Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)
1949-12-01 / 278. szám
CsütöitöK, lasa aecember 1. Vádirat a hazaáruló Kosztov és bandája ellen f flz állam elleni összeesküvéssel j tevékeny munkát végezve a komvádolt Trajcso Kosztov és tiz vád- munista pártok balkáni titkárságán, lottársa ügyében a vizsgálat befe jcződött és a Bolgár Népköztársaság szófiai ügyészsége hétfőn eljuttatta vádiratát az állami legfőbb bírósághoz. fl kormány tagjai fölölti ítélkezésről szóló törvény értelmében — mondja a vádirat — a vizsgálat adatai alapján a szófiai ügyészség a biróság elé állitja a következő személyeket: • Trajcso Kosztov Dzsunev, Iván Sztefanov Hadzsimatcev, Nikolasz Pavlov Kolev, Nikolasz Nacsev Pctkov, Borisz Andorov Krísztov, Cenu Sztefanov Consev, Ivan Szlavov Gevrenov, Ivan Georgiev Tatcv,, Btago] Ivanov Hadzsipanzev, Vaszil Atanaszov Ivanov, Ilja Ivanov Baialceljev. flzzal vádolja őket, hogy az állam ellen irányuló összeesküvést szerveztek, amelynek az volt a célja, hogy megdöntsék az alkotmányban felállított törvényes hatalmat, továbbá ténykedtek és kémkedtek és hazaárulást köveitek el. Kosztov trockista múltja Trajcso Kosztov 1897-ben születelt. Köziró, volt miniszterelnökelősegitette, hogy a párt vezetőségéből eltávolítsák elismert vezetőit: Georgij Dimitrovot és Vaszil Kolarovot. Ugyanebben az időben szoros politikai kapcsola lókat tartott fenn a '.•rosktéta Kun Bélával és Valeckd Maximiliennel, akit később lelepleztek. flz ő segítségével közeledett Joszip Broz Tjto (Walter) jugoszláv emigránshoz, aki szintén osztozott trockista meggyőződésükben. Kihasználva azt, hogy a Kommunista Pártok Baikáni Titkárságának káderese volt, azt ajánlotta, hogy Titót bízzák meg politikai tevékenységgel Jugoszláviában. Kétszínűséggel, mesterkedéssel és azzal a hazug és becstelen nyila'kozattal, hogy elhagyja a »baloldali szektát®, sikerült megőriznie vezető szerepét a Pártban és visszatérve Bulgáriába, megkezdte aláaknázó tevékenységét a Párt kebelén belül Dimitrov uj politikája ellen. 1942 április 29-én a fasiszta rendőrség ' letartóztatja. Letartóztatása után tiz nappal, amikor Nikolasz Gucsev, a rendőrség vezetője kihallgatta, beismeri, hogy a központi bizottság egyik vezetője és >"tavékér>vebb tagja. Feladja politikai barátait és azokat, akik eszhelüettesés"' a Botéár Kommunista metérsai. Ezenfelül titkos együttPárt központi bizottságának volt működésről szóló nyilatkozatot ir titkára. Mint a Bolgár Kommunista , aIar a rendorsegnek. Dárt .halnlftali. cvpklárMisai trne- Arulasaval és kapitulációjával Part >baIoIdalI« szektariusai troc !]ért } a halálog it61etet kista csoportjának aktív résztvevő- j éjetfogytitóani börtönbüntetésre je, 1933-ban és 1934-ben Moszkva- változtatták, ugyanakkor, amikor ba emigrálva támogatta a Bolgár a monarchófasiszta törvényszék ezt Kommunista Párt kebelében a »bal- a büntetést fenntartja a hát másik oldali® szektáriusok csoportját és politikai vezető esetében. Kapcsolatok az angol kémszolgálattal 1943 szeptemberében a pleveni börtönben megújítja áruló kapcsolatait Guosev-vel és az utóbbi parancsára defet izmussal telített levetté küld a Bogár Kommunista Párt illegális központi bizottságának, amelyben javasolja, hogy a partizánalakulatok tartózkodjanak erélyes akcióktól a hóditó német fasiszták elleni harcukban. Hasznot húzva a »szilárd és férfias* kommunista jóhirnevéből, amelyet a rendőrség támogatása folván élvezett. 1944 szeptember 9-én sikerült neki csalárd módon magához kaparintani a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának vezetői állását. 1944. év "óg'efelé bűnös kapcsolatokat szőtt az angol kémszolgálattal, William Báiley ezredes és tanácsait később a bolgár állam ellen irányuló felforgató tevékenységében pontosan követi. A vádirat ezután felsorolja a többi 10 vádlott személyi adatait. A vádirat a biróság elé állított személyeket az alábbi bűnökkel vádolja.: Trajcso Kosztov vádlottat, — aki 1942 óta a rendőrséggel állt kapcsolatban, majd az angol kémszolgálattal, — Nikolasz Pavlov vádlottal, akit a múltból mint rendőrügynököt ismert és Ivan Sztefanov vádlottal, az angol kémszolgálat titkos munkatársával egyetértésben 1944 szeptember 9-ét követően résztvett annak az összeesküvésnek a megszervezésében, amelynek célja volt, hogy megdöntse Bulgária demokratikus álközvetitésévei, aSinek utasításait lamrendjét. Összeesküvés Bulgária kormánya ellen Trajcso Kosztov, Sztefanov és Pavlov összeesküvő központot alakítottak és bűntársaik bűnös ténykedései élére álltak abból a célból, hogy megdöntsék az ország törvényes kormányát és azt Trajcso nyúltak: eredményeképpen és Sztefanov vádlott Kardeljjel történt megbeszélésenek eredményeképpen együtt kidolgozták az előkészítő terveket, amelyek a kövotkező célokra iráKosztov bűnös kormányával helyettesítsék. Trajcso Kosztov és vádlott-társai együttesen káros ténykedést fejtettek ki a bolgár nemzetgazdaság területén azzal a céllal, hogy aláássák a népi hatalom gazdasági alapjait. Bomlasztották az ország ipari, mezőgazdasági és pénzügyi munkáját. Megkísérelték megzaivarm a gazdasági, kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat Bulgária és a Szovjetunió, valamiint a népi demokráciák között, hogv megfoszszák országunkat a Szovjetunió nagylelkű és érdekmentes támogatásától, hogy elválasszák a szocializmus és a népi demokráciák országainak táborától és országunkat' az angol-amerikai imperializmustól függővé tegyék. Kosztov kapcsolatai a Tito bandával Trajcso Kosztov vádlott az angol kfmszolgálat utasítására bűnös titkos kapcsolatot létesített a jugoszláv vezetőkkel. 1944 végén Kardeljjel, 1945 elején Gvilasszal, 1946—47-ben ,Rankoviccsal és Titoval. Megegyezett velük olyan ténykedésre vonatkozóan, amelynek célja volt, hogy Jugoszláviához történő, kapcsolásával megfoszsza Bulgáriát nemzeti szuverénitásától. területi integritásától és függetlenségétől. Kosztov vádlott azonkívül titokban megegyezett Tito fasiszta vezető klikkjével, ho^y megváltoztatja Bulgária külpolitikai irányvonalát, hogty elszakad a Szovjetuniótól és a népi demokráciáktói és az angol-amerikai imperializmus gjrarmatává alakítja át. Kosztov vádlott Titoval, Karáeljjel, Gvilasszal és ' Rankovicsesai folytatott megbeszéléseinek a) Megdöntik a Bolgár Népköztársaságnak a nép akaratából megválasztott törvényes kormányát, b) Jugoszlávia katonai segítségével erőszakkal kezükbe kerítik a hatalmat. c) Letartóztatásba helyezik és fizikailag megsemmisítik Dimitrov elvtársat, a kormány és a bolgár nép fejét. A fasiszta Titóval és legbensőbb munkatársaival, Gyilasszal és Rankoviccsal egyetértésben Kosztov vádlott, felhasználva miniszterelnökhelyettesi tisztségét, megteremtette Bulgáriában az aknamunka és kémtevékenység feltételeit a jugoszláv kémszolgálat megbízottjai számára. Hadzsipanzev vádlott belgrádi utasítására eljárva a jugoszláv kémhálózat élén állt, ezenkívül Baialceljev és Ivanov vádlottakkal egyetértésben demoralizáló tevékenységet fejtett ki a Bolgár Népköztársaság Macedón alattvalói között. Kosztov és társai olyan értesüléseket szolgáltattak a jugoszláv kémszolgálatnak, amelyek a törvény értelmében államtitkoknak tekintendők. Consev vádlott az amerikai, Krisztov vádlott a jugoszláv kcmszo'gálatnak szolgáltatott adatokat. A bűnügyi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az angol és amerikai kémszolgálatok már a második világháborúban működésbe helyezték bulgáriai ügynökségüket. Conu Consev, aki kémkapcsola+ban állott James Clarkkal, az amerikai misszió alkalmazottjával, beismerte vallomásában, hogy Clark közölte vele: „Az amerikaiak fontosnak tartják, hogy kapcsolatokat teremtsenek és megnyerjenek maguknak kommunista párttagokat, akik adott esetben különösen nélkülözhetetlenek lehetnek számukra." Trajcso Kosztov vádlott, aki az angol kémszolgálattal működött együtt, nevezetesen annak balkáni vezetőjével, Bailey ezredessel, beismerte, hogy 1944 novemberében találkozott Bailey-vel, Hoxley an gol tábornok szófiai lakásán és ott Baileyt arról tájékoztatta, hogy Gusev rendőrfőnök, aki beszervezte Kosztovot, mint provokátort a Bolgár Kommunista Pártba, az angol kémszervezet szolgálatában áll és annak utasítására szervezte be őt. Ilymódon már a Hazafais Arcvonalnak a Kommunista Pártfal az élén 1949 szeptember 9-én történt hatalom iirajutása pillanatában Párt bizonyos vezető posztjain az angol és amerikai kémszolgálat beszervezett ügynökségének tagjai állottak. Megegyezés Tito és az angolszász imperialisták között Ez a buí'róri&i kémközpont hamarosan megtalálta a közös nyelvet a jugoszláviai amerikai és angol kérrjközponttal. amely ebben az országban a Pártban és a kormányban vezető 'állásban levő emberekkel rendelkezik Tito, Kardelj, Gyilasz és Rankovics személyében. 1944 novemberének végén Kosztov megbeszélést folytatott Kardeljjel. Erről a megbeszélésről beszámolva Kosztov vallomásában a követkeaőket mondoüh: Titóék, az ' amerikaiak, valamint az angolok között már a háború folyamán határozott megegyezés létesült. Ennek a megegyezésnek a végrehajtása során a jugoszláv kormány úgy véli, hogy nem szabad Jugoszláviát véglegesen hozzákötni a Szovjetunióhoz, hanem kapcsolatokat keli fenntartani a nyugati hatalmakkal. A jugoszláv kormánynak az a szándél a — mondotta Készt ov vallomása ezerint Kardelj —, hogy felkéri a Szovjetuniót, vonja ki Jugoszláviából hadseregét, nyomban Jugoszlávia felszabadu láea után. Kosztovnak — foly tatta Kardelj — a maga részérő' szintén meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy a szovjet csapatok kivonuljanak Bulgáriából, hogy a Szovjetunió ne jusson befolyáshoz a Dunától délre és, hogy Bu girla haladéktalanul egyesüljön Jugoszláviával. Az utóbbi célból Kosztov — mondta Kardelj — használja fel a délszlávok szövetségének gondolatát. Tito tervei szerint ennek az egyesü c nek a Szovjetunió tud'a nélkül keE:' t volna megtörténje, a Szovjetuniót befejezett tény elé állították volna abban cz időpontban, amikor Georgi Dimitrov még nem tért viseza Bulgáriába. A jugoszlávok ugyanis tudták, hogy Dimitrov nem menne bele ilyen dologba. Bulgáriát Jugoszlávia hetedik köztársaságává akaríák zülleszteni Kardelj ezután közölte Kosz owal, hogy TitÓnaki ezzel a tervével teljesen egyetértenek az angolok és az amerikaiak, akik a látszat kedvéért nagy lármát fognak rendeztetni sajtójukban és ezt az alkalmat megragadják arra, hogy a Szovjetunió ellen a szövetséglétesítés vádját emel lék, ugyanakkor pedig felmondják bizonyos kötelezettségeiket a Szovjetunió irányában. Tito tervei értelmében — amint Kardelj Kosztov előtt kifejtette — ebben a „szövetség •ben" az irányító szerep Jugoszláviát illetné meg, személy .- zerint Titót, míg Bulgária csupán hetedik köztársaság lenne Jugosz'áviában. Kosztov elfogadta Ti'tónak Kardelj közvetítésével előterjesztett javaslatát és vállalkozott ennek végreh aj t á s ára. 1946 nyarán Kosztov Belgrád ba utazott, Látogatást tett Kan. kovicsnál és négyszemközt bizalmas beszélgetést foly tat olt vele. A beszélgetés tartalmáról Kosztov a következőket vallotta: — Önnek arra kell törekednie — mondotta Rankovics —, bog1' a belügyminisztérium szervérnél' vezető állásaiba olvan irzemé1-"" ket helyezzenek, akik az ön odaadó hívei. Ezeknek az emberek nek a jugoszláv kém (szolgálni képviselőivel a legszorosabb érintkezésiben kell eliárniok. Kosztov a bolgár kormá.nv ál tal a „Hotel Bulgarie" szállóban rendezett újévi fogadáron. Baielyval való rendszerei találkozásainak egraikén. tájékoztatta Baileyt a Kardelijel folytatott megbeszélésekről, hwr me+m nyosodjék, Tito valóban összehangolta-e tervét az angoloké val. Erről a találkozóról Kosztov így vall: — Bailey kijelentette, tudomása van ilyen jugoszláv javaslatról, erről az ügyről az angolok és az amerikaiak is tudnak. Bailey tájékoztatta Kosz'tovot a titkos megegyezéséről, amelv már a második világháború alatt lé'rejött T'to és az amerikai-angol imoerialisták között Kmz' ov ezeket mondja-: „Tito r vállalta, hogy Jugoszláviát eltávolítja a Szovjetuniótól, valamint kelet európai és délkeleteurópai barátaitól és olyan politikát fog folytatni, amely megfelel az angol-amerikai tömb különleges balkáni s'ratégiai és poli íikai érdekeinek." Gyilasz terv*i 1945 márciusában Kosztov ta iálkozott Mi'cvan Gyík torai. Gyilasz először is Ti' o és Kardelj sajnálkozását közvetítette a felett, hogy nem sikerűi, haladék falanul megvatésílani tervüket, a bolgár-jugoszláv uniót. Kosztov elmagyarázta neki, hogy ezt Dl mitrov közbelépése hiúsította meg. Kosztov vallomása szerint Tito terve a Kcsz'ow:! összehangoté tevékenységre az, új körűimé ny:k között a következő volt: „ ... Bulgária é« Jugoszlávia fokozatos eltávolítása a Szovjet uniótól, arra .számítva, mint az elő t, hogy egy föderáció eszméje népszerű kezek között a népek között, de a külpoM'ikánák a nyugat felé való beállításával. . . Gy'lasz javasolta, hogy Tito „népszerűségét" állítsák szembe D'mitrowal . . .". A vádirat ezután Kosztov főmunkatársainak, Nikola Pavlovnak és Ivan Sztefanovnak vallomásaira tér ki, amelyek teljes mértékben igazolják a vádiratban foglaltakat. A Tito és Kosztov között folyt megbeszélésről Kosztov a következőket vallja: „Amikor Jugoszlávia politikai orientációjáról érdeklődtem Titónál, Tito megérttette velem, hogy Jugoszlávia külpolitikai orientációja egyre inkább amerikabarát irányzatot vesz. Amikor Kosztov azt kérdezte Titótól, hogy miért nem váltja le bulgáriai képviselőjét, a beteges és semmivel nem törődő Kovácsevicset Tito így válaszolt:' ,,A jugoszláv kormány elhatározta, hogy aa első adandó alkailommnl Bulgáriába küldjük Cicmilt, a jugosz'áv külügyminisztérium egyik legiebb emberét, aki jelenleg Magyarországon dolgozik és ott szép sikereket ért c1 de akit már onnan vissza '+1 hívni". Tito — vallja a vábbiakban Kosztov — olyan emberként ajánlotta nekem Cicmilt, mint akivel „egy nyelven tudok majd beszélni". Kosztov vallomása rátér Tito hódítónak beillő bulgáriai látogatására és kifejti, hogy az utazás egész tartama alatt Tito úgy érezte, hogy az útvonal mentén felsorakozott bolgár tömegek meleg ünneplése nem Jugoszlávia népeinek, hanem az ő személyének szól és a helyzet urának képzelte magát Bulgáriában. Tito, a Marshall-terv védelmezője A második Tito—Kosztov megbeszélés még nyíltabb jellegű volt. Kosztov vallomásából kitűnik, hogy Tito kertelés nélkül kijelentette, hogy már a legközelebbi jövőben megváltoztatja politikáját a Szovjetunió irányában és „tisztázza" Jugoszlávia kapcsolatait a népi demokráciákkal. Tito heves szavakkal kelt ki a Szovjetuniónak a Marshall-tervvel szemben folytatott politikája ellen. Tito ezután kifejtette az amerikaiak tervét, amely szerint ő eljár. Hangoztatta, hogy az amterikaiak a szovjetellenes erők növelését tervezik nemcsak Jugoszláviában és Bulgáriában, hanem az összes többi népi demokratikus országokban. Az a szándékuk, hogy gazdaságilag, politikailag és katonailag sokoldalú nyomást gyakoroljanak ezekre az országokra, hogy elszakítsák azokat a Szovjetuniótól és a nyugati tömbhöz csatolják, őket. Tito döntő jelentőségű tetteket kórt Kosztovíól: „Ön és emberei már most fel kell, hoav készüljenek az elszakadásra" — mondotta, „önöknek igyekezniük kell elfoglalni ok a parancsnokló helyeket az államban és a pártban, hogy képesek legyenek az első csapást megtenni, megalakítani az új kormányt és azonnal kikiáltani Bulgária egyesülését J ugoszláviával, ami után számíthatnak tevékeny segítségünkre. Mi hajlandók vagyunk — mondotta Tito — ebben az esetben fegyveres erővel is segíteni Önöket." Kosztov figyelmeztette Titót, hogy Dimitrov szembehelyezkednék a Szovjetuniótól való elszakadást célzó politikával. Dimitrov nevét hallva Tito valósággal toporzékolt a gyűlölettől. Ti'-o különösen hangsúlyozta, hogy a döntő lépések végrehajtásának terve nemcsak az övé, hanem az amerikaiak jóváhagyták és ugyanakkor segítséget is ígértek. A továbbiakban Kosztov beszámolt Tito tervéről, amely szerint Jugoszláviát fokozatosan viszik át az angol-amerikai tömb útjára. Tito közvetít Kosztovék és az amerikaiak között 1947 vége felé Kosztov találkozott Donaid Reád Keath bulgáriai USA-követtel. E találkozással kapcsolatban Kosztov ezeket vallja: Heath közöl e velem, hogyha az amerikaiaknak közléseik lesznek számomra, ezt előzőleg megbeszéljük a jugoszlávokkal és őrajtuk keresztül továbbítják. Hangoztatta, hogy azokat a tanácsoka', amelyeket Titotól és legközelebbi munkatársaitól fogok kapni, tekintsem úgy, mint amerikai tanácsokat, és ebben a tekintetben teljes összhang van Tito és közöttük. A vádlottak vallomásaiból, a tanúvallomásokból és a periratokból kitűnik, hogy a Tito es a Kosztov-banda, amely előre megállaoított tervek alapján egymással állandó kapcsolatban állva működöt , kihasználta a bolgár nép baráti érzelmeit a jugoszláv dolgozók iránt és a délszláv népek barátságából fegyvert kovácsolt aljas tervei megvalósítására. Kosztov vádlót1 minden hatalmában álló intézkedést megtett, h nte' lehetővé tegye a jugoszláv ügynököknek a beférkőzést a bolgár állampépeze be. Ebben teljes mértékben segítségére voltak vádlót ársai is. A vádlottak vallomásaiból bebizonyosodott, hogy Bulgáriában széleskörű propaganda és (Folytatása a í-dc oldalon)