk és a .magyar nép elé tűztünk, csak kiinduló pontjai az utána következő évek és évtizedek gazdasági és kultu­rális fellendülésének és vele nem. zetünk újjászületésének." A hároméves terv megterem­tette és szilárd alapokra helyez, te az ötéves tervünket. Ennek a tervnek a végrehajtása még na­gyobb feladat, mint volt a há­roméves tervé. A szegedi üzemek dolgozói is tudják ezt és a ter­melési eredményeket hírüladó grafikonok emelkedő vonala azt mutatja, hogy az ötéves tervet is valóraváltják, túlteljesítik — a Párt és Kákosi elvtárs útmu­tatásával, a Szovjetunió segítsé­gével. Az MDP Központi Veze. tőségének határozata után meg­kezdték a szegedi üzemekben ta­lálható visszásságok kiküszöbö­lését .És így segítik győzelemre az ötéves terv első évét: „Én, Balog Jenő, az Egyenruhaipari NV szabásza február 7-én telje­sítettem márciusi tervemet." UJ tagok léptek be a termelocsoportha KISKUN DOROZSM AN a megyei tanácskozást ismertető csoportértekezleten Sokszor összejöttek már a kis­kundorozsmai „József Attila" ter­melőcsoport tagjai megbeszélni ügyeiket és terveiket, de talán még soha sem voSt olyan nagy az ér­deklődés, mint szerda este. Különös jelentőséget adott ennek a csoport­gyűlésnek az, hogy ezen számolt be küldöttjük, Miksi János elvtárs a szenftesi megyei konferenciáról. Fe­szült figyelemmel hallgatták végig a csoporttagok a beszámolót s en­nek során egyre világosabb lett előttük, hogy miképpen tudják megjavítani és még eredményesebbé tenni munkájukat. Meghányták-ve­tették a csoporttagok a hallottakat, ráismertek saját hibáikra és a ter_ melőcsoportjukban rejlő nagy lehe. tőségekre is. Érdemes termelőcsoporíban dolgozni Sokan hallgatták ezt a beszámo­lót és a tervezgetéseket az egyéni­leg gazdálkodó kisparasztok közül is, akik szintén részttvettek a gyűlé­sen. Régóta figyelemmel kísérték ők már a termelőcsoport munkáját, latolgatva, hogy érdemes-e belépni. Most, hogy eléjük tárult a társas, gazdálkodás további útja, ők is szót kértek. — Ugy látom most már én is — mondotta Sziráki Imre újgazda —, érdemes a termelőcsoporíban dol­gozni. Sokkal jobb és eredménye­sebb munkát folytathatunk ott. Fellelkesedett Sziráki Imre is a termelőcsoportok eredményein és további célkitűzésein. Meggyőződött arról, hogy a társas gazdálkodás jelenti a felemelkedést, a jólétet, az életszínvonal emelkedését. De kérdéseik is voltak az egyénileg dolgozó kisparasztoknak. Nem lesz a csoportban egyenlősdi — Szeretném hallani — szólal! fel Gyémánt Mátyás —, hogyan osztják el a jövedelmet, mi az a munkaegység ? , Megmagyarázták Gyémánt Imré­„SZABAD NÉP-lrfr/r Már 3'i termelőcsoport Á termelőcsoportok és gépál­lomások első országos tanácsko­zásán a csoportok küldötteinek beszámolójából még közelebbről ismerték meg a falvak dolgozó parasztjai a szövetkezeti gazdál­kodás icliönyeit. Széles rétegben ismerhette meg a beszámolókból dolgozó parasztságunk, hogy mennyivel eredményesebb a cso­portokba tömörült dolgozó pa­rasztok termelése. Még fokozottabban indult meg azóta a tagfelvételi kérelmek sora a dolgozó parasztok részé­ről a már működő csoportokba. Egyre több községből érkezik Nagyszegeden is kérelem a Me­zőgazdasági Igazgatósághoz}, új működik Nagyszegeden termelőcsoportok alakítására. As újonnan jelentkezők közül a ru­zsajárásiak kérelmét vizsgálta felül a Mezőgazdasági Igazgató­ság és adta meg számukra a mű­ködési engedélyt. Tíz ruzsajárási család mintegy 70 hold földön kezdte meg a szövetkezeti gaz dálkodást. Termelőcsoportjuknak — amely Nagyszeged 34. ter melőszövetkezeti csoportja — a „Szabad Nép" nevet adták. Ru­zsajáráson már azóta is újabb termelőcsoportok alakítására kértek engedélyt a dolgozó pa­rasztok, ugyanigy több község­ből is érkezett kérvény a Mező­gazdasági Igazgatósághoz. nek is, hogy a jövedelmet kinek­kinek az elvégzett, becsületes mun­kája szerint! adják meg. Nincs a csoportban egyenlősdi, hogy a ke­vesebbet dolgozó is olyan mérték­ben részesüljön a csoport összjöve­delméből, mint aki sokkal több munkát végzett, A munkaegységek­kel mérik majd napról-napra, hogy ki milyen értékű és mennyi munkát végzett. Megnyugodott Gyémánt Imre is, hogy nem érheti semmiféle igazság­talanság a termelőcsoportban. Nagy tettekre határozta el magát a „József Attila" termelőcsoport is. Ugy gazdálkodnak, hogy még jobb minőségű és több termést takarít­hassanak be, megjavítják az állat­tenyésztésüket, növelik a szövetke, zefi vagyont és kiküszöbölik azokat a hibákat is, melyek eddig nagyban hátráltatták a csoport működését. igy nem hanyagolhatják el az ifjak és az asszonyok bevonását a ter­melöcsoportba, akik ugyanolyan jő munkát végezhetnek és ugyanúgy részesülhetnek a jövedelemből, mint az idősebbek és a férfiak. Öten léptek be Felcsillan!! erre Sziráki Imréné szeme is és véglegesen döntött, hogy ö is belép a termelőcsoportba. De nemcsak Sziráki Imréné, hanem íérje is, azután Péter István, Gyé­mánt Mátyás és Bárkányi János dolgozó parasztok is haitároztak és mind az öten még azonnyomban be­léptek a „Józesf Attila" termelő­csoportba. A kiskundorozsmai termelőcso­csoport tagjai megtárgyalták és újra meg újra megbeszélik majd a feladatokat. Nagy terveik vannak a jövőre nézve s most már megerő­södve indulnak ezek megvalósításá­ra. S bizonyára el is érik célkitű­zéseiket, jobb és eredményesebb munkát végeznek, ha soha egy pil­lanatra sem feledkeznek el a Párt útmutatásairól, hanem irányítását híven követve haladnak a megkez. dett úton. Ma Szegeden mutatkozik be az Államvédelmi Határőrség központi kuiturcsoportja Igen nagyszabású és élményt jelentő művészi eseményben lész része Szeged dolgozóinak. Ma, pénteken érkezik Szegedre az Államvédelmi Határőrség köz. ponti kuiturcsoportja, amely Budapesten már sok nagy sikert arató t szereplésével. A kultúrcsoporton belül ének-, zene- és táncegyüttes működik. Ma, pénteken délben 2 órakor rendeznek előadást Szeged dolgozói részére a Belvárosi Moziban. Az előadásra a belépés díjtalan és minden érdeklődő az érkezés sorrendjében foglaltra' helyet. Az Államvédelmi Hatóság ezzel újabb jelét adja, hogy valóban népünk szolgálatát taríja legfőbb feladatának. Nemcsak fegyverrel áll őrt békénk és szabadságunk védelmében, hanem a kultúra fegyveré­vel is hozzásegíti dolgozó népünket a művelődéshez, kulturális fejlő­déshez. Ma este hét órakor: A Párfoktatás Házában a „Lenin és Sztálin ír a szocialista munkáról és munka­versenyrői" cimü előadássorozat befe.ező része Ma este hét órakor tartják meg a Pártoktatás Házában a „Lenin és Sztálin a szocialista munkáról és mirnkaversenyrőr' c. előadássorozat negyedik előadását. Az előadásokból Lenin és Sztálin elvtársak tanításai alapján megismerhettük a Szocialista mnnkaversenyt, mint a szocializmus építésének kommunista módszerét. Most a negyedik s egyben befejező előadás iránt is az előb­biekhez hasonló nagy érdeklődés mutatkozik meg a szegedi dol­gozók, a termelésben élenjárók körében. A dolgozók egyre In­kább felismerik, hogy a szocialista mnnkaversenyben az ered­nyek eléréséhez igen döntő fontosságú, megismerni a marxiz­mus-leninizmus klasszikusainak tanításait. A „Sztálingrádi csata" második része Hatalmas tömegek nézték végig Szegeden a „Sztálingrádi csata" című monumentális szov­jet film első részének bemuta­tóját. A szegedi üzemek, gyá­rik, hivatalok dolgozói, de a környék dolgozó parasztsága is mindennap zsu'olásig megtol töUe a mórit a bemutatók alkal­mával. A film minden látogató jóban felejthetetlen élményt ha. gyott az él&adás és így érthető, hogy minden szegedi dolgozó rendkívül nagy érdeklődéssel várja a második rész bemutatá­sát is. Szeged dolgozóinak a Szovjet film 30. évfordulójára rendezett ünnepségek keretében lesz al­kalma megtekinteni a „Sztálin­grádi csata" második részét. Ünnepi díszelőadáson mutatják be hétfőn este 7 óraj kezdettel a Belvárosi Moziban. Ezen a díszelőadáson emlékeznek meg a harmincéves szovjet filmről is. A „Sztálingrádi csatát" a disz­bemutató után következő napo­kon is műsoron tartja a Belvá­rosi Mozi. Méltán ünnepeljük ennek a monumentális filmalkotásnak műsorratűzésével a forradalom tüzében született szovjet film­művészetet, amely mindvégig a valóság harcos, jövőépítő ábrá. valóság harcos, jövötépítő ábrá­feladAtait s amely a közelmúlt eseményeinek igaz feltárásával fegyvert ad kezünkbe a jelen harcaihoz is. Vasárnap délelőtt folytatódik a „Bolsevik Párt útja" előadássorozat Az elmúlt vasárnap kezdődött meg a Korzó Moziban a „Bolsevik Párt útja" előadássorozat, amelyen a termelő munkában legkiválóbb párttagok és pártonkívüli dolgozók vesznek részt. Az előadássorozat célja, hogy a dolgozók megismer­jék példaképünk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának történetét és a tanulságokat fel­használják gyakorlati munkájukban. Az első előadás igen nagy sikert aratott a dolgozók körében. Bebí. zonyitotta a vasárpapi előadás, hogy a Bolsevik Párt története iránti érdeklődés napról-napra fo­kozódik. S ez érthető is, hiszen ma népi demokráciánk eredményeinek kivívásához nagyban hozzájárult az is, hogy Pártunk következtesen al­kalmazta és felhasználta a Bolsevik Párt tapasztalatait. Vasárnap délelőtt tíz órakor tart­ják meg az előadássorozat második részét s utána, mint az elmúlt va­sárnap is, bemutatnak egy szovjet filmet, amely alátámasztja az elő-" adás anyagát. Naponta ezer és ezer uj név. Á Magyar-Szovjet Társaság székháza előtt nők, férfiak, gye­rekek beszélgetnek, akik már látták a „Nagy Sztálin harcos élete" című kiállítást. Bent a te­remben sűrűn egymásután halad­nak előre a látogatók. A falakon Budapest felszabadításáról ké­szült eredeti fényképek mutatják azokat a harcokat, amelyet a hős Szovjet Hadsereg vívott országunk felszabadításáért. A képek is visz­szatükrözik azt n nagy szeretelet és gondoskodást, amelyben a szovjet katona részesítette a fel­szabadított magyar népet. Aztán tovább tárul a látogatók elé a kép a Nagy Sztálin harcos éle­it — gyermekkorától egészen napjainkig. Dolgozó férfiak, nők. a fiata­lok és néphez hű értelmiségiek kisérik nagy figyelemmel az eseményeket. Vapp József elvtárs, a Magyar Kender dolgozója n képek előtt álló embercsoportnak magyaráz. Mikor végigvezette őket a te­remben, ezt mondja: — Láttam már sokszor a kiállí­tást és mégis szívesen nézem meg még számtalanszor. Minden alkalommal új dalokat tanulok Sztálin elvtárs életéből és min­den alkalommal a szeretetnek, úf és új jeleit tapasztalom a látoga­tók részéről Sztálin elvtárs és a Szovjetunió iránt. Szeghegyi Jánosné, a Petőfi telepről jött be a kiállításra. — Gyönyörűek ezek a képek ' — mondja — és aki ezt végignézi, tudom jobban tudja értékelni azt a szabadságot, amit Sztálin elvtársnak köszönhetünk. Mert sok üldöztetésbe és vcráldozatba került a mi szabadságunk is. Sztálin élvtárs élete és vele a szovjet katonák hősi harca bizo­nyítja ezt. Tudó-*, hogy ez a ki­állítás felejthetetlen lesz szá­momra érzem. Sz'álin elvtársat ezután még mélyebben a szivem, be zártam. A vendégkönyvbe sorra kerül* nek be a nevek. Kérges munkás­kezek, iskolásgyermekek és értel­miségiek írják be/e nevüket, Ko­vács János. Fekete Mária. Illés József..., és igy tovább. Naponta ezer és ezer új név kerül r feh'r lapokra, amelyek bizonyítják azf, hogy a Sztálin elvtárs iránti sze­retet mély cs tiszta érzés Szeged dolgozóinál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom