Délmagyarország, 1950. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-04 / 30. szám

Meghosszabbítanák a termelési szerződének kötésének határidejét Egyre többen kötnek gépáliomási szerződést Nagyszeged területén vn ÉVF. 30. SZÁM. ARA 50 FILLÉR SZOMBAT. 1950 FEBRUÁR 4. JAVÍTSUK MEG , FALUSI SAJTÓMUNKÁNKAT (K. B.) Napról-napra bebizo nyosodoif falun ig a népnevelő, felvilágosító munka egyre nő. vekvő jelentősége. Azokon a he­lyeken, ahol jó agitáció folyik, a dolgozó parasztság bizakodó, méginkább reménykedve tekint a megismert célok, a szebb és jobb élet felé, s a munka és az élet minden területén lelkes épí­tő szándékról tesz tanúbizony­ságot. Ahol jó agitáció folyik, eredményesebb a harc az ellen­ség, a kulákság ellen is, amely mind veszettebbül és dühödteb­ben támad, mint azt a lengyel­kápolnai kulákbanda gálád gyil­kossága is bizonyítja. Számta lan példa mutatja meg a felvi­lágosító munka óriási jelentő ségét, A termelési szerződéskö­tések tapasztalatai is azt bizo nyitják, hogy ahol jó népnevelő munka folyt, ott a dolgozó pa­rasztság egymással versengve szerződött, viszont a népnevelő munka lanyhaságát visszatük rözte a szerződéskötések siker­telensége is. Ennek a nagy, újtipusú, új embert formáló népnevelő mun­kának szerves részét képezi a sajtóagitáció. Az újságon ke­resztül naponta szól a Párt a dolgozó tömegekhez, naponta látja el útmutatásokkal, az osz­tályellenség ellen folytatott harc, az építőmunka fegyverei vei. Falujáróink, népnevelőink, előadóink nagy munkát fejtenek ki a dolgozó parasztság felvilá­gosításában és komoly sikere, ket könyvelhetnek el — de agi­tációjuk egy-egy család felé csak időszakos. Hosszabb-rövi­debb idő eltelik anélkül, hogy egy-egy dolgozó parasztcsaláő közvetlen hallaná a Párt sza­vát és megismerkedne részletei­ben is az őt érdeklő kérdések­kel. És ha nem olvassák a párt sajtót, ezekben az időkben egye­dül vannak problémáikkal s dol­gozó parasztok — és ki vannak téve a kulákság, a klerikális reakció, az ellenséges hireszte lés káros befolyásának. Vájjon látják-e községeink párt. és tömegszervezetei a saj­tóagitáció óriási jelentőségét ) Kétségtelen, hogy a pártszerve zetekben és útmutatásuk nyo­mán több helyen a tömegszerve zetekben is tudatosodott a saj­tómunka fontossága, azonban mégsem kezelik a legtöbb he­lyen kellően, központi kérdés­ként a sajtóagitációt. Sőt van. nak olyan helyek is, ahol a leg­utóbbi kampány óta nem folyt semmiféle sajtóagitáció. Itt rendszeresen végzik ugyan a népnevelők a munkájukat, het: értekezleteket tartanak, de a sajtóagitációról még csak emlí­tés sem esik. S:ijtófelelő3 bár van. de a vezetőség nem foglal­kozik a munkájával, nom adja meg a szempontoka; és mikor az pártiskolán volt, még csak helyettesről sem gondoskodtak. Nincsen Szabad Nép baráti kör, nem szervezték meg az uj ságolvasóköröket, nem tudják, kik az egyes pártlapok előfize tői. Nem végeznek természe eeen sajtóagitác'ót a tömegszerveze. tek sem. A szőregi elvtársak megfeledkeztek arról, hogy a pártsajtó a mindennapi segítő­társ a népnevelőmunkában és a dolgozók szocialista építőmun kára való mozgósításában, v:Ja­mint az ellenség elleni harcban. A termelési szerződéskötéseknél! volt egy időszak amikor Szőreg' nagyon lemaradt. Ha van jól saj óagi;áció. a szerződé-es er I me'.és jelentősége és előnye is hamarább tudatosodott volna az ottani dolgozó parasztok között. De még azokon a helyeken is. ahol viszonylag jó sajtómunkát végez a pártszervezet, van még javítani való. Ujszentivánon heti értekezleteken tárgyalják meg a sajtóagitációval kapcsolatos fel­adatokat a népnevelők. AnUkoi falujárás van, együtt mennek az üzemi népnevelőkkei a helybeli­ek és újságot is visznek maguk kaL A pártszervezet heti aktivá értekezleteken beszéli meg a tö­megszervezetekkel a sajtómunka időszerű feladatait A Szabad Nép barátainak köre működik, üléseit hetenként megtartják. Újságolvasókor ia alakult már, az MNDSz-ben hetenként 30— 40.en is összejönnek, hogy meg beszéljék a Szabad Nép legfon­tosabb cikkeit az egyik, a hely; pártlap cikkeit pedig a másik olvasókörön. Itt már kézzelfog ható eredmények is mutatkoz nak, a népnevelők — ha nem is tömegesen — de hetenként hoz­nak be új előfizetőket és a köz ségben naponta többszáz pél dányban vásárolják a dolgozó parasztok az újságot. Nem tudják azonban Ujszent­ivánon sem, hogy a községben kik a pártsajtó, vagy a tömeg szervezetek lapjának előfizetői Nem vonták be — most ilyenfor mán nem is tudják bevonni ­a pártonkívülieke; a Szabad Nép barátainak körébe. És ami igei: nagy fogyatékosság, a Kommu nista és Munkáspártok Tájé koztató Irodájának a lapja, a „Tartós békéért népi demok ráciáért" egyetlen példányban sem jár a községbe! Hányszoi beszélnek az elvtársak a prole tárinternacionalizmus jelentősé­géről, annak fontosságáról s nincs aki olvassa, éppen az en nek jegyében megjelenő lapot! A falusi sajtómunka terén sok javítani való van még. A párt szervezeteknek behatóbban keii foglalkozni a kérdéssel, meg kelj vizsgálni eddigi munkájuka. Számtalan kihasználatlan lehe tőség nyílik a sajtóagitáció megjavítására, különösen most, a téli időszakban, amikor a falu dolgozó parasztsága nincs any nyira elfoglalva. Ahhoz azon ban, hogy ezt a munkát jól ei lehessen végezni, elsősorban a pártszervezet vezetőségi tagja.­nak kell élenjárni jópéldával ét. előfizetni legelőször is központ pártlapunkra, a Szabad Népre. A pártbizalmiak és népnevelők jó munkájának is egyik előfelté tele, hogy rendszeres olvasói le gyenek a pártsajtónak, hog\ pártszervezeteink állandóan na pirenden tartsák a sajtóagi ácic kérdését és hozzákapcsolják a/ időszerű munkákhoz. A népne velők például, ha a Szerződése; termeléssel kapcsolatosan vé geznek felvilágosító munkát, mutassanak rá arra is, hogy a Szabad Föld ből minden dolgu zó paraszt megismerheti az ez­zel kapcsolatos ést általában az őt érdeklő kérdéséket. A sajtómunka jó megszerve zése érdekében minden alap szervezetben működni kell a Sajtófdelősnek, aki a vezetőség irányítása mellett gondoskodik a sajtón gitác;ó állandó, folyama tos végzéséről. Rendszercser. meg kell beszélni a népnevelők kel, a tizesbizaltn:akk~l az érte kozle'eken a sajtóagitáció idő szerű feladatait, emellett pán és tömegszerveze j összejövete­leken is tud'tosltsni k"11 a párt sajtó jelentőségét. Mintnhogy Ujszentiváti példája is muta'ja, be kell varrni a sajtóagitációba a tömegszervezeteket is. Bár mutatkoznak hiányossá gok a ssjtóagitác:ó végzése le rén. mégis jrlerúős olvasótábora van már a községekben is a Szí bnd Népnek a Szabad Földnek a Délagyarországnak, a Vihar Hákosi elvtárs javaslatára április 4-ének nemzeti iirnepére meghívjuk a Szovjetunió és a népi demokráciák kormányküldöttségeit Magyarország elismerte a Vietnámi Demokratikus Köztársaságot A minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A minisztertanács Rákosi Má­tyás, a minisztertanács elnök­helyettesének javaslatára elhatá rozta, hogy 1950. április 4-ének nemzeti ünnepére, hazánk fel­szabadításának ötödik évforduló­jára meghívja a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák kor­mányainak küldöttségét. A külügyminiszter előterjesz­tésére a minisztertanács elhatá­rozta, hogy a Vietnámi Demok­ratikus Köztársaságot és az In­donéziai Egyesült Államokat el­ismeri és kormányaikkal a dip­lomáciai kapcsolatokat felveszi A minisztertanács elfogadta az Államvasútak és a Posta munkavállalóinak illetményren­dezéséről szóló rendeletet. A szovjet kormány Hirohito japán császár és négy tábornok nemzetközi biróság elé állítását követeli A szovjet kormány megbízása ból a washingtoni, londoni és pekingi szovjet nagykövet feb­ruár 1-én jegyzéket adott ét az Egyesült Államok, Anglia és a Kínai Népköztársaság kormá ayának. A jegyzék rátnutat ar­ra, hogy az 1949 december 25— 30 án lefolyt habarovszki per anyaga bebizonyította: a perben szerepelt japán háborús bütiö sök Hirohitó császár vezetésé vei és utasítására készítették elő és alkalmazták a baJetériumhá. ború eszközeit. Éppen ezért — mint a jegyzék kifejti — a habarovszki perben vos-vezérőrnagy, aki a bakté­riumfegyver előkészítésében szintén vezetőszerepet játszott a 100-as számú alakulat vezető­je volt 1941-től 1945-ig és nagy szerepet játszott az alakulatnak embereken folytatott kegyetlen kísérleteiben, kutak, legelők és állatok fertőző-betegségekkel va­ló megfertőzésében és a Szov. jetunió elleni báktériumháború előkészítésében­5. Kaszahara Jukio altábor­nagy, aki 1942-től a Kvantung hadsereg vezérkari főnöke voi| és ebben a minőségében vezető szerepet játszott a Szovjetunio, a baktériumfegyver előkészíté- j Kína és a Mongol Népköztársa­séért és alkalmazásáén, elítélt ság elleni báktériumháború elő tizenkét japán háborús bűnösön kívü' felelősségre kell vonni a öbbi bűnöst is. Ezek: L Hirohitó japán oűissár, aki­nek titkos utasítására folytatták a baktériumfegyver előállítására vonatkozó kísérleteket ég tevé­kenységet és alkalmazták a bak tériumfegyvert, aki a baktérium táború előkészítésében résztvett bűnösök vallomása szerint a oaktériumháború előkészítésének agyik fő résztvevője volt. 2. Isii Siro orvos-altábornagy, akiről a per során lelepleződött, hogy ő szervezte a baktérium­fegyver előkészítését és alkai­.nazását a Szovjetunió, Kína es a Mongol Népköztársaság ellen ás 1941—42-ben személyesen ve­zette a baktériumfegyver előké­szítésében főszerepet játszott /31-es számú alakulat kinaj ex oedicióját. 3. Kitano Maszadzo orvos-al tábornagy, aki 1942 augusztu sától 1945 márciusáig a 731-es számú alakulat vezetője volt és 1942-ben résztvett a bak érium­Jegyver Kína elleni alkalmazá­sában. 4. Vakamacu Judziro őTlafor­készületeiben, közvetlenül részt vett a baktériumfegyver alkal mazására vonatkozó konkrét módszerek kidolgozásában. A jegyzék kifejti a habarov szki perben megállapított adatok alapján, bebizonyosodott, hogy a baktériumháború előkészíté­sében és megvalósitásában nem csak a távolkeleti nemzetköz katonai törvényszék és a haba­rovszki katonai törvényszék ite lete alapján elitélt japán hábo rús bűnösök játszották a fősze. repet, hanem Hirohito japán császár és a fent említett japán tábornokok is. Ennek megfelelően és figye lenibe véve, hogy 1. az 1925 június 17-i genfi jegyzőkönyv megtiltja a bakté­riumfegyver alkalmazását, amely fegyvert a civilizált nemzetek már régen a népek becsületével és lelkiismeretével Szemben a legsúlyosabb gaztettként ítélnek el és hogy ilymódon az említ;** bűntettek durva megsértését je­lenlik a háborús törvényeknek és szokásoknak és a nemzetközi jog általánosan elismert Szabá lyainak. 2. a szövetséges hatalmak a Távolkeleti Bizottság 1946 áp­rilis 3-i határozatában a hábo­rús törvények és szokások meg­szegését háborús bűntettnek nyilvánították. 1947 június 19-i határozatukban pedig leszögez­ték, hogy „kemény bírói eljárást kell lefolytatni minden háborús bűnössel szemben.. 3. a Távolkeleti Bizottság 1946 április 3-án elhatározta, hogy „ ... minden lehető intézkedést meg kell tenni mindazoknak fel­kutatására, kinyomozására, le­tartóztatására és őrizet alá vé­telére, akik háborús bűntettek elkövetésével gyanúsíthatok .. és leszögezte, hogy a Távol-Ke­leten a háborús bűntettek ügyé­nek megvizsgálására a szövet­séges hatalmak főparancsnoká­nak „külön nemzetközi katonai törvényszéket kell kineveznie/• A Szovjetunió kormánya java­solja, hogy a legközelebbi idő­ben jelöljék ki a külön nemzet­közi bíróságot és állítsák elé háborús bűnösökként Hirohitó japán császárt és a fent említett volt japán tábornokokat, mint olyanokat, akikről kiderült, hogy o legsúlyosabb gaztette­ket követték el az emberiség el­len. A szovjet kormány kijelenti azt is, hogy a habarovszki per anyagát, amely bizonyítja a mostani jegyzékben felsoroltak bűnösségét, teljesen a nemzet­közi katonai törvényszék ren delkezésére fogja bocsájtani mihelyt az megalakul. A jegyzék másolatát átadták Ausztrália, Burma, Hollandia, India, Kanada, Uj-Zéland, Pa. kisztán és Franciaország kor­mányának is, mint amelyek szin­tén a Távolkeleti Bizottság tag­jai. saroknak és a Csanádmegyé. nek. A pártonkívüli dolgozó pa­rasztok előtt sokszor merülnek fel problémák, kérdések az új­ságolvasás során. Meg kell eze j ket beszélni velük. Ezért tar I suk számon az előfizetőket s ke | ressék fel időnként őket a nép nevelőink, magyarázzák meg e felmerült kérdéseket. Nemcsak , az a cél, hogy az előfizetésre í megnyerjük a dolgozó paraszlo. ! kai, hanem az is, hogy pártunk 1 sajtójának megértésére és olva­sására is ráneveljük őket. Ennek jegyében kell megszervezni a a Szibad Nép barátainak köré is ég különösen most télen, az újságolvasó köröket. A má: meglevő előfizetőket, de azokat is, akik nem jára nak lapot ta . Ián azért, mer még nem látták meg annak fontosságát, a nép nevelők szervezzék utcánkén' i vagy tanyarészerkínt csoportok ba s egyik vagy másik húzna, időnkint összeülve beszéljél meg a legfontosabb cikkeke' Pártunk fontos útmutatásait. i Helyezzük el naponta központi pártlapunkat, a Szabad Népet, lehetőleg teljes terjedelmében egy erre a célra elkészített '-áb Ián a községházánál, a földmű vosszöveikezetnél, a malomnát. egyszóval olyan helyeken, ahol naponta gyakran megfordulnak a dolgozó parasz ok. Ugyanígy egy másik helyen tegyük kő? szemlére helenkint a Szabal Földe t, dolgozó parasztságuuk harcos hetilapját. Jó példa erre — a többi között — Gyál i köz súg, ahol a pártsajtó részére külön olvasótáblát állítottak fel a főtéren, sőt még ereszt is ép: tet ek föléje, hogy megvédj; : nz esőtől. Ezen a helyen s< : gyálai d'űzozó p>iraszt, pamsz' : asszony és fiatéi olvasta már i p'rtsajtót. amikor a közsághá : zára ment. vagy vízár' a mei lette lévő kútra, vagy ped;g ha ráérő ideje akad'-, főleg vasár ' napol tori. De addig is még r. inoz olvasótábla, a meglévő fsliujra gokon helyezzük el legalább at pártsajtó legfontosabb cikkeit. A pártsaj ó fegyver a szociar lizmusért vívott harcban. Nem szabad mellékesen, különálló és időszakos kérdésként kezelni a sajtóagitációt. Ha púrtszerveze teinlr behatóbban foglalkoznak a kerdéssel, szám alan új, Jo helyi szempont és ötlet is me rülhet fel. melyek msgvalú3itá sával meg lehet javítani a sajtó­agitáció terén is a munkát. A saj óagitáció jó végrése nagy eredményeket hoz magá val. A dolgozó pararziok mind a en való bekap, csolődása az olvasó áborba. elö­i. iidea téren a munkán ket, a szocializmus építősét a falun, .v ellens g clle i eredmé nyesebb hareot. E: egíti a jó -•"j "*é.r- e-'ó d ' ró parat-zísá gunk továbbfejlődé ét is és fel sor kórósát Pártunk, ? Magyar Dolgozók Pártja mö ? amely nek vert" érével építjük a dol. gozók még jobb, rrrg s ebb és b V " bb ut -é gát, a szocialis­ta Magyarországot-

Next

/
Oldalképek
Tartalom