Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

Vasárnap, 1949 szeptember 11. 112 hivatalos küldöttei attól a pillanattól kezdve, hogy 1945 elején Magyarországra tették lábukat, a legarcátlanabb módon építették ki kémbáló­Eatukat. Elsősorban Rajk Lászlót állították szolgála­tukba, akinek rendörspicii és kém múltját ismerték. Rajk készséggel adta Cicmil ezre desnek, a jugoszláv katonai bizottság vezetőjének, Mra rovics jugoszláv követnek Brankov követségi ügyvivő nek és a hozzáforduló j'igo szláv kémek hosszú sorára!, a legkülönbözőbb információ kat. A bizalmas adatokat, melyeket mint miniszter a magyar viszonyokról, a szov­jet hadseregről, a szovjet diplomáciai testületről s'b. megtudott, a jugoszláv ké meknek adta át. Átadta például a Nagg Fe­rene-féle összeesküvés felderíté­se közben a ngomozat aktáit a Jugoszláv kémeknek, akik ezt rögtön továbbították az ameri­kai követségre. Államtitkárát, dr. Szebcnui Endrét, utasítói ta. hogg a Jugoszláv kémek által követelt minden bizalmas ada­tot szolgáltasson kl. A jugoszláv kémszolgálat utasítására maga mellé vette, mint belügyminisz­teri sajtófőnököt, Cseresnyés Síndnr kémet, akiről tudta, hogy •zelött az anqol felderítésnél dolgozott s aki közte és a ju­goszláv követségen müködö ké­mek között az összeköttetési megkönnyítette. Rajk László, mint miniszter és az orszángyülés tagja, tehát közhivatalnok, hivatali megbízá­séval visszaélve, a magyar ál­lam érdekelt súlyosan ve-z'-teer tető titkokat közölt Idegen ha­talmakkal, ami által kémkedés hűtlenség bünietlét követte el. c) A Jugoszláv kémek élntér­oenyomulása azzal függött ösz sze. hogy a felszabadult Juno szláviéban a Rajkhoz hasonló amerikai kémek, provokátorok és trorklsték — akik közül a Gesta­pó 1941-ben, Rajkkal egytdöben, csak a francia táborokból kém­munkára vagy százötvenet kül­dött haza — jutoltak uralomra Ezek a kémek képezték Tito köz­vetlen körének zömét és rend­szeresen szorították vissza a ju­goszláv partizánok becsületes, a néohez hü elemeit. E sikereken felbuzdulva az amerikai impe­rialisták nem kteebh célt tűzlek maouk elé, minthogy a népi de mokrérla országait Titóék segít­ségével a maquk oldalára állít­sák. Rajk erről Igy vall: •Rankovics jugoszláv bel­ügyminiszter egyenesen meg­mondta nekem, hogy a népi demokratikus államok Jugo­szláviával és Tltóval az -'lükön kell, hogy egyesüljenek.* t E cél elérésére a jugoszláv, n> mr,erlkal és egyéb kémszerve­retok teljes erejükkel támogatták Raikot. 1946 novemberében alá­rendelték nekt dr. Szöntjl Tibort, ak! Svájcban az OSS-nevü ameri­kai kémszervezet vezetőjének, Al­iim Dutlesnek utasitasára az ot­tan! magyar trockista emigrán­sokból kémcsov>ortot szervezett^ Ezt a kémcsoportot Tito svájci és fronria.irszagt finynfikel segít­ségével Dulles 1944—45 telén amerikai hadirepülőgépen Bel­grádon át, mint jugoszláv tiszti bizottságot Magyarországra, t szovjet hadsereg hátába dobta Rajkhoz kapcsolták a jugoszláv felderítők 1945 nyarán Pálffy Györgyöt, Horthy hadseregének fasiszta tisztiéi. Pálffy, aki"saját bevallása szerint 1945 nyara óta beszervezett jugoszláv kém volt megjátszotta a kommunista tisz­tet. fokozatosan altábornaou. a határőrség parancsnoka, majd a' államrendjének megváltoztatá­honvédelmi miniszter helyettese sán*.* lett. E cinkostársak segítségével Rojk szélesen elágazó szerveze­tet hozott létre. Ahova csak le­hetett, magas állásokba juttat­ta az imperialisták ügynökeit, főleg volt trockistákat,- provo­kátorokét, kémeket. Igy jutott a rendőrség és a külügyminisz­térium vezető állásaiba Szász Bé­la, az angol Intelligence Service Délamerlkából hazaküldött kéme, Major Frigyes, a »CIC« ameri­kai kémszervezet ügynöke. Mar­schali Lászlót, a francia »2-ieme Bureau* kémet a rendőrség po­litikai nevelésével bízták meg, a trockista Oszkó Gyula és Mátyás László rendőrezredesek lettek. A po'itikai rendőrségbe Rajk boépilotte dr. Beck Jánost, Ráth Károlyt, Kovács Ferencet, Kálcsics Józsefet és más régi kémbarátait; Ivorondy Béla volt csendőrszázados, mint rendőrezredes kapta azt a meg­bízatást, hogy volt csemlőrök­!>ől. horthysta lisztekből kü­lönleges belügyi készüUségü zászlóaljat szervezzen. Pálffy ugyanakkor a honvéd­séget rakta meg fasiszta, horthysta tisztekkel. Szőnyi pedig az államapparátusban, a gazdasági posztokon és a Kom­munista Pártban igyckezetl ügynökeit elhelyezni. A népi demokrácia hiveit, különösen a munkásokat és a parasztokat Rajk és kémhaorlája rendszere­sen kiszorítottak a rendőrség­ből, a hadseregből, az állam­apparátusból, ugyanakkor ki­szabadították az internálótábo­rokból az odakerült kémeket, provokalőrökeL Po'itikai téren is nagy akti­vitást fejlettek ki. Rajk felesé­e tett a Manvar Nők T>mo kralikus Szövetségének főtitká­ra. A Népi Kot lé: liumok Orszá­•os Szövetségén keresztül, me­lyet Rajk a belügyminisztéri­um alapjaiból bőven támoga­tott, kiterjesztenék befolyásu­kat a diákok, az ifjúság egy ré­szire. Rajk, mint >tisztelelbcli épilőmunkást az építőmunká­sok szakszervezetén keresztül megkísérelte befolyását a szak­szervezetekre is kiterjeszteni. Rajk lett a Magyar Jugoszláv Társasáig elnöke stb. stb. A Rnjk-féle szervezkedés melleit a jugosz'ávok saiát kü­'ön kémszervezeteiket is kiépi­lellék. Visszaé've a magyar né­pi demokrácia bizalmával, be­épüllek nemcsak az ál'ami szer­vekbe, de a po'itikai pártok­ba, gazdasági intézményekbe, társadalmi egyesületekbe is. "szervezetük olyan szerteágazó nak és je'enlősnek látszott, hogy Raji ra és ban lá Iára támasz­kodva 1947 őszén már irányt vettek a magyar népi demokrá­cia megdöntésérc. Brankov Lá­zár, a jugosz'áv követség volt ügyvivője erről a következőket vallja: »Kémhá!őzalunk las­sankint átfogta az államappa­rátus valamennyi ágát. a had­sereget és a rendőrséget. Ugyanez a kémhálózat 1945­!ő! kezdve benyomult a Magvar Kommunista Párt és a Szociál­demokrata Párt vezetőségeibe is, ^va'amint számos társadalmi és politikai szervezet vezclősé­gébe. Az államapparátusban va'amint a hadseregben levő kémhálózat seritséuével a ju­gosz'áv kormány Magvarország területén nagyarányu kémtevé­kenységet folytatott a magyar kormány ellen. Ez telte lehe­tővé, hogy Rankovies jugo­szláv belügyminiszter Tito ter­vei szerint konkrét intézkedé­seket tehetett a kérnhálózalon keresztül a magyar kormány mccdöntésére. Magyarorszáa E terv végrehajtásának elő­készületeit szolgálta Tito ma­gyarországi látogatása 1947 decemlierébcn. Ez a látogatás — mely sokban h.monlilolt egy hóditó bevonulásához Bu­dapestre — a jugoszláv veze­ték gondosan elökészilelt ter. vei szerint történt és az volt a oélja, hogy Tilo, valamint Jugoszlávia tekintélyét Ma­gyarországon megnövelje, mint phogy Rajkék és jugoszláv cinkosaik állandóan arra töre­kedlek, hogy megpróbálják Ti­161 mesterségesen népszerűsí­teni és a Szovjetunió hatalmas népszerűségét csökkenteni Budapesti látogatásáról visz­szalérve Tito Kelcbián, a ju­goszláv halár közelétien vadá­szat ürügye alatt egy napot tartózkodott. Vonalján uta­zóit Rajk belügyminiszter is, aki már előzően ismételten tárgyalt Titoval és a jugo­szláv vezetékkel. Kelebia ál­lomáson, Tito vonatán, Ranko­vics jugoszláv belügyminisz­ter magához kérette Rajkot. Rrankov lolmácso'.á iával ré.,z­lele.sen közölte vele a tenniva­lókat. , »A terv — mondotta Rajk vallomása szerint Ranko­vics — abban áll. hogy ész­revétlenül. a szomszéd ál­lamok kormányainak éber. ségét kijátszva, Belgrád köz­pont tal fokozatosan Jugo­szlávia köré tömörilsék a néni demokratikus országo­kat*. Ennek előkészítését szolgál­ta az úgynevezett balkáni szakszervezeti szövetség, a balkáni sportszövetség, a hal­káni ifjumunkás szövete-ég, a balkáni nöszövelség, stb, mo. Iveknek központja mind Bel­grádban volt. A magyar bel­politkára vonatkozóan Bankó, vics ulasilolla Rajkot, hogy •Orientálódjék a naciona­lista, soviniszta elemekre a hadseregben, a rendőrségen, az államapparátusban, a kispol­gári erősre a városokban, de különösen a falun*. Rankovjcs közölte Tilo utn­sitásait. amely szerint Rajk arra vegyen irányt, hogy lik­vidálják a magyar állam és a Kommunista Párt jelenlegi vezetőit, hogy ennek megtör.­lénle ulán Magyarország ve­zeléxét Rajk vegye kezébe. Rajk ezt a megbízatást vállal­ta és fokozta tevékenységét 1948 márciusa óta azonban szaporodtak a jelek, amelyek azt mutatták, hogy a jugo­szláv amerikai tervek kezde­nek lelepleződni. Mint a Kom munistaPárt Politikai Bizott­ságának tagja, Rajk értesült arról, hogy a Tájékoztató Iroda leleplezni készül Titóék árulását. Erről a készülődés ről Rajk folyamatosan érte sítette Titóékat. A Tájékoz­tató Iroda határozatának nyil vánosságra hozatala leleplez­te és meg is hiúsította Titóék tervét. Ezért Titóék közölték Rajkkal, hogy a változott helyzetnek megfelelő új tak tika kidolgozására Rajknak titkos találkozást kell létre­hoznia Rankoviccsal. a jugo szláv belügyminiszterrel. Ez a titkos találkozás 1948 októ. ber elején Klein Antal, hor thysta földbirtokos Paks mel­letti vadászterületén létre i? jött. A magyar határőrség parancsnokinak, Pálffynak segítségével Rankovics két kísérőjével együtt illegálisan átjött a határon és taláiko zoft Rajkkal, akit Mrazovics budapesti jugoszláv követ é« szeretője, Tarisznyás Györgyi paksi tanítónő kalauzoltak a találkozás színhelyére. A meg­beszélés, amely egy csősz­házban folyt le, két és fél­óráig tartott. Rankovics közölte Rajkkal az uj tervet, melyre vonatko zólag aláhúzta, hogy az Tito személyes munkájának ered­ménye és rajta kívül csak Gyilasz és Kardelj ismeri. Közölte, hogy a Tájékoztató Troda határozata után a régi célok megvalósítása érdeké­ben új utakra kell térni. Kö rölte Tito »lángeszű< tervét arra vonatkozólag, hogyan fogja fokozatosan a jugoszláv népet a Szovjetunió ellen for­dítani és hogyan viszi át né­pét a nyugati imperialisták táborába és egyben, hogyan szándékozik megnövelni a r.é pi demokratikus államok re­akciós erőit és biztosítani szervezeti összefogásukat és hogyan akarják őket az im­perialisták oldalára. a Szov etunió ellen állítani. »Tito — mondotta Ranko­vics — e cél megvalósítá sára az új helyzetben 3 fel­adatot jelölt meg. Először Jugoszlávia népeinek moz gósítását a Szovjetunió el­len. Másodszor, a népi de mokratikus államok szov. jetcllenes erőinek növelé sét s szervezeti összefogá­sát. Harmadszor, felhasz­nálni a nemzetközi kérdé­sekben a Szovjetunió és az angol-amerikai államok kö zötti nézeteltéréseket. Az utóbbi eseíben nekünk a Szovjetunióval szemben a nyugati nagyhatalmakra kell támaszkodnunk... Ti­to lángeszűen megoldotta , lag, Rajk va'lomásai s/e int? »Tilo a legközelebbi időklien éles kampányt kezd a magyart kormány és állam vezetői el­len. Rákosit revizionizmussal fogják megvádolni és azzal, hogy vezetése alatt a magyar, kormány Jugoszláviától el akarja szakítani a magyarlak­ta területeket. Miután ilyen módon ellentéteket kellenek ;« magyar és a jugoszláv nép kö. zfttt, a megtelelő pillanatban ezt a kérdést a jugoszláv par. lamcnlbcn felvetik. Ezt az ak. eiól h im-iiténsek fo tiúk kö. vélni, amelyekért Jugoszlá­via Magyarországol; leszi majd felelőssé*. Ezek a határincideusek » Rankovics által kifejteti terv szerint azt a célt szolgálták volna, hogy Jugoszláviának formális ürügyet szolgálta*, sanak erőszakos katonai be* avatkozásra Magyarország <>1. len. a magyar terület eav ré­szének fegyveres megszálló, sára. f Ez a beavatkozás akkor tör­tént volna meg, amikor a Szovjetunió valamilyen nem. zelkö/.i bonvoílalommnl kap­csolatban el lett volna fog­lalva. A fczyvcres katonai ak­ció egy részét ké-^rte »-ol­na a jugoszláv hadsereg ma­gyar egyenruhába öllözöH ré­szének áldobásn a haláron, va­lamint az anaol és amerikai megszállási övezetekben ösz* szegyfljlölt, ugyancsak ma. gvar egyenruhás csendőrök, nyiln«-ok és borlhysták Jugo­szlávia területén történő át­vonulása Ma '"-a o-s'áern. A tervhez tartozott a magvai kormány egyes minisztereinek, elsősorban Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak, és Gerő Ernőnek »fizikai megsemmisi. tése.* Rankovics az aggodalmasko­dó Rajkot megnyugtatta, hoqf nekik nagy gyakorlatuk van • ezt a problémát, kidolgozol*. ítéren. egy tervet, mely szerint a| »Tito ellensé -ei közül jő egy* jugoszláv nép szovjetbarát néhányan bcszé hetnének azok­hangulatát fokozatosan lik­vidálni lehet.* Ennek a tervnek lényegél kifej Ive Rajk ezt vallja: •Ennek a lángeszű terv­ről a módszerekről, amelyekkel Tito és ő (Rankovics) ellensé­geiket e'.tünlelik.« Rankovics azt javasolta Rajknak, hogy a magyar kor­mány vezető minisztereinek nek alanvelő elvei — mint meíyréyilkolását Pá'ffy és a had­Rankovics vetem kőzölle, n peresben levő emberei vegyék kővetkezők: először csak mí^u;,ra. birálallal illetik a Komin form határozatát,utána a ha­tározatot rágalomnak mi­nősítik —, de semmieselrc sem bírálták a S oviét uniói és vezetőit. Ellenkezően, eb­ben a szakaszban kiemelik a Szovjetunió iránti barát­ságot... Utána — folytatta Ranko­vics — mi fokozatosan és egy­re erő'elte'ebben arról kez­dünk beszélni, hogy a Szov­jetuníóra hárnl a felelősség azért, hogy nem tudjuk meg­valósítani a jugoszláv ötéves tervet és ezzel kapcsolatban á szocialista épilés terveit és különösen őket tesszük fele­lőssé azért, hogy nem tudjuk megvalósítani a néptömegek életszínvonalának beígért nö­vekedését... Ez a propaganda kétségkívül nagyon hatásos lesz — jelentette ki Ranko­vics — ennek segítségével a mi népünknek a Szovjetunió iránt táplált barátsága gyűlö­letté alakul át... Tilo számi­lásai szerint — mondotta Ban­kovics — ez a propaganda a .Gondolkozzanak — mond­ta Rankovics — ennek a lik­vidálásnak a változatain é* pedig ugy, hogy egyiknél va­lamilyen szerencsétlenséget okoznánk, a másiknál öngyil­kosságot, a harmadik hirtelen betegségben halna meg, vagy pedt; megő'nék őket a laká­sukon és később megfeleli} magyarázatot adnának, hogy; például szökés közben lőt-J ték le őket.* Rankovics befejezésül kózőté te Tito utasításait és feltételeit. »A jugoszláv segilség aá uj magyar kormányra olyad természetes kötelezettségeket ró Jugoszláviával szemben, amelyek nem képezhetik vita tárgyát. A magyar kül- é« belpolitikai kérdéseket, me­lyeket én és Rob Anion irá* nvitunk, va'amint a honvéd­ség kérdéseit, mind összhang, ba kell hozni Jugoszlávia ér­dekeivel. Másodszor: a ma. gyar iparnak a jugoszláv gazdasági tervek végrehajtá­sára áldozatot kell hoznia.* Rankovics közölte utasításai! mi néplömegeink elölt egyen­geti az illat annak igazolására, az uj kormányra vonatkozóan hogv Tito miért orientálódik Az uj kormány miniszterelnö. a nvuqali nagyhatalmak felé, ke Rajk László, belügyminisz. aheívelt, hogv' a Szovjetunió- tere Rob Anion (a jugoszlá* ra venné az iránvt.* j kémszolgálat UDB egyik nta* Mag\ a* országi a vonatkozó- gyarországi vezetője), hadügy^

Next

/
Oldalképek
Tartalom