Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-21 / 245. szám

>i. evt. 245 szard. Ara SO fiüér Holnap mnleílioii^ be a szegedi ifiamtsnhás énekkar ELJÁRÁS INDUL KÉT LENGTELKAPOLNA1 KULÁK ELLEN 194* oHtcber 21 panisl JÁRULJUNK HOZZA A TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Ötéves terv ... Milliók szavaz­tak rá adták érte forintjaikat, milliók küzdenek érte a munka­padoknál és a földeken. Most, amikor a Párt irányításával és segítségével hamarosan elérke­zünk az országot újjáépítő há­roméves tervünk befejezéséhez, — máris újabb feladatok elvég­zésére készülünk. A nagyszegcdi üzemekben megkezdődnek az öt­éves terv elsöévi részletterveinek ismertetései. A kommunisták ál­tal kido'gozott terv a dolgozók terve. Sokat tudnak róla már a dolgozók. sokszor elgondolták már magukban, mennyivel lesz derűsebb, boldogabb a maguk és családjuk élete — az öt év során ötéves tervünk megkezdésére is a Szovjetuniótól vesszük o példát, a sztálini ötéves tervek szabják meg utunkat. A Párt irányit bennünket és vezet, meg­adja azokat a szükséges utasítá­sokat. amelyek nélkül nem kép­zelhető el a terv megkezdése. A Szovjetunióban a Bolsevik Párt irányításával, szervezésével, lel­kesttésével teremtettek csodát a szovjet emberek, a sztálini öt­éves tervek végrehajtásánál. S a szovjet emberek példája nyomán biztos úton járunk ... Példa erre eddigi hatalmas eredményünk, melyet a Párt és Rákosi elvtárs útmutatásával értünk el. De pél­da rá az is, hogy a szovjet sztahánovistákat követő Szőllősi Sándor élmunkás, a Déma, a leg­jobb szegedi üzem legjobb dol­gozója olyan kiváló eredményt ért el a munkájában. Vagy Far­kas III. Istvánné élmunkás, cér­názónő (Magyar Kender). Tóth III. Mária fonósnő (Szegedi Kender) s annyi sokan mások itt Szegeden ... Az ötéves terv elsöévi részlet­terveinek üzemeinkben történő ismertetését szorosan összekap­csolják a hároméves terv idő­előtti befejezésével. Mert a bá­roméves terv az a szilárd alap. amelyre tovább építeni lehet. A nagyszegedi üzemek gazdái a tervismertetö értekezleteken számbaveszik az eredményeket, de leltárják hibáikat is, hogy az ötéves terv első esztendejében azok ne forduljanak elő. Újra és újra átbeszélik Rákosi elvtárs termelési kérdésekkel foglalkozó beszédét, a Nagybudapesti ég a Nagyszegedi kibővített Pártvá­lasztmány határozatát. A műsza­ki értelmiségi dolgozók pedig ismét megmutatják hőségüket a munkásosztályhoz. De vájjon mik a feladatok a tervismertető értekezletek előí' ? A népnevelöknek és lizesbízal­miaknak újra meg újra rá kell világítaniok az ötéves terv je­lentőségére. Már a tervismertetö értekezletek előtt meg kell ma gyarázni a dolgozóknak, Hogy államukért, magukért, az érte­kezleteken tegyék meg javasla­taikat, észrevételeiket a terme­léssel kapcsolatos összes kérdé­sekben. A dolgozók, a hatalom birtokosainak bele kell szólni népgazdaságunk egyik fontos kér­désébe, a tervezésbe. De nemisak joguk, kötelességük is, felelőssé­get jelent számukra a tervnek helyes elkészítése, kötelességvál­lalás azok maradéktalan elvégzé­sére. Minden dolgozónak benne kell hogy legyen a javastata a tervben, minden dolgozónak hozzá kell járulni a terv elkészítésé­hez, kicsiszolásához. A dolgozóknak ébereknek kell lenni a tervismertető értekezle­teken. Meg kell mondaniok azt, ha a terv laza. Mert ha ezt nem teszik meg, önmagukat csapják be. A gépkihasználást is jól meg kell vizsgálniok és nem a múlt, de a jelen eredményei, a jövő távlatai szerint kell a termelési tervet elkészíteni. A nagyszege­di üzemek dolgozói mondják meg azt is, ha a beruházási terv nincs arányban a termelési terv­vel. A helyesebb tervezést se­gíti elő, ha az újítókör jövőbeni munkáját is számbavesszük s ha rámutatunk az esetlegesen elő­forduló hibákra is. Vegyük számba az üzemben a termelés vonalán élenjáró dolgozók ered­ményeit, munkamódszereit. A szegcdi Dohánygyár vágási és válogatási üzemrészében már megtartották az 1950. évi terv­ismertető értekezletet. Sorra szó­laltak fel a dolgozók és járultak hozzá felelősségük teljes tudatá­ban a terv leghelyesebb elkésszf­'éséhez. Az értekezleten többek között kiértékelték, hogy ezév­ben mennyi selejt képződőH. milyen eredményt hozott az egyé­ni verseny. Megjelölték az utat. amelyen járnak 1950-ben. Más­rél százalékkal csökkentik majd a selejtet, többek között, Kószó Sándor vágógépes és Dávid Rá­raelné a terv sikere érdekében igen jó javaslatot tett. A do­hánygyári üzemrészekben tovább­folynak a tervismretető értekez­letek és csiszolják, javítják a dolgozók. A két üzemrészben a tervismertető értekezlet során megválasztották a műhelybizott ságot, amelynek a termelés elő­segítése a feladata. A többi sze­gedi gyárakban is — hasonlóan a Dohánygyárhoz —, a tervis­mertetö értekezletek során kell megválasztani a műhelybizottsá­gokat. A Magyar Kenderben október 26-án és 27-én beszélik meg a dolgozók mühelyrészenként a? ötéves terv elsőévi részlettervét \z értekezlet előkészítése jól halad A Szegedi Kenderben ma az üzemrészek báromszögei ül­nek össze, majd 24-től az üzem­egységek dolgozóival beszélik meg a tervet. A Dohánygyár két üzemrészében megtartott terv­ismertető értekezlet ismét bebi­zonyította hogy a nagyszeged; dolgozók felelősséggel és büsz­kén formálják jövőjüket. S a? ötéves terv nem rideg számok felsorolása, hanem ezer és ezer szegedi dolgozó alkotó és épitő munkája. A terv értekezleteken való ismertetése és megtárgyalása cdig a dolgozók újabb fclsora­ozása: a Párt, a Szovjetunió mellett — a békéért, a szocia iizmus építéséért! M. Vssistszkif elvtárs safiönyilatko^atáhan visszautasította Jugoszláviának a Bizfoiisápi Tanácsba való becsempészésére Irányuló kisérlefet Nyilatkozott a szovjet atomiegyverröi és az atomellencrzésről is Visinszld) elvtárs, az ENSz közgyűlésen résztvevő szovjet küldöttség vezetője, kedden a Laké Suceesban tartott Sajtó­értekezleten nyilatkozott az új­ságíróknak. Nyilatkozata elején rámutatott: arról van szó, hogy küszöbön áll a Biztonsági Ta­nács három, nem állandó tagjá­nak megválasztása Argentína, Kanada és az Ukrán Szovjet Köztársaság képviselői helyett, akiknek megbízatása lejárt. — Ismeretes — folytatta VI­sinszkij elvtárs —, hogy a Biz­tonsági Tanács nem állandó tag­jainak megválasztása elég bo­nyolult és kényes ügy, minthogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zeíének tagjai között a Bizton­sági Tanács öt állandó tagján kivül még ötvennégy állam van, amelyek mindegyike joggal kí­vánhatja, hogy képviselőjét a Biztonsági Tanács nem állandó helyeire megválasszák. Ilyen nem állandó hely azonban mind­össze hat van. Éppen ebből ered minden nehézség. Ezeket a ne­hézségeket azonban az Egye­sült Nemzetek Szervezete köny­nyen megoldhatja, ha a Szervezet valamennyi tiiírja jóakaratúan megegyezik <Va hfi az alapokmány 2.1. cik­kelyében kifejezett elveknek megfelelően kialakult szoká­sokhoz. Az igazságos földrajzi eloszlás elve Visinszldj elvtárs rámutatott, a cikkelyben arról van szó, hogy a nem állandó tagok megválasz­tásakor kellő figyelmet kell for­dítani az igazságos földrajzi el­osztásra. Ez az elv azt jelenti, hogy a Tanácsban a világ va­lamennyi fökörzeíének képzel­ve kell lennie. Ez elvvel kap­csolatban kialakult szokásnak megfelelően a kérdéses földraj­zi körzetbe tartozó országok egymásközti megegyezéssel ja­vasolták jelöltjüket a Bizton­sági Tanács nem állandó he­lyére. fl továbbiakban Vislnszki) elv­társ hangoztatta, hogy 1946-ban, az első Biztonsági Tanácsban a hat nem állandó tag helyére Ausztrália, Brazília, Egyiptom, Mexikó, Hollandia és Lengyel­ország képviselőit választották. Azóta annak a nem állandó tag­nak a helyére, akinek megbíza­tása lejárt, minden alkalommal ugyan­ezeknek a földrajza körzetek­nek képviselőjót választottók meg. Hollandia helyére Belgium, Egy­iptom helyére Sztrla, Mexikó helyére Columbia kelült. Ausztrália, Brazilia és Len­gyelország helyére Argentína, Kanada és az Ultrán Szovjet Köztársaság került 1947-ben. Eb­ben az esetben teljes egészében szem előtt tartották a két elvet, az igazságos földrajzi elosztás elvét és azt, hogy az uj jelölte­ket a megfelelő földrajzi kör­zethez tartozó országok meg­egyezésével választják IcL — Igy volt ez eddig vala­mennyi alkalommal — hangoz­tatta Visinszldj elvtács — a négy választási hadjárat során— ha lehet ezt a kifejezést használni — és ez helyes és jogszerű volt Jogszerű, mert megfelelt az alapok­mány 23-ík cikkelyének, he­lyes, mert igazságos volt és megfelelt a kialaknlt ew>k(in­nak, melyet gentleman-agreement-nek neveztem. Most meg akarják sér­teni az egyezményt ls, a jog­szabályt is, bizonyos konjunk­túra jellegű politikai elgondo­lások nevében. Az US A kormánya kész Sámogsíni Jugoszlávia — szakadár — tevékenységéi — Ismeretessé vélt, hogy az USfl és néhány, az USfl-küldött­séget támogató ország, valamint a jugoszláv küldöttség kulisz­szákmögölti alkuiának eredmé­nyeképpen az USfl-vezette kül­dötlségcsoport Jugoszlávia kép­viselőjét készül behozni a Biz­tonsági Tanácsba. Ez a küldött­ségcsoport nem akarja tekintet­be venni, hogy n keletcurópoi körzetbe tar toző oraii<ígok egymásközötti megegyezéssel nem Jugoszlá­viát. hanem Csehszlovákiái jelölték. Ez nyilvánvalóan nem felel meg az USfl kormánya elgondolásai­nak és terveinek, flz USfl kor­mánya kész mindenre — Így a Biztonsági Tanács választásain is — támogatni Jugoszlávia sza­kadárcselekményeil. Rámutatott Visinszklj elvtán arra, hogy az 1947-cs választá­sokon az USfl és más küldöttel! már megkísérelték, hogy a keletcurőpai országok jelölt­jét a keleteurőpoi államok akaratárai nem törődve vó­laAszák mez. flz USfl megpróbálta az Ukrán Szovjet Köztársasággal szem­ben Csehszlováklát jelölni. R ldsérlet ellen maga a csehszlo­vák küldöttség tiltakozott A NVUDOFI pecsenvesa'ök — Most meg akarják ismé­telni — folytatta Visinszklj e!v­társ — a mult sikertelen kísér­letét. Ki akarják használni a népi demokráciák országai éa Jugoszlávia között kiéleződött helyzetet, hogy ennek tüzénél megsüssék pecsenyéjüket. Ezzel a mesterkedéssel a Szovjetunió helyzetét remé­lik gyengíteni a Bizton"ági Tanácsúén és egyes lapot er­ről beszélnek, hogy ezzel nyo­mást akarnak gvakorolm a szovjet kormányra, hogy más kérdésben bizonyos engedményeket csikarjanak ld tőle. fl News Week október 17-ild cikke szerint az USfl Csehszlo­vákia helyett Jugoszlávia jelölt­ségét támogatja, mert arra szó­mit, hogy Jugoszláviának, •en­nek az önjelölt áldoza'nak* je­lenléte a Biztonsági Tanácsban •fékező tényező lesz az oroszok számára*. Kihívás Visinszld} a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a jugoszláv (Folytatás a 2. oldalon.) Mismszmj ALLJISPONTJA JOGOS Ismeri el a Yorhshtre Post Visinszklj elvtárs, szovjet kül­ügyminiszter washingtoni sajtó­értekezlete a nemzetközi érdek­'ődés előterében áll. A jobbol­dali Yorkshire Post beismeri, íogy Visinszkij elvtárs teljes joggal hivatkozik a legelső biz­tonsági tanácsbéli választás óta iennálló hagyományra, amely zerint a Biztonsági Tanács meg­"resedett helyére a jelen eset­ben a kelelerópai államok teljes öggal Csehszlovákiát választót­'ók. A lap ezután hangsúlyozza, íogy az angol álláspont is ellen­*.i a szabályok megszegését A News Chornicle diplomáciai levelezője valószínűnek tartja, logy a brit államközösség orszá­gai és a többi nyugateurópai ország Angliával együtt Cseh­szlovákiára szavaz. A Times ve­zércikke rámutat arra, hogy jog­gal mondhatja a Szovjetunió: senki sem gondolt arra. hogy az ügybe beráncigálja Jugoszlá­viát, ha a jugoszláv vezetők nem pártoltak volna át az imperialis­ta táborba. „Truman úr jelöltjei" címmel a Humanité külpolitikai vezér­cikke rámutat, hogy Jugoszlávia beválasztása nagy csorbát ejtene az ENSZ tekintélyén. Folytatása lenne azoknak a kísérleteknek amelyekkel a Fehér Háx aa ENSZ-et „iktató irodájává" akar* |a átváltoztatni, Figyelemremétt4 tény, hogy olyan marshallizáll államok, mint Anglia és Norvé-i gia, tökéletesen érzik ezt és mega ragadták az alkalmat, hog* egyre fokozódó rosszalásukai nyilvánítsák Washingtonnak- /',kk nek Tito árulására még egj| utolsó bizonyltokra volna szüle sége, annak csak az USfl mes­terkedése Jugoszlávia jelölés'/* a Biztonsági Tanácsba, kinyit­hatja a szemét —, fejezi be a Humanité-

Next

/
Oldalképek
Tartalom