Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

2 Szombat, 1949 szeptember 17. Rajk: Spanyolországba úgy kerültem, hogy Cseszlovákiából hamis iratokkal Párizsba Utaztam, ott megkerültem a francia párt központi szervét, amely a Spanyolország ba indultakat politikailag ellenőrizte, majd csatlakoztam égy csoporthoz és ezzel keltem át a spanyol határon. Sombortól kettős megbízást kaptam, egyrészt, hogy meg tudjam a Rákosi zászlóaljban — a magyar egységnek ez volt a neve — a neveket, másrészt pedig politikai bomlasztó munkával' hassak oda, hogy a Rákosi zászlóalj harci ütőképességét csökkenteem. Az első feladatnak nem volt nehéz eleget tenni, hisz.en mindannyian ismertük egymást. A másodiknak az eal tettem eleget, hogy 193Sban az ebrói harcok előtt, mint a Rákosi-zászlóalj párttitkára, mesterségesen napirendre tűztem Hás László nak, a zászlóalj egyik tisztjének politikai fegyelmi ügyét, hogy ezzel politikai ellentéteket szítsakflz ebrói ütköiel elfitt kizárták a pártbál a gyalázatos trocuislát Emellett a Rákosi-zászlóaljban trockista propagandát fejtettem ki. Ennek az lett a következménye, hogy amikor a pártvezetőség a Hás ügyet tárgyalta, a zászlóalj kommunista tagjai leleplezték trockista magatartásomat. Lényegében tehát visz szafelé sült el az egész dolog, engen a pártból kizártak. Elnök: Mikor történb ez? Rajk: 1938 juniusában, az ebrói ütközet elótt. Ennek az egész politikai tevékenységnek és a Hás •ügy tárgyalásénak lett az eredménye, hogy a Rákos: zászlóalj ütőképessége — a zászlóalj igen fontos frontszakaszon harcolt — éppen a spanyol köztársasági csapatok egyik legdöntőbb ütközete előtt rendkívül legyengült. Elnök": Az ön távozása után a Rákosi-zászlóali folytatta működését? Megszökött a spanyol frontról Rajk: Igen folytatta. Spanyolországi tevékenységem azzal zárult, hogy mjg mielőtt a harcok befejeződtek volna, 1939 februárjában dezertáltam, •egszüktem Spanyolországból. Igy kerültem a francia internál ótá borba. Ide jutottak és velünk együtt voltak később a visszavonuló nemzetközi és spanyol egvségek is. Elnök: Az egész Rákosi-zászlóalj megmaradt állománya ide került? Rajk: Igen. Elnök: Jugoszláv vonatkozásban mi volt? Rajk: A jugoszlávokkal Spanyolországban nem voltam érintkezésben, mert a jugoszláv egységek teljesen más szakaszon voltak. Elnök: És a francia internálótáborban? Rajk: A francia internálótáborokban, Saint Cyprianban, Gursban és Vernetben is együtt voltunk a jugoszlávokkal A francia intemílótáborokban rendkívül erős trockista politikai tevékenység folyt. Ennek legfőbb szervezői és egyszersmind végrehajtói is a jugoszláv csoportbeliek voltak. Körülbelül százötvenen lehettek, akik a jugoszláv csoportban ilven irányú tevékenységet folytattak. Ezek döntö többségükben értelmiségiek, kispolgárok, egyetemisták voltak. A fontosabb személyek között volt Koszta-Nag y, Milics, Vukmanovics, Stefanovics, Québer. Ezek voltak a fontosabb személyek. Ezek a személyek szervazték és irányították a többi nemzetiségi csoportban élő trockista frakció /munkáját® is. A magyarok közül Major Frigyest, Cseresnyést és sajátmagamat tudom 'felemlíteni. Elnök: Hol találkozott velük? Rajk: A francia internálótáborbau. Én szoros kapcsolatban voltam ezekkel a jugoszlávokkal és velük együtt magam is ezt a trockista politikát folytattam a táborban. Ez volt a célja: „mindennek, ami a forradalmi munkásmozgalom érdekében való, cáfolása és bomlasztása66 Elnök; Azt mondja, hogy taodkista politikát folytattak, mi volt ennek a csoportnak az álláspontja? Rajk: Vélcményileg pár sző. rnl azzal tudnám vázolni, hojD' teljesen elvtelen politikai alapon állva, mindennek ami a forradalmi munkásmoz. ffalom érdekében való, cáfoásn éis bonilaszlAsa. Elnök: Menjünk tovább. Rajk: Grus-ban, később pedig Vemelhen mint trockista tevékenységet kifejtő volt nemzetkőzi brigádislát n »2-ieine Buneau®, a francia hjrszerzőszerv tisztje több al. kniommal másához hivott és tájékoztatót kért arról, ami a táborban íolyik. Egy Ízben lát. tam az. emiitett jugoszláv trockista csoport vezetőit Koszta-Nagyot, Vukmanovicsot, Stefanovicsót, Milicsetés másokat, akik ugyancsak a >2-icnie Buroau«-l>a mentek, vagy onnan jól lek. Ebból nyilvánvaló volt előttem, hogy fezek a jugoszlávok valóban a »2-ieme Bureaiu kémszervezet emberei és éppen ugy, mint jómagam, annak utasításait Hajtják végre. Elnök: További célja nem volt önnel a >2-ieme Bureáuc tisztjének? Rajk: További célja velem kapcsolatban az volt, hogy amilyen tevékenységet az ő vezetése és irányítása alatt kifejtenek a jugoszlávok döntően a jugoszláv csoporton belül, de más csoportok felé is, éppen olyan tevékenységet vállaljak a magyar csoportban. Én természetesen ezt végre is hajtottam. Elnök: Körülbelül mekkora volt annak a tábornak létszáma, ahol e bomlasztó tevékenységet folytatta? Rajk: A tábor létszáma változó volt. Gurs-ban körülbelül 20.000 volt a spanyol repü lökkel, tankistáikkal és egynéhány más egységgel, azt hiszem a I.isler Divízióval együtt. A közvetlen, a kifelé ható »munkában« csak a magyarokra terjedt ki működésem. Ennél azonban több szerepem volt, mert mint emlitettem, a jugoszláv vezetőkkel szoros kapcsolatom volt és velük együtt mintegy én is a vezetőséghez tartoztam. Elnök: Meddig volt ön ezek. ben a táborokban. Hogyan, került el onnan? A Gestapo embere Rajk: 1941-ig voltam a francia Lál>orban Vernetben. 1911 tavaszán ugyanis megjelent egy német munkaloborzó bizottság, amely Németországba különböző építkezések és más munkálatok elvégzésére toborzott munkásokat. Ez már Pétain Franciaországéban, Lszakfranriaország német megszállása idején volt. Ennek a német toborzóbizottságnak vezetője egg gestapo, vagy flbwelír őrnagy volt, a nevét nem tudom. A bizottság néhány napos működése után ez az őrnagynagához hivatott és azt\javasoÍta nekem, hogy Jelentkezzem én is Németországba munkára, Németországból hazasegít engem Magyarországra. Meg is mondta. hogy azért teszi ezt a javaslatot, mert Main Péter, a,magyar rendőrség politikai osztályának vezetője fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy engem, mint a magyar rendőrség régóta dolgozó, beszervezett tagját, ügynökét, segítsen haza Magyarországra és ő más megoldást a hazajuttatásra nem talált, csak ezt. A német őrnagy személy szerint Koszta-Nagy, Vukmanovics és mások után érdeklődött, azt kérdezte, hogy milyen tevékenységet fejtettek ki a táborban. Megmondotta, hogy azért érdeklődik nálam, mert ha Hain Péter fordult hozzá azzal a kéréssel, hogy hazasegítsen engem, akkor oz én véleményemre ací és a maua s.empontjá ól megfázható embernek tart, másrészt a jugoszlá vok, körülbelül 150-en azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy segítse hazatérésüket Jugoszláviába. örömniel vette tudomásul a jugoszlávokxtrocklsta aktivitását és nekem azt mondta, hogy kérésüknek eleget fog tenni, hazasegíti őket Jugoszláviába. Elnök: Tud-e ön arról, hogy ezek a jugoszláv személyek milyen kapcsolatban voltak az akkori időkben Jugoszláviában Hitleréket kiszolgáló jugoszláv vezető rendszerrel.? fl nácik mgbizásábál visszajött Magyaioiszágra Rajk: Nyilvánvalónak tartom, hogy ha a »2-icme Bureau* tisztje után ők a Gestapoval felve szik az érintkezést és egyenesen a Gestapohoz fordulnak, hogy segítse őket haza Jugoszláviába, akkor a Gestapo őket továbbra ts kézbentartótta, saját embereinek tekintette és feladatokkal küldte őket haza. Elnök: ön erre akkor is gonaolt, vagy csak most? Rajk: flkkor is gondoltam erre. Elnök: Szóval akkor ls gondolt erre, ennek tudatában volt. Folytassa tovább. Rajk: Németországból én Magyarországra tértem haza ugyan csak azon az uton, a német hatóságok ... Elnök (közbevág): Volt valami párhuzam On és Gayer Imre között? Rajk: Gaver Imre ugyanígy került haza" Magyarországra, mint én. Elnök: Ki volt ez a Gayer Imre? Rajk: Gayer Imre Délamerikából jött Spanyolországba, foglalkozását nem tudtam. A francia internálótáborban ő is jelentkezett munkára Németországba és velem együtt került Németországba. Majdnem ugyan abban a hónapban, 1941 "augusztusában jöttünk át mindketten Németországból Magyar országba, Budapestre. Elnök: Ismerte közelebbről Gayer politikai beállítottságát és működését? Rajk: Gayer Imrének politikai beállítottsága nyilván nem lehetett más, mint nekem. Egyébként nem fordult volna a Gestapóhoz. Amikor én hazajöttem, akkor Gayer Imrét kapcsoltam a kommunista párthoz és... Jelentkezeü Ha n Péternél Elnök (közbevág): A rendőrséggel felvette a kapcsolatot? Rajk: Igen, előzetesen felvettem a rendőrséggel a kapcsolatot. Elnök: Múltja után nyilván jelentkeznie kellett a rendőrségen. ltajk: Jelentkeztem is Hain Péternél, aki nekem meg is mondta azt, hogy 6 kérte a Gestapótól, hogy engem küldjön haza. Hain Péternek volt az az utasitása, hogy én Gayer Imrét kapcsoljam á kommunista párt valamelyik szervéhez, hogy ott felderitő munkát végezzen. Ez meg is történt. Engem a rendőrseg internált nyilván azért, hogy ha Gayernek munkája íebukáshoz vezetne, a gvanu ne terelődjék rám. 1941 októberében internáltak. Én Gayer Imrét a kommunista pórt előtt ugy jellemeztem, mint aki teljesen megbízható, értelmes ember, politikailag fejlett és felelős munkát lehet rábizni és bogy egyszersmind 6 lesz az, aki a hazatérő volt spanyolországi magyar harcosokat igazolni fogja a páj-t számára. Utasa Fííeíic cyiüosa Elnök: Tette ezt annak dacára, hogy — mint előző szavaival mondta — tudta, hogy ennek épp az ellenkezője igaz? Folytassa. Iíajk: 1942-ben nagyméretű letartóztatások voltak Magyarországon az úgynevezett függetlenségi mozgaiomhől. Később értesültem róla. hogy ez a nagyméretű letartóztatás döntően Gayer Imre tevékenységének az eredménye. Felderitő munkája alapján vették őrizetbe Rózsa Ferencet is, aki a kínzásokba pusztult bele a letartóztatás ideje alatt, valamint Schönberz Zoltánt, aki később halálos ítéletet kapott és akit felakasztottak. Miután Gayer Imrét én kapcsoltam a kommunista párthoz, természetesen a nyomozás engem sem hagyott ki. Engem is órizetbe kellett hogy vegyenek, de szándékosan enyhitő körülménynek tekintve, hogy a kapcsolás után engem leinternáltak, én mindössze csak hat hónap börtönbüntetést kaptam. Elnök: Ennek letelte után internálták önt ugy, hogy csak 1941 októberében szabadul! 1 Rajk: Csak 1944-ben. 1944 oklóbere ulán a katonai kémelháritó nem tudva arról, hogy a magyar rendőrség beszervezett ügynöke vagyok és a hadibelyzet következtében őrizetbevételem után mindjárt néhány nappal Sopronkőhidára kerültem. Elnök: (félbeszakítja). Az internálásból való szabadulása ulán ön nem beszélt Hain Péterrel ? Rajk: De igen. Énpen ő adta át a megbízást, bogy a Ma. Ryar Frontban próbáljak felGeritő munkát végezni. Ez azonban nem sikrrü't, mert a katonai kémclháriló a Magvar Front katonai vonatát felgongyő'itve, engem is őrizetbe vett ané'kü', hogy még bármiféle tevékenységet kifejtettem volna Hain Péter fe'é. Sopronkőhidán katónai bi réséig elé kerií'tcm. A tárgya'áson zárt tárgyalást kértem, fé've attól, liogy mint volt spanyo'országl harcost, a Magyar Fronttan résztvevőt, — mert ilyen vádiratom volt, — csetteg sulvosan e'ité'nek, vagy halálra Ítélnek. A zárt tárgya'áson felfedtem, hogy 1931 óta egész tevékenységemet a rendőrség szolgálatában fcjteüem ki és kértem errevonafkozóan megidézni Somlwr-Sebwoinitzert H Hain Pétert. Továbbá igénvbevettem bátyámat, Rajk Endrét, aki akkor a kész'etgazdálködás kormánybiztosa volt .a Szála, si kormányon be'ül. ö a tárgya'áson mentőtanuként meg is jelent és ennek a két ténynek köszönhetem, hogy a vádat elejtették. Elnök: Hogyan va'Iott a tárgyaláson ? Teljesen megbiihctó — a fas'szla rendsier szempen jóból Rajk: Nem kellett vallanom. Elnök: Nem ön, hanem a fivére vallott? Rajk: Olyan szettemben, bogy engem po'itikailag a rendszer szempontjából te'jesen megbízhatónak tart és értem kezességet vállalt. E két lény aíapján a vádat elejtették, ügyemet áttették formáTs okok miatt a polgári bírósághoz. Ennek tárgyalására azonban nem került sor, mert a hadihelyzet miatt egjész Sopronkőhidát evakuálták, menekült a Szálast kormány, Magyarország felszabadült, engem éppen ugy, mint a többi foglyot, Németországba vittek. Németországból az öszszeomlás után jöttem haza. Elnök: Németországiban találkozott azzal a Stofpe-val, akiről már szó volt? Rajk: Találkoztam, vcfeegyütt mentünk Németországba. Megmondtam neki, hogy hazajövök, de közötte viszont, hogyt tovább megy és lehető'eg al amerikai zónába igyekszik jut. nj. Kértem, hogy ba ott értesíteni tudja Sombor-Schweinit* zert, közölje ve'em, hogy éa visszatértem Magyarországra. » Elnök: De az. • amerikai kémszervezetet illetően nem adott valami megbízatást Stol'penak? Rajk: Emlékezetem szerint nem. Elnök: Hogy keressen aa ön számára amerikai kapcsolatokat ? Rajik: Én Sombor-ScliweL nifzert mondtam emlékezetem szerint. Persze nem tartom kizárt dolognak, hogy az ia felmerülehetettAz elnök ezután negyed órás szünetet rendelt el. Sombor-Schwein'fzer üzenete Utána folytatta Rajk vádlott kihallgatását. Elnök: Tehát a felszabadulás után hazatért Eudapestre. Vázolja az itteni dolgokat. Rajk: Amikor hazatértem Budapestre, tevékenységem a Kommunista Párt vezetősége előtt nem volt ismeretes. Ugy ismertek engem, mint a Kommunista Párt legjobb tagját. Éppen ezért mindjárt liazajövetelem után a Pártban magas funkciót kaptam, a budapesti pártszervezetnek lettem a titkára. Nemsokkal azután felkeresett egy Kovács nevezetű ember, aki az amerikai katonai missziónak volt a tagja. Ez 1945 augusztus-szeptembere körül' lehetett. ö közölte velem azt, hogy az amerikai zónában tartózkodó Sombor-Schweinitzertől üzenetet kapott, amelynek értelmében tudja. V