Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-05 / 4. szám

Csütörtök, 1950. január 5. 3 Szilveszter tanulságai a kulturmunka frontján Szombaton megkezdjük a termelést Boldog örömmel készülnek a Textilkombinát dolgozói a fonodo munkájának megindítására ! A" szegedi Textilkomb-mát udvarán dolgozók az építkezési munkálatokkal foglalatoskodnak. Téglát, cementet szállítanak csilléken a rendeltetési helyre és büszkén építik Közópeurópa legmodernebb és legkorszerűbb textükombinátját. Tőlük távolabb a fonóda kész épületei állnak. A kőművesmunkát már régen elvégezték és olvan boldogok a kőművesek is. mint annakidején, amikor az utolsó simítást végezték a fonóda épületén. , — Szombaton megindulnak n gépek — újságol iák egymásnak a gördülő csillék mögött, de ugvauez hallatszik a téglarakásrál és a malterkeverésnél is. Kőművesnek, ácsnak, villanyszerelőnek, lakatosnak, szövőnőnek egyformán ünnepnek számít a szombati nap. Valamennyien becsületesen vették ki részüket abból a munkából, amelv szükséges volt ahhoz, hogv a fonódai részlegben több gép meginduljon és az ötéves terv első hetében megkezdje a termelést. Zümmögnek a próbaJónást végző gépek Bent, a fonodában, kellemes melegben dolgoznak a szerelők. Az új, csillogó szovjet gépeket szerelik össze, hogy mielőbb megindulhasson valamennyi gép. A terem túlsó felén mint megbolygatott méhrai, zúgnak, zümmögnék a már próbafonást végző gépek. Mellettük vidám, mosolygós arcú nők szorgoskodnak. Valamennyiük fiatal. Legtöbbje néhány héttel ezelőtt iött haza a hathónapos fonótanfolyamróL A nyujtógépnél, amelv egyenletes szálakba dolgozza a hófehér szovjet gyapotot. Virág Petronella dolgozik. Csillogó szemekkel figyeli a gép munkáját és vigyáz arra, hogy ne történjék semmi baj. De a gép tökéletesen dolgozik. Ö ráér átkiáltani a gép másik oldalán dolgozó társának: — Szombaton megkezdjük a termelést. Az ötéves tervben már mi is ott leszünk azok között, akik termelékenységük fokozásával szebb jövőt építenek. Meg se közelítik a pesti gépek ezeket a gépeke'. Itt az ember sokkal kényelmesebben végzi a munkáját és minőségileg is 7obbat állít elő. A szombati nap a legnagyobb ötőmünnep A gyűrűsfonónál még hárman dolgoznak, hogy minél többen ismerjék meg ezeket a gépeiket, de Simon Hona már tervezget. — Most még hárman dolgozunk ezen az oldalon, mert gyakoroljuk magunkat és most ismerkedünk a géppel. Szombaton végre megindulunk és utána magam vállalok el egy gépet. Talán kettőt is — mondja kis idő múlva —, hiszen úgy dolgoznak ezek a gépek, hogv szinte még véletlenül sem lehet semmi hiba Kocsis Ernőné elvtársnő az előfonóban dolgozik, ő régi embere a szakmának és már több gyár beindításánál vett részt a munkában. — Valahányszor beindítottunk egy-egy üzemet, mindig boldog voltam, hogy gyáraink szaporodnak — mondotta mosolyogva, miközben az egyik orsó körül foglalatoskodik. — De a szombati napot szinte a legnagyobb örőmnapnak fogom az életemben elkönyvelni. Együtt örülök a szegedi munkástársaimmal hogy ebben a legmodernebb gyárban én is ott lehetek azok között, akik a termelést elsőnek kezdjük meg. Bárcsak már szombat tenne Nem kisebb a boldogsága özv Szabó Lászlónénak sem, aki a kártológépen dolgozik, örül, hogy az ötéves tervben ő is dolgozhat azon a gépen, amelyet valamelyik szovjet sztahanovista készített és termelékenysége fokozásával résztvehet a szocializmus építésében. — Bárcsak már szombat lenne — hallatszik erről is, arról is. A szombati napról beszélgetnek a teremben Valamennyien és ezzel a gondolattal telve dolgoznak a teremben a szerelők, a parkettázók. És két nap múlva teljesül a kombinát dolgozóinak a vágya. Szombaton délben mély duruzsolással újra megindulnak a gépek. De most már nem próbafonás készül a gépen, hanem megindul a termelés A szorgalmas dolgozók keze alól pedig millió és millió méter fonál kerül ki, amelyből a dolgozóknak készül jóminőségű és olcsó ruha. Ilyen örömmel várják a kombinát dolgozói a szombati napot, hogy megindulhassanak a szovjet gépekkel és a Párt, Rákosi elvtárs vezetésével egy szebb világot építsenek melyet a Szovjetunió és bölcs vezérének, Sztálin elvtársnak köszönhetünk. A csillogó, modern gépek, a hófehér gyapotbálák, melyeket a Szovjetunióból kaptunk, bizonyítékai annak a felmérhetetlen baráti támogatásnak, amelyet a hatalmas szocialista állam nekünk, kis ország dolgozóinak nyújt. _ Boldog munkás újesztendőt! — koccantak össze a poharak Szilveszter éjszakáján az önfeledt, boldog vigasságban Szeged dolgozóinak hangulatos összejövetelein. Ünnepeltek, örültek a város minden üzemében, gyárában s a Sztálin, Rákosi elvtársak arcképével feldíszített kultúrtermekben mindenütt szinte önkéntelenül is a falakról az ötéves terv bíztató jelmondatait betüzget.ék magukban. A Himnusz és az Internacionálé büszkén előtörő hangjai is annak a bizakodásnak adtak kifejezést, amely minden dolgozóban él' a most induló ötéves tervünk s ennek nyomán a még szebb, boldogabb jövő iránt. Ennek adott kifejezést a hatalmas tapsok közepette feldübörgő „Sztálin, Rákosi" kiáltás is, majd utána szűnni nem akaróan hangzott: „Éljen a párt" — „Éljen Rákosi! Éljen a Párt!" így indultak Szeged dolgozó: — a gyárak, üzemek munkásai az új félszázadforduló, az 1950es év, az első magyar ötéve3 terv esztendeje felé. Ezzel az indulással is hűségüket nyilvánították ki nagy segítőnk: a Szovjetunió iránt, de hasonlókép, pen Pártunk és Rákosi Mátyás elvtárs iránt is. Ugyanakkor ismételten éles szembefordulást jelentett ez az imperializmus romboló erőivel, azokkal az erőkkel, amelyek el akarják pusztítani a Szovjetunió segítségével és a Párt vezetésével eddig elért eredményeinket, meg akarják gátolni további fejlődésünket a szocializmus gazdasági és kulturális felemelkedést hozó útján. Az ellenség nemcsak a gazdasági és politikai élet frontján kísérletezik. hanem a kultura területén is. Feladatunk, hogy felvegyük a harcot a burzsoá maradványokkal szemben a kultura, a művészet területén is. mert ilyen burzsoá csökevényekkel elég gyakran találkozunk még manapság is és kulturgárdáink sokszor öntudatlanul is beleesnek abba a hibába, hogy nem veszik észre a burzsoá kulturának ezeket a megnyilvánulásait. A szilveszteri kultúrműsorok is igazolják. Gondoljunk itt mindjárt egyik legnagyobb szegedi üzemünk műsorára. Elöljáróban jóleső érzéssel állapithatjuk meg azt a szép fejlődést, amelyet ezen a téren — a kultúrműsorok táján — megtettek. Valóban frissítően, üdén hatottak az orosz és a magyar népi táncok, népdalok, komoly nevelő hatása volt egyegy jelenetnek, szavalatnak is A közönség meg-megújuló tapssal jutalmazta ezeket a számokat és ezzel mintegy bizonyítékát adta annak, hogy kedveli, értékeli az igazán művészi, maőriékeli az igazi művészetet. Ezeket a bíztató és örvendetes jelenségeket azonban nagy mértékben lerontotta a kultúrműsorban itt-ott felbukkanó giccses, burzsoá szellemet árasztó műsorszámok. A burzosázia lélekmérgezőinek, az osztályellenségnek lettek ugyanis akaratlanul k;ezo]sálói azok. akik sslejtes giccseikkel léptek a szórakozni vágyó dolgozók elé. Elég egyegy példát megemlí'eni. így a többi között nem a lélekmérgezést, a dolgozók öntudatának megbontását szolgálta-e az a néhány „magyar nóta" címén előadott kávéházi rossz dal, melyet valamiféle pnrasztlánynak öltözve énekelt az est egyik szereplője. A „parasztlány" bántóan esetlen „naivsága" a nagypolgári kabarék levegőjét árasztotta, amelyben az üyen figurák arra voltak jók, hogy elaltassák az ingyenélő urak félelmét az öntudatára ébredő dolgozó néptől. Hát ilyen figurák jelentenék az országot vezető, eres munkásosztály szövetségedének. a dolgozó parasztságnak lányait? De a kabarék áporodott, erőltetett előadás stílusát tükrözte vissza — a többi k5zött — az egyébként igen öUa4 tes villámtréfa is a rossz munkamódszere, öntelsége miatt soha semmire rá nem érő tisztviselőtől is. Éberségre, fokozott éberségre van ezért szüség a kultúrműsorok vonalán is. Nem Szabad elsiklanunk a mellett a kérdés mellett ma, amikor a reakció már szinte teljesen visszavonult a gazdasági, politikai élet minden síkjáról és így erejét arra összpontosítja, hogy a kultúra, a művészet frontján, honná, lyosítsa el a munkásosztály öntudatát, bénítsa meg a dolgozók eltökélt szándékát az imperializmus elleni harcra. Az eddigieknél sokkal na* gyobb gondot kell ezért fordítani napjainkban művészeti életünk, az üzemi vagy bármilyen más kulturcsoportok minden megnyilatkozására. Forduljunk ezen a téren is nagy iránymutatónk: a Szovjetunió felé 3 mint Révai elvtárs írta a közelmúltban, „tanuljunk a szovjei kulturától", mert „csak a Szovjetuniótól tanulhatjuk meg, hogyan kell a nép számára népi kulturát teremteni." Ne felejtsük el egy percre sem, hogy a művész t is az osztályharc fegyvere. Jól kell tudni forgatni ezt a fegyvert. Nem szabad engednünk, hogy üres, semmitmondó cirkuszi vagy kabarészámok töltsék be egy-egy kulturcsoport műsorát vagy még inkább az amerikanizmus és álmagyarkodó narodnyik szellem roncsa meg egyre fejlődő kulturális életünket. Nem kis fontosságú kérdés ez. Nem olyan kérdés, amelyet megoldhatunk „félkézzel" is. Hozzátartozik ez is ötéves tervünk kibontakozó, nagyszerű munkájához. Akik nem úgy gondolnák, azokat figyelmezteseeék Zsdánov elvtárs szavai, melyeket 1946-ban mondott, amikor a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja megbízásából éles bírálatot gyakorolt a szovjei irodalmi éle; egyes megnyilvánulásai felett. „Egyesek.... úgy vélik — mondotta — hogy ha selejt kerül a termelésbe, vagy nem teljesítik a közszükségleti cikkek eyártáti tervét, vasv a tűzifa kitermelés programját — ezért természetesen megrovás jár, de megengedhetőnek tartják a selejtes munkát az emberi lélek nevelésében, valamint az ifjúság nevelésében is. Már pedig ez sokkal nagyobb bűn, mintha nem hajtják végre a gyártási tervet, mintha meghiúsítják a termelés valamely feladatának végrehajtását." Ebben a szellemben igyekezzünk, de főként igyekezzenek a kulturcsoportok vezetői s velük a kulturcsoportok minden egyes tagja felszámolni azokat a leselkedő veszélyeket, amelyek akár a kozmopolitizmus, akár a nacionalizmus vagy a burzsoá ideológia bármely más kulturális téren megmutatkozó romboló szellemét hozhatná magával. Ezen a téren is járjanak elől a,Z üzemek munkásai, járjon elől a kommunista munkásság és valósítsa meg Lenin elvtárs szavait, amely szerint: „a művelődérügy egész szerkezetét, akár politikai felvilágosítás terén, általában, akár különösen a művészet területén, át kell hatnia a prole'árdiktatúra céljainak megvalósításáért vagyis a burzsoázia megdöntéséért, ember ember által való bármiféle kizsákmányolásnak megszüntetéséért folyó osztályharc szellemének." Erre is felhívják figyelmünket az idej Szilveszter tanulcágai és Pártunk vezetésével minél előbb valóra kell váltanunk a tartalmilag és formailag magasréndű szocialis'a magyar művészet megteremtését és vele együtt a dolgozók kulturcsoporfjainak új keretek: a szocializmust építő tárpadatom keretei között w'ó továbbfejlesztését. Lőkös Zoltán Szépen halad a zsirbegyüjtés, a kukoricabegyiijtésben még mindig lemaradás mutatkozik Az Operatív Bizottság ülése A nagyfzegedi Operatív Bizottság Túri József elvtáns elnökletével szerdán délelőtt ülést tartott. Az ülésen a Közellátási Felügyelőség előadója beszámolt a kukoricabegyűjtési verseny állásáról. E sprint Szeged törvényhatósági város területén december 31-ig a földművesszövetkezetek mintegy 30.96 vágón kukoricát gyűjtöttek be. Ez a mennyiség az előirányzat 43.12 százalék teljesítését jelenti. Az egyes közigazgatások, illetve községek közül első: Szegedi város belterülete, amely 88.33 század százalékos teljesítménnyel vezet. Ezt követi Röszke 87.16 százalékos teljesítménnyel. Megállapította az Operatív Bízott Büszke község dolgozik a lcukoricabegyüjtés területén a legjobban. Igen szép eredményt jelent ez Röszke község esetében, ahol imint ismeretes, még az őszi szántás-vetés idején átmeneti sikert értek el a falu kulákjoi a szántásvetés megakadályozására irányuló munkájukban. Röszke község dolgozó parasztjai a jó felvilágositó munka következtében meggyőződtek „ kulákok aljas szándékáról. felismerték „ Párt szavának igazát, már a mélyszántás idején és most n kükoricabegxjüjtésben is igyekeznek kipótolni elkövetett hibájukat. Megállapította az Operatív Bizottság, hogy Szeged törvényhatósági területéság. hogy Szeged belterülete és hoz tartozó községek közül CsenSzombaton, a TexHIkombinát fonodájának megindítására Szeged e érkeiiK Marosán György elvtárs Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között indul mesr a szegedi Textilkombinát fonodájának egy része. Az új, kitűnő szovjet gépek a próbajárások után szóm. bátor, végleg megindulnak és az ötéves tervben már a Kombinát is belekapcsolódik a dolgozók életszínvonalának emelésébe. Az ünnepélyes alkalomra Szegedre érkezik Marosán György elvtárs könnyűipari miniszter, aki ünnepélyesen indítja meg Középeurópa legmodernebb és legnagyobb textilkombinátját. N.4G YJELLNTOSEGU UJ1TAS a TiszamenH Gőzfürészek ujszegedi telepén másik oldaSzerdán délelőtt nagy meglepetés érte a Tiszamenti Gőzíűrész NV és Ládagyár dolgozóit. Ezt a meglepetést Tóti Sándor ifjúmunkás okozta nagyszerű újításával, melyet a koporsóüzem úgynevezett „gérvágó" körfűrészén alkalmazott. Ugyanis eddig a gép üzemben tartásához két munkásra volt szükség. Az egyik, aki dolgozott a gépen, a másiknak pedig az összedarabolt deszkaanyagott kellett a gépről leszednie. Ezzel az újítással most már feleslegessé vált a segédmunkás alkalmazása, mert Tóth Sándor a gép védőberendezésére egyszerű kis rúgókészüléket szerelt, amely a gép asztalához szorítja a levágott anyagot addig, amíg a megmunkálás alá kerfilő jnácík d»"kaanyagt!al át nem tolják azt a gép Iára. Ezzel az újítással egyidőben Tóth Sándor egy másik észszerűsítést is bevezetett munkájában. Újfajta „gérvágó"-modelleket készített, melyeknek segítségével most már egyszerre két darab deszkaanyagon végzi a szükséges vágást. Ennek az észszerűsítésnek még egy másik előnye is van, az, hogy az egyszerre levágott két deszkalap teljesen egyforma és így kiküszöbölődik az eddig alkalmazott ősszegyalulási munka. Tóth Sándor ifjúmunkás a nagyjelentőségű újítást és észszerűsítést egyik társa. Szatmári Mihály segítségével végezte el. gele és Balástya áB a legutolsó helyen a kukoricabegyűjtési versenyhen. Mindkét esetben megállapította a Bizottság, hogy a nagy lemaradást a kulákok szabotázscselekipényei és a gyenge felvilágosító munka okozta, A Nagyszeged politikai területéhez tartozó járások közül a Torontáli járás vezet a kukoricabegyűjtés terén. Az idetartozó községek közül Kübekháza vezet 65.73 százalékos teljesítménnyel utána Szőreg következik 63.87, majd Ujszentiván, Deszk és Gyála az utolsó helyen ószentiván község áll. Ezekben a községekben panaszt emeltek a termelők, hogy csak morzsolt állapotban akarják átvenni a begyűjtőhelyeken a kukoricatételeket. Most ezirányban is intézkedés tőrtént hogy „ hibát kiküszöbölhessék Megállapította az Operatív Bi zottság, hogy a kukoricabegyűjté."-leggyengébben halad a dorozsmai járásban. Több községében min Sándorfalván az előiránvzott 2000 mázsa kukoriából mindössze 152 mázsát gyűjtöttek be. Még nagyobb lemaradás mutatkozik Ta pé községnél, ahol az első irányzat 3100 mázsa és mindössze 7." mázsát gyűjtöttek be. Beszámolt a közellátási felügyelőség képviselője a zsirbegyüjtés verseny állásáról is. E szerint eb ben a versenyben is. mint a kuko ricabegyűjtésbcn Röszke község vezet 99.37 százalékos teljesít ménnyel. Ez az eredmény is méginkább alátámassza azt a tényt hogy Röszke község dolgozó parasztjai követik a Párt iránytmu tató szavát, bizonx/ltja. hogy eredményes népneve'ök tudatosító e-' felvilágosító munkája. Kerekes János elvtárs mezőgaz d-asági igazgató bejelentette, hogn nagyszegedi termelőrsoportob mind leszerződtek a tavaszi növények termelésére. n Növénxitermet tető Nemzeti Vállalattal. Egyedü' a domaszéki „Vörös Csillag" ter melőcsoport nem szerződött amelynek kevés a szán'óföldje ©«• tulnyomórészben szőlő és gyümölcstermesz'éssel foglalkozik. Megállapította az Operatív B! zottság, hogy a dorozsmai járásban és a Szeged város területéhe? tartozó egvos községekben fokozottabb népnevelőmunkára van szükség a kukoricabegyűjtés te ré n. Pénteken délután 4 órakor Kálvin-tér 6 szám alatt öszszevont üzemi négyszög értekezletet tartunk. Meghívóját és tagkönyvét mindenki hozza magával. • J