Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-27 / 224. szám

2 Kedd, 1949 szeptember Z-T. Kulturális és anyagi jólét emelkedése a Szovjetunióban és a népi demokrác'ákban fl Marshall-terv úgynevezett •segítségének* terhelt viselő ngntyiteurópal országok ilyen helyzetével ellentétben a "Szovjetunió és a népi demokratikus országok sikeresen hajtják végre nemzetgazdaságuk helyreállítását és további fejlesztését szolgáló terveiket. Mig a kapitalista országokban a gazdasági heluzct naprói-naDra rosszabbodik. a Szovjetunióban és a ntpl demokratikus országokban a népgazdaság minden ágában hatalmas fellendülést tapasztalunk és ezt a lakosság kulturális és anyagi fölétének felemelkedése kíséri. fl Szovjetunióban az ipari tervelés a mult évihez képest 20 százalékkal emelkedett. Növekszik a munkásság száma, emelkedik a munka termelékenysége, csökkennek a közszükségleti cikkek árai, emelkedik a dolgozók reálbére és vele együtt a lakosság vásárlóereje. Az Egyesült Nemzetek főtitkára a világ gazdasági helyzetéről közzétett jelentésében ts kénytelen volt beismerni, hogy < ellentétben a nyugateurópai állomokkal és a világ összes államaival — a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban az Ipari és mezőgazdasági termelés az 1949-es év első negyedében szüntelenül emelkedik. Az USA és Anglia aira törekednek, hogy a parancsolás rendszeiét valósítsák meg Az Egyesült Államok és Nagybrllannla a biztonsági tanácsban Is egyéb szervekben a többségre támaszkodva arra törekszenek, hogy saját elhatározásukat a többt államra erőszakolva, a parancsolás rendszerét valósítsák meg. Ennek következtében olyan fontos szerv, mint például az atomerő-btzottság, esztendőkön keresztül nem haftfa végre a közgyűlésnek azt a döntését, hogy dolgozzanak kl rendszabályokat az atomfegyver megtiltására és létesítsenek nemzetkőzi ellenőrzést az atomenergia felett. fl hagyományos fegyverzettel foglalkozó Mzottság ugyanezen oknál fogva nem tudott semmiféle eredményt elérni a fegyverkezés és a fegyveres erö csökkentése terén. Nem kielégítő a helyzet az Egyesült Nemzetek Szervezetének más szerveiben scitl. fl Szovjetunió szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a helyzet megjavítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében csak abban az esetben lehetséges, ha a szervezet összes tagfai betart iák az alapokmányt és gondoskodnak az Egyesült Nemzetek Szrn'czefe tekintélyének megszilárdításáról, a helyzet, hogy salát szük és önző céljaikat követnék, amelyeknek semmi közük az Egyeifitt Nemzetek céljaihoz, a nemzetközi együttműködés erősítéséhez, a népek békéjéhez és biztonságához. fl? iTP'rial s'áK asm ha tandák lemondani az afotnlegyterrfll Az Egyesült Államok, Nagybritannia és néhány más, az angol-amerikai blokk nyomdokában haladó állam nenr a nemzetek közötti együttműködés és baráti viszony fejlesztésének céljait szolgálja, hanem ennek az együttműködésnek a felrobbantását, uf agresszív, háborús államcsoportosulások létrehozását, u) háború előkészítését. E célok szolgálatában az Egyesült Államok és Nagybritannia dühödt fegyverkezési versenyt folytatnak, felduzzasztják a katonai költségvetést, ujabb és ujabb katonai támaszpontokat létesítenek más államok területén és más hasonló rendszabályokat foganatosítanak, amelyek az uj háború előkészítését szolgálják. Mindezt fékevesztett háborús propaganda kisérl ezeknek a kormányoknak részéről. Az Egyesült Államokban a közvetlen katonai célra előirányzott összeqek 1950-ben 14.3 milliárd dollárt tesznek ki. Ez tizenkétszeresen múlja felül a második világháborút közvetlenül megelőző év katonai kiadásait. Ugyanakkor egészségvédelemre, népnevelésre, társadalombiztosításra mindössze 2.3 milliárd dollárt fordítanak. Angliára is jellemző a fegyverkezési verseny. A katonai kiadások évről-évre növekszenek. Ilyen körülmények között csodálatos-e, hogy az Egyesült Államok és Anglia vonakodnak az atomfegyver betiltására vonatkozó megállapodások megkötésétől? Arra számítanak, hogy ilyen megállapodás nélkül nincs kötve a kezük. flz Egyesült Allsriok és Anglia kormánya nem hajlandó erről a tömeges emberirtást szolgáló támadófegyverről lemondani. „Mi a béke mellett vagyunk és a béke mellett harcolunk" Ami a háborús propagandát Illeti — annak ellenére, hogy a közgyűlés 1947-ben egyhangúig határozatot hozott a háborús propaganda és a háborús gyújtogatok elítéléséről — ez a propaganda az "Egyesült Államokban és Angliában nemcsak, hogy eem szűnt meg, hanem még sokkal nagyobb dühvel, sokkal nagyobb mértikiren folyik, nyilt támogatásával az amerikai uralkodó köröknek. Az Egyesült Államok és Nagybritannia politikája világuralomra tör — mondotta Sztálin a a.iovjet kormány feje — „az agresszió politikája, amely új háborúhoz vezet". Ezzel a politikával raemoon áll a Szovjetunió békepolitkája és mindazoknak az országoknak a politikaija, amelyek az együttműködést kívánják. A Szovjet unió mindig ellene volt és ma is ellene van a katonai tömbök és támadószellcmű csoportosulások lélesitésénsik. 1934 ben e Szovjetunió né peinek vezére. Sztálin a következőket mondotta: „A mi külpolitikánk világos. Az a béke megőrzésének és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének po litikája az összes országokban. A Szovjetuniónak eszeágában sincs, hogy akárkit ts fenyegessen, még kevésbbé, hogy akár. kire is rátámadjon. Mi a béke mellett vagyunk és a béke mellett harcolunk. De nem félünk a fenyegetésektől és készek vagyunk rá. hogy a háborús uszítók csapására csapással felel, jünk." öt év elteltével, 1939 márciusában a Szovjetunió külpolitikájától beszélve Sztálin ismét rámutatott arra, hogy: „Mi valamennyi országgal a békét és a tárgyilagos kapcsolatok meg erősítését akarjuk, amennyiben ezek az országok ugyanilyen magatartást fognak tanúsítani a Szovjetunióul szemben, amenynyiben nem fogják megkísérelni országunk érdekeinek megsér. tését". A Szovjelunió kötelességének tartio, hogy felemelje szavát a háboius uszítók ellen A Szovjetunió, akár a múltban, ma is hű nagy vezéréneik e szavaiban kifejezett elvéhezA Szovjetunió külpolitikájában változatlanul védelmezi a béke ügyét, leleplezve az új háború gyujtogatóit, akik késziek arra, hogy a békeszerető népiekre új és még szörnyűbb nyomort zú dítsanak. Napjainkban, amikor nem szűnt meg az agressziv erűk mozgósítása, a Szovjetunió kötelességének tartja, hogy újból felemelje szavát az új háború előkészületei és a háborús uszítók ellen, a népek békéje és biztonsága védelmében. Az összes országokban folyik és egyre szélesedik a néptömegek hatalmas békemoagalma. A béke demokratikus erői százszor gyorsabban növekednek, mint a há borús uszítók sötét rohamcsapatai. Az Egyesült Nemzetek szervezetének kötelessége, hogy egyesítse hangját az embermil liók hangjával, amelyek fellépnek a háború ellen a békéért és a népek közötti barátságért. A szovjet küldöttség a szov jet kormány utasítására felhívással fordul a közgyűléshez: hozzon rendszabályókat a béke megszilárdítására, a háborús veszély elhárítására, amelyet az Egyesült Államok és Nagybritannia vezetése alatt álló a-g. ressziv csoportosulások készítenek elő. A Szovjetunió javaslata A szovjet küldöttség a szovsából a szovjet küldöttség a következő javaslatokat terjeszti « közgyűlés elé: i. A közgyűlés ítélje el az államok, egész sora. de különösen az Egyesült Államok és Nagybrítania által folytatott- új háborús előkészületeket, amelyek ezeknek a kormányoknak a propagandája, a fegyverkezési versenyben, a katonai költségvetés felduzzasz fásában. a nehézségeknek a lakosságra való hárításában, a nagyszámú szá razföldt. tengeri és légi támaszpontoknak mág országok terű létén- való létesítésében, más békeszerető és demokratikus országok ellen irányuló, agreszsziv célókat követő katona; államcsoportosulások szervezésében és agresszív célokat szolgáló más intézkedésekben jut kifejezésre. II. Annak megfelelően, hogy a civilizált nemzetek már régen az emberiség ellen irányuló bűncselekménynek minősítették a mérges gázoknak és bak téri* umoknak katonai célokra való felhasználását, a közgyűlés nyilvánítsa a népek lelkiismeretével és becsülttévei ellenkezőnek az Egyesült Nemzetek' rendeltetésével összeférhetetlennek az atomfegyver s más. a törne ges emberirtást szolgáló eszközök alkalmazását és ne tartsa megengedhetőnek, hogy továbbra is használják, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete gya* korlati lépéseket tegyen az atomfegyver feltétlen eltiltására és az enntk megfelelő szigorú nemzetközi ellenőrzésre. III. A közgyűlés szólítsa fel az összes államokat, hogy vitáikat és nézeteltéréseiket békés eszközökkel rendezzék, ne foiva* modijanak erőszakhoz, vagy erőszakkal való fenyegetéshez A' közgyűlés tegyen eleget a népeknek az új háború fenyegetésének elhárítására és a béke fenntartásának biztosításán, irányuló törhetetlen akaratának é» elszántságának, amely az cszszes országokban hatalmas népi mozglmakban jutott kifejezésre a béke fenntartására és a háborús uszítók ellen. Tartsa' szem előtt, hogy a nemzeközl béke és biztonság megőrzését a fő felelősséget a biztonsági tanács állandó tagjai — az öt nagyhatalom — viselik. A közgyűlés egyöntetűen fejezze ki azt a kívánságot, hogy az Északamerikai Egyesült Államok, Nagybritannia. Kina, Franciaország és a Szovjetunió e célból egyesítsék erőfeszítéseiket és kössenek egymással mez-egyezést a béke irees-;'árditáséra» fl magyar kormány erélyes hangú jegyr£ öen megbélyegzi a jelenlegi jugoszláv liowiíioy al as po itikáját A magyar kormány a jövőben gondoskodni fog, liogy jugoszláv diplomáciai megbízottakként ne jöhessenek Magyarországra kémek és orvgyilkosok A MAGYAR TAVIRATI IRODA JELENTI: A kiVügvmmisztérium hétfőn este szóbeli jegyzéket nyújtott át a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követségének. A jegyzék a kövei kezűképpen hangzik: 1. A Rajk László és társai elleni hazaárulás! és hüttenségi per népbirósági főtárgyalűsán teljes bizonyítást nyert, hogy a Magyar Népköztársaság megbuktatására, vezető magyar ál lamférfiak meggyilkolására, a kapitalista rendszer és a fasizmus visszaállítására irányuló összeesküvésben mint felbujtók és szervezők résztvettek Jugoszlávia jelenlegi kormányának vezető személyei. Bebizonyosodott, hogy Jugoszlávia jelenlegi vezetőinek zöme régiói fogva az imperia'isták szolgálatában állt a német Gestaponak. az amerikai és angol kémszervezeleknek ügynöke. Bebizonyosodott, liogy Rankovics jelenlegi jugoszláv belügyminiszter 1948. októberében illegálisan átlépte a magyar határt és a Paks mellett, Birito pusztán találkozott a Horthy-rendőrség, az amerikai kémszervezet és a jugoszláv UDB beszervezett kémjével, Rajk Lászlóval, utasításokat adott át neki a Magyar Népköztársaság törvényes kormányának fegyveres puccsal való megbuktatására, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő miniszterek mcggvilkolására. Bebizonyosodott, hogy e gyilkosságok végrehajtására Rankovics diplomáciai köntösben Budapesire küldte mint •szakértőket* Jojkics és Jooanovics nevű UDB ügynököket. Bebizonyosodott, hogy a Magyar Népköztársaság elleni fegyveres puccs megsegítésére a jelenlegi jugoszláv kormány vezetői Rajk Lászlónak és bűntársainak fegyveres segítséget, katonai beavatkozást igertek és készítettek elő, amelynek érdekében véres határincidensek sorozatát provokálták. A népbírósági főtárgyaláson bebizonyosodott, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány budapesti követségének személyzete, a Magyar Népköztársaság területén kiterjedt kémhálózatot szervezett és a birtokába jutott kémanvagot az angol és amerikai diplomáciai és katonai missziók kémfunkciókat teljesítő tagjainak adta át, hogy a jegoszláv kormány budapesli követsége központja volt a Magyar Népköztársaság erőszakos megbuktatására irányuló összeesküvés szervezésének. Mindez példátfan a nemzriközi kapcsolatok történet éhen Ezeket a bírósági tárgyaláson bebizonyítást nyert tényeket nem lehet egyébnek tekinteni politikai banditizmusnál. 2. A Magyar Népköztársaság kormánya mindezeknek a bebizonyított és megcáfolhatatlan tényeknek alapján megállaoítja, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány az 1947. decemberében kötött jugoszláv—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt megkötésének pillanatában már mint papírrongyot kezelte. hogy ugyanakkor, amikoi a szerződést aláíria, már régen szervezte az összesküvés* a magyar demokrácia ellen. Maga a szerződés a jugoszláv kormány számára csupán eszköz volt. Ennek az összeesküvésnek a leplezésére Tito, jelenlegi jugoszláv miniszterelnök beszéde, amelyet a szerződés aláírásakor Budapesten tartott és amelyre a jugoszláv kormány folyó évi szeptember 24-i jegyzékében hivatkozik, puszta porhia;és volt a magyar nép szemébe, egyik láncszeme és kifejezése annak a hazug, aljas és kétkulacsos politikának, melyet a jugoszláv vezetők zöme az imperialisták szolgálatában évek óta folytatott és amely a budapesti népbirósági tárgyaláson végleg lelepleződött. 3. A Magyar Népköztársaság kormánya a jelenlegi jugoszláv vezetők által csalárd szándékkal' kötött és széftépett jugoszláv-magyar barátsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés nem holmi egyoldalú éa leereszkedő kegyet jelentett Magyarország iránt Jugoszlávia részér®, nem holmi ajándékot, amely csak Magyarországnak használt. A jugoszláv kormány folyó évi szeptember 24-iki jegyzékének ea a beállítása uiabb kifejezése annak a soviniszta gőgnek, a ma gyar nép fölényeskedő letiecsülésének és annak a közönségei nagyzísi mániának, amely a jelenlegi jugoszláv vezetők politikáját jellemzik és amely a demokráciáért és szocializmusért vivott harcainak sikereire jogi