Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-25 / 273. szám

Pftn ek. 1949 november 25. Belgrádi egyetemisták levelei Tito megsemmi&itő táborairól Megrázó és megdöbbentő • adatokat tárnak fel a (itoist.tk Ilépuyuzó, torrerisla uralma-1 ról azok a le\elek, amelyekel a' belgrádi egyetem diákjai juttat-! tak külföldre. A Nap ed, a Bul­gáriába meneküli ju«o z'áv ha­zafiak fapji rész leieket közöl eze' böl a levelekből. •Zemunban, a litolsták lia-i talmas koncentrációs tábort lé­tesítettek az egyetemisták ós a Szo. jdunió, a béke és demo­krácia táborának többi lrivei részére. A tábor teljesen német •minta* sz rint épült fe' és ha[ lehet, még nagyobb tökélyre fej'esztette a népirtás borzai-' mas módszere'!. A m g-emmi­siiö tábort a litolsták a vflsut- j vonal melleit építették, hogyi mindenki láthassa, mert arra tőre" ednek, hogy véres, megré­mitó terrorokkal e'rettcntsék a népet a titoisl&k elleni küzde­lemtől. Pr a nép bízik a nagy Szovjetunióban. És a táborok, I • gépfegyverek, a Gestapo-1 UDBA minden kínzása ellenére hősies küzdelmet folytat az áru­lók ellen" Igy szó' a belgrádi egyetemisták egyik feve'e. • Minket letartóztattak, ki­zárnak az egyetemről, minden lehelő módon terrorizálnak, — irja egy másik levél. — Sok elvtársunk táborokban van, ba ugyan nem a temetőben, nr rt az UDBA karmai közé kérői­tekről semmi bizlosat ni m le­het tudni.« Ez a levél felsorol­ja a belgrádi egyetemistáknak vagy ötven régi letartóztatott vezetőjét, akiknek mindegyike hősié sen kivette ré-zét a fel­szabadító harcokból. »De he­lyükbe ujak állnak harcba Tito ellen. Az illegális sajtótermé­kek és röpiratok terjednek. Il­legális csoportok dolgoznak. A titoisták el'eni gyűlölet oly nagy a jugoszláv népben, hogy fogainkkal tépnénk szét őket.« A Jugoszláv egye! emiislák be­számolnak arról a nagy hatás­ról, amit a budapesti Raj'j-per gyakorolt a jugosz'áv népre. »A budapesti per után a titoisták ijedtek és zavarodottak. Érzik, hogy mindegyikükben közönsé­ges kémet, az angol-amerikaiak népáruló szo'gnit látja a jugo­szláv nép. Különösen nagy csapást jelentett számukra az, hogy szertefoszlott az angol­amerikai imperialisták atom­monopóliumának a legendája. % jobboldali angol szakszervezeti főtanács állást foglalt a munkabéremelés ellen Becsületes Jugoszláv ma szóba sem áíí a titolstákkal. Elhúzód­nak tőlük és csak terror kény­szeritheti őket a velük való ta­lálkozásra. A titoisták számára már csak egy lehetőség ma­radt, a pisztolyuk, mert a nép haragja a fejük felett tornyoso­dik. Jugoszlávia igazi Kommu­nista Parija napról-napra erő­sebb fesz és növekszik a nép­ben a hit, hogy a Tito feletti győzetem napja közeledik* — irjált a belgrádi mezőgazdasági egyetem diákjai. Ezek a levelek hiven tükrö­zik vissza a jugoszláv nép elke­seredettségét. Eiz a nép már megmutatta a közeto.ilt törté­nelme folyamán, hogy tud har­colni az ellenségei ellen. Tito és trockista klikkje számára is ugyanazt a sorsol szánta a i'i­goszláv nép, mint ami a m'mrt és olasz fasiszták osztályrésze volt. Az angol-amerikai impe­rialista kémek napjai megvan­nak számlálva. »A jugoszláv nép ugy fog felettük Ítélni, ahogy a nép árulói és hóhérai felett Ítélkezni kell* — fejezi be :kkét a Napred a bulgáriai jugoszláv hazafiak lapja. AGITÁTOROK A GYÁRBAN Sztálin elvtárs nzt tanítja, •hogy hatalmas célért hatalmas energia támad. Különösen nnrv szerepe van ennek az energiának életrekeltésébcn a Párt alapszer­veinek és azokon belül elsősor­ban az agitátoroknak. fiz agitátorok kitűnő munkájá­nak tükörképét adja — többi kö­zött — a dnyepropetrovszki te­rületen lévő Dzerzsinszkijről el­nevezett gyár termelési eredmé­nye. A gyár sikeres munkája nagyrészben az agitátorok ér­deme. A dolgozók fejlődése és aktivitásuk növekedése termé­szetes köve kezménye az agitá­torok munkájának akik pél­damutatásokkal — rávezették a nálására nyújtottak segitséget. A kisebbedett az energiafogyasz­termékek önköltségi árát igy 6.8 százalékkal tudták csökkenteni. Az uj kalkuláció nagy változást hozott az öntőoszlályon ls. A konferencia után minden tonna acélhoz kevesebb fémöntési ke­veréket, kevesebb pótanyagot, tü­zelőanyagot használtak. Ezáltal tás, sőt még a berendezési és szerszáinjavitásl költség is csök-, kent. Többezer rubelt takarítot­tak meg ezzel havonta. Mindez azt mulatja, hogy az agitátorok teljes mértékben át­érzik az állam és a dolgozó nép ! érdekeit Az angol szakszervezeti főta­nács, félve a munkások jogos felháborodásától, hosszú ideig nem merte nyilvánosságra hozni álláspontját a munkabérekkel kapcsolatban. Most azonban tőkés parancsra kiadták a nyilatkozatot, amely­ből kiderül, hogy a főtanács azo­nosította magát a tőkések né­zeiteivel és hozzájárult a mun­kabérek rögzítéséhez 1951 janu­árjáig. Jellemző, hogy maga Crippt és több „munkáspárti" minisz­ter szerint is a megélhetési költ­ségek 10—12 százalékkal emel­kedtek a font leértékelése óta. Az aljasságban és árulásban a mélységig eljutott szakszerveze­ti főtanácsnak ez semmit sem számít. A nyomorgó angol mun­kásosztály bizonyára másképp érez és mást cselekszik HvuoBfnémaforszáo francia övszeiébsn egyesiile! alakolt - es ?M Az ADN jelentése szerint Karlsruhe-ban (Németország francia övezetében) egyesület alakult Kelet- és Nyugatnémet­ország gazdasági, kulturális és polittikái együttműködésének megvalósítására Gunther Siempel, a német de­mokratikus köztársaság Hberál­demokrata pártjának főtitkára gyűlésen a kelet- és nyugatné­metországi közös gazdasági kér­désekről beszélt és ismertette a német demokratikus köztársa­ság pártjainak viszonyait. — Hangoztatta, hogy a különböző jnek utak. amelyeken Kelet- és Ny» gatnémetország gazdasági fej­lődése során halad, nem leheV nek akadályai Németorszár egyesülésének. A gyűlés résztvevői nagy lel­kesedéssel fogadták Stempel ki­jelentését, hogy a német demok­ratikus köztársaságban nincs munkanélküliség és a nyugatné­metországi sajtó rágalmai csak arra szolgálnak, hogy eltereljék a lakosság figyelmét Nyugat* németország gazdasági válsá­gáról. Egymillió kiló szaloncukor készül karácsonyra Lemondott Lilienthaí, az amerikai atomblzo-tsig elnöke A Fehér Ház jelentése szerint Dávid Lilienthaí az amerikai atomerőbizottság elnöki tisztségéről és bizott­sági tagságáról lemondott. A lemondás nyilt bevallása ^^r^r^J. az amerikai atompolitika katasztrofális bukásának. mélyítést nek folytonosságára, i Mindig gondjuk volt arra. hogy necsak a kommunistákkal,' hanem a pártonkivülickkel is megértessék: az ország bizton­sága, a dolgozók jobb élete ak­kor van biztosítva, ha minden egyes dolgozó — akár párttag, akár pártonkívüli — összhangba hozza munkáját a párlvonal ve­zetésével. Az alapszervek aglátorai gyak­ran gyűjtik össze a dolgozókat egy-egy csoportba és megma­gyarázzák, hogy miként lehet gyorsabban, jobban és olcsóbban teljesíteni a megrendeléseket. Faliújságokon, plakátokon, rá­dión keresztül propagálják a legjobbak tapasztalatait és éles kritikát gyakorolnak a pontatlan és oovdatlan mnnka felett. Rá­mu'a'nak a feladatok helyes meg­oldására és felkeltik a munká­sok felelősségérzetét. Az eredmény nem maradt el Például a mult év elején a rend­szeres technikai tanácskozások fontosságát tudatosították a dol­gozókban. Alaposan kivették ré­szüket a technikai konferencia elökészitésében, amelynek célja a munkateljesitöképesség foko­zása és az önköltségi ár csökken­tése volt. Ezen a konferencián több mint ezren vettek részt közöttük a dnyepropetrovszki és dnyeprodzozslnszki kohászati in­tézet tudományos munkásai ls. 500 rendszabályt dolgozlak kl amelyek óriási tartalékok kihasz­Az életszínvonal nagy­arányú emelkedését bizo­nyítja az a hatalmaa meny­nyiségű cukorka- éa cso­koládé mennyiség, amellyel az Édességbolt NV az idei Mikulást és karácsonyt várja. Tavaly karácsonyra 30 va­gon szaloncukrot készítet­tek. Az idén az állami édes­ipar ennek háromszorosát gyártotta: csaknem egy millió kiló, vagyis 90 vagen elsőrendű szaloncukor mel­lett még négy vagon krém* szaloncukor is forgalomb® kerül. Mind a kétfajta sza­loncukor négyszínű csórna* golásban és mindegyiket ö* különböző ízben gyártják. Aa idei karácsonyi függelékek* bői is 25 százalékkal többe* gyártottak, mint tavaly. — A DÉFOSz egyhónapos is* "kólát indít Csongrádon. Ax is­kolán Nagyszeredről 15 dolgoz* paraszt vesz részt Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején, (József Attila: Ars poetica). 1 szocialista társadalomban, — de a szocializmust épi­tő társadalomban is — az író­kat, a való élet ábrázolóit, a ársadalom hatalmas perspekti­fáinak rajzolóművészeit, külö­aös megbecsülésben és figye­lemben részesítik. Ez nyilvá­nult meg itt nálunk is. szerdán, imíkor a fiatal írónak. Forgács Istvánnak első színművét, a ,Boszorkányok''-at mutatták be i szegedi Nemzeti Színházban. Jóformán az ország minden nagyobb városából itt voltak újságírók, színházi szakembe­rek. akik feszült figyelemmel kisérték az író minden monda, át, a színészek minden mozza­natát. Mindenki érezte, hogy Itt nem egyszerűen egy színmű bemutatójáról volt szó. hanem >gy fiatal író. egy szegedi iró első nagyobbmérctű alkotásá­ról — ha úgy tetszik, próbál kozásáról, vagy elindulásáról. fii ezen túl, szó volt szerdán itt a szegedi Nemzeti Színház kezdeményezéséről is. Mert nondjuk ki nyil'tan — eddig nég vidéki színházaink csalk ,élére állították", „kipolvizál­'ák" a tehetséges fatál szímü­rók támogatását, új tehetségek fülkutatását, de ennél tovább nem igen iu'ottak. áí JLf ondotiuk — szerdán este a szegedi Nemzeti Színház jónéhány páholyából a nézőtér számos pontjáról különös fi­gyelemmel 'kisérték az elő­adóit. Keresték a jelenetekben az új drámaírást — a szarvak­ban talán ki nem mondott, de a „BoszorkányokU bemutatóján is mindenki által várt vala­mit. Hogy ezt igen sokan nem ta­lálták meg, nem kisebbíti For­gács Istvánnak elvitathatatlan tehetségé t De mulatja azt, hogy Forgács is. mint szá­mos mai írónk így. vagy úgy — beleesett abba a bizonyos könnyebb ellenállás uszályába. Nála ez abban nyilvánult meg, hogy nem a jelen problémái­ból kiindulva akart a jövőbe mutálni, hanem a multat vet­te segítségül. — Persze egy pillanatig sem állítjuk, hogy az író mikor a témaválasztás kér­dése előtt áll, ne nyúljon a múlthoz, de nem akárhogyam lépjen erre a területre, hanem úgy. hogy ott is a jelemből in­duljon ki, a jelen követelmé­nyei, tapasztalatai szerint hasz. nálja fel a történelem jövőt is formáló tanulságait. F orgács darabjának tulaj­donképpen egyik igen ko­moly érdeme is volna, hogy történelmi témához nyúlt _— de a módban, ahogyan hozzányúlt, rejlik a darab alapvető gyen­gesége is. Az történt a „Boszorkányokf esetében, hogy Forgács ilthagy­ta az 1949-es 'Szegedet — szinte köszönés nélkül — és a kertek alatt orozva vissza sompolygott 1728-ba, a „tekintetes" Szeged­re, ahonnét egy lázadó mester­legény, Kotogány képében akart még a jövőbe is mutatni. 7\7em sikerült — ami ismét . * hangsúlyozzuk, nem ab­ban rejlik. mintha történelmi téma nem volna alkalmas a je­len problémáinak megvilágítá­sára. és a jövő perspektíváinak felvetésére. De csak egy eset­ben — ha az íróban határozot­tan megvan ez a cél a törté­nelmi témával. „Boszorkányok"-nál nem ez — vagy legalább is nem el­sősorban ez — volt a mozga­tója az 1728-as szegedi história kiválasztásának, hanem sakkal inkább az volt az oka. hogy — mondjuk ki ezt is nyíltan — Forgács nem merte azokat témákat feldolgozni, nem mert válogatni azokból a gazdag té mahalmokból, amelyek itt nap­ról napra előtte hevernék, csak le kell értük hajolni és fel­emelni. Nem mert válogatni mert vagy ezeknek a témák nak a nagyszerűsége hökken­tette vissza őt, — vagy pedig ezeket a témákat mindennapi aknák, „tollra nem méltónak«' . találta. I gy volt ez és ezt nemcsak mi mondjuk, hanem alá­támasztja az a tény is, hogt Forgács István új darabon dot* gozikr. Az 1949-es SzegedheM nyül. a termelőszövetkezeti cso­portok dolgozóinak izgalmat útját kutatja. Ez a „Boszorkát nyok'' előadásának a legna­gyobb pozitívuma. A színészék közül elsősot* ban és különösen Vass Irmát keU kiemelnünk, aki Rohonká, né javasasszony szerepébea igen jói visszaadta Forgács Ist­ván egészséges humorát. Igen jó volt — lényegesen jobb, mint Kruskova szerepében a múltkor — Koos Olga. Farkat József nehéz szerepéi jól meg* oldotta, viszont a fiát játszó, Győrvári János könnyű szere­pét igen rosszul oldotta meg­Amiben nem 'kis része van a rendezőnek is és szintén néni Barsi Béla hibája, hanem Lend­vay Ferenc elvtársé, hogy Ró­zsa városi tanácsnok figuráit nem határozottan körvonalazott és következetes figura. Perszt itt Forgácsot sem kis mértélte ben okolhatjuk ezért. JTotogányt, a lázadók vezá* rét Kőszegi Gyula jáísmt sza. úgy, ahogyan Forgács ezt az alakot elképzelte. Kátal Endre, Darvas Ernő. Miklósst György. Váradi Árpád. Hor­váth Júlia jól megoldották fel­adatukat. Külön meg kell em-, lítemi Szabadi Istvánt, aki * hóhér szerepében az előadói legjobb szereplői közé tartónk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom