Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

Vasárnap, 1949 szeptember 11. 3 miniszter Pálffy Gvőrgy Ju­goszláv kém. Rankovics hozzá­jette: Titonak nem lesz kifogása az ellen, ha az eljövendő kormányban résztvesznek a Szociáldemokrata Párt nyu­gatra menekült vezetői és több személy Nagy Ferenc köréből,. A politikai utasítások között szerepelt az a követelés is, hogy Rajk támaszkodjon Horthy és Szálasi hiveire, a katolikus re­akcióra, a kulákokra és az utóbbival kapcsolatban hangsú­lyozza ki Jugoszlávia példáját, ahol »Tito nem folytat harcot V lrulákság ellcn.t Végül közölte Ranko vics, hogy a kormány fegy veres megdöntésére saját katonai szakértőjét bo­csátja majd Rajk rendelkezésére Rnjk László vállalta Ti to utasitásainak végrehaj tását. Budapestre érkezése után megbízta Pálffy Györ gyöt, hogy a köztársaság megdöntésére tegye meg a hadseregen belül a megfe lelő fegyveres előkészületeket Pclffy, atd saját külön vonalán már értesülve volt a Ban kovics által közölt tervről jelentette Rajknak, hogy az előkészületeket már megkezdte és ismertette vele a fegyveres fellépés tervének részleteit. Rajk László hasonlókép pen utasította Szőnyi Ti­bort, hogy ugyancsak te­jye meg az előkészületeit készítsen e!ő pártkonferen eiát, amelynek feladata lett volna a Magyar Dol­gozók Pártját Rajk veze­tése alá helyezni. Ranko­vics a maga részéről két pribékjét, Joanovicsot és Jojkicsot, két politikai gyilkosságokban jártas igyént mint jugoszláv dip Icre a tát, Magyarországra küldte. Azzal a feladatta" bízta meg őket, hogy Rá kosi Mátyás miniszterei nökhelyettes meggyilkoló gát előkészítsék. Mindezeket a terveket keresztülhúzták a reakciós elemek és kémek ellen fo­ganatosított rendszabályok, amelyek eredményeképpen Rajk hiveinek jelentékeny részét eltávolították a had­seregből, az államappará tusból. Május közepén pe dig megkezdődött az össze esküvők letartóztatása. A fent felsorolt tények­ből kiviláglik, hogy Rajk László az 1946. évi I. t. c.-ben megalkotott demo­kratikus államrend, vala­mint a köztársaság kormá­nyának erőszakos megdön­tésére irányuló szervezke­dést kezdeményezett és an­nak vezetésével büntettet követett el 11. a) Pálffif György 1909­ben született. Jómódú pol­gári családitól származik. Mint Ludovika akadémiát végzett hivatásos tiszt a második világháború előtt egy évet szolgált az olasz fasiszta hadseregben, s on­nan mint meggyőződéses fasiszta tért vissza. A Hor­thv-hadsereg tisztjeként résztvett Kárpátukrajna megszállásában és ezzel kapcsolatban írásbeli dicsé­retet kapott az akkori hon­védelmi minisztériumtól. A hadseregből feleség származása miatt ki kellett lépnie és ez módot adott neki arra, hogy 1945. ele­jén, mint „németellenes" tiszt belépjen az nj hadse­regbe. 1945. nyarán már a jugoszláv felderítő szerve­zet kémeként működött. Ugyancsak már 1945-ben fel­vette az összeköttetést Rajkkal. fl Rajkkal folytatott sorozatos tárgyalásokon megismerte és el­fogadta állam- és népellenes szervezkedésének célkitűzéseit, Pálffy feladata a szervezkedés katonai vezetése volt. Rajkkal eoyetértésben a honvédségen be­lül védte és előtérbe tolta a re­akciós, horthysta, fasiszta tiszte­ket, fontos parancsnoki állások­ba helyezte azokat, akikről biz­tosan tudta, hogy aljas célkitű­zéseit és utasításait vakon köve­tik. 1947-ben Rajk utasítására'fo­kozta tevékenységét és a fegy­veres összeesküvéssel kapcsola­tos mozgósítási kérdések begya­korlására rladóztatásokat, kato­nai összevonásokat, sth, rende­zett. Pálffg összeköttetésbe lépett boríts ezredes — budapesti ju­goszláv! katonai attasé — köz­vetítésével Nedelkovlcs jugoszláv ezredessel, fl találkozás Rómá­ban történt 1947 decemberében, a partlzánkongresszuson, ahol Nedelkovlcs Tito közvetlen utasí­tásait közölte Pálffyval. Biztosí­totta Pálffyt, hogy Tito céljai megvalósulnak, mert a célokat az Amerikai Egyesült Államok támogatják. 1948 októberében, miután Rajk Pakson titkosan találkozott Ran­kovics juooszláv belügyminisz­terrel, Pálffy meggyorsította a köztársaság megdöWésére irá­nyuló fegyveres előkészületeket. Elkészítette és Írásban lefektette a tervet, amelyet tiz zászlóaljjal vélt megvalósíthatni. E zászlö­allaknak Pálffy azt a feladatot szánta, hogy szállják meg a fon­tosabb középületeket, a postát, a rádiót, valamint a vidéki loa­rt gócokat. Ugyancsak terveket dolqozott kt a kormány taglal­nak. Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak és Gerö Ernőnek a meggyilkolására. Ezt a feladatot Korondy Béla rendőrezredes, volt esendőrszázadosra bizta, akinek a Korondy által már megszerve­zett különleges zászlóaljon kívül eny lisztekből alakított különít­ményt ls rendelkezésére bocsá­tott volna, fl tervet Nagybuda­pest térképvázlatán lerögzítette és hivatala páncélszekrényében őrizte mindaddig, amig bűntár­sai letartóztatásáról nem érte sült. Akkor titkárnője, Rosen­feld Edit segítségével a terveket elégette. Pálffy György tehát ezáltal az 1946. évi I. t.-c.-ben megalko­tott demokratikus államrend és köztársaság erőszakos megdön­tésére irányuló szervezkedés ve­zetésével büntettet követett ej. b) Pálffy György 1945 óta a jugoszláv kémszolgálat ügynöke volt. Brankov Lá zárnak, a jugoszláv követség tanácsosának, a jugoszláv kémszervezet magyarországi vezetőjének sorozatosan átad­ta a honvédség bizalmas ok­mányait és adatait. A katonai politikai osztály beosztottait a Brankov által kért adatok ki­szolgáltatására utasította. Pálffy György ezt a kémszol yálatot Lozits ezredes, jugo­szláv katonai attasé részére folytatta, majd ennek levál­tása után Zsokail ezredesnek, a jugoszláv követség katonai attaséjának bocsátotta ren delkezésére. Pálffy György, minf altá­bornagy Ó3 a honvédség fel­ügyelője, tehát mint közhiva talnok, hivatali megbízatásá­val visszaélve, a magyar ál 'am nemzetközi, katonai és gazdasági helyzetét érntő tit­kokat idegen állam hatósá­gaival közölt. Ezzel az or szág érdekeit súlyosan sért­ve, kémkedés, hűtlenség bűn­tettét követte el. III. a) Brankov Lázár a jugo szláv belügyminiszternek ma gyarországi főrezidense volt. Kezdetben a jugoszláv kato­nai misszió vezetője, majd a követség első tanácsosa, ké­sőbb a jugoszláv követség ügyvivője lett. Magyarország ra küldetése előtt, 1945 elején Cicmil Obran ezredes, a ju­goszláv katonai misszió veze­tője Tito kifejezett utasításá­ra, hivatkozva a misszió tag­jainak feladatát — Brankov vallomása szerint — a követ­kezőkbea szabta meg: /Tito, Kardélj éa Ranko­vics számítanak arra, hogy a misszió tagjai Magyaror­szágon való tartózkodásu­kat felhasználják, hogy kémanyagot szereznek a magyar kormány politikai és gazdasági intézkedései­ről, valamint hírszerzést végeznek a magyarországi szovjet csapatokról. Érté­sünkre adta, hogy szoros kapcsolatokat kell létesíte­nünk az angol-amerikai megbízottakkal' és el kell kerülnünk, hogy a Szövet­séges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetőségének, kü Ionosén Vorosilov marsall­nak befolyása alá kerül­jünk.* Brankov ennek megfelelően áveken keresztül tartotta fenn az összeköttetést Rajkkal. Pálffyval és a magvar de mokratikus állam ellen ösz­czeesküvő más elemekkel, ő volt az, aki Rajkho® kapcsol­ta Pálffy Györgyöt. ő volt., aki Rajk László, Pálffy György és mások szervezeteit egybehangolta. (5 '"rányitotta Rob Anfon jugo szláv kém működését, akit az 3 követelésére a Magyaror­szági Délszlávok Demokrati kus Szövetségének titkárául választottak és aki az or­szággyűlésnek is tagja lett. Brankov volt a tolmács Rajk és Rankovics 1917 decemberé­ben Kelebián folvtntott tár­gyalásán. Mint Titó és Ran­kovics bizalmi emberére há­rult az a feladat, bogy a ma­gyar köztársaság megdöntésé re szorgalmazza és ellenőrizze. Atnikor a Tájékoztató Iroda közleménye ul.án ez a szerepe megnehezült, Rankovics egye­nes utasítására Titó ellen for­dult és eri*61 nyilvános nyi­b.J Brankov Lázár a jugo­szláv hivatalos kémszervezel fővezetője volt Magyarorszá­gon. Több mint néuy éven ál Rajk Lászlótól, PálfK tól és az ügynökeiként beszervezett egyéb magyar kémek c;tósz so­rától folyamatosan szerzett be titkos adatokat. Erre a tevé­kxmységére közvetlenül Tilo­tOT kapott utasítást, ö voll Tito legszívósabb ügynöke. Brankov Lázár erész ma­gyarors- á"i (arlózko'á a alatt állandóan kémkedett, ezzel a kémkedés bűntettét követte el. C.) 1918 nyarán Brankov Lázár magjához rendel!c a ju goszláv kémszervezet tagját, a budapesti jugoszláv kövelsé: sajté attasé ját, Zsiv'kó Boaro­vot és közölte vele, hogy Mo­ics Jililos. a'maavnro-s'ági ju goszlávok egyik vezetője a Tá jékoztntó Iroda határozata melleit foglalt állást és ez-' ért félő, hogy leleplezi Ti­toék magyarországi működé­sét. Brankov azt az ulasilásl adta Boarovnak. hi'un rá Mo. ics Milost. ho.gv ettől a szán­dékától áll ion el és ha Moics Mílos kitartana álláspontja mellett, akkor ölje meg. Rran­kov az ula ilás ulán áladta Mrazovies jugoszláv köret re­volveréi Boarovnak. aki 1918 julius 10-én éjiel Moics Mi­lost annak lakásán több re­volverlövéssel meri- iB oLa. Brankov Lázár tehát Zsivkó Roarovot rábírta arra, hogy Moics Milost előre megfontolt szándékkal megölje, vagyis gyilkosságra való felbujlás bünleltét követte el. IV. a.) Dr. Szönvi Tibor 1003­ban szülelett. 1930-161 19 tó­ig, amikor mint amerikai kém Magvarórszágra tölt. kizárólag külföldön élt. 1938-b.an Svájc­ban bukkant fel, aliol a há­ború alalt az oüani magyar emigránsokból, trockistákból csoportot szervezett. Csnkba­mnp ő s e' ö'letés' e 'é e't No el H. Field-dcl, az amerikai kémszolgálat egyik vozclőié­vel, majd ennek főnökével Ál­lán Dulles-el, aki az Office of Strnlegic Service (OSS) ne­vű USA kémszolgálat európai főnöke volt. Fíeld, az úgynevezett •bal­oldali® elemekből toborzott ké­mebre specializálta magát és hozzá tartoztak a különböző nemzetiségű svájci emigráns kémcsoportok. Dulles utasítására Szőnyi Ti­bor kapcsolatba lépett Niss Lamparral, a bukaresti jugo­szláv követség jelenlegi első tanácsosával, aki a háború alatt Svájcban Tito és az Egyesült Államok közös kéme volt és Szőnyihez hasonlóan anyagi el­lenszolgáltatás fejében kémszot­pálatokat végzett (Dullesnek. Szőnyi vallja, hogy 1941 de­cemberében neki és csoportja r Koziarsasag megaomese- taqjainaÍ5 N!ss Lampar hatnIs irányuó tervek kivitelét igazoiványokat adott át. ame­lyeken Szőnyi és csoportjának tagjai, mint Jugoszláviába uta­zó lisztek szerepellek. Szőnvft Tibort és kémcso­portját a jugoszláv és amerl­, ,, , . . , ikai felderítő szervezel Svájcból latKozaíot is adolt. Titokban; MarseUiesbe juttatta, ahol'Lo. pedig folytatta a köztársaság iin0vics, az akkori mars'illési ju RT-OIRWIRI N / A IRANV,,!A R,,ÍI!.-A ... ..... - , megdöntésére irányuló műkö­dését Brankov Lázár tehát ezáltal az 194G évi I. tc.-ben meg­alkotott demokratikus állam­rend és demokratikus közlár­goszláv konzul, (je'cnfeg svájci jugoszláv követ) elintézte az amerikai kémszolgálat oltani vezetőjénél, hogg a kémcsoport rendelkezésére amerikai katonai repiVőgépet bocsássanak. Mint­sa -ág kormány ának erőszakolj hogy akkor még folyt a hábo­n.eydön é é e i án utó szer- [ni, a speciális katonai repülö­vezkedés verdé ével büntet- gép használatára az amerikai let követeli el. > íőhadiszálkís adott engedélyt. Szőnyi elmondja, hogy Bel­grádban a belügy minisztérium­ban jelentkeztek, ahol bemu­tatták Lampar és Latinon cs kémektől kapott igazolványai­kat Kovacsivics jugoszláv őr­nagynak. Az őrnagy elhelyezte őket a jugoszláv politikai ryjüi­őrségen. Az őrnagy néhány na­pon át kioktatta őket, majd megfelelő kísérettel Novisadon és Szubolicán keresztül, mint jugoszláv tiszti missziót Sze. gedre küldte. Szegeden Kalafa­lics őrnagy, az őrnagy ott tar­tózkodó lisztjének utasítására Szőnyiék a jugoszláv igazolvá­nyokat megsemmisítették. Sző­nyi és kémbandája idővel je­lentős pozíciókra jutott. Sző­nyi maga a kommunista párt káderoszíályának a veze'ő'e lett, ami lehetővé tette, bogy a vele megérkezett amei ibai kémeket, vagy azokat, akiket Rajk hozzá utasított, me feielő állásokba helyezze el. Szőnyi és az általa elhelyezett kémek az általuk megszerzett titkos belpolitikát és gazdasági adatok egy részét közvetlenül Budapesten adták át megbízóiknak, részben pedig futárok utján Svájcba küldi k az Egyesült Államok ottani kém­szolgálatának. Szőnyi 1947 februárjában külön utasítást kapott arra, hogy Szász Béla, Adóm György és Máté Iván ame­rikai kémeket fontos közigaz. gatási beosztásba helyezze el, 1946 őszén Allan Dulles uta­sítására Szőnyi működérét Rajknak rendelte alá és ren­delkezésére bocsátotta kém­csoportját is. Szőnyi Tibor, aki nemzetgyűlési képviselő is volt. tehát közhivatalnok, hivatali megbízásával vissza­élve, a magyar állam nem­zetközi és gazdasági helvze­lét érintő titkokat, az álVim érdekeinek súlyos sérelmére, idegen állam hatóságaival kö­zölt, kémkedett, hűtlenség bűntettét követte el. b) Szőnyi Tibor csoportjá­nak tagjait 1945 januárjába* tör|ént hazatérése után a legkülönbözőbb állami, köz­igazgatási és fontos gazdasá­gi pozíciókba helyezte cl. így többek között elhelye t* Vági Ferencet a miniszterel­nökségi sajtóosztályra. Földi Ivánt a Magyar-Szovjet Olaj­vállalathoz, majd az utóbbit a minisztériumba, Balabán Pétert a Rádió szerkesztősé­gébe, Módos Györgyöt a Tervhivatalba. dr Kálmán Andrást a népjóléti miniszló­riumba, dr Kuty Gyulát a* orvosszakszervezetbe. Kém­csoportját Szőnyi 1947 febru­árjáig mintegy kéthavonként rendszeres megbeszélésekre hiv­ta össze. Ez időpont utáni konspirációs okokból mái csak évenként tárgyalt veliik. Az értekezleten utasította kémszervezetének tagjait, hogy kapcsoljanak be új em­bereiket is a kpmszervezetbe, olyanokat, akifr ellenségei a népi demokráciának. Szőnyi állandóan informálta Rajkot az áltaia beszervezett kémek beosztási helyéről és szerve­zetét Rajk rendelkezésére bo­csátotta. Rajk viszont rend­szeresen informálta Szőnyif 3aját célkitűzéseiről, valamint azokról , az utasításokról, amelyeket Titótól, illetőleg Rankovicstól kapott. 1949 ta­vaszán Szőnyi Tibor több al­kalommal tárgyalt R°jk Lászlóval a köztársaság meg­döntéséről és a hatalom erő­szakos megszerzéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom