Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

7— •i. e«. 2 6 szam. Ara 60 fiüót A rádió ma ismét közvetíti a Rajk-banda bűnügyének tárgyalását A Kossuth Rádió Rajk László és btintársa'iiak ífifárgyalusáról ma este l<) órától 20 'óráig é» 21 órától kezdődően helyeziai közvetítést ad. 1949 szspiember >7 szómba! Vall a né isugója, az a Tito és Rankovics h kémszervezet ügynöke, Tegnap este az egész ország egy hatalmas, görcsöseit összeszorított ököl volt. A kémbanda parazita főnökének, Rajknak vallomáséi, amelyet százak és milliók saját fülükkel hallottak. sokszorosára hatványozta a gyűlöletet mindenkiben. Ennek „ legutolsó féregnek és „ hozzá ha' sonló puhányoknak minden tette és minden szava szinte kiárasztja, kileheli magából a fasiszta mocsár romlott, mérgező levegőjét. Rajk szavai visszaidézik, szinte visszahozzák a legbarbárabb időket, a Sombor-Schweinitzer, a Hain Péter, n Gestapo időket. Az országban mindenütt, de Nagyszegeden, Makón és Csanád megyében is hatalmas tömegek hallgatták a rádiót, tízezrek, százezrek, milliók tanultak n rövid pár óra alatt többet az imperializmus gazságaiból, mint ezelőtt hónapokon, vagy talán éveken keresztül. Mindenkiben — kivétel nélkül — az árulók, o , kémek elleni gyűlölet a legmagasabb fokig hágott• Mind. dénki érezte tegnap fokozottan, hogy ezek n gazemberek nemcsak árulók, nemcsak kémek, nemcsak orvgyilkosok, hanem a nép ellenségei. Ez pedig a legszörnyűbb bűn, amit „ magyar dolgozó nép könyörtelenül eltipor. A budapesli népbiróság különlanácsa pénteken délelőtt kezdte meg a Vasas.székház nagytermében a Rajk László és lársai elleni bünügy tárgyalását. A Vasas-székház nagy. terme már a tárgyalás megkezdése elölt zsúfolásig megtelt. A közönség soraiban ott ült a bünügy tárgyalására Budapestre érkezeit számos külföldi újságíró, a különböző külföldi lapok és hírügynökségek állandó budapesti tudósilói, valamint a magyar sajtó és rádió képviselői. Bliaassígíí cihfnsri A fogházörök 9 óra után néhány perccel vezették elő a vádlottéit. Ezután bevonullak a terembe dr. Jankó Péler tanácselnök vezetésével a nép bíróság külön tanácsának tagjai. Jankó tanácselnök a tárgyalást megnyitva bcjelenkralikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedéssel és hűtlenség bűntettével vádolt Rajk László éa társai bűnügyét fogja tá«gyalni. Ezután megállapította, hogy a vádlottak és védőik jelen vannak. Utána a vádlottak személyi adatainak felvételére és a vádirat felolvasására került sor, majd megkezdte Rajk László kihallgatását. Elnök: Megértette a vádat? Rajk: Igen. Elnök: Bűnösségét elismeri? Rajk: Elismerem. a nyilatkozatot, amely azt tartalmazta, hogy vállalom a horthysta rendőrség részére a Kommunista Párt által szervezett mozgalmakban felderítő munkák végzését és a tudomásomra jutott adatokat a rendőrséggel közlöm. Én ezt a nyilatkozatot Bokor Lajos és Borszéki jelenlété" ben aláirtam. Igy történt a horthysta rendörséahez való beszervezésem. Uj gyalázatos feladat — ismét vállalta Elnök: Mi lett a fejleménye ennek? Hogyan dolgozott ön a vállalt kötelezettség értelmében? Rajk: A fejleménye az lett, hogy mindjárt az aláírás után együtt maradtam Helényivel, aki négyszemközt közölte velem, hogy mint egyetemistának azt a feladatot adja, hogy a forradalmi kommunista egyetemi mozgalmakba igyekezzek behatolni és ott felderítő munkát végezni. Én ezt vállaltam. Az én •tájékoztatásomnak* lett az eredménye az, hogy 1932-ben Steltét és még többeket, velem együtt tizenhetet a rendőrség őrizetbe vett. Engem nyilvánvalóan azért, hogy' a gyanít elterelje árról, hogy a Rendőrség beszervezett embere vagyok. Elnök: Ki volt ez a Síelte? Rajk: Szintén magyar-francia szakos tanárjelölt volt és 1931 végén, vagy 1932 elején — nem emlékszem pontosan a dátumra — kapcsolt az egyetemista kommunista mozgalomhoz. Később megtudtam, hogy Stelte szintén a rendőrség embere volt A Kommunista Párt 1933—34-ben le is leplezte és mint rendőrprovokatőrt a pártból, illetve a Kommunista Ifjumunkás Szövetségből kizárta. Elnök: Mikor tudta meg,hogy Síelte rendörprovokatör? Rajk: Erről nem volt tudomásom, a letartóztatás idején különböző adatokból sejtettem, de bizonyosan csak akkor tudtam meg, amikor a párt kizárta. Vallomását folytatva Rajkl kijelenti: Feltételezem, hogj engem nyilván azért Ítéltek e* — három hónapot kaptam, — hogy a gyanút rólam elterel, jék. Szabadulásom után Iletényi ismét azzal bizolt mo^ hogy folytassam tovább a* egyetemisták közötti felderüli munkát. (Tájékoztatásaimnak* lett az eredménye az, hogjj 1933. első hónapjaiban Birkí Ágnest, Széli Jenőt több társával együtt őrizetbe vették ét megint őrizetbe vettek engcnl is, nyilván azért, hogy a gyagyanut eltereljék rólam. Vizsgálati fogságban tartollak, d« a tárgyaláson felmentettek, Fs volt az első szakasza az én ilyen irányú tevékenységemnek. Aljas provokációval buktatta le az építőmunkások sztrájkját Kínök: Eddig az tette, liogy a budapesli népbit'ö űg különlanAcsa a demo- rendőrség szolgálalába? Vállalkozol! „feideritő" szo'gálalra hány izben tett Jelentést Ileténvinek? Rajk: Azt nem tudnám megmondani. Lényegében az egyetemi üiákszervezkodésről folyamatosan (tájékoztattam,* nemcsak a személyekről, ha. nem a személyek álíaf végzett Elnök: Az egész vonalon? II munkáról fa Hetényi kapcso_ .. , , ®J latba hozott Sombor-Sciiwe*Rajk: Az egész vonalon. nitzerrei & ő Wzolt meg azElnök: Térjen tehát részleteiben az eseménysorozatra, lehetőleg, amennyire az őszszefüggések megengedik, időrendben. Kezdjük azon, hogy 1936-ban, illetőleg 31-ben ön hogyan került a horthysta Rajk: 1930-ban térlem viszsza Franciaországból, ahol egy esztendejg tanulmányúton votam, mint franciaszakos tanárjelölt. Franciaországban ismerkedtem meg a haladó eszmékkel és kezdtem ismerkedni a marxizmussal. Amikor hazajöttem, M agyarországon kapcsolatot kerestem a marxista felfogású emberekkel, anélkül, hogy a Komra un jsla Pártnak, vagy a Kommunista Párt bármelyik más szervezetének tagja lettem volna. 1931-ben őrizcll>e véttek olyan vádlottakkal kapcsolatban, akik valamilyen kommunista szervezet tagjai vollak. öiizelbevételem után rokonom, Bokor Lajos rendőrkapiíánv ::-.i-v árt leikereste Hetényit, aki akkor a budapesti főkapitányság vezetője volt. Hetényi Bokor közbenjárására Bokor jelenlétében magához Tiivatott és közölte velem, hogy amennyiben olyan nyilatkozatot adok, hogy a magyar rendőrség számára a Kommunista Párt mozgalmában, vagy az általa szervezett mozgalmakban feideritő munkát végzek és annak eredményét a rendőrség tudomására hozom, abban az esetben szabadlábra helyeztet. Én Hetényinek erre a felszólítására vállalkoztam ilyen nyilatkozat aláírására. Hetényi akkor behivatta Borszéki nevű detektivjét, utasította, hogy az én letartóztatásom körülményeiről vegyen fel jegyzőkönyvet. Ez megtörtént, közben Hetényi megfogalmazta zal, hogy kapcsolatot próbáijak teremteni a Kommunista Ifjumunkás Szövetségihez és olt végezzek felderítő munkát. Sikerült fa 'kapcsolatot találnom a szövetséggel és annak központi propaganda szervében kaptam beosztást Az volt a feladatom, mint a propaganda osztály egyik vezető tagjának, hogy "egyrészt az ifjuinunkásszövétség központi nyomdáját próbáljam felderíteni, másrészt akadályozzam a propajganda anyagok elkészítését ás 'terjesztését. A nyomdát felderíteni nem állt módomban. Mivel a prapaganda anyagot én irtam és a terjesztés tőlem fügéit azt természetesen akadályozni tudtam. Lényegében a Kom iniuus ta Ifjumunkás - Szövetség' keretében más tevékeny, séffel nem is fejtettem la, meri időpontig tőség nyilt arra, hogy a MÉMOSz-ba, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségébe tagiként beiratkozzam. Beiratkozásom nem saját kezdeményezésemre történt. 1934 vége felé Magyarországon Gömbössel crös fasizálódás kezdődött. Gömbös 1935-ben napirendre tűzte a szakszervezetek likvidálását és Mussolini fasiszta munkaszervezetei mintájára korporációs munkássxervczctekel akart létesíteni. A nagyipari munkásság, beleértve az épitőmunkásságpt is, komoly ellenállást tanúsított ez ellen a politika ellen és az építőmunkások nagy, általános sztrájkot akartak kezdeményezni. Ezért bizott meg Sombor-Schweinitzer azzal, hogy a MEMOSz-ban végezzek földerítő munkát. Sikerült bejutnom és jelentést tettem a szervezkedésrőt és a személyekről is. A sztrájk azonban mégis kirobbant és általános jelleget öltött. A sztrájkot SomborSchweinitzer utasítására ugy sikerült leszerelnem, hogy javasoltam az épitőmimkásoknak, tartsanak nagy utcai tüntetést. Az uj Lipótvárosban robban! ki a nagy utcai tüntetés és ez alkalmat adott a rendőrség beavatkozására. Körülbelül 200 ottlétem nagyon rövid ideig toriolt; Közben ugyanis •lehe- embert őrizetbe vettek. Sombor-Schwe:ntfzer utasítására msnt ki Spanyo'országba Elnök: ön tehát ezt a tüa pattal, hogy megfelelő okot leiési előre megfontolt Szán- (szolgáltasson a rendőrségnek dókkal tervezte, azzal a cél |a közbelér 'sr« ? Rajk: Igen. Az építősztrájk befejezése után Sombor azt mondotta, helyesnek látja, hogy bizonyos időre eltűnjek Magyarországról. Utasito'-t, menjek Csehszlovákiába. 1938-ban Bokor Lajos rendőrkapitány segítségével el is mentem Csehszlovákiába. A magyar csehszlovák határt illegálisan léptem át. Elnök: Milyen feladatot kapott a rendőrségtől erre az útjára? Rajk: A rendőrség feltété* lezte, hogy a külföldről Magyorországra, a kommunista párt számára küldött illegális anyagot Salgótarjánon át hozzák be Csehszlovákiából* A rendőrség azzal bízott meg, hogy próbáljam ezt felderíteni- A felderítés eemral eredménnyel nem járt, inert nem akartam magamat lelép* lezni, mint kommunista párt* tagot és a magyar rendőr* ségnek bármikor módja let* volna, hogy külföldi tartózkodásom alatt is leleplezzed engem a magyar kommunisták előtt Elnök: Tehát azéri csináltál ezt, hogy tovább alakoskodjon a kommunisia párt előtt? Rajk: Igen, ezért csináltam. Csehszlovákiai tartózkodásom alatt 1937 ben kaptam Sombortól azt az üzenetet,. hogy menjek ki Spanyolországba. Elnök: Hogy került Spanyolországba ?