Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-24 / 272. szám

VI. ÉVF. 272. SZAM. imiii ii • mini—iiw ii 11 ARA 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1949 NOVEMBER 24. Nagyszeqed körteiében 89iüá;aiékra tetjetilatfök a mélyszántást - Lelepleztek egy szabotáló szőregi kuláhot A szovjet javaslatok az ENSz előtt Szicíliában már tizezer hektár földet foglaltak el a dolgozó parasztok Az olasz dolgozó parasz­tok egyre nagyobb lendü­lettel folytatják a harcot a nagybirtokosok által meg­műveletlenül hagyott föl­dekért. Foggia tartomány­ban a parasztok elözönlöt­ték a földeket. Szicíliában valósággal beássák magu­kat újonnan szerzett föld­jükbe, hogy szembeszállja­nak az ellenük kiküldött rendőrséggel. Szicíliában a hercegek ós bárók birtokain most már sok helyen vörös és nemzetiszínű zászlók ' '­zik a pnTasztság honfogla­lását. Az elfoglalt terülefc1­ma már meghaladják a tízezer hektárt. Több mint nyolcmillió dolgozó áll sztrájkba pénteken Franciaországban A pénteki tömegsztrájk előkészületei a legszélesebb munkaegység jegyében, lel kes hangulatban folynak­Előreláthatólag több, mint nyolcmillió dolgozó vesz részt a sztrájkban, A szak szervezetek felhívására a párisi és páriskörnyéki gyárakban taggyűléseket ártottak, amelyeken a munkásság egyhangúlag a sztrájk mellett foglalt ál­lást. A dolgozók egység­akaratát sem a kormány fe­nyegetései, sem a keresztény szakszervezet központi ve­zetőségének mesterkedései nem tudják megtörni. Jel lemző, hogy a keresztény szakszervezetek mind több szakmai csoportja támogat­ja a központi vezetőség ha­tározata ellenére a sztráj­kot. Pénteken csaknem teljesen megbénul az élet Francia* országban. A gyárak, a vo nat, a vülamos és autóbusz­közlekedés 24 órára leállnak Az újságok nem jelennel­meg, a hivatalokban, isko Iákban, a bankokban, i nagy áruházakban sziine telni fog a munka. A gáz és villamosművek, valamint a kórházak a biztonsági szolgálatol látják el. A te­lefon- és távirószolgálat órára megszakad. A Sisovfelumó ismét javasolta az imperialista szavazógépezpl elutasította Magyarország felvételét az ENSz-be Az Izvesztija szerdai ve­zércikkében az Egyesült Nemzetek Szervezetében tárgyalás alatt álló szov­jet javaslatokkal foglalko­zik. Szeptember 23-án Visin­szkij új javaslatokat ter­jesztett be, amelyek a há­borús fenyegetés kiküszöbö­lésére és a béke megszilár­dítására irányulnak. A szovjet javaslatok ki feje re juttatják a szovjet kül­politika egyetemes elvi irányvonalát: a bekéért és a népek barátságáért folyta­tott küzdelem következetes és változatlan irányvonalát. Az Egyesült Államok és Anglia újból a szovjet béke­javaslatok ellen szállt síkra és meghiúsította e javasla­tok efogadását. Az ameri­kai és az angol kormány­nak ez az álláspontja nem véletlen. Ez annak az ag ressziv politikának a követ­kezménye, amelyet a két ál­lam a világuralom megszer­zésére és a többi nép leiga­zására irányuló törekvései alapján folytat. Az amerikai és angol há­borús uszítók szemérmetle­nül lábbal tiporják az ENSz határozatát. Vájjon. Trnmann 'ic, az USA elnö­kének 1949 áprilb 6 i nyi­latkozata nem a háborús idegiáz felszítására irá­nyult-e? Trnman ebben a nyilatkozatában azt mon­dotta, neru fog habozni, hogy az „Egyesült Álla­mok jólétének nevében" el­határozza az atoml omba al­kalmazását. A háborús előkészületeket szolgálja a Marshall-terv, az Északatlant) Egyezmény, a stratégiai tervek kidolgozá­sa, katonai támaszpontok számának növelése és a fegyverkezési verseny is Az USA egész költségveté­sének fíO százalékút, körül­belül 30 milliárd dollárt fordít az 1919—50. évben közvetlenül vagy közvetve katonai célokra. Az ameri­kai Egyesült Államok el vállalta az Északatlanti Szerződés országainak, sőt Görögországnak és Nyugat­Németországnak felfegy­verzését is. Mindez bizo­nyítja, hogy a háború ve szélye az általános szóla inok területéről a gyakorlat és a szervezési intézkedések területére siklott át. Ilyen körülmények között a háborús előkészület éltté léséről szóló szovjet javas lat nagyon is időszerű és megfe'el valamennyi béke­szerető nép leglényegesebb érdekeinek. Az USA és An­glia kormánya új háborús előkészítő politikát folytat, szabotálja az Egyesült Nemzetek szervezetének az atomfegyver eltiltására vo­natkozó hotá-ozatát. Ezt a kérdést szándékosan zsák utcába juttatták. A szovjet kormány köveiel­te és továbbra is köx'eteli, hogy feltétlenül tiltsák be az atomfegyver alkalmazását, bár az USA atommonopoliu­ma már régen megszűnt és 19^7 óta a Szovjetuniónak is van atombombája. Lehet-e a Szovjetország békepolitikájá­nak, humanizmusának ennél nyilvánvalóbb bizonyítéka? A népek így is értékelik a Szov­jetunió küldöttségének a? ENSz közgyűlés negyedik ülésszakán benyújtott javas­latait. A világ „egyszerű em herei" határalanui hálásak o szovjet kormánynak ezekért a javaslatokért, amelyek meg­mentik az emberiséget az atomháború veszélyétől. Sztálin elvtárs 1947 április 9-én Stassennel folytatok beszélgetésében hangsúlyozta, hogy „osztja Leninnek a két gazdasági remU-saer együtt működése lehetőségéről és kívánatos voltáról szóló vé­leményét". A Szovjetunió a béke megőrzésének és vala mennyi Országhoz fűződő ke­reskedelmi kapcsolatok meg­érő sí résének politikáját foly­tatja, ha ezek az országok ugyanilyen magatartást ta­núsítanak a Szovjetunióval szemben, ha nem kísérlik meg a Szovjetunió érdekeinek megsértését. M^lonkL Jndja, hol talál­hatók a békének megrögzött ellenségei, akik a háborút és a háborús előészületeket tér­ték hivatásukká. Az új hábo­rúra uszítóknak az USA és Anglia támadószelllemű po­litikája ihleteinek nem érde­kük, hogy megegyezzenek és együttműködjenek a Szovjet­unióval. Félnek a két rend­szer békés versenyétől. Vad dühre gerjesztik őket a bé­ketábor egyre nagyobb sike­rei. Háborús kalandokba ve tik reményeiket. A Szovjet unió békés külpolitikai prog rammjának megvalósí'ása azonban tárgytalanná teszi a háborús kalandok politikája' kudarcot jelent e politika számára. Éppen ezért a hábo­rús uszítók mindent meg­tesznek, hogy az ENSz köz gyűlésében megakadályozzák a szovjet kormány javasla­tainak elfogadását. Az angol-amerikai tömh minden eszközt igénybevesz hogy a tőle függő országok­ra gyakorolt nyomás segi' ségével biztosítsa a szovjet javaslatok elvetéséhez szűk séges többséget. A népeket azonban nerr lehet becsapni. Az új háború előkészítésének elítéléséről é» az öt hatolom békemegerő­sítő egyezményének megkö téséről szőlő szovjet javasla­tok a béke híveinek százmil­lióit mozgósítják, új bizal mat ön'enek beléjük, hogy ••> népek képesek megfékezni a7 agresszorokat, fis a béke ügye diadalt arat. Diadalt is arat. mert érte küzd az a hatal mas demokratikus tábor amelynek útját a szocializ­mus országa és annak zseni­ális vezére, valamennyi dol­gozó tanítója és barátja, a nagy Sztálin világítja meg. a Szovjetunió az Egyesül* Nemzetek Szervezetébe történi? agf elvétetekkel kapcsolatban — mint ismeretes — azt javasol­ta, hozzájárul a nyugati ha,ál­mák által javasolt országok fel­vételéhez. ha egyidéjű.eg fel­veszik az Egyesült Nemzetek Szervezetébe Magyarországot, Bulgáriát, Romén iát, Albániát é$ a Mongol Nép közársa ságot. A Reuter Iroda jelentése sze­rint az ENSz közgyűlésén az amerikai imperialLs.ák szavazó­gépezete kedden úgy döntött: irra kéri a biztonsági taná­:sot, hogy vegye ismét forro­tt ra Ausztria, Ceylon, Finnor­;zág, Írország, Olaszország, Prarxszjordánia, Délkorea báb­i'.lam. Portugália és Nepál tag­felvételének kérelmét. A Szov­etunió, Ukrajna, Lengyelor­zág, Csehszlovákia és Bjelo­Az ENSz közgyűlésen bele-, jezték a volt olasz gyamtúok kérdésének tárgyalását Aruljunjan, a Szovjetunió küldötte leleplezte az összeeskü­vést, amelyet az USA, Anglia, Franciaország és Olaszország a voít olasz gyarmatok újrafel­osztására szőttek. A Szovjetunió azt követelte, hogv a gyarmati népek ér­dekében a volt olasz gyarma­tainak azonnal, vagy rövid idén bel itt áljának független­séget. E'alntt a kérdéses te­rületet helyezzék az ENbz gy&msága alá. Ezzel szemben Bevin és Sforza között kötött titkos megállapo­dás alapján Líbiát Anglia* rusjjzija e javasat ellen sza­vaztak, m-nthogy ez megkülön­böz.etést gyakorolt volna és nem javasolta Magyarország, valamint a többi népi demokra­tikus ország felvételét. Az ENSz szabályai szerint a biztonsági ianács megeiösí'ő ajánlása kell, ameyhez vi­szont arra van szükség, hogy a tanács öt állandó tagjának egyöntetű legyen az álláspont­ja. A közgyűlésen most az ame­rikai szavazógép,zet 42 szava­zattal kilenc ellenében, hat tartózkodással, mint a Reu­ter je en i — elhatározta: „Fel­kéri a hágai nemzetközi bíró­ságot. döntse el, vájjon a köz­gyűlés jóváhagyhat-e olyan tag­felvételi kérelmet amely nem szerezte meg a biztonsági ta­nács kedvező ajánlását." En­nek az imperialista mesterke­, Franciaország és Olaszország között akarják felosztani, Ei-il­jreát Abesszínia és Szudán kö­zött, Olaszország pedig gyámi megbízást kapna Szomáliföldre. Az USA és Anglia küldöttsége ezzei a tervvel jött a közgyűlés elé is, csak némileg álcázott formában, Arutjunjan ezután élesen bi­ráita a nyugati hatalmak mes­terkedéseit. Az abesszin küldött is kije­lentette. hogy Szomáliának oíasz gyámság alá helyezése ko­molyan nyugtalanilja Abesszí­nia népét. A szavazás során azt a len­gyel javaslatot, hogy Líbia eev­desuek nyd vauvá, ban az a oé.ja. hogy megpróbálja ha­tálytalanítani a Szovjetunió vétójái a biztonsági tanácsban ebben a kérdésben. Ugyanakkor a közgyűlés a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák szavazatai ell-rrére sz©. mérmetlenül képmutató javas­latot fogadott el, amely ..{el­kéri a biztonsági ianács ö* ál landó tagját hogy tartózkodja­nak a vétójog gyakorisától, amikor a tagfelvé elek ismét eléjük Verünek." A közgyűlés 32 szavaztatta! 12 ellenében, 13 tartózkodássá! elutasítót a a Szovje'unió ii> dí'.ványát, amely kérte a bi* onsági tan ács'ó: hogy az env 'üett kilenc országgal egyide­jűleg hagyják jóvá Magysror' szág, Bulgária. Románia Albá­nia és a Mongol Népköztársa ság felvételi kérelmét séges állam legyen, mindösssd 23 szavazattal vetették e', 12-e» mellette szavaz ak, 15-en nem szavaztak. Az Igazságos indítványt tehát tulajdon­képpen a kisebbség vetette eC A poli'ikai bizottság javaslatát egészben 48 szavazattal fogad­ták ej, egy szavazat (Abesszí­nia) ellenében, kilencen tartóz­kodtak A Szovjetunió. Ukrajna, Bjelorusszia és a népi demo­kráciák országai Libia felosztá­sának kérdésében tartózkodott a szavazástól. Szomália és Erit­rea fe'osztása ellen szavaztak. Az egész határozati javaslat fe­letti szavazásnál tortózk-odtaík. flz USB, Anglia, Franciaország és Qlasiorszíg a volt olasz gyarmatok újrafelosztására össze­esküvést szőttek — jelentette ki Arutjunjan elv árs ax ENSz hStgyülégén

Next

/
Oldalképek
Tartalom