Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-01 / 278. szám

KÉT HÉTEN BELÜL SZÁMOLNAK CSENGTU ELESTÉVEL IS Csungkíng felszabadulásénak óriási Jelentősége [Tizenöt éve gyilkolták meg Kirovelvtársat a trockisfa banditák R liinei néphadsereg csapatai felszabadították Csungkir.got. R csapatok Levonulása a városba teljes rendben ment végbe. R város lakossága nagg eremmel fogadta a felszabadító csapatokat. Mint a londori rádió jelenti, hétfőn este a Kuomintang részéről ls elismerték Ccungking elestét. Azt hiszik, hogy a Kuomintang uj fővárosa, Cscngtu két héten belül szintévi kény tüen lesz megadni macát a néphadsereg erőinek. A: utc'só nagyváros Csungking lakossága crctnmá* mórban fogadta a Csungking városát körülvevő félévezredes fdl kilenc kapuján át özönlő népi hadsereg csapatait. A Kuomintang szétziillött csapatai fejvesztetten menekültek a városból Cseng'.u irángába, aiiol a Kuomintang bábkormány szánalmas maradékai kerestek menedéket. A csangkaiseki fasiszta csapatok kivonulása u'án a varos lakói ki'.üzlék a házakra a féltve őrzött népköztársasági zászlót, az 11 e'iecn és erek"'"1 táron'va. örömmámorban fogadták a felszabadító néphadsereg hős cra latait. Csungking felszabadulása óriási jelentőségű. Egész Ftel ö-Ittrra leggazdagabb, lcgr.é v e b, ötvenmiliV^'-wít"1"'""* ' • '• R-eestumnak milliós fővárosa került a nép keiére. Az n város, amelyet a második világháború után épd'ettek ki egész Bels'"-"i"e legnagyobb ipari központjává. r ' i ig volt azutolS Va' ' d'ö kin®' nagyváros. Ma má egész Kuomintang rdVtal ''i. a ezr.cis Cscagtu a legnagyobb város. A: események azt mulatják, hogy C <m~klr,pgai kntonailrg eldőlt Belső-Kina óriási terüle'ének sorsa, hogy a felszabadító népi hadsereg ma már az összes frontokon •ita'ános támadásban van, hogy az utolsó csapás következik. A * urnibat f3'ö A néphadsereg ezután nyugat felé tartó támadó ékelt Belső-Kina legjobban kr'épitett ulvonalún keresztül láthatja el utánpótlással. Ezek a serének — elsősorban a gépesített osztagok — egész Kína egyik legjobb auíóulján száguldhalnak délnyugat irányában a burmai határ felé. Csungking felszabadulása azt jelen'l, hogy a burmai ut dönlő szakaszának kézbentartása után semmiféle amerikai scj gitség nem juihat el löbbé szá: razfüldön sem a Kuomintang-csapa, lok maradékaihoz. Azt jelenli, hogy a néphadsereg közvetlen stratégiai célként állithatja maga elé az >u!olsó csapást*, Kína területének teljes felszabadítását, fndia EiaSSrára A csungldngi győzelem nemcsak katonai kérdtá, poü'ikai, forradalmi súlya is hatalmas. Csungking minden kinai számára a Kuominj tang és az amerikai rabló-együttműködésnek ielltépc volt. Ez a város volt a Kínára kiáradó amerikai terror fészke. Hatalmas qyöze, lem azért is, mert az amerikaiak j és a Kuomintang azzal vigasztali iák magukat, hogy Csungbi; g >bevehetetlen*. A felszabadító néphadsereg most ismét megmulatta az oly nehezen tanuló amerikaiaknak: a nép hadserege számára nincs •bevehetetlen* város. Hab-"rí is végű;' & cstu-ioik-fcgi győzelem politikai és forradalmi súlya azért, mert ennek a városnak a felszabadítása után a 450 millió kínaiból alig 50 millió él csak a meg fel nem szabadított területeken. Á néphadsereg tehát a közeljövőben Burma és India határaira viszi a nemzett felszabadító harc zászlaját. Ezért irta olyan aggodalommal néhány ri- Hatondoni Times Csungking várható »elestéről«: »Mindcz azt je'"" i. hogy a forradalom — a törté először — elérkezik India ;i határaira és ml nem tudjuk, nog-yan állítsuk meg.* Ezért olyan hatalmas a kinai néphadseregnek ez a győzelme, amikor is nem egy ••fővárosból*, hanem a legutolsó fővárosból kergette ki a Kuomintang szélzüllött maradványait. Csu-En-Láj, a Kinai Népköztársaság kormányának külügyminiszte, re kedden nyilalkozatot tett azzal I kapcsolatban, hogy a Kuomintangi reakdósok a szomszédos országok1 ba próbálnak menekülni. — A Kuomintang reakciós horda — mondotta — most megkisérli, hogy a Kínával határos helyeket megvert csapatainak és tisztjeinek menedékhelyéül használja fel és támaszponttá alaldtsa ót. Tekintettel erre a körülményre, a Kinai Népköztársaság kormányának nevében ünnepélyesen felhivom a franda kormánynak és a Rira ha* áraival szomszédos más kerületeik kormámyaónalc fisry.ímét: Kormányunk politikájának rendíthetetten célja, hoey a Kuomintang irindcn reakciós fegyveres erejét teljesen megsemmirttse. Bárhova meneküljenek Folynak a harcok Indonéziában Indonéziában a hazafiak tovább folytatják küzcle'müket a holland gyarmatosítók ellen. Celebesz déli részén fokozódik a partizánmozgalom. A partizánosztagok megrohanják a hnllnud he'yőr,séfeket. Makaeszarban fö'dalatti indonéz partizáncsoport működik. Fokozott harci cselekmények folynak Jáva szigetén is. A Sinóvsl s-frasífdos ors ágch kormányainak viseJniök keM a íaJe'össSfsGt a éri, ha a wesvír! Kuontóntsng-horcíákat beengetíüt országukba is a mérvért Kuomlnóarig erők, a Népköztársaság kormányának jogában van, hogy foglalkozzék ezzel a kérdéssel, mig az a kormány, amelynek országa menedéket ad a Kuomintang reakdós, haderőknek, felelősséget vállal cselekedeteiértés viselnie kell a felelősséget minden ebből származó következményért. A "u"mintEiH( máris m* dte a? u| „fötráers", Csengfu Httrités£t A Reuter jelentése szerint, miután Csunkingot, a Kuomintang harmadik fővárosát a felszabad' tó csapatok elfoglalták, a Kuomintang máris hozzákezdett a negvedík főváros, Csengtu kiürítéséhez. • . Tizenöt évvel ezelőtt a Irockista • imperialista kémek bandája meggyilkolta Sz. M. Kirovot, a nagy bolsevik vezetőt, Lenin és Sztálin hü tanítványát. Kirov élete példakép a világ munkásai számára, akik a kapitalizmus ellen harcolnak, halála figyelmeztetés volt számukra, hogy csak úgy győzhetnek, ha megsemmisítik a szocializmus ügyének legvadabb, legelvetemültebb ellenségeit, a munkásosztály trockista árulóit, Kirov iskoláinak elvégzése után került Tomszkba. Már mint fiatal gyerek, a száműzetésben élő forradalmárokkal barátkozott és amikor 1904-ben Tomszkban csatlakozott a bolsevik mozgalomhoz, már komoly tapasztalatokkal rendelkezett. Tevékeny részt vett az 1905-ös forradalomban, már itt megmutatta ragyogó szervező és propagandista képességét. A város vasúti munkásai körében Kirov nagy népszerűségre tett szert. A cári elnyomás viszonyai között Kirov élete az igazi forradalmárok nehéz, áfdozatteljcs élete volt. Újból és újból bebörlönöztéb, száműztek, — de számára a börtön is harci terepnek számított. Tanította a munkásokat, fogolyiársc.it, tanította őket Lenin diadalmas eszméire. Kirov forradalmi munkájának jelentős részét Észak-Kaukázus sokféle nemzetisége között folytatta. Lángoló kittel hirdette a proletár nemzetköziség, a nemzetközi munkásszolidaritás eszméjét. 1917ben résztvett a petrográdi októberi harcokban és amikor Pctervárról viszatért Észak-Kaukázusba, mint az itteni bolsevikok vezetője, fáradhatatlanul szervezte a munkások, hegyilakók és kozákok harcát az ellenforradalom ellen. Ragyogó katonai vezető, a tömegek nagy. 1918—19-ben Asztrahán belső védelmét. Védelemre lelkesítő egyik beszédében mondta: ,-Amig Asztra* kán környékén egyetlenegy komJ munista él, a Volga torkolata szovjet lesz és az is marad." Amit ígért, azt megtartotta — Asztrahánt megmentették a fehérgárdisták hordáitól. 1920-ban Kirovot a Párt a bakot szervezet vezetésével bízta meg. A kommunista munkás szívósságával dolgozott az elpusztult bakui olajmezők helyreállításán. Amikor napirendre került Sztálin zseniális terve alapján a szovjet állam iparosítása, Kirovot a Párt Leningrádba küldte, hogy ott a gépipar nagy központjában dolgozzon. Az északi területek fejlődése sokat köszönhet Kirovnak. ö volt szervezője és lelkesítője a sztálini ötéves terv végrehajtásának. Az ő vezetésének köszönhető számos hatalmas új ipartelep, új város és település a Szovjetunió északi területein. Mint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárságának tagja, Kirov résztvett az ország kül- és belpolitikájának kialakításában. Az 1934. évi 17. Pártkongresszuson mondta ezeket a ielejthettlen szavakat: ,Jfagyok, óriásiak elért eredményeink. Egyszerű szavakkal csak annyit mondhatok, az ember szeretne örökké élni." , A Bolsevik Fórt szemefényének, Lenin és Sztálin hű munkatársának életét 1932 december 1-én oltották ki az elvetemült imperialista bércncck. Harcos, nagyszerű forradalmár élele a magyar duL>ozókat is áldozatkészségre, világot teremtő szocialista munkára lelkesíti és neveli, haláfa számunkra is figyelmeztetés: a sorainkba furakodott imperirlista ügynökök elleni harc. a forradalmi éberség minden S7TŰ tz~rve~öie volt. ö vezette f-r-Al^l s^rrafn dr>1*"-ó iigve A hsssenl b zo t$rg bevételi a b?k*5zei7ődés megkötését és a megsz l ó cápátok kivonását NéTG'orsz^ól A Németország egységéért alakult és az amerikai övezetben lévő hesseni bizottság most hozott határozatéban Németország minden részének ugyanolyan szuverén jogok biztosítását követeli, amilyenekkel a Német • Demokratikus Köztársaság rendelkezik. Határozatában ezenkívül követeli a békeszerződés megkötését és valamennyi megszálló katonaság kivonását Németországból. A bizottság ugyanakkor tiltakozik a Ruhr-vidék átengedése ellen, külföldi tőkéseknek, 1931 ó.pr lis 23. Az Irőízövettág vehetőségét délután 4 óra ;v.1 r-ercr hív a t magához Mi már 4 órakor ott voltunk a várószobában, fölkészülve hossza várakozásra. Tévedtünk. A dolgozószol ába vezető ajtó pontosan 4 óra 30 perckor kinyílott és a nv itc tt ajtóban Sztálin állott. — Kérem, elvtársak jöjjenek be. J 'áromablakos, téglaaiaku szoba. A falak ccajf estékkel fehérre festve. A szolra ogv sarkában hatalmas, kockulakn fekete márványvánvtömb, amelyen völos' takaró fek'szik. A Ivlrsonyl akarón— üvegbura alalt — Lenin halotti maszkja. A szoba egyik falán a Szovjetunió hatalmas térképe, tele apró, — gombostűvel betűzött — piros zászlókkal. A zászlók azokat a helyeket jelölik, ahol ogy-oiry nagyobb üzem van épülőben. A sziembenfckvő falon két rézkarc: Marx és Engels. Az íróasztalon, — mely mögött párnázó s nélküli egyszerű szék van, — néhány könyv, folyóirat, újság. Két telefon. Az iróasztaL h bejárattól legtávolabbi ablak mellett ál. A szoba közepén hosszúkás asztal loglal helyet, melynek két oldalán párnázott székek állnak. Huszonnégy szék. Sz á :n a hosszú a-7tai mellett áll. Sorra k<.?jet. fog vendégeivel. Mindegyikhez van pár ez».va. — A Pravda tegnapi pz£ma,bon _ megjelent verse nagyon tetszett. Kár, hogy az utóbbi időben olyan keveset ir... — Olvastam az Oktyábr folyóiratban megjelent regényrészletét. Remélem, hogy a regény rövidesen elkészül. Szükségünk van jó regényekre ... — Hallottam, hogy beteg volt. Szeretném, Jia néhány hónapra leutazna a tenger mellé. Fáradtan nem lehet irni! Fogadja meg a tanácsomat. hagyja pár hónapra a munkát és pihenje ki magát alaposan ... Sztálin, mély, tisztán csörgő hangon beszél . lassan, a szavakat gondosan megválasztva. Szemétre néz annak, akihez szól. Szavait (időnként) balkezének, egyegy mozdulatával húzza ala. Ha kérdez, időt ad arra, hogy beszélgető partnere megfontolhassa a választ. Ha kérdést kap, azonnal válaszol. — Üljenek le, elvtársak! Gyújtsanak rá. Mindjárt hozzák a teát. Már ültünk. mikor Sztálin meglátta Zalka Máté mellen a Vörös Zászló-rendet. Fölállott és odament Mátéhoz. — Hol kapta Zalka elvlárs ? — 1920 májusában Kiev alatt rohamra vittem az egyik nemzetközi dandárt, amelyik tulnvomórészt magyar vöroskatonákból állott. Sztálin elgondolkozott. — Ott voltam a közelben, láttam azt a rohamot. Kitűnően harcollak a magyar vöröskatonák. — Mit tudnak Rákosi Mátyás elvtársról! — TALIN H, kérdi rövid szünet után. Néhány szót mond Rákosiról. Hangja végtelenül sokat fejéz ki. Benne van uz aggodalom a szenvedő és életveszélyben forgó elvtársért és kicseng belőle a meggyőződés, hogy van erőnk arra, hogy a veszélylientorgó, drága életet megmentsük. A szovjet irodalom időszerű kérdéseiről szóló vita hosszura nyulott. Közel kétórás vita után Sztálin kér szót: — Az irodalom irányításának három módszerét ismerjük — monaja. — Az első: mézeskaláccsal befolyásolni az irót. A második: korbáccsal. A harmadik: az irót eszmékkel erősíteni és serkenteni több és főleg jobb munkára. Ez a liarmaxiik — a mi módszerünk. 1933 január 7. A teremben hosszú aszlak melynek fejénél Andrejev ÜL Mögötte — Lenin szobra. Aridrejev mellett Sztálin áll. Az asztalnál a nagy Sztálin tanítványai és" fegyvertársai ülnek. Molotov, Vorosilov, Ordzsonikidze, Kirov, Kalinin, Kaganovics. Apró asztalok mellett a Párt Köztponti Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának távjai. A karzaton vendégek: élmunkások, kolkozpa.rasztok, tudósok, szovjet 'katonák, orvosok, mérnökök, pedagógusok, komszomolok, művészek, irók. Sztálin beszél. Lassan megfontoltan. Időnként kézbeveszi az előtte lévő papírlapot — számokat olvas föl. A papírlapot visszaejti az asztalra és kezével eltakarja. Most fölemeli a hangját. Bug, mint az orgona. »Nem volt vas- és fémiparunk, az ország i párosításának ez az alapja. Ma van vas- és fémiparunk. Nem volt traktoriparunk. Ma van. Nem volt automobiliparunk. Ma van. Nem gyártottunk szerszámgépeket. Ma gyártunk. Nem volt komoly és modern vegyiparunk. Ma van. Nem volt Igazi komoly iparunk modern mezőgazdasági gépiek gyártására. Ma van. Nem volt repülőgépiparunk. Ma van. Elektromos energia termelése szempontjából utolsó helyen álltunk. Ma az első helyek egyikét foglaljuk el. Kőolaj- és széntermelés szempontjából utolsó heiven álltunk. Ma az első" helyek egyikét foglaljuk el. Egyetlenegy szén- és vas- és fémbázisúnk volt — Ukrajnában, azZicil is csak nehezen birkóztunk meg. Elértük azt, hogy nemcsak ezt a bázist emeltük magasabb színvonalra, hanem még egy uj szén-, vasés fémbázist teremtettünk — keleten, melyre országunk büszke lehet/' Minden mondat után rövid szünetet tart. A teremben csend. Az első mondat után a hallgatók mélyen felsóhajtanak. A második után — éljeneznek. A harmadik után — tapsolnak, mikor Sztálin ezt móndia: •országunk büszke leheti, mindenki feláll. Az ülés résztvevői éppúgy, mint a vendégek, tombolva ünneplik Sztálint, a győzelem utjának feltáróját, a győzelem megszervezőjét, Sztálint — a győzelmet Sztálin fölemeli balkezét, szeretne végetvetni a tomboló ünneplésnek. Nem lehet! Lehajtja fejét. A terem tapsol, éljenez, tomboL A boldogságtóL és lelkesedéstől valamennyien megrészegedünk. Sztálin áll előttünk, az emberiség hatalmas győzelmének nagy szimbóluma s további nagy, döntő győzelmének biztositéka. A terem zeng. A falak visszhangozzák az ujjongás t. — Sztálin! Sztálin! 1941 november 7. Ilóboritotta erdő. Hatalmas tölgvek. Égbenyúló fenyőfák. Százesztendős tölgyek hevernek földredöntve, sok sudár fenyő derékbatörve. Mc'Iy gödrök: grá'náttölcsérek. A havon íozsdaszin foltok: megolvadt vér. Az egyik gránáttölcsérbcn — zöld sátorlapon — rádió. A rádió mellett katonalány ül. A tölcsér körül, a letaposott havon, sok-sok vörüskatona fekszik. Északi szél tépi a. fákat. Fejünkre szórja a jéggé fagyott havat. Zug az erdő A távolban ágyuk dörögnek... A l a'o~a'ánynak nod sikerült beállítani a rádiót. Es mi elfelejtjük a hidepst, a szelet és ez életwszélyf. "Vérünk forrón száguld. Erősek vagyunk és" boldogok. Sztálin l>eszél: •Elvtársak! Vöröskatonák és vöröstnngerészek, parancsnokok és politikai megbízottak, partizánok és partizánnők!... Európa német hóaítók igája alá került. Leigázott népei rátok evezz i-k 'evV/etüket. bennetek látták felszabaditóikat. Noigv', felszabadító küldetés osztályrészetek. Legyetek hűt méltók e küldetésiéi Vezéreljen benneteket a nagy Lenin győzelmes zászlaia!« Északi szél tépi a fákat. A fik is éljeneznek, tapsolnak, ujjonganak. Becsukom szemem"*. Csukott szemmel a Vörös-teret látom. a Kreml tornyán a hatalmas, messzsvilágilo vörös csillagot. Lenin ma-^ uzóleumát látom. A mauzóleumon Sztálin áll. Sztálin beszél. Forrón száizuld ereinkben a vér. Erősek vagyunk, fiatalok, boldogok. Győzni fogunkl Sztálin mondotta. 1945 jevvAr 9. A csípős köd összekeveredik a. keserű füsttel. Kelet felől dereng. Budapest felől égő házak fénye világit A nehéz és "legnehezebb ágyuk csövc-i Pest felé néznek —• sokszáz vaskos ágyúcső. Még husz perc és megkezdődik a Nagy Honvédő Háború egyik legnagyobb pergőt.üze, amelynek eredményeként Budapest nagyobbik része eltűnik a föld felszínéről. Volt, nincs. Még tizenöt perc, még tiz perc, még öt. A főhadiszállás telefon-grammot ad. Sztálin parancsát továbbítja: •A Budapest körül harcoló szovjet csapatok felaxlata nem a magvar főváros megsemmisítése, hanem a magvar főváros felszabadítása!" A tiszt, aki a parancsot fölolvassa, három napja nem aludt. Fáradt, rekedt. Halkam rekedten olvassa ' fel Sztálin parancsát. A liszt fáradtan, rekedten olvassa a mélvségesen emberi, mélységesen, bölcs -parancsot, amely százezrek életét menti meg. De mi nem a fáradt, rekedt barmot halljuk, hanem Sztálin hangját, amelyben ott zug áz emberiség egész erstó, évezredek alatt gyűjtött bölcsessége és minden alkoló jósága. Sztálin szavára harcba indultak és győztek, milliók és tízmilliók és Sztálin szavára elhallgatnak az ágyuk. Sz á-Ün beszél: munkások dalolnak, harcosok énekelnek. Sztálin mélyen bugó, meleg, tiszta, színes hangja — az emberiség alkotó munkájának és dicsőséges szabadságharcának az egész földet betöltő, megvilágító zenéje. ILLÉS BÉLA