Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-27 / 224. szám

VI, évi. 224 szém. Ara 60 fillór magyar kormány eréiyes han^u ienyzeke a jupszláv Hormánylioz aauaabbnamraa® 1949 szepiemiier 27 kedd II SZÉGYENFÍHOZ SZEGEZETT IMPERMLISTfiK »A béke, a demokrácia és a szocializmus táborának győzel­met cimü vasárnapi vezércikké­ben a Pravdla a Rajk és bandája elleui bünperrei foglalkozik. A világ szabadságszerető né­ped feszült figyelemmel kisérték a budapesti pert, amely lelep­lezte az imperialistáknak, vala­mint a magyar és jugoszláv bé­renceiknek a demokratikus JJa­gyarország és a népi demokrá­cia valamennyi országa el feni bűnös összeesküvését. A buda­pesti per csapást mért az impe­rialista táborra és meggyőzően múlatja a demokratikus tábor győzelmét, a szocializmus erői­nek gyarapodását és megszilár­dulását a népi demokráciák or­szágaiban. A népi demokráciák dolgozói a kommunista és a munkáspár­tok vezetésével idejekorán rájöt tek az imperialisták terveire, le­leplezték ügynökeiket, a nép árulóit. Miután az összeesküvő imperialisták szervezeteinek az a kísérlete, bogy a népi demo kralikus rendszert a reakciós párlok segítségével megdöntsék, vereséget szenvedett, Tito fasisz ta klikkjét vették igénybe, arra számítva, hogy segítségével meg­fojtják a népi demokratikus ha­talmat Közép- és Délkeietcuró­pa országaiban, elszakítják eze­ket az országokat a demokrati­kus tábortól és az imperializ­mus frontjához láncolják őket, Rajk hivatkozott a gyilkos Rankovics nyilatkozatára, amely szerint — minthagy a jobboldali eleinek a népi demokrácia min­den országában vereséget szem védtek — Jugoszláviának keh magára vállalnia a demokrati­kus rendszer megdöntésének fel adalát. Az ellenségnek ez a fon­tos beismerése fényt vet az im­perialisták taktikájára és arra a sötét, aljas szerepre, amelyet az iniperia'izmus felderítő szer­veinek szolgálatában áffő Tito kémszcrveze'ének juttattak. A budapesti bünper ilyen­módon megmutatta, hogy a bű­nös összeesküvés terveinek ke reszlülvüeléi-e egyesül'ek az im­perialista reakció erői, a szét­zúzott, kizsákmányoló osztá lyoknak, a népi demokráciák országaiban meglevő maradvá­nyai. a fasiszta Tilo-klikk bér­gyilkosai, kémei és a magyar nép árulói. A budapesti bünper megmutatta, liogy kémkedés, és gyilkosság, kártevés, diver­zió, fegyveres intervenció, reak­ciós összeesküvések előkészítése a fő módszerek, amelyekhez az imperialisták a népi 'demokrá­ciák országaiban a dolgozók el­leni harcban fo'yamodnak. A marxizmus-leninizmus arra tanit, bogy a kizsákmányoló osztályok harc nélkül nem ad­ják fel állásaikat, hogy a kapi­talista rend visszaállításáért vi­vőit küzdelmükben az országon kívül keresnek támogatást s a kapitalista államok meg is ad­ják ezt a segítséget. Sztálin már 1928-ban, amikor arról volt szó, hogyan építik fel a szooeiaüz* must a Szovjetunióban a kapi­talista környezet viszonyai kö­zepette, rámutatott arra, josto baság volna feltételezni, hogy a nemzetközi tőke békét hagyma nekünk. Nem elvtársak, ez nem helyes. Vannak osztályok, van nemzetközi tőke és az nem néz­heti nyugodtan az épülő szocia­lizmus országának fejlődését. A nemzetközi tőke azelőtt közvet­len katonai intervencióval gpn dolta megdönteni a szovjet ha iáimat. Kísérletei nem sikerül­tek, most arra törekszik ési arra fog törekedni, hogy a SzoVjet unió gazdaság erejét láthatat Ian, nem mindi,g észrevehető, de még — lehetősen jelentékeny gazdasági intervencióval gyen­gítse meg, ugy, hogy kártevést szervez, mindenféle válságot ké­szit elő az ipar egyik, vagy má­sik ágában, ezzel könnyitvemeg a jövendő katonai intervenciók lehetőségeit. Itt minden a nem­zetközi tőke és a szovjet hata­lom közt folyó osztályharc cso­mójában bogozódik össze és szó sem lehet semmiféle véíet fenségről.* A Rajk-Brankov kémbemdh szétzúzása és az imperialisták magyarországi terveinek lelep­lezése arról tanuskod^c, hogy a népi demokráciák országai­nak a szocáa'iizmus győzelméért vivőit harcán okulva, fokozza forradalmi éberségét. A dolgozók milliói a politikai harcban saját tapasztalataik alapján győződtek meg arról, hogy csak a kommunista és munkáspártok az igazi kifeje­zői a nép alapvető érdekeinek és csak ezek védelmezik hiven a nép demokratikus vivmányail a belső és a külső ellenség tá­madásaival szemben. A budapesti bünper befeje­ződött. A báróság a nép akara­tát kifejezve ítéletet hozott a kémek és gyilkosok bandája fe­lett és szégyenfához szegezte imperialista uraikat. Az impe­rializmus tervei dugába dőlték. A budapesti és belgrádi kéme­ket leleplezték. Ez nagy győzel­me a magyar népnek, nagy győ­zelme a béke. a demokrácia és a szocializmus egész táborának. A proletárdiktatúra funkcióit teljesítő fiatal népi hatalom kí­méletlenül megsemmisíti ellen­ségeit és éberen őrZi a nép ér­dekeit. A kommunista és mun­káspártok megmagyarázzák a népi demokráciák dolgozóinak hogy nem önelégültségre, ha­nem éberségre, igazi forradalmi éberségre van most szükség. A népi demokráciák országainak dolgozói a Szovjetunió világtör­ténelmi jeleniőségii győzelmei­től lelkesítve és a szocializmus győzelmes épilése terén szerzett nagy tapasztalataival felvértez­ve, magabiztosan tekintenek a jövőbe és az utiukban felme­rülő minden akadályt leküzdve, sikercsen fektetik le a szocia­lizmus alapját. „fl szovjei kormány váltezailannl ragaszkodik az alomísgyver alkalmazásának feltétlen megtiltásához" Az atombombára vonatkozó hivatalos szovjet közlemény Tru­man elnök szeptember 23-iki bejelentésére ad választ. Tru­ínan közölte, hogy az Egyesült Államok kormányának rendelke­zésére álló adatok szerint áz elmúlt hetekben a Szovjetunió­kan atomrobbanás történt. Egy­idejűleg hasonló nyilatkozatot tett az angol és kanadai kor­mány te. A TASZSZ Iroda ezzel kap­csolatban jelentette, hogy a Szov­jetunióban nagyaxányn épitő­mnnka folyik és ezeknél az épít­kezéseknél robbantási munkála­tok szükségesek. Miután ilyen robbantások nagy számban tör­ténnek az ország különböző vi­dékein, lehetséges, hogy ©x a tény hivta fel a külföld figyel­mét. Ami az atomenergia elő­állítását illeti, a TASZSZ Iroda emlékeztetett arra a tényre, hogy Molotov már 1947 november 6­án kijelentette: »Az atomtitok már régen nem titok.* E* a nyilatkozat azt jelen­tette, hogy a Szovjetunió már felfedte az atomfegyver titkát és hogy ez a fegyver rendelke­zésére áll. Az Egyesült Államok tudományos körei Molotovnak ezt a kijelentését blöffnek tar­tották. Ugy vélték, hogy nz oro­szok nem rendelkezhetnek a* atomfegyverrel 1952 nél előbb. Hiba csúszott azonban a számí­tásukba, minthogy az atomfegy­ver titka már 1917-ben a Szov. jctnuió birtokában volt. Ami az ezzel kapcsolatban bt­zonyos külföldi köröktón elter­jedt aggodalmat illeti — füa hozzá á TASZSZ jelentése —, ennek az aggodalomnak semmi alapja nincs. Ki kell jelenteni, hogy a szovjet kormány annsk ellenére, hogy birtokában van az atomfegyver, ragaszkodik és a jövöben is ragaszkodni fog régi álláspontjához, az atom­fegyver alkalmazásának feltét* len megtiltásához. Al Szovjetunió Javaslatot í. Az ENSz közgyűlése ítélje el az imperialisták háborús előkészületeit 2. liltsa be az atomfegyvert 3. Hívja fel a nagyhatalmakat a békét meg* szilárdító egyezmények megkötésére Vmnszkij elvtárs az ENSz köz­gyűlésének pénteki ülésén mon­dott nagy beszédében többek között kijelentette: köztudomá­sú, hegy az i%yefcült NSmdetek Szervezetének tevékenysége a legszorosabb összefüggésben van az ENSx tagállamai között ki­alakult külpolitikai kapcsolatok­kal. Ezért nagyon is természe­tes, hogy az Egyesült Nemzetek szervezető ügyeinek helyzetére feltétlenül hatással van az olyan tagok politikája mint az ame­rikai Egyesült Államok és Nagy­britannia, amelyeknek vezetése alatt általuk szervezett tömb 6jl Az Eszckatlanfi Szövelség az ENSz szerveze­tének közvetlen oláaknázása A közgyü'ésben uralkodó hely­zetet elfoglaló angol-amerikai többség nem törekszik a* Egyesült Nemz*tek szervezetének meg­szilárdítására, hanem ellenke­zőleg, aláássa B szervezet be­folyását és tekintélyét, sőt un­nak alapjait is. A legjelentősebb ilyenfajta té­nyek kosé tartozik az USA és Nagybritanrúa, kezdeményezésé­vel teremtett Eszakatlanti Szö­vetség, amely az Egyesült Nemzetek szervezetének közvetlen aláak­názása. ÁM Eszakatlanti Szö­vetség formájában megterem­tett üllamcsoportosufás létre­hozása egyenes ellentétben áll az ENSz alapokmányával és közvetlenül sérti azokat b kötelezettségeket, amelyeket az ENSz tagállamai az alapokmány, bon magukra vállaltak. Az USA-t, Angliát nem fenyegeti semminemu fegyveres támadás A szovjet korminy tobbizben rámutatott, hogy az Eszakatlanti Szövetség megteremtését nem lehet az ENSz tagállamainak egyéni és kollektív Önvédelmére irányuló jogával igazolni, mert sem az Egyesült Államokat, sem Nagybritanniát, sem pe­dig az említett támadószelle­mü csoportosulás többi tagjait nem fenyegeti semminemű fegyveres támadás. Az Eszakatlanti Szerződés célja 5iz USA és Nagybritannia ural­kodó köreinek ama törekvése, hogy a lehető legtöbb államot megfossza önálló nemzeti bel­politika folytatásának lehetősé­gétől és ezeket az államokat aíáren­delt eszközként- felhasználja n világuralom megvalósulására irányuló támadó terveinek végrehajtásában. Sz északat'aüti szerződős ipari ienyega A szovjet kormány rámuta­tott, hogy az Eszakatlanti Szer­ződésnek ezenfelül ax a rendel­tetése, hogy megfélemlítse azo­kat az államokat, amelyek nem hajlandók magukat ai angol­amerikai világuralomra törő cso portosulás diktátumának alát vetni, annak ellenére, hogy ha. eouló elképzelések tarthatatlaa. ságát a világuralomra törő fa­siszta Németorszig vereségévej végződött második világháború ismét bebizonyította. Ez az igazi lényege az Eszakatlanti Szerző, désnek. A szerződés támadó jel. legét teljesen kifejezésre juttat ják az Egyesült Államok olya® képviselőinek hivatalos kije. lentésel, mint Trnruan eb ök, Acheson külügyminiszter, Ilradley tábornok, a'z Égve-ölt Államok .egyesitett vezérkaráé nak főnöke és mások kíj''in­tései, amelyek az uj háboig előkfazitésére irányuló rend­szabályokkal kapcsolatban tita téntek. _ Az Egyesült Államok és Ang. lia mai külpolitikai irányzatától diktált egyéb rendszabályok i* az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének felrobbantását célozzák. Elsősorian a kudarcba fulladt Marshall-tervről kell beszélni, amely egyik legfontosabb alkat­része a nyugati államoknak m Szovjetunió és a népi demokra­tikus államok ellen irányuld nyugateurópai katonapol íl '<a államcső por losulás rendszerének A Horshali-terv fájdalmas csapást mért a matshallizált országok dolgozóira A Marshall-terv Európának két táborra szakítását jelenti. Ez a terv ellentétben áll a nyugateuró­pai országok nemzeti iparának fejlődésével és a valóságban ezen országok nemzett szuveré­nitásának [elszámolásához ve­zet. A terv kétségkívül jelentős be­vételeket hozott az amerikai ka­pitalista óriás monopóliumoknak, amelyeknek jövedelmei 1947-ben 18 milliárd dollárra, 1948-ban már 21 milliárd dollárra rúgtak. A Marslial! terv Nyugateurópa gazdaságát szétzüllesztettek Aí Egyesült Nemzetek főtitkárának jelentéséből is világosan látha­tó, hogy x Nyugateurópa összes államai­ban 1949 első negyedében erő­teljesen csökkent az Ipari ter­melés. Egyidejűleg nagymér­tékben növekedett a munka­nélküliség ezekben az államok­ban. A Marshall-terv fájdalmas csa­pást mért a marshallizáit orszá­gok dolgozódra, vásárlóerejük csökkenéséhez és további elnyo morodásukhoz vezetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom