Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

A Magyar Függetlenségi Népfront Nagyszegedi Bizottsága ma délelőtt ÍO órakor békenagygytilésl rendem a Sxéchenyi-téren E Sntló; Dr. Jóboru M a q d a az MNDSz íőlitknra, orszá^ayiitési héovispIS A Nagyszegedi Pártbizottság kibővített választmányának határozata a hárortéves terv időelőiti végrehajtásáról vl. evi 211 szam. Ara ölí liilér I3ii szsgiember 11 vasárnap Rakpc ILó&^ló és íérScki elleni 3bIInligyli en A Magyar Távirati Iroda jefenfi: rÁ budapesti államügyész­ség elnöke Raik László és társai etteni bűnügyében a következő vádiratot küldte a budapesti népbiróságnak: „A demokratikus állára­rend megdöntéslére irá­nyuló bűntett é.s más bűn­cselekmények miatt Rajk László és társai elleni bűn­ügyben a nyomozás iratait a következő Vádirat benyújtása mellett küldőm meg. Vádat emelek /. R tik Lá«z,ő elten, aki/1909. március 8-án Szé­keVvuővorheiyen született, nős. Földi Júliával, egye­temi képzettségű tanár, volt külügyminiszter, budapesti lakos, a) egyrendbeli, az 1945 évi törvénvc'kkel törvény­erőre emelt 81/1945. M. F. rende'et 13. Vának 4. pont­jába és az 1440/1945. M. F. rendelet 10. +ánnk 5. pont­jába ütköző báborus és nép­ellenes büntettek, b) egyrendbeli folytatóla­gosan elkövetett, az 1930. évi TTT. t. c. 60. é-ánnk 2. pontjában megbatározott és a 61. § 3. bekezdése sze­rint minősülő hűtlenség büntette, c) és egvrendbeü, nz 1946. évi VTT. t. c. 1. +ánnk 1. bekezdésében megbatározott és folytatólagosan elköve­tett, a demokratikus áttam­rend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének büntette, 11 P/iWv Cvffrrfv el en, aki 1909. szeptember 16 án, Temesváron szülelett, nős, Fármány Katalinnál, Lu­dovika akadémiai végzett­ségű, volt altábornagy, bu­dapesti lakos, a) egyrendbeli, az 1946. évi VTI. t, c. első §-ának 1. bekezdésében megbatá­rozott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére irá­nvuló szervezkedés vezeté­sének büntette, b) egyrendbeli folytatóV gosbn elkövetett, az 1930. évi TIT. t. c. 60. 5 2. poüriá ban megbatározott és 61. & 3. bekezdése szerint mi­nősülő hűtlenség büntette, IP. Rr.m' ov Lázár elten, aki 1912. június 17-én Sta­rij Becseien született, nőt­len, jogi egyetemet végzett, volt jugoszláv követségi ta­nácsos, budapesti lakos, a) egyrendbeli, az 1946. évi VII, t. c. 1. § ának 1. bekezdésében megbatározott és folytatólagosan elköve­tett, a demokratikus állam­rend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének büntette, b) egyrendbeli folytatóla­gosan elkövetett, az 1930. évi III. t. c. 60. § 3. pont­jában megbatároz.ott és a 6L § 3. bekezdése szerint minősülő kémkedés bün­tette, c) valamint a B, T. K. 69. §-ának 1. pontja szerint felbujtói bünrészességben elkövetett, a B. T. K. 278. §-ába ütköző gyilkosság büntette, IV. Dr. Szonvl Tihor e'len, aki 1903. december 31-én Budapesten született, nős Bernstein Annával, orvosi egyetemet végzett, orvog, volt országgyűlési képvi­selő, budapesti lakos, a) egyrendbeli folytatóla­gosan elkövetett, az 1930. évi III. t. c. 60. § 2. pont­jában meghatározott és a 61. § 3. bekezdése szerint minősülő hűtlenség bün­tette, b) egyrendbeli, az 1946. évi VII. t. c. 1. §-ának 1. bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elköve­tett, a demokratikus állam­rend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének büntette, V. Smtai \ndrás el'en' aki 1917. február 6-án Pé­csett (született, nős Glied Zórával, műegyetemet vég zett, tisztviselő, budapesti lakos, a) az 1945. évi VII. t. e.­kel törvénverőre emelt 81/ 1945. M. E. rendelet 11. § 5. pontjában megbatározott háborús bűntett, b) egyrendbeli folytatóla­gosan elkövetett, az 1930 évi III. t. c. 60. §-ának 3. pontjában meghatározott és a 61. § 3. bekezdése szerint minősülő hűtlenség bün­tette. c) és egyrendbeli, az 1946. évi VII. t. c. 1. S-ának 1. bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elköve­tett, a demokratikus állam­rend megdöntésére irá­nyuló szervezkedés bün­tette, VI. Odnyenovies Milán elten, aki 1916. jnnius 9-én Sá rokon született, nős Kovács Veronikával, reálgimnáziu mot végzett, tisztviselő, bu­dapesti lakos, egyrendbeli folytatólago­san elkövetett, az 1930. évi III. t c. 60. t-ának 3. pont­jában meghatározott és a 61. I 3. bekezdése szerint minősülő hűtlenség bün­tette, VII. Korondy Béla ellen. aki 1914. augusztus 16-án Erzsébetvároson született nős Poltary Edittel, Ludo­vika akadémiát végzett, volt rendöreziedes, buda pesti lakos, egyrendbeli, az 1946. évi VII. ke.1. §-ának L be kezdésében meghatározol és folytatólagosan elköve­tett, a demokratikus állam­rend megdöntésére irá nyúló szervezkedés vezeté­sének büntette, VIII. Jas'as Pál elten, aki 1905. április 7-én Pé­"zületett, nős Wagner Edittel, egyetemet végzett, volt országgyűlési képvi­selő, a Magyar Rádió volt alelnöke, budapesti lakos. a) Az 1945. évi VIL t. c.-kel törvényerőre emelt 1440/1945. M. E. rendelet 10 §-nak 5. pontjában megha­tározott és folytatólagosan elkövetett népellenes bűn­tett, b) egyrendbeli folytatólago­san elkövetett, az 1930. évi m. t. c. 60. 5-nak 2. pontjá ban meghatározott és a 61.5 3 bekezdése szerint minősülő hűtlenség bűntette, c) valamint egyrendbeli, az 1946. évi VTT. t. c. 1. 5-ának 1. bekezdésében meghatáro­zott és folytatólagosan el­követett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés ve­zetésének büntette miatt, m ert Rajk László és társai szer­vezkedést kezdeményeztek és vezettek, amelynek célja az 1946. évi I. t. c.-kel tör vénybeiktatott demokratikus államrend erőszakos meg­döntése volt, a) Raik Lászlót 1931-ben kommunista röpiratokkal kapcsolaban a rendőrség Budapesten őrizetbe vette. Miután írásban kötelezte magát, hogy besúgó lesz, lógóra, Bokor Lajos rendőr­kapitány közbelépésére sza­adlábra került. Ettől az ifitől kezdve, mint rendőri besúgó és provokátor mű­ködött az egyetemen. 1932­ben lebuktatta Schöpflin Tyulát, Olt Károlyt és tár­iait, Birki Ágnest, Szél] Je­nőt és csoportjukat. 1934­ben a rendőrség az építő­munkások közé küldte. Az építőmunkások között eh ben az időben erős volt a kommunista szervezet. 1935-ben Rajk provokációja következtében egy épitő­munkás-sztrájkkal kapcso latban 200 letartóztatás történt. Ezután Rajk egy időre eltűnt, Á rendőrség Cseh­szlovákiába küldte, hogy a magyar kommunisták kfil­fö'di kapcsolatait kémkedje ki. A spanyol polgárháború kitörése után Rajk a ma­gyar titkos rendőrségtől azt a feladatot kapta, hogy utazzon Spanyolországba, jelentse: 'A felszabadító há­borúban ki vesz részt a ma­gyar kommunisták közül s egybpn igyekezzék a Rá­kosi-Zászlóaljban bomlasztó tevékenységet kifejteni. Ra jk e provokációs és troc kista működése Spanyol­országban gyanút keltelt Vizsgálat indult ellene, minden funkció viselésé'ől eltiltották, majd kizárták a pártból. A spanyol sza­badságharc veresége előtt Franciaországba szökött, ahol a saint-cyprieni, gursi, verneti internálótáborokban megismerkedett a külföldi kémszervezetek jugosz'áv iigynökeivel, akik — mint Tta<*zta-Nagy, Gosz­njak, Maszlarics, Mrazo­vics. stb. — Rajkboz ha­sonlóan Spanyolországban, vagy később az internáló­táborokban folytatták pro­vokációikat, E táborokba beépültek a francia, az amerikai kémszervezetek Ós a G»­stapo. Egy napon megje­lent Rajknál Noel H. F^­eld, az »Office of Strategie Service" (OSS) nevü ame rikai kémszervezet egyik svájci vezetője és közötte vele, hogy feletteseinek külön utasítására haza kí­vánja segíteni. Vernetbe érkezett egy német küldött­ség is, melynek vezetője, egy Gestapo őrnagy, hi­vatta Rajkot és közölte vele, hogy Magyarországra küldi „v unkára". Rajk hazaérkezése után azonnal jelentkezett a p<J* ütikni rendőrségen régi fő­nőkénél, Hain Pétornél, Szálasi későbbi rendőrka­pitányánál. Rajk erről igj vall: •Elmondtam néki min* dent, amit Spanyolország­ban és Franciaországban megtudtam. Hain közötte velem, hogy a gestapo tiszt az ő kérésére segített raj­tam." Hain utasítására Rajk, aki* nek külföldi üzelmeit nem is­merték ifthon, bekapcsolta S 'öldalatti kommunista moz* gal'omba Gayer Imre provo­kátort. Gayer be3Úgása alap* ;án elfogták és kivégezték Schönherz Zoltánt, a Kom. munisfa Párt titkárát és meg* -gyilkolták Rózsa Ferencet. Rajkot, hogy le ne lepleződ­jék, ugyancsak letartóztatták, Je csak hathónapi fogházrrt ítélték. 1944 decemberében * nyilas katonai nyomozók, mái. -okkal együtt Rajkot is le< tartóztatták és 1945 márciu* '-ában Sopronkőhidán katonai bíróság elé került. A tárgy* !ás ügyésze, dr Jánosi Feren* nrr51 ezt valUa: «A tárgyalás so án Pali László védekezésképpen elő. adta. hogv a rendőrség már récóla kapcsolatban ál\ arr.elvnek nem egy ereii oá komoly szolgálatot teljes^ lett*. »A zárttárgyaláson megjeleni Ó3 Rajk László érdekébe* közbelépett bátyja, Rajk End. re nyilas államtitkár. Ra,iko4 felmentették, ügyét áttették a polgári bírósághoz, a mell később már Bajorországai! szabadlábra helyezte Rajkot, négy vádlottársát azoaba* kivégezték.* Rajk László tehát a Horthy rendőrség és a Gestapo be* súgója és provokátoré voltí ezzel háborús és népelleneá bűntettet követett el. b) 1945 május végén Raji László visszatért Magyaror­szágra. Múltját sikerült el« lepleznie és megjátszotta g sokat üdözött, a spanyol har. cokban megedzett kommunia* ta szerepét. A Magvar Korai munista Párt nagvbudapestl titkára, országgvűíési képvt* selő, majd külügyminisztert tett. Természetesen folytattrt régi tevékenységét. Erre vo* natkozólag vallomásában bel* ismeri: • Állandóan és rendszerese® (ájékoztattam az amerikai hírszerzőket a belügyminisztá' rium, majd később a külügy* minisztérium minden kérdé* séről.* Az amerikai kémkedés Mti* gyarországon egyre inkább g külföldi felderítés jugoszláv kémeit, Tito küldötteit, tolta alőtérbe. Aljasul visszaélva azzal a testvéri rokonszenv* vei, amelyet a magyar demo. krácia a jugoszláv dotgoző néppel szemben táplált, Tito dipomáciai képviselői s egyék

Next

/
Oldalképek
Tartalom