Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-21 / 295. szám

•emSz, jfeqj flemnfeer 81. 7 J&s-zif {/í^sjzáúanayÁcs Sztátii* ' Josztf Visszárionovics Sztó'ni ffDssugasviii) — Lenin művének nagy folytatója, a S ovjatúnió népeinek vezére — 1879 december 21-én a gruzáai Garin vároeában született. Apja paraszti •tóimasású munkás volt. A forradalmi mozgalomhoz már 15 éves korában csatlakozott 1308—1800-ig marxista munkás-kört vezet©.t, élén állt a ^Messzame-Dasszi" réven ismert grúz szociáldfmiokraía szervezet forradalmi-marxista szárnynak. lMl-ben L4vat£sos forradalmárrá valt és megaJc pitotta Dél-Kaukásus forradilmi szervezeteit, amelyek Lénia és az „Iszkra" politikáját támoga.ták. Leninnel 1903-ban, annak a szibériai száműzet©::© idején lépett érintkezésbe. Személyesen először a Bolsevik Párt 1903. évi finnországi tomm?rf»rszi konferencláján tilálkoEfak. Sztálin az 3905—1907. évi forradalom idején a délkaukázusi bolsevik munkások és parasztok forradalmi harcát veze te. Híven követte és ragyogóan továbbfejlesztette Lenin szervezési és taktikai tnnításfiit. Kériefhetetlen harcot folytató t a men»?vlkek, anarchisták és a marxizmus más e'ienségeivel snemben. 1907—1910-lg a bolsevikok bakul snervezetének forrada'mi munkáját irányította. 1912-ben tagja Vett ' a Bofcwvik Párt Központi Bcaotitógának és átvette az oroszországi fcr-ndalmi mozgalom közvetlen veaetését. Sztálint a cári rendőrség és bsendőrség szüntelenül üldözte, Nyolcszor tartóztatták le. hétszer száműzték. Hat alkalommal Sikerüli megszöknie a száműzetéséből Utolsó száműzetéséből aa. 1917. évi február; forradalom szabadította ki. Petrtográdba meni, ahol a Bolsevik Párt Központi Bizottságát és petrográdi szervezetét vezette, szerkesztette a „Právdá"-t. 1917 májusától tagja lett a Párt Politikai Irodájának. 1917 augusz uKábvn személj-eeen vezette a VI. párjkongresnos munkáját. Az Októberi forradalom napjaiban a felkelést ezető Pártközpont élére került és Leninnel ©gyütt lelkesíted- a a népet a forradalomra. 1917—1923-ig a nemzetiségi Cgyek népbiztosa és 1919— 1922-ig a munkás-paraszt ellen Őrzés népbiztosa. A poJg&ráhorú Idején Leninnel együ t megszervezte a Vörös Hadsereget és aa orosz fehérgárdistáknlt, valrv mlnt a külföldi beavatkozók oller.i harcot. 1922-ben a Bolsevik Párt Központi B'-zottaágáhak főtitkárává választották és mind a mai napig be'ölti ezt a tisztségét. Lenin halála &ta a Lenin-klje'ölte úton vezeti a Bzo- jetenió népeit. Sztálin, Lenin hű tanítványa, leglrözverllen eH> murakatáraa s baAz újtüpuiú forrfcdahnS Immk 'spárto1, a Bolsevik Pártot Leninnel együtt alapi ;otta és épített® ki. A leninizmus elveit harciba vetette ez áikilo troek+v" ták, buharinisták és a nép más ÖHenségeivel «zembeu. Megvédte és továbbfejlesztet;© Marx, Engels és Lenin elméleteit. Kiméiyí efcte Lanin tanításait a Szocializmus győzd mérői egyorSzávbon. a szocia-Jíafn ipar fejlesztéséről, a mezőgazdaság kollektivizálásáról, © szocialista, államról, szodalizmua ós afeomhi turizmus győzelméről a Szov•jetánióban. Kimélyítette a Bolteevik Pár nak a nemzetiségi kérflésre, majd a Szovjetunió "nemzeí.'t égi politikájára vonatkozó alapelveit, SztáSm hatalmas inűve a különbörő nemzetiségű szocialista szovjet köztársaságok 'megalakítása és egyetter. szőve séges államban — a SzocioUkta Szovjet K'k társaságok Szövetségiken — való ©gyesíHése. A Szovjetúnió új alkotmányának Sztálin a meg.ersmtője. Sztálin a kezdeményez® Je és 'szervezője a Szovletúefó nenv zetgazdaeáera szocialista alapokon történő ói kiépítésének. Vezetésével fejlődött a szovjet úUom hatalmas ipari országgá, vitte győzelemre a kollektív mezőgazdaságot és építette fel legyőzhetetlen véderejét. A Szovjetúnió fegyveres erőinek Sztálin, a szervezője, nagy sztratégája és vezetője. A szovjet nép első képviselőjének választotta a Szovje unió Legfelsőbb Tanácsába. Háromszor tüntették ki a Vörös Zászforonddel. Hatvanadik születésnapján a Lenin-renddel együtt megkapta a Szocialista Munka Hőse címet. 1946 május 6-a óta a Szovjetunió Mlrisz ertanácsának elnöke. A Szovjeitfció fegyveres erőinek legfelsőbb parancsnokává, aa? Alkura Védehn! Bizottság elnökévé és a Szovjetúnió honvédelmi miniszterévé a Nagy ionvédő' Háború első napjaiban nevezték ki. 1943-fcrvr a Szovjetúnió marsallja, 1943 június 24-« óta a Szovjetúnió genera lisszimusza, 194.3 novemberében kitüntették aa I. osztályú Szuvorovcremmel, 1944 június 29-án a moszkvai védelmi éremmel. 1944 július 29-én győzelmi érmet kapo.t „ különös érdemeiért a Vörös Hadsereg ama támadó ludm ü veioteir./k megszervezésében és végre! lajtásában, amelyeit a német hadsereg súlyos vereségéhez és a német fasitata hódítók elleni harcban a fronílieljzetnefc a Vörös Hadsereg javára való alapvető megváltoztatásához -'ezettek". Egj évvel később másodszor is megkapta a győzelem rendjét és a Szovjetunió Hőse címet. A nagy Sztálin vtwetó-ével keltek fel a Szovjetúnió népei a német-fasiszta hódítók leverésére a Honvédő Háború napjaiban. Sztálin veze éeével épül ma a Szovjetúnióban a kommunizmus. Sztálin a ma Leninje. Sztálin nevével kapcsolja össze a szovjet nép jelenét, jövőjét, összes eredményeit és győzelmeit. Hruscsov: SZTÁLINRÓL Az egész világ dolgozói szeretettel és hálával emlegetik és Igy is Írnak róla. A dolgozók ellenségei vak dühvel és piszkolódva emlegetik és igy is írnak róla, A világ dolgozói Sztálin elvtársban vezetőjüket látják, megszabaditójukat a kapitalizmus járma alól. Országunk dolgozóinak Sztálin elvtárt tanítója, barátja és atyja. A dolgozók ellenségei Sztálin elvtársban legveszélyesebb ellenségüket látják. Sztálin elvtárs élettörténete a mi Bolsevik Pártunk dicső története is. Sztálin elvtárs élettörténete a munkásosztály elnyomói, a földesurak és tőkések elleni forradalmi harcának története. ... A munkásosztály és a dolgozók Sztálin elvtársban korszakuk egyik legnagyobb emberét látják, a gondolkodót, a harc emberét és szervezőjét, a munkásosztály és az öszszes dolgozó győzelméért a kapitalizmussal szemben — a kommunizmusért. A NEP ES SZT ALI A filmszínház előcsarnokában várakozók között áll egy fiPta1 ezredes, aki résztvett a sztálingrádi harcókban. Jelenleg a Sztálin Akadémia haUgalója. Nemsokára nyílnak a terem ajtai, kitódul az első előadás közönsége. A következő előadásra várakosókat, akiknek szárma mind sokasodik, lassú izgatom töpi él. Nézegetik, a filmről készült felvételeket, olvasgatják a feliratokat — „A sztálingrádi csatd"-t játsszák, ezt a nagyszerű alkotást, <hnely feleleveníti azok élményeit, akik személyes közreműködői voUak. A fiatal ezredes halkan beszélni kezd, gondolatai felgyúlnák, aawva is hangosabbá válik —: elmondja, hogyan élt Sztálin minden egyes sztálingrádi haroos szivében, Egy öregasszony zsebkendője sorkávai törölgeti könyvijeit. — Igen, igen, ezt mondta mindig az én fiam is — sóhajtja. — Vladimír Gölomidov gárdafőhadsnagy, a fiam,. OH volt Sztálingrádnál. Egyszer csak jött a hír, hogy megsebesült. Anyám, mondta, Sztálin megment bennünket!... Élete utolsó pillanatáig erről beszélt... Sztálin elválaszthatatlan. A kazáni kórházban Szláiin nevével ajkán hedt meg Sztálingrád hőse, Vladimír Golonúdov. Sztálinra gondolt Zoja KozmogyCmjanszkája is élete utolsó pillanatában. Zoja anyja, amikor végignézte a Sztálingrádi osatá"-t, est mondta: — Most már tudom, Zojámat ez a rajongó gondolat szabadította meg a halálfélelemtől. A sztálingrádi munkásfelkelők is azzal a gondolattal mentek a frontra: Sztálin mindig velük van. Mind a saját oldalán érezte őt, "hogy mindnyájan ott voltak vele a Kremlben, miközben a hadászati térkép fölé hajolt. A filmben megelevenedik a híres „Pavlov-ház" védelme. Mi lelkesítette a hősöket példátlan tettekre? Sztálin, as a tudat, hogy Sztálin a győzelem. Igy . . . Sztálin elvtárs a nemzeti kíw dés nagy elméleti tudósa is. Már as első orosz forradalom előestéjén arra tanítja a munkásosztályt, hogy a nemzeti kérdés helyes megoldása lehetetlen a cárizmus és a kapitalizmus felett aratott győzelem nélkül. ... Leninnel együtt dolgozta ki Sztálin elvtárs a nemzeti kérdés bolsevik programját. A nemzeti kérdéa — tanítása szerint — a proletárforradalom egészének egy része. A nemzeti kérdés elszakíthatatlan őszszefüggésben áll az egész nemzetközi helyzettel az imperializmus korsza* kában. ... Sztálin a nagy szovjet nép el* szakíthatatlan barátságának szimbóluma. A Szovjetunió összes népei benne látják barátjukat, atyjukat éa vezetőjüket, Sztálin bülcseségével a nép barátja. Sztálin a nép iránti sze. retetével a nép atyja. Sztálin a népek esatájának bölcs vezetésevei S népek vezetője. Sztálin elvtárs nagysága abban áll, hogy a népből jött, a nép hű fia éa hogy mögötte áll a nép érdekeiért vivott harcban eltelt nehéz élet, hogy egész forradalmi tevékenvségét mindig a dolgozó nép javára végezte. (Sztálinhoz 1939 december 21-én intézett levélből.) nyernek mély értelmet a nagy- ! A Szov eluilÁ k#oz3i te1:e$ít°.Hél szerű sztálini szavak: „A nép halhatatlan!" Én meghálhatok, de mi halhatatlanok vagyunk! — mondja a szovjet hős. Igy nyilvánul meg a szovjei ember félelmet nem ismerő el szántsága. Erre kell gondolnunk, amikor a film megeleveníti Roosewelt hangját: „Az egész emberiség megszenvedi, ha köscük és Oroszország között bárki ellentétet szít." Az ellentét szítói nem félemlíthetik meg a szovjet embereket, mert van Sztálinjuk és meri Sztálin <*z örök győzelmet jelenti. az ísm erriüíill 'ervet fl Szovjetunió európai teszté sztgeppés és erdősztijeppés kolhozai 105 százalékra teljesítették az öszi erdőültetési tervet, fl tatár szovjet köztársaság 753, a tóskir köztársaság 441, a sztálingrádi terület 359 százalékra ieljesitrtte feladatát. Ezenkívül a? ősz folyomán 300 millió különböző facsemetét ülteltek el a sztgeppés és érd ösztgeppés területek kolhozai. Nagy munkát végezték a régebbi telepítések pótlása terén is. Sztálin — a Épek Érüsípak neitsresif e AZ OJ SZOCIALISTA társadalom szervezője, Vladimír Iljics Lenin és nagy ügyének folytatója, Joszif Visszárionovics Sztálin új utakat rakott le az élet minden területén. A Szovjetunió szocialista építkezése, a szovjet tudomány, szépirodalom, Igy von ez még ma is művészet állandó fejlődését sztálini szól közbe egy mérnök. — Sztálin bemtünk él. Éjjel, ha felébredsz, ő jut eszedbe. T&tte'dben 6 irányit... Bent, a teremben kigyúlt a fény — az első előadás közönsége még mindig a látottak hatása alatt, tódult kifelé. Egy Őrmester hangosan így szólt: — Az én Sztálinoméit láttam most! Alekszej Dikij <dakífisdb*n válóban az a Sztálin öltött testet, aki a néző gondolataiban, szivében élt. A filmben van egy jelenet, amely központja a mesterien felépített műnek. Sztálingrád védőinek helyzete egyre súlyosabb. A lövedékek ott robbannak CsujkOv tábornok fedezé kénél. Az ellenség tankjai áttörték a védelmet. A parancsnok kemény arca fájdalmason megrándul. „Nehéz helyzet. Elképzelhetetlenül nehéz. Ha Sztálin ezt tudná!.. Sztálin ekkor Moszkvában van. De válóban távol van-e? Nem. Ott van a sztálingrádlakkal, CgyüH harcol velük. Mintha a tábornok kérdésére adna választ a következő jelenet: — igen, mintha Sztálin meghallotta volna Osujhov felkiáltását — parancsot ad, irányítsák haladék talonul a fenyegetett állás megsegítésére Rogyineev 13. gárdahadosztályát. Sztálin meghall mindent, Sztálin W mindent, Sztálin szereti és ismeri népét, ahogy a nép is szereti és ismeri őt, A né£ és' ritság él és virágzik. lángelme irányítja. Sztálin tudásának és ismeretének mélysége bámulatos, egyesíti magában az elmélet és a gyakorlat összes kérdéseit. SZTÁLIN ALKOTTA MEG Leninnel együtt a munkásosztálynak a nemzetiségi kérdésben követendő programját, amely úgy különbözik a nemesség és a burzsoázia politikájától, ahogy maga a munkásság is különbözik e tőkés osztályoktól. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS lenini-sztálini programjának alapja a népek egyenjogúságának és önállóságának elismerése saját sorsuk kialakításával kapcsolatban. Elismerése annak, hogy a népek tartós egye. sülése csak az önkéntes együttműködés alapján és a tőke hatalmának megdöntése eredményeként jöhet létre. A SZOVJETUNIÓ példáján az egész világ meggyőződhetett arról, hogy a szocializmus a nemzetiségi elnyomás tökéletes felszámolását jelenti. A Bolsevik Pártnak és a szovjet államnak a nagy SztáHn bölcs vezetése által megvalósított nemzetiségi politikája a cári Oroszországban elnyomott nemzetek újjászületéséhez, gazdaságuk és kultúrájuk felvirágzásához vezetett. Élenjáró szocialista nemzetekké változtak. E nemzetek barátsági megalkotója, ^Sztálin, a kővetkezőket frja aa új szocialista nemzetekről: „A nópek közötti baritság — nagy és komoly eredmény. Mert mindaddig, amig ez a barátság fennáll, országunk népei szabadok és győzhetetlenek lesznek. Semmi sem félelmetes számunkra) sem a belső, sem a külső ellenség mindaddig, amíg ez a baA NAGY HONVÉDŐ HÁBORÚBAN együtt küzdött az orosz, ukrán és bjelorussz, üzbég, kazah és turkmén, észt, azerbajdzsán és örmény katona a győzelmes Szovjet Hadsereg soraiban. Az arcvonal mögött édes testvérként harcoltak a bátor grúz, lett, tatár, tádzsik, kirgiz és litván partizánok. E szoros barátság bizonyította, hogy ebben rejlik a szocializmus országa legyőzhetetlenségének és hatalmának záloga, A NÉPEK SZTÁLINI BARÁTSAGANAK ereje nemcsak a világfasizmus ellen vívott csatákban nyilvánult meg, hanem a békés szocialista épités mindennapos küzdelmében is. Törvénnyé vált a kölcsönös segítség a szovjet köztársaságok baráti családjában. Az ipar és mezőgazdaság hihetetlenül rövid idő alatt nemcsak újjáépült, de a szocialista népgazdaságnak új, hatalmas ágazatai keletkeztek. A szovjet népek közös érdekei az életetadó szovjet hazafiság kimeríthetetlen forrásául szolgálnak. A LEGUTŐBRI ÉVEK ESEMÉNYEI megdönthetetlenül bizonyűják, hogy a szovjet népek sztálini barátsága túlszárnyalja a Szovjetunió határait. „ . , . A Szovjetunió né* pei tiszteletben tartják a többi or* szágok népeinek jogait és független* $égét — mondotta a bölcs Sztáli* — és mindig készek arra, hogy békében és barátságban éljenek a szomszédos államokkal Ebben kell látni államunknak a szabadságszerelő népekkel való növekvő és erö* sődő kapcsolatainak alapját." A NÉPEK SZTÁLINI BARAT* SÁGÁNAK példája az a kapcsolat, amely a népi demokráciák országai és a Szovjetunió között kialakult A népek sztálini barátsága megtanítja az államok népeit, bogy nagyrabecsüljék a proletárnemzetköziség alapelvét, magasra tartsák a nemzeti függetlenség zászlaját és ellene szegüljenek az új háború angol-amerikai uszítóinak, akik a hagyományos kozmopolita eszmék álarca alatt a nemzetek szuverénitása cilen törnek. A SZOVJETUNIÓ feltartóztathatatlanul viszi előre a népek hatalmas tengerét a ha'adás és szabadság útján a rablók felett aratandó végleges győzelem felé. Lenin.Sz:álin magasztos eszméi az egész Vf 14gon győzelmet aratnak. Ordzsonikidze: SZTÁLINRÓL Amikor keleten meg kellett védeni az országot Kolcsak hordáitól, Lenin odaküldte Sztálinját és ő Kolcsakot megsemmisítette. Amikor meg kellett védeni a szovjet államot délen Gyenlkin ellen, Lenin odaküldte Sztálinját és ő Gyenlkint megsemmisítette! Amikor meg kellet semmisíteni Jugyonyioset és meg kellett védeni Leningrádot, Lenin odaküldte Sztálinját és 6 Jugyenyicset is megsem- zette. misitette. Araikor szét kellett zúzni Vrangelt Lenin elküldte Sztálinját és ő szétzúzta, a Fekete-tengerbe szorította az ellenséget. Ilyen volt Sztá* lin elvtárs lángeszű vezetései Lenin halála után, amikor a leni-? nizmust meg kellett védeni a trockistáktól, zinovjevistáklól, kamenye. vlstáktól és mindenféle színezetű más opportunistáktól, a Párt élén Sztálin állt — Lenin művének folytatója, aki szétzúzta a leninizmus minden ellenségét és a Pártot és az országot nagyszerű győzelmekre ve(Az ipar és közlekedés ztahánovistái első tanács, kozásán 1935 november 16-án mondott beszédéből.)