Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-21 / 245. szám

126 Csütörtök, 1949 október 20. 1 •ormán gnak az USA kormányá­val kötött kulisszák mögötti al­kuja önmaga helyett beszél. Vi­lágos, hogy az USA-t és az öt támogató néhány más államot Beslerkedésekben oz ENSZ-en bellii nóxetelté­•étwk elmólyitéao vezetik. Az Ilyen nem lehet más­nak tekinteni, mint a népi d«iiK> krá e lök omzáto1 é« a Szovjetunió ellen intézett ki­ki váznak. — Kétségtelen — állapította meg Vislnszkl) elvtárs —, hogy az ilyen mesterkedések gyengítik az Egyesölt Nemzetek Szerve­seiének és elsősorban a Bizton­sági Tanácsnak alapjait. Nem első esetben tesznek azonban kí­sérletet a Biztonsági Tanács alapjainak gyengítésért, Jelentő­ségének csökkentésére, munkájá­nak megzavarására, hogy aaután annál könnyebben lehessen a Biztonsági •tnháeshan érvé­nyesülő egy hangosílgi elvre hárítani n fefelönBétfrt, ha a Tanács nem tud pozitív eredményt elérni. Mindez köz­ismert, mindezt jól tudják. — Éppen ezért senld számára sem tilók, ml a távoli céljuk azoknak, aldk most uj esapAst próbálnak mérni a Biztonsági Tanácsra. A Szov'elunió nem egyezhet hete mz mtapo^mány megsértéeébe — Bizonyos, hogy ezek a mes­terkedések végeredményben por­baomlanak és hogy a kívánt, rosszakaratú célt nem érik el. Szem elölt kell azonban tar­tani. hogy a nem állandó tatoknak •»• pfopofcmAnv ée n kialakult jo£*"zokóa flven durvít meg­aértéeével történó mecrvélnsz­titaót nem lehet majd jog* arerünek, sem Igtuságo-snaa eliamernl. fl szovjet küldöttség igy ls vt­tzonylik majd ezekhez a vá­lasztásokhoz, ha a közgyűlés többsége nem utasítja vissza megfelelő módon az Egyesűit Nemzetek Szervezetének egysége és együttműködése ellen Intézett sö'ét ármányokat és nem tesz in­tézkedést a szervezet alapok­mányát fenyegető — még hozzá ilg durva — sértés megakadá­lyozására. — A Szovjetunió sohasem egyezett bele és nem w egyezik bele az alap­okmány mepoértéeóhe, külö­nösen axkor nem. ha ez. ej EfryeeOlt Nemietek Szerveze­tének «lapjn;t gyengíti. hogy Jugoszlávia kiérdemelte helyét a Biztonsági Tan^eaban. VtsinaaUj elvtárs Válaszában hangsúlyozta, Jugoszlávia arra hivatkeatk, hogy a demokrati* tus országoknak a hltlerlzmus­tól történt felszabadításában vállalt része alapján tart igényt a helyre. Csehszlovákia vájjon nem )áru't-e hozzá ugyanah­hoz az ügyhöz? — Ugy gondolom — mondta Visjnszkij elvtárs, — hogy a BBC-nek. ennek az annyira jól­érlesűlt cégnek a képviselője, err* a kérdésre önállóan is válaszolhatott valra Nem he­lye* azt állítani, "hory JP.TO­ezlávin nagyobb részt vállalt a hitlenzmns alól történt fel­STALIODITAATAN. Hát Bjelonisszia, Ukrajna. Len­gyelország, Cseh Szlovákia? Ezek nem kevesebbel, hanem sokkal többel járultak hozzá, mint azok, akik saját országukat di­csérik. A Montreal Star cimü íap képviselőjének kédésére Vi­sinszki) elvtárs hangsúlyozta, 1947-ben a Szovje'uniő Kanada mellett szavazott, amely az úgynevezett Rrlt Közösség és az USA jelöltje volt. Az Agenee Francé Pre^a képviselőjének kérdésére pedig Visinszki) elv­társ válaszában kijelentette, hogy a bzovjetnnió nem kimerheti •I az olyan választásokat "em helyiseknek, sem jogszerűek­nek, amelyek nz a'apokmány • 23. cikketvének enlvoe meg­sértésével folytok le. Az Associated Pre-s képvise­lőjének VlsjnszkfJ elvtárs vála­szában Jdje'enfetfe, kellemes hallania, hogy NagybrHannía, Csehszlovákia mellett szavaz. Jugoszlávia höiefes lenne visszavonni ielotfségét Ezután Vlíduszld) elvtárs a sajtótudósitók kérdéseire vála­szolt. A National Broadc-astlng Coinpany képviselője megkér­dezte. támogatta-c a Szovjet­unió Jugoszlávia jelöltségét a Biztonsági Tanácsban két esz­tendővel ezelőtt és ha igen, mi­ért nem támogatja a Szovjet­unió ezt a jetóltségct ma? Visinszkij elvtárs válaszában hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség két-három esztendő­vel ezelőtt és azután is lúmo­agtta azt a jelöl et, amelyet va­lamilyen földrajzi körzetből, a körzethez tartozó országok többsége indítványoz. 1947-ben a Szovjetunió Argentínára sza­vazott, bár Arffenttnajés a Szov­jetunió akkoriban távolról sem voll kitűnő viszonyban. A Szov­jetunió azt a jelöltséget támo­gatja. melyet a körzethez tartozó ur**Agok tö»ili"éüe inditványoz. — Ez esetben — folytatta Vi­sinszki j elvtárs — az országok többsége, a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Len£>elország. Uk­rajna, a Bjelonisaz Köztársaság; azaz a ke le'európai körzethez tartozó országok, egy hangúin Csehszlovákiát és nem Jugoszláviát jelölték. Ezért Jugoszlávia, ha hü lenne a penl'enian-íigtmnenthez, most köte'es lenne ,visszavonni jelöltségét, nem pedig versen­geni Csehszlovákiával. 4z atidol rádtó kérdez, pedig maga is válaszolhatna rá A BBC képviselője megjkjér­dezte, mi a véleménye a jugo­szláv külügyminiszlerlielyet« lesnek arról a kijelentéaéről, A Szoviefwsió az atomfegyver betiltásán tb mBésmomiimrm helyezkedik A továbbiakban az Associated Press munkatársa megkérdezte, kiván-e a miniszter nyilatkozni az atomenergiával kapcsolatos javaslatról, amelyet a közgyűlés elé lehelne terjeszteni? VisinsZkij elvtárs válaszában | hangoztatta, hogy a szovjet kül­dőttséb szeptember 23-án e kére désre a második pontban tett javaslatot. A Szovjetunió azt ja­vasolja, hogy a közgyűlés intéz­zen fe'hivást valamennyi nem­zethez, az ntomfeeyver használatát tilteAk be és tegyenek gv#kor lati 'intézkedéseket. hogy f tilalom valóban életbelépjen és « betiltására vonatkozó határozatot ellenőrizzék. — A Tassz Iroda közléséből ismeretes, hogy bár a Szovjet­unió rendeTcezik atomfegyver­rel 1947 óta, — folytatta Yt­sinszfklj elvtárs, — amikor Mo­folov külügyminiszter azt mondta heyv a Szovjcfunlő szá­mára az atombomba títtca nem titok, a Szovjetunió .kÖMe,k"ze­tesen az atomfegyver betiltása és e be'iltás vécrrh a jtá-tónak el­lenőrzésére lelesitendff szlgnrti nem ze'kőzi ellenőrzés állás­pontjára helyezkedik és fog he­lyezkedni. Javaslat a nemzetközi e&enőrzö bizottság iodkorérót A Na tton Droadcastlng Com • pany megbízottja kénlésére vá­iaszolva Visinszki) elvtárs em­lékeztetett az 1947 JuHus 11-én kelt okmányra és egész sor ok­mányra, amelyben arról van szó, hogy a Szovjetunió olyan nemzetközi ellenőrzést kiván, amely feltételezi ellenőrző szerv létezését és ennek az ellenőrző szervnek azt a jogát, hogy megvizsgálja nz atomenergia termelésének Állását abból a célból, hogy ne engedje meg az atomfegyver megtiltására vonatkozó rendelkezés meg­szegését. — Szavaim alátámasztására — mondotta Visinsrt-ij elvtárs idézek néhány rendelkezést eb­ből az 1947 julius U-lkl ok­mányból: Annak biztosítására, hogy az atomenergiát csupán békés célokra használják fel és hogy az atomfegyver és más tömegpusztító fegyver mcqtiHá- | sára vonatkozó nem ze! közi egyezménynek megfelelően, to­vábbá annak meggállására. hogy megsér'sék az atomtegv­ver megtiltására vonatkozó, egy ezményt és megvédelmezzék az egyezmény feltételeit betartó ! MI LESZ AZ UJ GEPPEL? A. SZOFRONOV: RÉSZLET „A MOSZKVAI JELLEM" CIMÜ SZÍNDARABJÁBÓL Ma mutatja be a szegedi N mzeti Színház Szofronov: hfószkvai jellem című kitűnő ezínmüvét. Az alábbiakban egy­néhány részletet közlünk a Kíndarabból: l'otápov (a gépgyár igazga­tója): Voltaképpen a kérdés alaptételeit beírtam az elő­terjesztésembe, amit ön i» ol­vasott, Nyina Ivánovna, a bü­ró lapjai is. a minisztérium is. Csak fel akarom hívni a fi­gyelmet arra, hogy a mi gyá­runk nem az utolsók közt van, sem a kerületben, sem az egész országban. Mienk a vándor­zászló, s nem is készülünk másnak átengedni. 1. Bürálag: Es a gép. Potápov (kicsit megdöbben): Az más kérdés. 1. Bürótag: De mi most ar­ról a másik. kérdésről beszé­lünk. s nem véletlenül került ez a kérdés ide. Potápov: Hát mit mondjak erre? Lehet, hogy a gép ki­tűnő, de most nem esik a lát­körömbe. A rendelést nem fo­gadhatom el, nem, a lehetősé­geim korlátozottak. Nincs anya­gom a gyárban. Kiszámítottuk. Részletesen foglalkoztunk ve­le. S ez nemcsak az én véle. ménvem. így vannak Krivoso­jin és Zijeev elvtársak. Tgaz, hogy a gyár pártszervezetének különvéleménye van. De én azt hiszem, hogy a büró fel fogja világosítani Druzsinyin elvtársat. Nem szabad tervek­be veszni. Ezt én megmond­tam a miniszternek is. Mit te­hetek még hozzá7 Még egyet talán. Miért avatkozik a te-. tilgyár az én gyáram munká­jába. Azt kérdem, miért? Ki­adott neki jogot erre? Lármát csinálnak, ahelyett, hogy dol­goznának. Én elhatároztam, hogy az ötéves tervet három és félév alatt... Es ők: csi­náld a gépünket. De én nem vagyok kísérleti műhely. En nem fogadhatok el új rende­lést. Ez nem államérdek. Pozolova (a pártbizottság tit­kárnője): Tehát azt mondod: nem vállalják a gépgyártást? Potápov (keményen): Nemi Polozova (van mit meogon­gondolma, fölkel): Idehallgass. Potápov. nem értetled meg az új gép állami jelentőségét. Nem értette meg, Potápov elvtárs. Ezenfelül megkerülte a gyár pártszervezetét. Az élet szi­gorúan meginti önt. önnél a perspektívák ősszecserélése fo­rog fenn. A háború idejében a könnyűipar elmaradt a ne­héztől, a munkapadépítő ipar­tól. Az ön gyára a háború ide­jén megerősödött és azért rá­tért a béketermelésre. De Po­tápov úgy látta, hogy csak 6 maga és munkatársainak egy kis csoportja vitte ki a gyá­rat a nagy fejlődés útjára. S valamelyik pillanatban már úgy látta. hogy a gyár diada­la. nem pártunk diadala, ha­nem az övé személyesen, Po­tápov diadala. Innen az „én gyáram", az „én tervem", az „én munkásaim" s nem az ál­lam terve, hanem az „én ter­vem"! Önnél van a vándor, zászló. Magas százalékszámokat ért el és ngyanakgor elkezd lenézően bánni « textilgyárban foglalkozókkal, pedig azok hő­siesen harcolnak a háború előtti színvonalért. És ön szö­vött-fonott köztársaságnak csú­fol ja őket. Ez nagyon vidám és azt muta'ja, hogy ön fölöttük áll. De hallotta, hogy önt vaj­dának nevezik?' Kellemes ezt hallani? Mit gondol, kedves Zijcov? Zijcov (a gépgyár tervokla­>ójának főnöke, szórakozottan): Én egyetértek... Poloeova: De kivel. Na ezt fogjuk kikutatni. Es mit je­lent az új textilgép? Csoda­szép szövet millió méterjeit. Nőink számára azt • lehető­séget. hogy még Ízlésesebben, még szebben öltözhessenek! Talán a Párt ez ellen van? Nem. a Párt támogatja azt! A ml nőink megszolgál'ák azt. Vagy ön nem hiszi Potápov? Önnek még módja van hibájá' kijavítani. Éljen ezzel a lehe­tőségekkel. Ne felejtse el. hogy az új gépeken moszkvai már­ka lesz. a világ legjobb már­kája. (Leül.) Más nem kér szót? Indítvány van arról, hogy támogassuk a textilgyár kéré­sét és a minisztériumot, hogy engedje meg az új gép azon. nali tömeggyártását és Potá­pov elvtársat bízza meg az új gép kibocsátásának azonnali előkészítésével. Más indítvány nincs? Krívosejín. a gépgyár főmér­nöke; Én soha még szamársá­got nem beszéltem. Es most sem beszélek. ön, Potá­pov elvtárs, a gyár av in­at ellátottságáról beszélt. Hát meg kell változtatnunk a te­chnológiát. Nálunk vannak még kézzel végzett munkák. Mecha­nizáljuk őket. Nálunk a ter­melési eszközök még nem áll­nak a fejlődés legtetején. Vj átakat csinálunk. A szálWásf megjavítjuk. . Sokat lehetne még mondani, nem akarom tí az időt tölteni. (A büró tagjai­hoz): Elhatároztuk, hogy az ötéves tervet három fis félév alatt hajtjuk végre. És végre­hajtjuk. És végrehajtjuk az új gépekkel is. Abszolút lehetsé­ges. Csak ennyit akartam mon. doni. államokat attól a kockázattól, hogy az egyezményt megszegik és eltérnek az egyezménytől, RZÍROHI nemzetközi ellenőrzést kell létesíteni egyidejűt: g min­den olyan vállw'at feleit, omely atomnyerrnnyag kiok­názásfvdl. atoiranyagok és ntomcneneía elóállitáeü \al foglalkozik. Visinszki) elvtárs a további­akban elmondotta, hogy az ok­mány kimondja, külön nemzet­közi pl'enörzőbizottsáqot kell létesíteni az atomencttia-'válla­fatok fölötti el'snőrzéssef kap­csolatban. Ennek a bizottságnak saját el!enóT7Ö apparátussal kell ren­delkeznie — folytat:a VÍSÜIM« kij elvtárs, — hogy ennek aa ellenőrzésnek a hatékonysági biztosítsák, az egyezmény alap­jául a következő intézkcvlAst kell tenni: 1. A nemze'kőzi ellenőrző bi­zottság a köve!k«zóképpen va­lósítsa meg az ellenőrzést a» aiomener iát előállító vállalatok feleit: a) figyelemmel kíséri atomanyagot kiaknázó és atom­energiái előállitó vá'tala'ok te­vékenységét és megvizsgálja számadásaikat; b) az ellenőrzés megvizsgálja a meglévő ntom­nyersanvag- alomanyag- *n félgyártmány készleteket: c) az ellenőrzés őrködik az egyez­mény betartása fe'elt, figye­lemmel kiséri .helyesen iclicsi­ttk-e az egyezményt, tová.btvá szabályokat ir elő a vállalatok technikai kihasználására, vala­mint a vállalatok technológia! ellenőrzésére. A továbbiakban Visinszki) elvtárs háncsulvozta, hogv a Szovjetunió nem érthet •cgvrt az amerikai e'lenőrzési tervvel, mert az nem jiemzctközi ellen-" örzésf, hanem amerikai azuper­Irősztöt létesít. K National Jiroadcasiin* Companv képviselőjének kérdd* sére ezt válaszolta: A szuverenitás meg értése akkor kezdődik, amikor valnkl az orrát olyan dolgokba üti be'e, amelyekre egy szuverén állam nem ad engedélyt. Viszont vannak itt közöttünk olyanok, akik szívesen ütik be ax óraikat idegen ügyekbe. Ax International News Ser­vice a vjtag optimizmusáról tfl.t fel kérdést Az op'lmizmusnak termő* szelesen beláthatatlan terc van — mondotta Visinszki) elvtárs. — ha azonban az Egyesüli Nemzstek Szervezetéről beszé­lünk, akkor Itt nincs aokr« szűkaőq az optimizmushoz. ,EI«-i gendő volna betartani néhánj| e'eml szabályt: ne emeljenek kéét *zomste*| rfok ellen: tart«Ak be ax afe kotmAnyt. Vértül hangsúlyozta Visinsza kii elvtárs, hogy -le kell monst dani egy uj .háború előkészltév sérő), * bombákkal való ijeszt-v getésekről. — Igaz, — mondotta, — mos% ebben a vonatkozásban ,ugy tfis nlk nekem, bizonyot fordulak észlelhető. — A Ncgro Jteature Pres» Service, nécer sajtőügynókeé^ képnselőjének végül Így vála­szolt VIstnszkij elvtárs: — A Szovjetunió teljesen vls lágos, határozott Álláspontot foglal el azokban fi kérdéseki ben. ameVek a nemzeti feisza? hajító inoz>£ilmakkal küpcsolaá tosak, egyik vagy más k ország? ban. Hogy a felvetett kérdés 4 Biztonság Tanáca v«gy a Po? fitikai Biaottság hatáskörébal tartozik, természeteven (cülöi^ tanulmányozásra szorul. Isméi retes, hogy a .népeknek a gyar? mati hatalmak részéről történői elnyomása mindig alyan szikrai volt, amelyből háborús tűzves® keletkezhetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom