Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-27 / 23. szám

JHJCL délután 6 árak&r &zeq&den tart dű adáit SzcifL&zjkös pr&fe&iza* VII. ÉVF. 23. SZAM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK. 1950 JANUÁR 27. A szövetkezeti gazdálkodás az egyetlen jtúrható, biztos nt A termelőcsoportok és gépállomások küldöttei konferenciájának határozati javaslata X terroelőcsoportok és gépállomások küldötteinek kétnapos konferenciáján Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi államtitkár válaszolt a kétnapos tanácskozáson elhangzott hozzászólásokra, majd felolvasták a tanácskozás határozati javaslatát, amelyet a termékcsoportok és a gépállomások küldöttei egyhangú lelkesedéssel elfogadtak. A határozati javaslat így hang zik: "VB, a Magyar Dolgozók Párt ja központi vezetősége és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa által tanácskozásra öszszehívott termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozói megvitattuk a termelőszövetkezeti mozgalom mai helyzetét, az előttünk álló feladatokat és a következő határozatokat hoztok: Megállapítjuk, hogy népünk bölcs vezérének és tanítójának, Rákosi Mátyásnak 1948. évi történelmi jelentőségű kecskeméti beszéde óta eltelt másfél esztendő alatt a termelőszövetkezeti mozgalom gyökeret vert hazánkban és erőteljes fejlődésnek in dalt. A termelőszövetkezeti cso portok egyre népszerűbbek s magyar falvakban: Ma már minden harmadik községben működik termelöcsoport s alig van olyan község, ahol a dolgozó parasztok új csoportok megala kításának gondolatával ne foglalkozzanak. Fiatal termelőcsoportjaünk népszerűségének igazi oka, hogy már az első aratáson jól megállották a helyüket. Büszkén elmondhatjuk : TermelőcsoportjaInk terméseredményei általában mindenütt magasabbak voltak, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké ugyanebben a határban. A kételkedők, tétovázók előtt már az első termelési évben kézzel fogható eredményekkel bizonyítottuk be, hogy a traktor, a nemesített vetőmag, jó munkaszervezés, megfelelő talajművelés és a növényápolás segítségével a társas gazdálkodás fölényben van az elmaradt munkaeszközökkel küzdő kisparaszti magángazdálkodással szemben. A szövetkezeti gazdálkodás magasabb terméseredményeket biztosít és a jómódú élet lehetőségét nyitja meg a dolgozó parasztság számára. A jobb terméseredmények következtében megnőtt termelőszövetkezeti csoportjaink közös vagyona és tagjaink jobb é'e'körülmények közé kerültek. Tagjaink már az első éwégi eredményszámiláskor kapott részesedésből jelentős mértékben felruházkodtak, bútorokat, egyéb házi felszerelési tárgyakat, továbbá rád1 ót, kerékpárt vásárolhattak, gyermekeiket iskoláztathatják, stb. A terme'őcsoportokhoz csatlakozott falusi dolgozók számára a művelt, jómódú élet már nem távoli célki'űzés, hanem eljutottak ennek közvetlen kapujába. Az első termelési év eredményei alapján az elmúlt őszön a dolgozó parasztok újabb tízezret' csatlakoztak a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. A meglévő termelőcsoportok területileg ós taglétszámban megnőve kedtek, a régi csoportok mellett újak alakultak. Az engedélyezett termelőcsoportok száma 580-ról 1520-ra emelkedett — kereken megháromszorozódott, taglétszámuk pedig megötszöröződött. Jelenleg 46.000 a termelőszövetkezeti tagok létszáma. A családtagokkal együtt 70.000 dolgozó pa" raszt vesz részt termelőszövetkezet mozgalmunkban. A földmunkások mellett ma már a földdel biró dolgozó parasztok, újgazdák és régi birtokosok, törpebirtokosok és középparasztok is egyre bátrabban egyre nagyobb számban lépnek rá a felemelkedés, a falusi jólét egyedül helyes útjára, a társas gazdálkodás útjára. Jól tudjuk, eredményeink elérését országunk felszabadításával, a demokratikus földreform lehetővé tételével a Szovjetunió és népünk nagy barátja, a nagy Sztálin segítsége tette lehetővé. Termelőcsoportj aink munkájában lépten-nyomon érezzük a Szovjetunió felbecsülhetetlen ér tékű támogatását, mindenekelőtt a szocialista mezőgazdaság ta paszfcalataiuak átadásában. Parasztküldőtteink az elmúlt nyáron közvetlen közelről, a saját szemükkel győződhettek meg a világ első szocialista mezőgazda ságának hatalmas sikereiről, a kolhozgatilálkodás eredményeiről, a kolhozparasztok vidám, boldog életéről. A szovjet parasztság élete, a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának eredményei lelkesítenek bennünket, tapasztalataikat felhasználjuk termelőszövetkezeti csoportjaink talpraállítására és felvirágoztatására. Tudjuk, azért érhettük el eddigi eredményeinket, az elmúlt őszön termelőszövetkezeti mozgalmunkban azért jelentkezett olyan nagyarányú fejlődés, mert mozgalmunknak olyan irányítója és szervezője volt, mint a Magyar Kommunista Párt. a Ma. gyar Dolgozók Pártja és népünk bölcs vezére, a magvar dolgozó parasztság nagy barátja és támogatója, Rákosi Mátyás. Az ő hívó szavára indult el a termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon, amikor másfél évvel ezelőtt, nevezetes kecskeméti beszédében rámutatott arra, hogy két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt, egyik a régi kapitalista út. amelyen menthetetlenül a kulák jármába, rabszolgaságba jut, a mátik út pedig a mezőgazdaság feilődésének szocialista útja, a termelőszövetkezetek útja, amelv a dolgozó parasztság felemelkedésének az egyetlen biztos, célravezető út iát jeleníti. Rákosi Mátyás segítő kezét és tanácsait a mozgalom során tovább is érez! ük. Köszönjük szeretett vezérünknek segítő gondoskodását A" állandó útmutatását. Pártunk heives pa. rssztpolit ikájának eredményeként csatlakoztak * dolgozó parasztság új meg új tömegei a termel őszöve krzeti mozgalomhoz. A kommunista pártszerve zetek irányítása, tanácsai é* fáradhatat'-n támogatása mellett érték el fiatal termelőcsooortjair.k eddigi sikereiket és érik el a jövőben is a * !u dolgozóinak felemelésére. Pártunk állandó irányítása és ú;mutatásai mellett döntő jelentőségű volt termelőotoportjaink talpraállításában népi demokratikus államunk anyagi segítsége. Megalakulásunk első percétől fogva nap minit nap érezhettük munkás paraszt államunk, kormányunk segítő kezét. Kezdve a vetőmag-, műtrá gyahiteltöl, tenyésztörzsek rendelkezésünkre bocsátásától _ a nagyfokú adókedvezményekig, továbbá a különféle énítkezósá és árhitelekig felbecsülhetetlen értékű támogatást kaptunk. A legnagyobb horderejű támo gatás számunkra az állami gépállomások felállítása volt. A gép. állomások rendelkezésünkre bocsátották a legkülönfélébb korszerű nagv gépeket, amelyekkel jobb talajmunikát tudunk adni közös művelés alá fogott földjeinknek és magasabb termés eredményeket vagvunik képesek biztosítani. A gépállomások segítségével végérvényesen megszabadultunk a kulák igauzsora béklyójától. A traktor azonban nemcsak a tőbbtermelést. a nagyobb jóléte4 hozfa mev számunkra a termelőcsoportokban, hanem hatalmas fegyver is kezünkben a falusi reakció, a mindenfajta maradiság elleni harcunkban- Hogy ter. melőcsoportiaink területén immár mindenfelé kizsákmányolástól mentes, szabad parasztok lehetünk, azt köszönhetjük az állami gépállomás,oknak és a traktorokat gvártó ipari munkás, osztálv baráti támogatásának. Segítette munkánkat a földművesszövetkezet jelentős része üs. resztvettek termelőszövetkezeti csoportjaink népszerűsítésében és jelentős gazdasági támogatást is adatak. A kulákok g a velük szövetkezett klerikális reakció persze a legkevéebbé sem örvendenek termelőcsoportjaink fejlődésének. Nagyon jól tudják, ahogyan mi előrehaladunk és erősödünk, fokozatosan úgy alkonyodik le az ó napjuk. Sikereink ezért váltanak ki vad dühöt és bosszúüvöltést belőlük, a rémhírek és hazugságok kimeríthetetlen áradatával igyekeznek az új termelőfcsoportok alakulását akadályozni, másutt a meglévő csoportok tagjai között a hiszékenyebbek és elsősorban az asszonyok közötti ingadozást kiváltani. Ahol aknamunkájuk nem járt sikerrel, nem egv esetben gyujtogatásra és egyéb kártevés, re vetemednek. A kulákság megmegújuló támadásait kellő éberséggel és eréllyel a falusi dolgozók között végzett szívós felvilágosító munkával tudjuk crak ártalmatlanná tenni. Másfél év alatt a termelőszövetkezeti mozgalmunkban mutatkozó sikereket a kizsákmányoló kulákság elleni szakadatlan harcban értük el. A harcban megedződött fiatal termelőcsoportiamk máris a kulák elleni osztályharc erős básrivái lettek a faluban. Még inkább azok lesznek az eljövendő időben. II. Eddigi eredményeink és sike reink mellett termelő:zövetkszeti csoportjaink még csak az első kezdő lépéseket tették mag a szövetkezeti ragvütemi gazdái, kodás terén és még igen sok a tennivalónk a szövc'kezeti gazdálkodás kifejlesztésére és a termelőszövetkezeti tagság élet rzínvonalánal: emelése tekintetében. Termelőszövetkezeti csoportjaink fejlesztésében legfőbb féladat a nagyobb terméseredmények elérése. A gépállomások nagy gépeinek igénybevétele mellett be kell vezetnünk a termelőcsoportokban a talajművelés. a trágyázás, a növényápolás helyes módszereit. Ezeket a módszereket tagságunknak el kell sajátítania. Vállaljuk, hogy termelőszövet. kezeti csoportjainkban már ebben az évben átlagosan legalább 20 százalékkal nagyobb terméseredményt érünk el. min? a körű lőttünk egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Vállaljuk, hogy a mezőgazdasági munkákat mintaszerűen végezzük eL Nagy gondot fordítunk a talajmunkák gondos, határidőre történő elvégzésére, a szántásvetés és betakarítás megfelelő végrehajtágára. Az ütemterven belül minden egyes nagyobb munkaszakasz előtt (tavaszi szántás-vetés, gyomirtás, aratás és tarlóhántáe. őszi betakarítás őszi vetés Ó3 mélyszántás) ki dolgozzuk az elvégzendő munkák külön tervét. Területünk jelentős részén mi nőségi vetőmagot vetünk szerző Aéees termeléssel. De a nem szerződéses területen is gondosan tisztított, válogatott magot vetünk. Tudjuk, a jó termésnek ez egyik legfontosabb biztosítékaNövényeinket mintaszerűen ápoljuk, nem tűrjük meg a ter melőazövetkezeti csoportjaink földjein a gyomot. Kapásoknál mindenütt bevezetjük a legalább háromszori kapálás4, de a legfontosabb kapásainknál a négv szeri kapálást is megvalósítjuk Vigyázunk földjeink termelőerejének fenntartására. Még ebben az évben jól kezelt istálló trátrvával megtrágyázzuk szántóterületünk egynegyedét Növeljük szövetkezeti állatállományunkat. Még ebben az évben elérjük, hogy mindenegyes termelőcsoportban legalább két állattenyésztő telep legyen. A legjobb termelőszövetkezeti csoportokban pedig vállaljuk, hogy a két állattenyésztő telep mellett legalább egy közös állafctilrialdát állítunk fel. Állattenyésztő telepeinken a hozamot emeljük. Vállaljuk, hogy a fejósi átlagot tehenenként legalább évi 2000 literre emeljük Sertéstenyésztő-telepeinket jó ta. karmányozácsal és megfelelő gondozással, a zsírsertésfajták szaporulatát kóiezeri malacozta tással átlagosan évi tizenkettőre, a hússertés pzanoruMát évi 16 darabra növeljük (Évente 16 malacot nevelünk fel egy-egy anyakoca után). Vállaljuk birkánként átlagosan évi 4.5 kiló gyapjú nyírását. Állatállományunk számának és hozamának növelését elsősorban jó gondozással, szakszerű ta kcrmányozás3al érjük eL A takarmányok megfe'elő elkészítése és jó kihasználása érdekében többet silózunk. szecská. zunk. darálunk és a burgonyát tároljuk. Legjobb tenyészállataink takarmányadagját jószágonként állítjuk össze és igy állataink egy részénél már most megváló sitink az egyedi takarmányozást. Istállóinkat és óljainkat évente többször fertőtlenítjük 03 tisz. tán tartjuk. Nagy gonddal őrködünk állataink egészsége fe lett. A termelési színvonal állandó emelésével növelni akarjuk a közös jövedelem alapját képező szövetkezeti vagyont A szövetkezeti vagyon emelésével egyidejűleg növekedni fog a csoport, tagok évenként Jvéezett munkar teljesítménye. Célul tűzik ki, hogy a közös munkán alapuló jövedelem mellett termelőszövetkezeti csoportjainkban az 1950es esztendőben minden családnak legyen saját fejőstehene. Ezenkívül el kell érnünk azt is. hogy ez év telén minden termelőcsoportbeli család vághasson saját használatára hizlalt disznót. Nagyobb terméseredmények eléréséi a traktorok és egyéb korszerű mezőgazdasági gépek alkalmazása mellett tagjaink mun. kateljoeítményénok állandó emelésével biztosítjuk. Türelmes feL világosító munkával megértetjük tagjainkkal, hogy a termelőcsoporthan végzett becsületes, jó munka útján a közös vagvon növel Sse egyéni érdeke minden csoporttagunknak. Ez a forrása a csoporttagok jóléte emelkedésének. Ennek érdekében meggyőződéssel. széleskörű politikai ta'.. világosi tó munkával növeljük az egyéni felelőséget és kezdeményezés*- csoporttagjaink sorában. Egyik legfőbb feladatunknak tekintjük a szocialista munkaversenv megszervezését termelőszövetkezeti csoporttal nikban. Termelőszövetkezeti csoportjainkban féltő gonddal őrködünk, hogy az éwégi jövedelem elosztása igazságosan történjék, mégpedig mindenkinek évközben eL végzett becsületes munkája után, a munkaegységgel való számolás alapján. A mostani téli hónapokban felvilágosító előadásokban minden egyes csoporttagunkat megtanítjuk a munkaegység helyes alkalmazására. Megmagyarázzuk, hogy a munkaegység lelkiismeretes, pontos alkalmazása nélkül nem tudnánk különbséget tenni a szorgalmas és kevésbbé szorgalmas tagjaink elvégzett munkája között. Zürravar keletkezne fiatal termelőcsoportjainkban és azok előbb-utóbb a felbomlás lejtőjére sodródnának. Éppen ezért a leghatározottabban fellépünk minden olyan törekvés ellen, amelv meg akarja hiúsítani a munkaegységgel való számolást, a jövedelemelosztása igazságos rendjének kialakL táaát termelőcsoport jainkban. Erélyesen végetve'.ünk az egyes helyeken elharapódzott „egyenlősdinek" és a mult időkből itt ragadt, elavult és reakciós munkamérési módszernek: a munkanappal való számol árnak. Az ilyen törekvések mögött az ellenség húzódik meg, alti széüel akarja zilálni csoportjainkat Éppen ezért azokat, akik minden jó szó és meggyőződós ellenére csökönyösen ragaszkodnak az „egyelősdihez", a „munkanapoláshoz" leleplezzük és mint osztályellenrég ügynökét kizárjuk sorainkból. Termelőszövetkezeti csoportjainkban őrködünk a működési és belső szervezési szabályzat rendelkezéseinek pontos betartására. Vigyázunk arra. nehogy csoporttagjaink közül bárki is az alapszabályokban előirt területnél nagyobb földdarabot hagyjon kinn a termelőoroport keretein kívül, egyéni gazdálkodás cáijai. ra. Jól tudjuk, az ilyesminek a megtűrése akadályozza termelőcsoportjaink fejlődését, mert az clyan tag. aki megengedettnél nagyobb földön akar egyéni gaz4