Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)
1949-11-27 / 275. szám
153 Vasárnap, 1949 november 27. V SZEGED DOLGOZÓ NÉPE FORRÓ ÜDVÖZLETÉT KÜLDI A NAGY SZTÁLINNAK" ízléses faragású dohán) osládika késsült Szegeden Sztálin elvtárs születésnapi ár a Szeged dolgozó népe Sztálin •lvtárs hetvenedik születésnapjának méltó megünnepléseképpen •z elmúlt hetekben sorra tette •itg munkafelajánlásait, hogy •melje termelékenységét, csökkentse a selejtet és lényeges javulást vigyen munkájába. Ma már a felajánlott százalékot a legtöbb üzem dolgozója Jóval felül teljesítette, mert méltóképpen akarja megünnepelni a •ilág dolgozóinak nagy ünnepét A felajánlásokon felül Szeged dolgozói most művészi kivitelű dohányos ládikát készíttettek Sztálin elvtársnak. Az ajándékot Sztálin elvtárs 70. születésnapján adja át a magyar kormányküldöttség, az ország többi dolgozóinak ajándékával együtt. A ládikát domborművek díszítik, amelyek Szeged felszabadítását és a híd építését ábrázolják. A ládika belsejében képsorozat áll, a kombinát jcitünő szovjet gépelnek beszereléséről. „Szeged dolgozó népe forró üdvözletét küldi a nagy Sztálinnak" — az a szöveg áll orosz nyelven a ládikán, bogy méltó kifejezésre jusson az a határtalan szeretet, amelyet éreznek Sztálin elvtárs iránt. A dohányos ládika a mai napon a Délmagyarország kiadóhivatalának kirakatában tekinthető meg. A „szakma legjobbja" elmért országos versenyt indított a DÉMA négy dolgozója A SZEGEDI ÜZEMEK dolgozói egyre nagyobb kedvvel és lelkesedés' el versenyeznek a •szak ma legjobb do'gozója® einv'rt. Emelkedik a le me'és, Csökken a selejt és a nagvszepedi üzemek gazdái méltóképpen, munkával készülnek Sztálin eívlárs hetvenedik szüleléspa; jára. MOST a szegedi DÉMA cipőgyárban indított országos ver•envt négv dol.'.ozó Az üzemi értekezleten Farkas Józsefné élmunkás elvtársnő versenyre bivta a DÉMA, Szeged és az or z ág összes sarokszügezőit. — • szakma legjobbja címért. Fafagö Sz Mihályné elvtársnő a 1 finomtalp csiszolókat, Liszekán ; György elvtárs a ta'pszélmaró, kat, Kocsis József az ágó(af]>a! lókat (ragasztókat) hívta kl or' szágos versenyre, »a szakma legjobbja® meglisz'e'ő ciniért. Az orMágos versenykihívást a DÉMA négy dolgozója eljuttatta a Szakszervezetek Országos Tanácsához. A szegedi DÉMA-ban a > szakim a legjobb dolgozója® cimü verseny lázában égne'c a dolgO" zók. A Párt segítségééi a legjobb szegedi üzemben ujabb I eredmények szüleinek és forrná todiik a szakma legjobb munkása. ' nedik születésnapja tiszteletére vállalták a Marx-térf átrakóéi fomás vonalszakaszának befejezését, dteceml/er 21-re, jóval előbb az elő'rt időnél. Ki lesz a les jobb villamoskalauz? A szegedi víl'amosvasut dől- j ozói lelkesedés el csatlakoztak ' < MOST MÉG nehéz fenne elfcozói lelkesedés el csatlakoztak ! dönleni, ld lesz Szeged legjobb *z országos közlekedési ver-1 villamoskalauza, de az biztos, •rn diez és a villamoskalauzok ! a nemes vetélkedésnek csak között megindult a verseny: a győztesei íesznek. •legjobb vi'lamoskalauz® meg-1 A villamosvasút műhelyének tisztelő elméért. 'dolgozói Sztá'in elvtárs helveA 1i>rmén\hpg\üitéiben vészétt ió munkáért A FÉNY * rAs*t a parasztnak, nem világosságot! Villan-rl a faluba? E«y f nét! Hofy •Dani kezdjen nz 4thec*tt parasztja f-s okoskodni majd, ho*ry ••-végre is él? Igy rikoltott a s/Aj, s a két aranvfoar TisrMMsiuekként villogott, b a •vobukli megélt AcélMán mocsár' aa Zölden fodrozott • szennye© harag. Rádi6k*tzfllé^et kapott a szmdi „Oő^sa" termelocjoport É s »n? Kissé eoí-ndesebb «t nr. ITolkan mormolja csak tovább Aun-nén hansrja /lHztos® bireit. A foiabaii pedig ért Homim póznák állnak. Drótkarjaikon surran át a fény. A o'vag és okosodik, b a taoktorállomáson om»s villan- féc y mellett Tartanak szemináriumot ózok, Akiknek még mindig kevés: a fény! nvf. L.i Szolmbaton este ünnepélyes foerrtek között adták át a szegedi Dózsa György termelőszövetkezet dolgozó parasz'j i'naj; • terményljegvüj lésben és a nyári és őszi mezögazd'aságl mun'-'ákban tanúsítóit éredméBveikért, nagv szorgalmukért kapott érékes Jutalmukat. Nrgv teljetóbu 'nyü, uj rádióké•oüléket kaptak. A jutalmazási ünnepségen ! megjelent az njsze-edll »Haladás®, a kecskéstelepi iTán'csícs® és a bakiéi > Alkotmány® ; termelőcsoportok valamennyi • tagja. Juliász János a DÉFOSz részéről tartolt beszédet és kitért ékelte a Dózsa György lermefőcso|)ort tagjainak jó mun' j) it. örömmel férték meg a } cn'evő többi csoporliagok, I hogy ezt a jó példlát a Jövőben Ők is követik majd. „Síébid F5!d" ferlesjtfsí versenyre hhrfa a dfszkí «?ép*ll&m*s a m^ye v tamennyi géoállnm^sál A már egy hete fartő Szabad Fi'-'d k-i-or, ,-v Vi-je t a sz- gedkörn véki dolgozó parasztok ig-n nagy számmal i.-m rték föJ a tnftin'<áj *kiba»» és a faiu<4 osz'á'yhar b: n nagv segítséget nyújtó Szabad Földnek J. len!őségét. Napró'-napra Igbben és löbbcn olvassák már ezt ez uj ágof, melynek a terieszlémében az utóbbi napok folyamán kimagasló eri-dm'nyt éri e» a cl esz ki EPOSz szervezet. Az EPOSz fiatalok cg vei len mp alalt lóbli, mint 40 Szabad Föld e'őrize'ői gyf j öllek. IlaBotihVan szép eredményt érlek el n (leszki p'-páitomás dolgozói ís. A sík- r "ken felbuzdulva el|ha(ározlák, hogy a »Szahad | Föld11 kampány idejére versenyre hívják ki Csongrád megye összes gépállomásainak a dolgozóit. Az MSzT szegedi fifcarnnikus zenekarának bemutatkozása Ma délelőtt mutatkozik be a Magyar-Szovjet Társaság szegedi filharmonikus zenekara 8 Nemzeti Színházban. A Zenekar ezen a hangversenyen megismertei! Szeged dolgozó népét a még eddig nálunk kevéssé ismert szovjet zenekőftőnek, Ivanov Radtldevicsnek és Sztarókadbmszkynek két nagy müvével. A bemutatkozó rnfi*srb'n a mai szovjet zrne mcTett a XIX. század két jelentős orosz mester-ének, Liadmnak és Csnjkovszkájnek két müve is szerepel. A íilharmónikus z»nekar célja, hogy dolgozó népünkkel megismertesse és megszeret le :se a szovjet zenét és népszerűsítse azokat. A tanyavilág községesitésének jelentősége Irta: Mison Gusztáv Seprőt is készit a s egedi kefegyér A szegedi kefegyár eddig ki! zárólas-osan kefegyártással foglalkozott. j A seprőt eddig Szegeden csak kézműiparosok készítették. A szegedi kefegyárban hélfő óta seprőt is gyártanak. Nemcsak a szegedi üzleteket tudják cllát! ni hanem külföldre is exportálnak belőle. J»«l fcé'en adták át •s MSzT 400 kötetes sz*yedi könyvtórát A Magyar. Szovjet Társaság november .70-án adja át az Országos Központtól kapott négyszázköt'-fces könyvtárat tártainak ünnepélyes keretek között. Az ünnepélyre a Társaság kulturgáHája máris készülö-lik. Az MS/T ezzei megalakítja Olvasókörét is, Amióta a Szovjetunió felszabadította Magyarországot, a munkásosztály és a dolgozó parasztság helyzetében alapvető változások történtek. Az elnyomott proletariátus a népi demokráciánk vezető erejévé, a szocializmust épitő szabad muckásoszál'.yá változott. A dolgozó parasztság, amely a múltban kettős elnyomásban élt, most a munkásosztály hü szövetségeseként ugyancsak rálépett a haladás útjára és mindinkább felismeri, hogy a szocialista átalakulásból a falu sem maradhat ki. Ennek a felismerésnek adott törvényes alapot Alkotmányunk, amikor lerögzíti: a Magyar Népköztársaság kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján üiüködő termelőszövetkezetek támogatásával elősegíti a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Dolgozó parasztságunk a nyújtott támogatás alapján egymásután alakit'a meg Szegeden is a termelőszövetkezeteket, mert látja, hogy a társas termelés könnyeblié, eredményesebbé teszi a munkát. Dolgozó parasztságunk felismerte, hogy az életszínvonal emelésének biztositéka a termelés mstgasabbrendü megszervezésén alapszik. Ehhez a felismeréshez, valamint ahhoz a támogatáshoz, amelyet a három, és az ötéves terv nyújt a dolgozó parasztságnak, még más is szükséges, hogy a falu további fejlődését kellőképpen biztosítsa. A felszabadulás előtt a félfeudális és nagytőkés Magyarország közigazgatása, államapparátusa az osztályelnyomás eszköze volt a dolgozó néppel szemben. A Szovjetunió szétzúzta a fasizmust Lakájmódra kiszolgáló Horthyék tőkés államát. Kemény harcokkal, Rákosi elvtárs vezetésével fokozatosan kiszorítottuk a hatalomból és a kormányzatból a tőkésosztályto s a falu kizsákmányoló rétegének képviselőit. Ma Magyarországon a munkásosztály és vele szövetségben a dolgozó parasztság van hatalmon. A népi demokrácia épitő munkájának állandóságához éseredményességéliez azonban önmagában még nem elegendő az államhatalom biztosítósa. A fejlődés további szakaszán feltétlenül meg kell adni az államapparátus szerkezetének erre egyedül legalkalmasabb népi jelleget is. amely összhangban vnn a változott helyzettel. A mai Közigazgatási rendszer túlnőtt a régi kereteken, igv tervszerű, szocializmust épitő gazdálkodást a jelenlegi állami felépítmény nem képes eredmény©, sen szolgálni. A régi tartalomhoz igazodó szerkezet egyenesen ellenállást jelent az épitö munkával szemben. Mindezek a körülmények fej. lődésünk mar fokán elháritha. tatlanul szükségessé tettek ai Alkotmányban megállapított uj közigazgatási és szervezeti alapelvek végrehajtását. Alkotmanvunk értelmében a Magyur Népköztársaság területe államigazgatási szemponttól megvékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik. A területi tagozódásnak megfelelően, az államhatalom helyi szervei a tanácsok, amelyek az állam politikai és gazdasági hatalmának alapjait képezik. Munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak a tanácsok, igy biztosítják a dolgozók tevékeny résztvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. Alkotmányunkban leszögezett alapelvek éppen a Szegedbe* tartozó külterületi dolgozó parasztság számára felmérhetetlen jelentőségűek. Szesrod nagy. kiterjedésű tanyavilázát ugyanit a muttlian teljesen elhanyagolták. Mint mindenütt, itt ís csal a felszabadulás utón indult mqf az egészséges fejlődés. A kö*. igazgatási kirendeltségek körül egymásután épültek ki a köaségi jelleget öltő tanraközpontok. A jeleelegi közigazgatási szerkezet a további fejlődésünket azonban már nem tudja kellőképpen biztosítani. Ebből a helyes felismerést/® kiindulva, Pártunk javaslatára ezért megindultak az előkészületi munkálatok a x Szegedbe* tartozó Csengele, Szatyrna*, Felsőközpont, Virostanva, Mórahalom, Ruzsajárás, Lengyel® kápolna éa Rös«ke tanyaközpontoknak ónálló nagyközségekké való kialakitátó-a. Ez knek a község" knek önállósága u jabb fejlődési lehetőségek előtt nyitja meg az utat és biztosítja számukra a város és falu között még meglevő különbségi megszüntetését., egyben megteremti az előfeltételét annak, hogy a. dolgozók széles tömegei az állami munkáian résztveheasenek és ezen keresztül erősítsék a nép és az állaraszervoziett közötti kapcsolatot. Az újonnan megalakítandóközségek nagvszerü eredményekkel telt állomások lesznek a szocializmus felé vezető utunkon, amelyen a Szovjetunió támogatásával, a Ma®var Dolgozók Pártjának irányításával építjük Népköztársasárunk erős, független államát, ahol minden hatalom a város és falu dolgosé népéé. Szövetkezeti tejüzemet létesítenek Dorozsmán A dorozsmai földmüvesszövetkezet dolgozói elhatároznák, liogy ők is több és jobb munkával ünneplik meg december 21-ét, Sztálin elvtárs 70. születésnapját. A terv szerint az 1950 év elejére előirányzott toll és nyersbőr fölvásárlási üzemágat Dorozsma, Forráskút, Kistcmplomtanya és Ullés község területén még a közeli hetek folyamán megindítják. Ezenkívül új tejüzemet is létrehoznak, amely igen nagy jelentőségű a dorozsmai dolgozó parasztok részére. A fölöslegként mutatkozó tejet ezután inár nem kell beszállítani Szegedre, mert helyben dolgozzák fel. A földolgozásból származó mellék tejtermékeket ncdiv sertéstenyésztés és hizlalás céljár* használhatták maid fel. — A SZEGEDI VÖRÖSKEreszt szakorvosai a Jövő hét folyamán valamennyi szegedi üz?ml>cn szakelőadást tar ának. December 1 éuanhan pedig ugyanezeklicn a gyárakban az üzemi betegségekről tartanak előadást. — BEFEJEZŐDTEK a szegedi ovodás gyermekek szüíől részére lactoft egészségvédelmi és csccserW ápolási szakelőadá sok. A Mtsq'arlott <-föndások<>n. valamennyi ak-aion ou ipre nnqv ssátntxMt tóemev meg i» szülök. ííébánv nApoo bcíü- aá'lalános wkwtás gyermekei szülei réixzlr* tartanak Xiík orvosi KakrJőíMÍásokHt