Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)
1949-11-27 / 275. szám
Vasárnap, 1949 november 27, na fl munkásosztály teljes egységének jegyében folyt le a pénteki francia általános sztrájk fl francia munkásság 24 órás általános sztrájkja a kormány fenyegetőzései, zsarolása és durva rendőr erro: ja ellenére le fényes sikerrel folyt le. fl földalatti és autóbuszhálózat 100 százalékig megbénult, fl vasutas sztrájk országszerte elérte a 95 százalékot, fl vasiparban 90 százalékos, a villamosenergia Iparban 95, a bányákban 98, az építőiparban 95 százalékos volt a munkabeszüntetés. A tar.) tik 8C százaléka nem dolgozott. fl rádió és sajtó munká«§! 100 százalékig kivették részüket a sztrájkból. fl CGT ma reggeli sajtóközleménye megállapítja, hogy a munkásosztály egységének köszönheti t nagy siker. Egyben felhívja a dolgozókat, hogy még Jobban szilárdítsák meg ezt az egységet és tartsák fenn az egy•éges sztrájkbizottságok működését. fl szt'áf:oló trori á ok o-'lágnrerte hatalmas tüntetésekkel •utalták meg, hogy elegük van V kormány kizsákmányoló polilimtáböl. St. Elienneben 80.000 dolgozó gyűlt egybe, Nantesben 30 ezer, Le Havre-ben 25.000, Rouenben 20.000, 10.000 Nimesben Nagy tömegek vettek részt a Marsellleben, Bordeauxban és LaL Rochelleben megtartott gyűléseken. Nagy győzelmet aratott a sztrájkmozgalom a francia rádióban Is. Mint ismeretes, a sztrájkbizottság engedélyezte, hogy külföld felé a francia rádió a sztrájk napján három adást sugározzon ki azzal a feltétellel, hogy ezeket a sztrájkbizottság felülvizsgálja és a hlrck előtt közvetítik a sztrájkbizottság röv d közleményeit. A ájékoztalásügyl miniszter elöször ellenszegült, d® végfii is kénn'e'en volt elfogadni a sztrájkbizottság feltételeit. Ugyancsak teljes sikerrel folyt le a sztrájk valamennyi vidéki stúdióban. fl l'Humanlté a sztrájkkal foglalkozó cikkében megállapítja, hogy a dolgozók milliói egyesülten szálltak harcba. A 24 órás nagy tömegsztréjk ragyrgó siker volt. Á lap éles szavakkal bélyegzi meg a szociálista vezetők árulását, amely nem tudta megakadályozni a sztrájk átütőereid sikerét. Minden mesterkedésük, mely a sztrájk elleti irányult, megbukott, fl dolgozók egységesek voltak, nem engedték mscukat megfélemdten' és a szocialista munkások most Ismét láthatták, mi a különbség a szocialista vezetők szavai és cselekedetei között . fl sztrájk legfontosabb tanulsága — Írja a Liberation —, az volt, hogy a mozgalom győzelme elsöprö erejű volt. fl sztrájkolok részéről sehol sem került sor rendbontásra, fl francia, dolgozók megmutatták a fegyelmezettségüket és hitüket abban, hogy sikerre tudják vinni bérköveteléseiket. fl lap leszögezi, hogy a munkásság részéről teljes volt a szolidaritás. A ma reggeli jobboldalt lapok is kénytelenek elismerni, a tegnapi általános sztrájk komoly figye'mezte'és a kormány felé és ezt bizonyltja, hogy a dolgozóknak elegük van a rájuk nehezedő sötét nyomorból. A pekingi szakszervezeti kongresszus újból bebizonyította az imoerialistaellenes demokra-rkus erők növekedését Pekingben befejezte tan fkaírmásait az ázsiai és oaendeséot-Ani országok szakszervezeti •Bövetségeinek kongresszusa, •nel yen 114 szakszervezeti kilüldött vett réezt Burmából, Indiából, Sziámból, Indonéziából, Vietnámból, Irakból és más fab'aj országokból A kongresszus résztvevői Mbbn&pos tapasztalatcsere után •wyhangulag akcióprogramban állapodtak meg. Ennek főbb pontjai: í. A pyarmütl éa félpyar•ati omzAgolt népeinek támogatása UJ öav ndetkezési jog ta teljo« fIW' tlen -ég kivi vására iráavnió küzdelmeikben. t. Minden hátrányos faji, •Mu/etisógi és vallás* megkilMnltfztctés megszüntetése. 3. Harc az ieazságos munkafeltételekért és a dolgozók demokratikus jogainak védelméért. A pekingi kongresszus a nemzetközi munkásmozgalom nagyjelentőségű eseménye volt. Az egész világ szine előtt igazolta az imperialistaellenes demokratikus erők növekedését a gyarmati és félgyarmati országok dolgozói kórében. Egyben lehetővé tette azt is, hogy az ezekben az országokban működő szakszervezeti szövetségek igazi tömcgszcrvczetckké Jenessenek. A Pekingben létrejött egyezmény megsemmisítő csapást mért az ázsiai reakcióra, az imperialisták ázsiai ügynökségére. Újra beigazolódott a SsaakMervezoti VilágBrövet-régnck a világ összes dolgozóit egybefogó hatalmas és növekvő befolyása. A szakszervezeti ví. légfmozgalom szerves része lelt a világ Békéjének biztosításáért folyó harcnak. Ma már bebizonyított tény, hogy a Szakszervezeti Világszövetség minden szakadár ármánykodás ellenére a szakszer, vezeti világmozgalom döntő ereje, amely százmilliókat képes mozgósítani a háborús uszitók és a dolgozók létérdeke ellen táraadó tőké* monopóliumok megfékezésére. Hogyan vigyáztak a nácik Tito életére ? Gordon spanyol köztársasági külügymin szter ujabb leleplezése II >Rudé Právo-, a Csehszlo•It Kommunista Párt központi lapja, pénteki számában közli Cordon lábornoknak, a spanyol Köztársaság hadügyminiszterének leleplezéseit a Tito-banda bábom alatti bűnös magatartásáról. Cordon tábornoknak ez a leleplezése befejezi a Rudé Pndvo hasábjain megjelent cikksorozatán fl cikk a "többi között • következőket mondja: — flz egyik német akció terve ejtőernyős támadásból állott a Jugoszláv vezérkar ellen — •melynek főhadiszállása Drbal faluban volt — és egyszersmind gyalogsági akcióból, amelynek célja a jugoszláv erők megsemmisítése volt a krajlnszkl la <&parszkl szakaszon. — A németek minden lehető intézkedést megtettek, hogy Tito élete ezen akció során sértetlen maradion. A különleges egységeket válogatott emberekből állították össze: többségükben katonai fegyelemsértésért degradált tlsztdtből és altisztekből, akiknek az operáció sikere esetén teljes rehabilitációt Ígértek. Minden ejtőernyős megkapta Tito fényképét és minden csoporthoz jugoszláv hazaárulókat osztottak be, mint kísérőket,akik ismerték Titot, hogy ilyen módon kizárják annak lehetőségét, hogy tévedésből megöljék. Tito meg akarta adni magát a németeknek A támadók megközelítették a tarlang bejáratát^ amelyet makacsul védtek a vezérkar tisztjel, a tisztiiskola tanulói és a vezérkar őrzászlóaljának egységei. Arszo Jovanovlcs, a vezérkar főnöke személyesen irányitolta a védelmet, fl védők ellenállása az első támadást visszaverte, de a helyzet kritikus maradt, mert a vezérkar valójában körül volt zárva. — fl tények mindenki előtt Ismeretesek. De mi tőrtént azután, attól a pillanattól kezdve, amikor Tito vezérkara Olaszországba repült? Hogyan sikerült nekik ebből a körből kitörni. Alikor erre vonatkozóan igyekeztem hivatalos adatokat szerezni, hogy tesorolhassam őket müvembe, nagy nehézségekbe ütköztem. Tito környezete Igyekezett ezeket az eseményeket homályban tartani. Egyes mondattoszlányokból és indiszkréciókból megtudtam annyit, hogy konkrét következtetéseket vonhattam le. Tito meg akarta adni magái a németeknek. Arszo Jovanovlcs tábornok azonban ez ellen foglalt állást és erőszakkal kényszeritette Titot, hogy felszálljon a repülőgépre. A Tito klikk állandó kapcsolata az ellenséges kémszolgálattal — Tito drball viselkedésére csak akkor fog fény derülni, ha majd a népbiróság előtt fog állani, mely ítélni fog bűnei felett De már azok a tettek, amelyeket a Rajk-perből Ismerünk, megengedik nekünk, hogy ezt állítsuk : Tito biztos volt abban, hogy a németek kezében életét semmiféle veszély sem fenyegeti. Ezzel kapcsolatban ró kell mutatni az összefüggésre, Rankovics ki" szabadulására a németek -kezé" bői, Gyilasz és Kidrics feleségének csodálatos kiszabadulása, akiket a Gestapo autóján szállítottak szabad területre. Mindezek a tények megmutatják a Tito-klikk állandó kapcsolatait a kémiródákkal, Mao-Ce-Tung válasza a tibeti felhívásra Az ü] Kína Hírszolgálati Iroda jelentése szerint "Pan-Csen láma felhívást intézett a népi felszabadító haderők első tábori hadseregének parancsnokéhoz és ebben kérte, hogy szabadítsa fel Tibetet és a tibeti népet Hasonló felhívások ér. keztek más tibeti személyiségek részéről is. Az üzenetekre válaszolva MaoCe-lunz és Csu-Teh főparancsnok felhívta a tiheti népet, egyesüljön a kinai nemzetek családjával és felszólította a tibetieket, hogy küzdjenek felszabadulásukért. A francia kermíny segit meosrősitsni a raakciós Nruga'nfmftsr^g haiataát Háromnapos rendkívül heves vita u án a francia nemzetgyűlés jobbo'dali szavazógépe 334 szavazattal 248 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak a német kérdésben. Az ülés soréin Gi'bert és Chambrun haladó baloldali képviselő leszögezte: a külügyminiszter az amerikaiak kedvéért feladott minden biztosítékot, amellyel Franciaország Németországban rend elkezelt. Amltroise Croísat korrmf nista képviselő hangoztatta, hogy a kormány német-francia nagyIpari közös csucströsztöt készil elő Lotharingia és a Ruhr-vidék bevonásával. Picrre Cot volt minlszlCn hangoztatta, hogy a kormány helyreállítja a reakciós és bősz* =zura éhes Nvusa'németo szág hatalmát. A jobboldali többség végül is a kormány támogatását határozta ef, bár a kormányjavaslat ellen álhístfoglalél képviselők száma ezultal lénv«gesen több volt — 218, — miWI a kommunista és a haladó képviselők összessége, akiknek szama összesen 181 a nemzetgyűlésben. Heves vita az osztrák par'a^errthen az árak emelkedése miatt Az osztrák parlament ülésen a nyersanyagelosztás ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat tárgyalás során heves vita támadt latban. Elser kommunista képviselő megsemmisítő bírálatot ino»dott mindkét kormánypárt ivar Arak ellenőrzésével kapcso politikájáról. Az Országos Oktatási Osztály közleménye * A különböző oktatási formák programja a karár csonyig terjedő időszakban a következő: ALAPFOKÚ SZEMINÁRIUMOK: A Politikai Bizottság határozata A Párt A Párt Szervezeti Szabályzata Dec. 12-től dec. 19-ig Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére Dec. 19-töl dec. 24 * HALADÓ SZEMINÁRIUMOK: Nov. 21-től nov. 28-ig Nov. 28-tól dec. 12-ig A Politikai Bizottság határozata Igaz hazafiság — proletár nemzetköziség Kommunista éberség 1— pártszerű magatartás Sztálin elvtárs, a haladé emberiség vezére EGYÉNI TANULÁS: A Politikai Bizottság határozata Sztálini ötéves terv. — Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére Nov. 21-től nov. 28-íg Nov. 28-tól dec. 5-ig Dec. 5-től dec. 12-ig Deo. 12-től dec. 19-ig Nov. 27-ig Nov. 27-től deo. 18-ig EGYÉVES ESTI ISKOLÁK: A Politikai Bizottság határozata Sztálini ötéves tervek Kommunista éberség «— pártszerű magatartás Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére Nov. 18-tól nov. 24-ig Nov. 25-től dec. l-ig Deo. 2-től dec. 8-ig Dec. 8-től dec. 15-ig KÖZÉPFOKÚ BOLSEVIK PART TÖRTÉNETI SZEMINÁRIUMOK: Anyaga azonos a haladó szemináriumokéval. PÁRTBIZOTTSAGI SZEMINÁRIUMOK:. A Politikai Bizottság határozata Bolsevik Párt története VI. fejezete, Malenkov elvtárs beszédének feldolgozása, a háború kérdése Sztálin elvtárs, a haladó emberiség vezére Nov. 14-től nov. 21-Ig Nov. 21-től dec. 12-ig Dec. 12-től dec. 19 ig ORSZÁGOS OKTATASI OSZTÁUÍ