Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-05 / 4. szám

2 CaOtftrtSk, 1900. J*MÜT L „flzok a munkamódszerek, amelyeket a szovjet sztahánovistáktól vettünk át, forradalmi változást jelenlenek iparunkban" Magyar épitőmunhás levelei a Szovjetunió aztahánoviatáihoz A magyar dolgozó nép mindjobban látja, érzi azt a hatalmas segítéget, ame'yet a Szovjetuniótól kapunk az élet nrinden területén. A szovjet és a magyar nép barátsága egyre jobban mélyül és ez a barátság hatalmas forrása népgazdaságunk fejlődésének, a '.eV gozókban rejlő alkotó kezdeményezés hatalmas ará­nyú kibontakozásának is. A Szovjetunió nagyszerű sztahánovistái és a magyar dolgozók között egyre szoro­sabbá válik a kapcsolat. Né­hány hete, hogy a legkiválóbb szovjet sztahánovisták azt üzenték a magyar dolgozóknak a moszkvai rádión keresztül: forduljanak hozzájuk, ha bár­milyen szakmai kérdésben pro­blémájuk merül fel, ők szíve­sen adják át tapasztalataikat, munkáméi fcaereiket. A felhívás hatalmas vissz­hangra talált a magyar dol­zók körében. A dolgozók tö­megesen küldik leveleiket, szakmai kérdéseiket a moszk­vai rádióhoz, amely továbbít­ja azokat a megfelelő szakmá­ban dolgozó sztahanovisták­nak. Alább közlünk néhány részletet a magyar építőmun­kások Moszkvába írt levelei­ből: „Mi, az óbudai híd építésé­nél dolgozó magyar építő­munkások is kezdjük bevezet­ni és megtanulni a sztaháno­vista munkamódszereket. A mélyépítő szakmának azonban vannak olyan területei, pél­dául a vasbetonszerelés, az áll­ványozás, a zsaluzás, ahol még nem ismerjük a sztahanovista munkamódszereket. Kérjük- a szovjet sztahánovista építő­munkásokat, közöljék velünk munkamódszereiket." „Már eddig is tapasztaltuk — írja a MÉMOSz székház dolgozói nevében Kosda János kőmíves —, hogy azok a mun­1 kamódszerek, amelyeket a ma­: gyar építőipari dolgozók tő­' letek, szovjet sztahánovisták­tól vettek át, milyen jelentős mértékben növe'ték munkánk termelékenységét, milyen for­radalmi változást jelentettek építőiparunkban. Most arra kérünk benneteket, adjatok fel­világosítást, hogyan kell a fa­lazó kalodát és a zsinoráll ványt alkalmazni, ha a falma­gasság eléri az emelet szintet." Sok-sok ilyen levelet visz mostanában a posta a mosz­kvai rádióhoz. Ennek okát, célját Szekeres Mihály, a bel­ügyi székház építkezésének dolgozója így fejezte ki: „Cé­lunk a szocialista munkamód­szerek elsajátítása és kifejlesz­tése. Mi is szeretnénk meg­valósítani a ti helyes munka­módszereitekkel a magasabb termelékenységet, hogy hazán­kat gyorsabban vezethessük a szociaizmus felé." A traktorgyár legjobb esztergályosa Imperialisták marakodása Anatolik Pinonzsik esztergályost jól ismerik Sztálingrád üzemeinek, gyárainak dolgozói. Anatolik a Sztálingárádi Traktorgyár legjobb esztergályosa. Fiatal, alig 23 éves, 1943-ban lé­pett be a gyárba. Egy év múlva már nagyteljesítményű esztergapa­dot bíztak rá. Közvetlen mellette dolgozott Koseljev, gyakorlott mun­kás az esztergályos munkában. A fiatal esztergályos mindig hozzá fordult, ha tanácsra volt szüksége. Pinonzsik hamar elsajátította az élenjáró munkamódszereket és soha nem mulasztotta el, hogy áttanul­mányozza a műszaki irodalom új­donságait. Az üzem szemeláttára nőtt magas szakképzettségű mes­terré, újítóvá. A gyárban a kúpos fúratú öntött­vas alkatrészeket sokáig hosszú késekkel munkálták meg, mivel a furat mélysége a 350 mm-t is elér­te. Ennek .kidolgozásához 4—5 órá­ra volt szükség. Pinonzsik különle­ges mérőkészüléket dolgozott ki, amelynek segítségével a 4—5 órát igénylő műveletet 5 perc alatt vé­gezték el, Ujítókészségének másik példája a műhelyben nagytételben előállított excentrikus körlap alkat­részének megmunkálása. Ez azelőtt 10 percig tartott. Pinonzsik külön­leges befogókészüléket szerkesztett, segítségével a körlapot 1 perc alatt tudta készre munkálni. Ezzel a termelékenység tízszeresére növeke­dett! Megindult a munkaverseny a gyorsított esztergályozás bevezeté­séért. Az üzem dolgozói lázas tevé­kenységgel fogtak a munkához. Köztudomású, hogy a gyorsított esztergályozásnál a siker elsősorban a kés tartósságától függ. Pinonzsik minden erejét, tudását egyesítette és megoldotta ezt a problémát. Gondosan figyelte a nagy sebesség­gel esztegált alkatrészek megmun­kálását és egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. A kés vágóélénél ahol a forgács a legerősebben ütődik a késhez, kis üreg keletkezik. Tehát: ha fo­kozni akarjuk a kés tartósságát, csökkenteni kell a felmelegített for­gácsnak a vidia-lapkára ós Így a vágófélre gyakorolt ütését. Az általa javasolt késnek pozitiv elülső szöge van. A tartósság fokozására pedig negatív szögű fazettát készített. A vágási sebességet percenként 1300 méterre emelte. A fiatal esztergályos azzal, hogy elsajátította a legújabb megmunká­lási módszereket és magas terme­lési eredményeket ért el, megkapta a »gyár legjobb esztergályosait cí­met , As angol kormány — mini már ismeretes, — félhivatalosan bejelentette, hogy felveszi „ dip­lomáciai kapcsolatokat a kinai demokratikus népi kormánnyal. Mint a londoni „Daily Worker" az Angol Kommunista Párt lapja Írja, a diplomáciai kapcso­latok felvétele Kínával, Anglia számára gazdasáj/i szempontból létfontosságú kérdés. Az USA megrökönyödve nézi csatlósáé­nak ezt a politikáját és tovább­ra is agresszív politikát folytat Kínával szemben Mint a new­yorki „Journal of Commerce" egyik cikkéből kiderül, az ame­rikai üzletemberek attól tarta­nak, hogy ha Nagy brit annia elismeri a demokratikus Kinát, ennek az lesz a következménye, hogy Amerika kereskedelme ki­szorul Kínából. Az amerikai üzletemberek — irja a ktP — nem ajánlják a demokratikus kinai kormány haladéktalan elismerését, de „szorosabb kap.csolatok" megte­remtését kívánják, nehogy a ki­nai piacok bezáruljanak az amerikai üzletemberek előtt. így az amerikai üzletembé* rek egy részének politikája szemben áll MacArtur gyarmati politikájával, ami az amerikai szenátusban Taft, a közismert reakciós szenátor képvisel. Taft hétfőn sajtóértekezleten kijelen­tette, hogy Amerikának támo adást, kell nyújtania Csang• Kai-Sek kormányának. Javasol' ta, hogy Amerika tengeri is lé­gitámaszpontot .rendezzen bá Formoza szigetin. Hangoztattai Formozdt is Hainant „minden körülmények között44 meg JfceU) védeni még ha az ENSz nem Üt járul hozzá szükséges lépé­sek megtételéhez." Ugy néz ki azonban * ptüa* natnyi helyzet, hogy MacArtut, mindenáron szeretné megmente­ni n veszett fejsze nyelét En­nek tulajdonitható, hogy For­moza szigetén az amerikai {im­perialisták és a Kuomintang képviselői titkos egyezményt ír­tak alá. Az amerikaiak elhatá­rozták, hogy további segítséget nyújtanak a Kuomintang-ma. radványoknak a néphadsereg ellen vivott harcukban is For­mozdt haditámaszponttá építik ki. Míg az angol és amerikai kor­mányok egy látszólagos koncon versenyeznek. a kinai nép épitt Szabad, független és demokra­tikus országát. A kinai vasuta­sok lelkes munkával a Szovjet­úniö baráti segítségével már. teljesen helyreállították a kinai vasúti hálózatot. Több mint 8200 km. vasútvonalat építettek újjá 19í9-ben. A kínai nép nagyszerű sza­badságharcában, országa ipitt­sében megmutatta, hogy a nép államát építi és nincs az a ha­talom, amely ismét a rabszolga­ságba ránthatná. í Északolaszországra is átterjedt a parasztok földfoglalási mozgalma Velencei Jelentések szerint az ot_ tani szakszervezeti szövetség szer. da reggelre 3 órás tiltakozó sztráj­kot indított Porto Margheraban va­lamennyi ipari központban és a Broda hajógyárban. A sztrájkkal a nagyarányú, elbocsájtások ellen til­takoznak. Milanói jelentés szerint a mező­gazdasági munkások mozgalma, a moly eddig csak Közép, és Dél­Olaszországra terjedt ki, Észak­Olaszországban, különösen a Po völgyében is kibontakozik. LENGYEL JEGYZEK a francia kormányhoz a pdrlzil lenqtjtL nagijköüftiég elleni meréntjleltei kapejolaihan A' lengyel külügyminisztérium kedden jegyzéket nyújtott át a varsói francia nagykövetnek. A jegy­zékben a lengyel kormány megál­lapítja a párisi lengyel nagykövet­ség ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban, hogy a francia kor­mány nem tett eleget annak a kö­telezettségének, amely szerint biz. tonságot kell nyújtani a külföldi képviseletek számára. A francia ha­tóságok lépései hozzájárultak olyan légkör megteremtéséhez, amelyben a merénylet megtörtén­hetett Törvényellenesen letartóz­tatták és bántalmazták Sterbinsky alkonzult, letartóztatták és kiutasí­tották a lengyel nagyköveség és konzulátus több tisztviselőjét, va­lamint más, Franciaországban é'lö lengyel állampolgárokat. Egyúttal a francia hatóságok nyíltan támogat­ják az antidemokratikus lengyel emigráns csoportokat. így menedé­ket nyújtanak a többi között Bo­hun Dabrowski ezredesnek, akit a lengyel hatóságok a németekkel való együttműködésért és a len­gyel lakosság körében elkövetett gyilkosságokért köröznek. A lengyel kormány megállapítja a francia kormány felelősségét* amiért ellenséges légkör alakulhat tott ki Lengyelországgal szemben és a következőket követeli a franH cia kormánytól: 1. Teljes biztonság nyújtását « franciaországi lengyel külképvise^ let tagjai számára az általánosan elfogadott nemzetközi jogszabályok keretében. 2. Bírói eljárás megindítását a lengyel nagykövetség elleni me„ rényletben bűnös személyek ellen. 3. Ezeknek a bűnösöknek a szigor ru megbüntetését és káriérí'ést a veszteségekért. 4. Annak a politikának a beszfln^ tetését, amely támogatja a fran­ciaországi antidemokratikus len­gyel emigráns elemeket Szergej egv nap né­hány színes fénykép­félvételt mutatott ne­kem. A felvé elek egy része elmosódott rajzú, füsttel borított térkép­vázlatra hasonlított, a többin egy gömbfelület részeit lehetett megkü­lönböztetni. — Valami új bolygó ez? — kérdeztem. Szergej igenlően bó­lintott. Eddig még e­gyetben bolygóval spm sikerült kapcsolatot lé­tesíteni. Szergej intéze­te ennek lehetőségeit vizsgálja és keresi a cél megvalósításához vezető utat- A mutatott felvé­telek úgy készültek, hogy rakétába hordoz­ható teleszkópot szerel­tek. A rakéta útját az intézet a földről irányí­totta. A <kozmikus űrben a meteoritek, e parányi porszamek minden a­nyagot elpusztítanak. A földet légkörünk pán. cé-möa védi veszedel­mev hatásuktól. A ra­kéták részére tehát olyan védőburkolatot kell készíteni, amely a müszereléhél teli repü­lőszerkezetet megvédi a kozmikus hatások elől, ho-y a műszerek ered­m nves méréseket esz. kiz-íhe •$&>-'• — Egyet mondhatok — büszkélkedett Szer­Vej. — Mind loób ta több kísérleti rakétánk tér vissza sértetlenül a földre. Nincs messze az óra, hogy ember is el­indulhat az első kozmi­kus útra. — E félvételek alap­ján ítélve — mondfam — rakétátok csaknem ennek taz égitestnek a közelében járt. — ötezer kilométer­re. A felvételek erős nagyítású teleszkóppal készültek. Sajnos, a gyújtópont beállítása nem a legjobban sike­rült, ezért vonnák elmo­sódott felvétellek is. — Mégis, melyik boly. gó ez? — Nos, a felvételek először tárják fel képét egy eddig teljesen is­meretlen csillagnak. Az egyik felvételen látható sárgás-zöld vonalak há­lózata mesterséges épít­kezéseket sejtet. Ereket a bolygó lakói hozták létre. — Vájjon, hogy néz­nek ki e csillaglakók? — Azt hiszem, nemi nagyon különböznek tő­led ós főiem. Ha mi el­küldhettük rakétánkat a bolygóközi űrbe, mi­ért ne lehetnének ők is magas fejlettségi fokot elért lén vek? Szergejjél váló be­szélgetésem utáni nap megjött az engedély, hogy a világon első íz­ben emberek is Hindui­A világ legérdekesebb bolygója Irta: V. bzaparin hatnak bolygóközi űr­repülésre. Az intézet kísérleti állománya há­rom utassal indította el a gépet. Köztük volt Szergej is. A rakétagép irányí­tott meteorként a hold felé töreicedeit. Öriási hurkot írva, túljutott a holdon, miközben Szer­gejék először látták meg és fényképezték le a föld útitársának a csil­lagászok előtt ismeret­len másik oldalát. Isme­retes, hogy a hold min­dig csak ugyanazt a fe­lét fordítja felérik. A gép ezután vissza­felé vette útját és itt történt az a számítási hiba, amely kerül a tudósok ma is vitatkoz­nak. Vagy a gép fedél­zetén lévő készülékek egyike követte el a hi­bát, vagy a repülés vál­tozó feltétele között a réakfiv motorok vonta­tó-ereje körüli elégte­len elméleti számítások. A gép a repülőtér he­lyett, vagy ötven kilo­méterrel távolabb ke­rült volna a földre. Kénytelen volt más le­szállóhelyet keresni és valahol a Volgán túl kötött ki. Az űr repülés után a rákétatgép utasait köte­lező orvosi megfigyelés­nek veteflék alá, ez okozta, hogy Szergejjel csak egy héttel később beszélhettem. Amikor már meglátogathattam a távoli szanatórium­ban, repülőgépen utaz­tam hozzá. A gépben, az alattunk elterülő vi­déket. tájat nézegetve, önkéntelenül arra gon­doltam: mennyire meg­változott minden a föld­nek e részén, ahol a szovjet emberek élnek. Sokemeletes házak áll­nak ott, ahol valamikor szűk kis udvarok szo­rongtak egymás mellett. Sztyeppék helyén vi­rágzó földek, puszták helyén lüktető életű nagyvárosok. Eszembe jutottak azon év izgalmas napjai, a­mikor nyilvánosságra hozfák a természet át­alakításának sztálini tervét. Az emberek mil­liói menték ki a mes­gyékre, hogy sokezer kilométernyi kiterjedésű erdőtorlaszokat létesít­senek az aszályt hozó szelek ellen. Kényszert_ teff.ék a szibériai folyó­kat, hogy ellenkező irányba follyanak és fölhasználhassák vizü­ket a dél sivatagjainak öntözésére. Erre gondoltam, nvíg a repülőgép már le is szállt a tükörsímaságú repülőtéren, Trolleybu­szon indultam a szana­tórium felé. Az épület tölgyfaligetek között állt. a parkban uszoda és nagy tó sétacsónaká­zásra. Szergej unatkozó arc­cal olvasott az ágyban. Nagyon megörült ne­kem. Beszámolt útja részleteiről. Mikor a föld felé közeledtek és a gép fordulatot vett, a rakétában amely nem volf beállítva éles szögben való fordulásra — az embereket valami félelmes erő préseitebe a forgatható karosszé­kekbe. Olyan feszültség keletkezett, hogy - pi­lóta egy percre elvesz­tette eszméletét. Szergej is annyira elgyengült, hogy képtelen volt moz­dulni. Végül a felocsú­dó pilóta takaratereje győzedelmeskedett és gépük simán ért földet. — És találkozgatok, bolygóddal, amelyről a felvételek készültek? kérdeztem ezután. — Természetesen. Na­gyon közel repültünk hozzá és le is szálltunk rá. Igaz, nem a legsi­keresebben. — Ugyan — kiáltot­tam fel. — A hold kö­zelében nincs is bolygó. — Nem vagy találé­kony. Ezen a bolygón te már 60 éve élsz. Ugyan az a föld, ahol most is tartózkodunk. Elképedve néztem rá. Mosolyogva mondta: — Nézzük a dolgot a világűrből. Vegyük, hogy a Marson is élnek csillagászok, akik boly­gónkat épp úgy tanuL máv/yozzák, mint mi az övéket. Már most, ha távcsöveikkel nézik és fényképezik a földet, időnként változást ész­lelnek rajia. Ha a szov­jet emberek keze hatal­mas, tengernyi víztáro­lót emel Üzbékisztán­ban. a Mars csillagásza rárajzolja a föld térké­pére s megindul a vita a Mars tudósai közöli, mi akozhafta a bolygón a változást. Azután, míg tovább tanulmá­nyozzák az új felvételt, halvány vonalak lát­szódnak a teleszkópban. Ezek évről-évre jobban kiemelkednek, óriási te­rületen sárgás-zöld csí­kozás húzódik keresz­tül-kasul. mintha egy gigászi kozmikus kéz rajzolta volna. Szerin­tünk az erdősávok a sztyeppéi vidékek ég­hajlatának megváltoz­tatását jelentik. A Maré­lakók számára azonban új vitáik és magyaráza­tok tárgya. A változá­sok, amelyeket földün­kön észlelnek, sűrű egy­másután következnek; csatornák, mesterséges tavak, új erdők, új szí­nek, két-három évtized alaft. .Azelőtt semmi sem változott, természe­tes, hogy a marslakók szemében ez egyértelmű egy új bolygó felfede­zésével. — És a földlakók szemében? — kérdez­tem. —. Még sokkal in­kább így van. Nemcsak a bolygó arculatát vál­toztat juk meg, hanem magát az életet is a föl­dön. A föld történeté­ben az ember a leofon­fosabb. Uj földön élünk, amelyet sokban a szov­jet ember keze válton 'ato't meg... Mi most a kozmikus űrben repül­tünk. Lesznek további repüléseink és az em­ber eljut a Marsra, a Vénusra is. Nehéz előre megmondani, mit látunk maid oH. Ami azonban enigem illet, a legérde­kesebb bolygónak a föl­det tartom. különösen amióta az ember tény. kedése kozmikus mére­teket ölfött, egyelőre a föld egy halod részén, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom