Délmagyarország, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-27 / 23. szám

2 Péntek, 1990. január 27. dállcodás: folyta,ni. vagy földet 1 menyeink láttán dolgozó pa. kibéreltu, csak féllábbal van ' rasztsáfcunk százezrei, sok aail­benn a termelőcsoportban. másik, lábával padig kinn marad . régi. számunkra csak nyomorúságot bozó kapitalista világban, me­lyet senki közülünk nem kíván viarza. Nekünk, termelöcsoport jaink filvirágozása érdekében nem félemebcrekre, hanem egész emberekre van szükségünk liói győződjenek meg uuink he lyess egéről. — Jól tudjuk, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom nem le­bet 46 ezer tag kiváltsága. A termelőszövetkezet útja — a? egyetlen helyes út a dolgozd pa­irasztok számára. A tarsas. szö. Termelőcsoportiíűnk további ! vetkezeti gazdálkodás az egyet­fejlődéséhez elengedhetetlenü, tten járható, biztos át a paraszt­szükséges az asszonyok és fiata- ember munkájának könnyebb, lok közreműködése. Éppen ezért ' életének szebbé és jobbá léceié. lialvAnvfllA linorv „ t/.T*m í.1 rO-c/v. re, a falusi jolet soha nem ál­heiyénvaló, hogy a termelőcso­portba belépett családokhoz tar tozó asszonyokat és fiatalokat tagként felvegyük és ezért is vesszük a csoportba. Bevonjuk őket csoportjaink szervezeti éle­tébe, Munkájába és a vezetésbe is. Biztosítjuk, hogv csoportja­inkban az arezonyok és fiatalok egyenlő munkáért egyenlő elbí­rálást és részesedőst kapjanak a termelőcsoport jövedelméből. Ehhez természetesen hozzátarto­zik az is, hogv a többi csoport­taghoz hasonlóan, nekik is kü­lön számolják el végzett munká­juk után az őket megillető mun­kaegységeket. Meg vagyunk róla győződve, hogv az asszonyok és fiatalok bevonása a munkába és a vezetésbe, komolv erősfést hoz termelőcsoportjaink életébe. A munkaverseny sikeres meg­szervezése érdekében szilárd munkaszervezetet teremtünk ter melőczoportjainkban. Ahol még nem volnának mc. létrehívjuk a brigádokat (nagyobb termelő­creportokban) én a munkacsapa. tokát. A brigádokba és munka­csapatokba huzamosabb időre le­hetőleg több évre őszijük be cso­porttagjainkat. Vezessük be mi­nél hamarább — már tavasszal — a területi beosztást. ami azt jelenti, hogv az egyes növényter­melő brigádok és lehetőleg a munkacsapatok részére iis. jelöl­jünk ki a termelőcsoport, földto rIlletőből állandó földdarabot amelyet huzamosan egyfolytában ők művelnek meg és felelnek is érte. A területi beosztás az egyé rí érdekeltség, felelősség és kez­deményezés kifejlődésének nél­különhotatíen alapja. Tudjuk hogv magas termé'eredménvek elérérének feltétele tagjaink po­litika' és szakmai nevflése. Megfogadjuk Rákosi elvtárs tanácsát és a legjobb tagjainkai a lehetőséghez mérten minél na­gyobb számban küldjük el isko­lára. Szorosabbá tesszük gépáJ lomásaink és termelőszövetkezeti csoportjaink közötti kapcsolato. kat. örömmel fogadjuk kormány, zafunknak azt az intézkedését, hogy a gépállomások traktor­brigádjai mellé már a tavasszal a termelőszövetkezeti csoportok adják a kisegítőket é3 hogy a gépállomások trnktorveze'ői a jövőben termelőszövetkezeti cso­portjaink tagjai közül kerülje­nek ki. Nagy jelentőségűnek tartjuk a gépállomási tarácsok működését. A tanácsok munkájában öröm mel veszünk részi. A tanácsban megtárgyaljuk gépállomásaink és termelőszövetkezeti csoport­jaink minden közös íigyét. Mi, a tanácskozáson résztvevő gépállomások dolgozói vállaljuk, hogy az őoz folyamán itt.ott még előforduló hibákat kijavít­juk. Segítünk a termelőszövet­kezeti csoportok tagjainak nem. csak a szántás-vetés és cséplés el végzését)on, hanem egyre na­gyobb mértékben az aratásban is. Továbbra is vállaljuk, hogy minden támogatást és segítséget megadunk a termelőszőve' keze ti modott fellendülésére orszá­gunkban. Éppen ezért nem zárjuk le a termelőszövetkezeti csoportokat új tagok belépése előtt. Ellen­kezőleg, azt akarjuk, hogy a tár. sas, szövetkezeti gazdálkodásban rejlő óriási lehetőségiek idővel valamennyi falusi szegény- és középparaszit előtt megnyílja­nak. Példamutatással, türelmes meggyőző munkával elősegítjük, hogy a dolgozó parasztság szé. les tömegei ismerjék meg ered­ményeinket, győződjenek meg utunk helyességéről. Ennek ér­dekében községünket és a szom­szédos községek egynéileg dol­gozó parasztjait látogatásra hív­juk csoportjainkba. Segítünk az új csoportok szer. vezésében. Az új csoportok kez­deményezőinek, vezetőinek es tagságának átadjuk tapasztala­tainkat. Termelőszövetkezeti csoportja, ink kapuit tágra nyitjuk minden becsületes dolgozó paraszt előtt. Megakadályozzuk azonban, hogy csoportjainkba bekerüljenek ha­lálos ellenségeink, a kulákok, a kupecek, és a spekulánsok. De nem vesszük fel tagjaink közé a dologkerülőket sem. Mi, az országos tanácskozás résztvevői büszkék vagyunk ar­ra, hogy az elsők között léphet, tünk országunkban a szövetke­zeti, közös gazdálkodás útjára. Mostani tanácskozásunk meg­erősített bennünket abban, hogy helyes úton járunk. Hisszük, hogy a tanácskozás határozata: alapján nemcsak a mi csoport­jainkban, amelyeknek küldöttei vgyunk, hanem az egész terme lőszövetkezeti mozgalomban újult erővel indul meg a munka Az országos tanácskozáson ho­zott határozatok segítségével a legrövidebb időn belül- kijavítjuk hibáinkat és gyengeségeinket Szilárd munkaszervezetet terem, tünk a jól megszervezett munka­verseny alapján, valamint a kOT­szerű talaj művelési, növényápo. lási módszerek bevezetésével az idei aratásnál olyan eredménye­ket érünk el, amilyeneket a2 ország, a Párt elvár tőlünk. Olyan eredményeket, amelyek termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb hatalmas megerősödését és a kizsákmányoló* kulákság újabb vereségét eredményezik. Feladataink nagyok. Sok-sok nehézséggel, hibával és hiányos­sággal kell még megküzdenünk, de bízunk saját erőnkben, ter­melőszövetkezeti tagjaink becsü­letes, odaadó, jó munkájában És tudjuk, hogy örömünkben és bánatunkban, sikereinkben és bajainkban mindig ott van mel­lettünk, mutatja az utat és lel. kesít bennünket a mi Pártunk, Tanuljatok bátorságot és elszántságot Lenintől, Sztálintól, Dimitrovtól és Rákositál mondotta Jom tte Vermeerach a pánsi háborúellenes nagygyűlésen A francia nőszövetség felhivá eára Páris és a peremvárosok asszonyainak éa dolgozóinak tízezrei ültek össze szerdán este a téli sportcsarnokban, hogy a vioi áma háborúvllenes nap ke­retében nagygyűlésen követeljék a vie.nárni háború megszünteté­sét é<3 az expedíciós hadsereg azonnali visszahívását. A csikor­gó hideg ellenére több mint 30 ezer béketüntető szorongott & zsufo'ásig megtelt sportcsar­nokban. A közönség lelkes, véigetérni nem akaró tapssal, felállva kő szöntötte az elnöklő Cotton asz­szonyt, a Demokratikus Nők Vi­lágszövetségének elnöke meüeti a díszemelvényre lépő Maurioe Thorezt, Jacques Duclost. André Marty-t és Leon Mauvalst. a francia KP titkárait. Cotton asszony megnyitó be­szédében méltatta az országos békenap jelen1 őségét és a francia asszonyok nevében köszöntötte a hős francia munkásokat, akik megtagadják az Indokinéba irá­nyított hadianyag berakását. A közönség lelkes kiáltásokkal él­tette a dokkmunkásokat és a vasutasokat Francoise Leclrec, a francia nőszövetség titkára a francia nők revében kijelen/ette, hogy sem miféle erőszak sem törheti meg a francia asszonyok háborúelle­nes akaratát, akik egye ültén véigül is kényszerítik a vietnámi szennyes háború megszüntetését. Jeanette Vermeersch naThatá­sú beszédében a békeharc foko­zására hívta fel az asszonyokat és a dolgozókat. Tanuljatok bá­torságot ás elszántságot Lenin tői, Sztálintó, Dimitrovtól és Rá. kositól — mondotta a közönség dübörgő tapsa közepette —, aki. ket a reakció rendőrkopói elfog­tak, megkínoztak, bebörtönöztek, de végül mégis kiszabadultak. Tanuljatok a hős kinai néptől, mely most olyan csapást mért az imperialistákra, mint amilyen az Októberi Forradalom győzel­me óta nem érte őket. A nagy­gyűlés közönsége percekig fel állva ünneped te a Szovjetuniót és Sztálint Több mint ezer gváreoíó fran­cia anva és feleség érkezett szer­dáin Párisba, Franciaország min­den részéből, hogv réaztvegyen a vietnámi háborúellenes béke­napon. A déluitán folyamán kül­döt.&ég vonult a miniszterelnök­ség felé, amelyet többszörös rendőrkordon vett körül. A rend­őrség csak egy négytagú kül­döttséget engedett be a minisz­terelnökségi palotába, ahonnan azonban Bidault miniszterelnök jobbnak látta suttyomban tá­vozni. Egy asszony csoport nak azonban mégis sikerült az utcán petícióját átnyújtani az éppen távozó miniszterelnöknek. A miniszterelnöki palotában Bidault kabinet főnöke fogadta a küldöttséget és semmitmondó kijelentésekkel igyekezett as asszonyokat „leszerelni". Egész Franciaországban min­denütt tiltakozó munkabeszünte­tésekkel adtak kifejezést béke­akaratuknak a francia dolgozók. Különösen nagyarányú munka­beszüntetésekre került a sor Párisban. a peremvárosokban, az éreaki, valamint q déli bányavi­dékeken és a kikötőkben. Sok vidéki városban béketüntetéare került sor. A Kinai Hfp' ö*törs«s£g és I etaJm diptaméciai kapcsolatainak sre^eremtase haftltn&s csapás az impartailstalra A Mnaí közvélemény örömmel üdvözli a diplomáciai kapcsolatok megteremtését a Kinai Népköztár. saság és a Vietnámi Demokra'ikus Köztársaság között. Hang' ózza, hogy a kinai és a vietnámi nép egységének megszilárdítása nagy­ban hozzájárul a tartós béke meg­őrzésének ügyéhez Távolkeleiea és az egész világon. Sziao-Nin, a pekingi szakszer. veze i tanács előkészítő bizottsá­gának elnöke kijelentette: „A Ki­nai Népköztársaság és Vietnám diplomídal kapcsolata! megterem­tésének erős hatása lesz Délkelet­ázsia Wfnzoh {elszabadító mozgal. mára". A mandzsúriai demokratikus If­júsági, dták és nőszövetség veze­tői nyilatkozatukban hangoztat ák, hogy Kina és Vietnám diplomáciai kapcsolatainak megteremtése nagy diadal lesz ac imperializmus efen vivott harcban, döntö csapás az amerikai és francia Imperializmus­ra és lakájaira. Két én j5tt létra a migyar-romin b&rátsigi, együttműködési és köcsőaös segélynyújtás! egyezmény dásában Mmden erővel segí sJ dnk abban. hogy terméMretoéJJ J Rák^i Mátyás a Ín­nyé, nk messze felülmúlják az bennünket és , ciyénileg gazdálkodó dolgozó * » . mnllf,t;i,nU Ar„7ll„t parasztokat. Támogatjuk öltél HÍ ellenrég elleni harcban és se­gítünk úgy az oktatási, mint a kulturális munkában is. III Munkánkban leÜiesK beninün. ket az a ludat, hogy a nagyobb terméseredmények elérése nem­csak a szövetkezeti vagyont és jövőben is mellettünk érezhet­jük a tapasztalt, harcedzett ma­gyar munkásosztály és munkás­paraszt államunk segítő, támo. gató kezét. Előre termelőszövetkezeteink útján a szocialista mezőgazda­ságért. a jómódú, művelt pa­rasztságért. A kétnapos tanácskozás végéin tagjaink jólétét növeli, hanem Dobi István, a minisztertanács hozzájárul ahhoz is, hogy ered-1 elnöke mondott záróbeszédet. A csütörtök reggeli román la­pok megemlékeznek a Magyar Nép. köztársaság és a Román Nép. köztársaság között két évvel ez­etótt létrejö t barátsági, együtt­működési és kölcsönős segélynyúj­tási egyez.ményről. valamint a Len. gyetorsaággal kötött ugyanilyen egyezmény egyéves évfordulójáról. A ,.Scan eia" ezzel kapcsolatban azt irja, hogy ezek az egyezmé­nyek sokban segítik a vtfig de. mokratikus erői közötti nemzetkö­zi szolidaritást és azt a harcot, amely a Szovjetunió és annak zse­niális vezetője, Sztálin vezetése alatt folyik az lmperialis ák el'en. A Románia és Magyarország kö­zötti baráti kapcsolatok és békés együttműködés bizonyi ja, hogy a szocializmust épltó népek között nem lehetnek nézetei.ércsek. Tito a lento'to elrt «?Wbcn elmerte az US5 rta envét Aliin, *z Egyesült Államok belgrádi új nagykövete kijelentet­te, hogy „Amerika a legteljesebb mértékben rokonszenvezik Tifoval a Tájékoztató Iroda elleni küzdel­mében". Ujabb árzuhonások a newyorki értéktőzsdén A Chrysler autógyár sz'ríikja és a szónipart sztrájkhelyzet sú­lyosbodása újabb árzuhanásokat Idézett elő a newyorki értéktőzs­dén. Különösen a vasúti részvé­nyek árfolyamindexe és az ipari vállalatoké ese'tt. Á Szoviefun'ó elismerte az Indonéz Egyesü t Ál amokat Gromiko, a Szovjetunió helyet­tes külügyminisz ere szerdán fo. gadta Vissert, Hollandia moszkvai nagykövetét és a szovjet kormány utasítására Jegyzéket nyújtott át neki. A jegyzékben a Szovjetunió kül­ügyminisztere tudomására hozza a holland kormánynak: min án 1949. dcccmber 29-én Hágában meg történt a szuverénitás átadása az Indonéz Egyesült Ál'amok Köztár­sasága részére, a szovjel kormány elhatározta az Indonéz Egyesü5! Államok elismerését, független éj szuverén államként és diplomáciai kapcsolato-, létesít vele. Egyidejűleg Visinszkij szovjet külügyminiszter táviratot küldőt az indonéz kormánynak, amelyben értesite te, hogy a szovjet kor­mány az Indonéz Egyesült ^Álla­mok Köztársaságát független szu­verén államként ismeri el. Eme hedtk a maik«n ieh *zém«* Amerika ban London. Az Egyesült Államok '•cereskedélmi minisztériumának kimutatása szerint az üzleti hasz­nok és nyereségek 1919 hurmodik -.egyedében 10 százalékkal emef­' rvttek, ugyanakkor a munkanél­küliek száma elérte a 3,500.000-et, ami másfél millióval több. mint '948-ban. 1950 január 14-lg a munkanélküliek -zárna további ,6i ezerrel emelkedett „LUFALÁÜOS 037(135^ FELTOFLFOFÓSF itelys' *iláíésb3 az ÖS3 iöifffnüvelssügtfi m nisztere Brennain. az USA földművelés­ügyi minisztere kijelentette n sze­nátus mezőgazdasági bizottságá­ban. hogy az Egyesült Államokban e'kerttlhe'e'len az agrár'ermékek ár árvák katasztrófálts összeomlása és az „általános gazdasági felfor­dulás". ha a törvényhozás nem szavaz meg további 2 milliárd dol­lárt az áralátáraasztó vásárlások folyta'ására. nt nisz eifi togiih fi gin sz án nsev öY?let TABzSz. Vlsln-zklj, a Szovjet­unió külügyminisztere fogndta Szukán Ahmed kánt Afganisztán rcndkivü'.l meglha,: a'.mázott nagykö­vete azzal kapcsolatban, hogy 82 utóbbi a közeljövőben szándékozik átnyújtani meebízólevelét a Szov­jetunió legfelsőbb Tanácsa elnöfk. sóge elnökének. "a isitfn m baj tov bb e sm&rni a EBBB: aosot Karacsi. Az AFP jelentése sze­rint Pakisztán kormánya elhatá­rozta, hogy nem ismeri cl tovább a Formoza szigetére menekült kí­nai nacionalista kormányt. Ezt a döntést a pakisztáni külügymi­nisztérium köziem égy* hozza nyil­vánosságra. Gssper még mndig nem 'udto megalak tani kormányát De Gasperi. aij előzőleg szer­dán estére ígérte új kormányának megalakítását, csütörtök estig még mindig nem tudta az új kor­mány névsorát Einandi köztársa p4gi elnök elé terjesztetni. Már százezer bónyász szhájkol Amer kaban Az USA harmadik legnagyobb gépkocsigyárában, a detroiti Chrysler-gyárban. szerdán 89 ezer dolgozó lépett sztrájkba. A sztrájk következtében 25 Chrys­ler-gyár*. amelyek napi 6 ezer gépkocsit ál'íta c.k elő, kénytele nek voli.ak bezárni. Egyre nagyobb méreteket öli a szénaztrájk iz. A sztráikolók száma szerdán s.dzezerre emel kedet,. A sztrú&ban álló bá nyáknál heves összeütközésre került sor a sztrájkőnség és a munkásáruló szakszervezeti ve­zetők által felbérelt starájktörők között. A bányászok és az auitó­gyári munkások mellett az ame­rikai telefonközpontok 300 ezer dolgozója sztrájkot helyezett ki­látásba, ha nem teljesítik bér­emelési követeléseiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom