Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-27 / 275. szám

153 Vasárnap, 1949 november 27. V SZEGED DOLGOZÓ NÉPE FORRÓ ÜDVÖZLETÉT KÜLDI A NAGY SZTÁLINNAK" ízléses faragású dohán) osládika késsült Szegeden Sztálin elvtárs születésnapi ár a Szeged dolgozó népe Sztálin •lvtárs hetvenedik születésnapjá­nak méltó megünnepléseképpen •z elmúlt hetekben sorra tette •itg munkafelajánlásait, hogy •melje termelékenységét, csök­kentse a selejtet és lényeges ja­vulást vigyen munkájába. Ma már a felajánlott százalé­kot a legtöbb üzem dolgozója Jóval felül teljesítette, mert mél­tóképpen akarja megünnepelni a •ilág dolgozóinak nagy ünnepét A felajánlásokon felül Szeged dolgozói most művészi kivitelű dohányos ládikát készíttettek Sztálin elvtársnak. Az ajándékot Sztálin elvtárs 70. születésnapján adja át a magyar kormánykül­döttség, az ország többi dolgo­zóinak ajándékával együtt. A ládikát domborművek dí­szítik, amelyek Szeged felszaba­dítását és a híd építését ábrá­zolják. A ládika belsejében kép­sorozat áll, a kombinát jcitünő szovjet gépelnek beszereléséről. „Szeged dolgozó népe forró üdvözletét küldi a nagy Sztálin­nak" — az a szöveg áll orosz nyelven a ládikán, bogy méltó kifejezésre jusson az a határta­lan szeretet, amelyet éreznek Sztálin elvtárs iránt. A dohányos ládika a mai na­pon a Délmagyarország kiadó­hivatalának kirakatában tekint­hető meg. A „szakma legjobbja" elmért országos versenyt indított a DÉMA négy dolgozója A SZEGEDI ÜZEMEK dolgo­zói egyre nagyobb kedvvel és lelkesedés' el versenyeznek a •szak ma legjobb do'gozója® einv'rt. Emelkedik a le me'és, Csökken a selejt és a nagvsze­pedi üzemek gazdái méltókép­pen, munkával készülnek Sztá­lin eívlárs hetvenedik szülelés­pa; jára. MOST a szegedi DÉMA cipő­gyárban indított országos ver­•envt négv dol.'.ozó Az üzemi értekezleten Farkas Józsefné él­munkás elvtársnő versenyre bivta a DÉMA, Szeged és az or z ág összes sarokszügezőit. — • szakma legjobbja címért. Fa­fagö Sz Mihályné elvtársnő a 1 finomtalp csiszolókat, Liszekán ; György elvtárs a ta'pszélmaró­, kat, Kocsis József az ágó(af]>a­! lókat (ragasztókat) hívta kl or­' szágos versenyre, »a szakma legjobbja® meglisz'e'ő ciniért. Az orMágos versenykihívást a DÉMA négy dolgozója eljut­tatta a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsához. A szegedi DÉMA-ban a > szak­im a legjobb dolgozója® cimü verseny lázában égne'c a dolgO" zók. A Párt segítségééi a leg­jobb szegedi üzemben ujabb I eredmények szüleinek és for­rná todiik a szakma legjobb mun­kása. ' nedik születésnapja tiszteletére vállalták a Marx-térf átrakóéi fomás vonalszakaszának befe­jezését, dteceml/er 21-re, jóval előbb az elő'rt időnél. Ki lesz a les jobb villamoskalauz? A szegedi víl'amosvasut dől- j ozói lelkesedés el csatlakoztak ' < MOST MÉG nehéz fenne el­fcozói lelkesedés el csatlakoztak ! dönleni, ld lesz Szeged legjobb *z országos közlekedési ver-1 villamoskalauza, de az biztos, •rn diez és a villamoskalauzok ! a nemes vetélkedésnek csak között megindult a verseny: a győztesei íesznek. •legjobb vi'lamoskalauz® meg-1 A villamosvasút műhelyének tisztelő elméért. 'dolgozói Sztá'in elvtárs helve­A 1i>rmén\hpg\üitéiben vészétt ió munkáért A FÉNY * rAs*t a parasztnak, nem világosságot! Villan-rl a faluba? E«y f nét! Hofy •Dani kezdjen nz 4thec*tt parasztja f-s okoskodni majd, ho*ry ••-végre is él? Igy rikoltott a s/Aj, s a két aranvfoar TisrMMsiuekként villogott, b a •vobukli megélt AcélMán mocsár' aa Zölden fodrozott • szennye© harag. Rádi6k*tzfllé^et kapott a szmdi „Oő^sa" termelocjoport É s »n? Kissé eoí-ndesebb «t nr. ITolkan mormolja csak tovább Aun-nén hansrja /lHztos® bireit. A foiabaii pedig ért Homim póznák állnak. Drótkarjaikon surran át a fény. A o'vag és okosodik, b a taoktorállomáson om»s villan- féc y mellett Tartanak szemináriumot ózok, Akiknek még mindig kevés: a fény! nvf. L.i Szolmbaton este ünnepélyes foerrtek között adták át a sze­gedi Dózsa György termelőszö­vetkezet dolgozó parasz'j i'naj; • terményljegvüj lésben és a nyári és őszi mezögazd'aságl mun'-'ákban tanúsítóit éredmé­Bveikért, nagv szorgalmukért kapott érékes Jutalmukat. Nrgv teljetóbu 'nyü, uj rádióké­•oüléket kaptak. A jutalmazási ünnepségen ! megjelent az njsze-edll »Hala­dás®, a kecskéstelepi iTán­'csícs® és a bakiéi > Alkotmány® ; termelőcsoportok valamennyi • tagja. Juliász János a DÉFOSz részéről tartolt beszédet és ki­tért ékelte a Dózsa György ler­mefőcso|)ort tagjainak jó mun­' j) it. örömmel férték meg a } cn'evő többi csoporliagok, I hogy ezt a jó példlát a Jövőben Ők is követik majd. „Síébid F5!d" ferlesjtfsí versenyre hhrfa a dfszkí «?ép*ll&m*s a m^ye v tamennyi géoállnm^sál A már egy hete fartő Szabad Fi'-'d k-i-or, ,-v Vi-je t a sz- gedkörn véki dolgozó parasz­tok ig-n nagy számmal i.-m r­ték föJ a tnftin'<áj *kiba»» és a fa­iu<4 osz'á'yhar b: n nagv segít­séget nyújtó Szabad Földnek J. len!őségét. Napró'-napra Igb­ben és löbbcn olvassák már ezt ez uj ágof, melynek a terieszlé­mében az utóbbi napok folya­mán kimagasló eri-dm'nyt éri e» a cl esz ki EPOSz szervezet. Az EPOSz fiatalok cg vei len mp alalt lóbli, mint 40 Szabad Föld e'őrize'ői gyf j öllek. Ila­BotihVan szép eredményt érlek el n (leszki p'-páitomás dolgozói ís. A sík- r "ken felbuzdulva el­|ha(ározlák, hogy a »Szahad | Föld11 kampány idejére ver­senyre hívják ki Csongrád me­gye összes gépállomásainak a dolgozóit. Az MSzT szegedi fifcarnnikus zenekarának bemutatkozása Ma délelőtt mutatkozik be a Magyar-Szovjet Társaság sze­gedi filharmonikus zenekara 8 Nemzeti Színházban. A Zenekar ezen a hangverse­nyen megismertei! Szeged dol­gozó népét a még eddig nálunk kevéssé ismert szovjet zenekőf­tőnek, Ivanov Radtldevicsnek és Sztarókadbmszkynek két nagy müvével. A bemutatkozó rnfi*srb'n a mai szovjet zrne mcTett a XIX. század két jelentős orosz mester-ének, Lia­dmnak és Csnjkovszkájnek két müve is szerepel. A íilharmóni­kus z»nekar célja, hogy dol­gozó népünkkel megismertesse és megszeret le :se a szovjet ze­nét és népszerűsítse azokat. A tanyavilág községesitésének jelentősége Irta: Mison Gusztáv Seprőt is készit a s egedi kefegyér A szegedi kefegyár eddig ki­! zárólas-osan kefegyártással fog­lalkozott. j A seprőt eddig Szegeden csak kézműiparosok készítették. A szegedi kefegyárban hélfő óta seprőt is gyártanak. Nemcsak a szegedi üzleteket tudják cllát­! ni hanem külföldre is exportál­nak belőle. J»«l fcé'en adták át •s MSzT 400 kötetes sz*yedi könyvtórát A Magyar. Szovjet Társaság november .70-án adja át az Or­szágos Központtól kapott négy­százköt'-fces könyvtárat tártai­nak ünnepélyes keretek között. Az ünnepélyre a Társaság kul­turgáHája máris készülö-lik. Az MS/T ezzei megalakítja Olvasó­körét is, Amióta a Szovjetunió felsza­badította Magyarországot, a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság helyzetében alapvető változások történtek. Az elnyomott proletariátus a népi demokráciánk vezető ere­jévé, a szocializmust épitő sza­bad muckásoszál'.yá változott. A dolgozó parasztság, amely a múltban kettős elnyomásban élt, most a munkásosztály hü szövetségeseként ugyancsak rá­lépett a haladás útjára és mind­inkább felismeri, hogy a szocia­lista átalakulásból a falu sem maradhat ki. Ennek a felisme­résnek adott törvényes alapot Alkotmányunk, amikor lerögzíti: a Magyar Népköztársaság köte­lességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mező­gazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján üiüködő termelő­szövetkezetek támogatásával elősegíti a mezőgazdaság szo­cialista fejlődését. Dolgozó parasztságunk a nyújtott támogatás alapján egy­másután alakit'a meg Szegeden is a termelőszövetkezeteket, mert látja, hogy a társas ter­melés könnyeblié, eredménye­sebbé teszi a munkát. Dolgozó parasztságunk felismerte, hogy az életszínvonal emelésének biz­tositéka a termelés mstgasabb­rendü megszervezésén alapszik. Ehhez a felismeréshez, valamint ahhoz a támogatáshoz, amelyet a három, és az ötéves terv nyújt a dolgozó parasztságnak, még más is szükséges, hogy a falu további fejlődését kellőkép­pen biztosítsa. A felszabadulás előtt a fél­feudális és nagytőkés Magyar­ország közigazgatása, államap­parátusa az osztályelnyomás eszköze volt a dolgozó néppel szemben. A Szovjetunió szét­zúzta a fasizmust Lakájmódra kiszolgáló Horthyék tőkés álla­mát. Kemény harcokkal, Rá­kosi elvtárs vezetésével fokoza­tosan kiszorítottuk a hatalom­ból és a kormányzatból a tőkés­osztályto s a falu kizsákmányoló rétegének képviselőit. Ma Ma­gyarországon a munkásosztály és vele szövetségben a dolgozó parasztság van hatalmon. A népi demokrácia épitő mun­kájának állandóságához ésered­ményességéliez azonban önma­gában még nem elegendő az államhatalom biztosítósa. A fej­lődés további szakaszán feltét­lenül meg kell adni az állam­apparátus szerkezetének erre egyedül legalkalmasabb népi jelleget is. amely összhangban vnn a változott helyzettel. A mai Közigazgatási rendszer túl­nőtt a régi kereteken, igv terv­szerű, szocializmust épitő gaz­dálkodást a jelenlegi állami fel­építmény nem képes eredmény©, sen szolgálni. A régi tartalom­hoz igazodó szerkezet egyene­sen ellenállást jelent az épitö munkával szemben. Mindezek a körülmények fej. lődésünk mar fokán elháritha. tatlanul szükségessé tettek ai Alkotmányban megállapított uj közigazgatási és szervezeti alap­elvek végrehajtását. Alkotma­nvunk értelmében a Magyur Népköztársaság területe állam­igazgatási szemponttól megvék­re, járásokra, városokra és köz­ségekre tagozódik. A területi tagozódásnak megfelelően, az államhatalom helyi szervei a tanácsok, amelyek az állam po­litikai és gazdasági hatalmá­nak alapjait képezik. Munká­jukban közvetlenül a lakos­ságra támaszkodnak a tanácsok, igy biztosítják a dolgozók te­vékeny résztvételét, kezdemé­nyezését és ellenőrzését az ál­lamhatalom helyi gyakorlásá­ban. Alkotmányunkban leszögezett alapelvek éppen a Szegedbe* tartozó külterületi dolgozó pa­rasztság számára felmérhetet­len jelentőségűek. Szesrod nagy. kiterjedésű tanyavilázát ugyanit a muttlian teljesen elhanyagol­ták. Mint mindenütt, itt ís csal a felszabadulás utón indult mqf az egészséges fejlődés. A kö*. igazgatási kirendeltségek körül egymásután épültek ki a köa­ségi jelleget öltő tanraközpon­tok. A jeleelegi közigazgatási szerkezet a további fejlődésün­ket azonban már nem tudja kellőképpen biztosítani. Ebből a helyes felismerést/® kiindulva, Pártunk javaslatára ezért megindultak az előkészü­leti munkálatok a x Szegedbe* tartozó Csengele, Szatyrna*, Felsőközpont, Virostanva, Mó­rahalom, Ruzsajárás, Lengyel® kápolna éa Rös«ke tanyaköz­pontoknak ónálló nagyközségek­ké való kialakitátó-a. Ez knek a község" knek önállósága u jabb fejlődési lehetőségek előtt nyit­ja meg az utat és biztosítja számukra a város és falu kö­zött még meglevő különbségi megszüntetését., egyben megte­remti az előfeltételét annak, hogy a. dolgozók széles tömegei az állami munkáian résztvehea­senek és ezen keresztül erő­sítsék a nép és az állaraszervo­ziett közötti kapcsolatot. Az újonnan megalakítandó­községek nagvszerü eredmények­kel telt állomások lesznek a szo­cializmus felé vezető utunkon, amelyen a Szovjetunió támoga­tásával, a Ma®var Dolgozók Pártjának irányításával építjük Népköztársasárunk erős, füg­getlen államát, ahol minden hatalom a város és falu dolgosé népéé. Szövetkezeti tejüzemet létesítenek Dorozsmán A dorozsmai földmüvesszövet­kezet dolgozói elhatároznák, liogy ők is több és jobb mun­kával ünneplik meg december 21-ét, Sztálin elvtárs 70. szüle­tésnapját. A terv szerint az 1950 év elejére előirányzott toll és nyersbőr fölvásárlási üzemágat Dorozsma, Forráskút, Kistcm­plomtanya és Ullés község te­rületén még a közeli hetek fo­lyamán megindítják. Ezenkívül új tejüzemet is létrehoznak, amely igen nagy jelentőségű a dorozsmai dolgozó parasztok részére. A fölöslegként mutat­kozó tejet ezután inár nem kell beszállítani Szegedre, mert helyben dolgozzák fel. A föl­dolgozásból származó mellék tejtermékeket ncdiv sertéste­nyésztés és hizlalás céljár* használhatták maid fel. — A SZEGEDI VÖRÖSKE­reszt szakorvosai a Jövő hét fo­lyamán valamennyi szegedi üz?ml>cn szakelőadást tar á­nak. December 1 éuanhan pedig ugyanezeklicn a gyárakban az üzemi betegségekről tartanak előadást. — BEFEJEZŐDTEK a sze­gedi ovodás gyermekek szüíől részére lactoft egészségvédelmi és csccserW ápolási szakelőadá ­sok. A Mtsq'arlott <-föndások<>n. valamennyi ak-aion ou ipre nnqv ssátntxMt tóemev meg i» szülök. ííébánv nApoo bcíü- a­á'lalános wkwtás gyermekei szülei réixzlr* tartanak Xiík orvosi KakrJőíMÍásokHt

Next

/
Oldalképek
Tartalom