Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-23 / 221. szám

Szombatén détefStt íiinfefnefc itélo ef a (hfc-bantfa blín igy ében <). évi. 221. szam. Ara 60 fillér 353skksss3 1943 szsp'ember 23 pén'e* AZ UTOLSO SZO A DOLGOZÓ MAGYAR NÉPÉ Elhany.ott a Rajk-banda pe­rének tárgyalásán a vádlottak utolsó szava. Ezzel a per tár­gyalása érdemileg befejező­dött. De tovább tart és egyre szélesebb hullámokat ver a magyar dolgozók gyűlölete, uiáiata a kémbanda iránt, a Tito-fasiszlák iránt — és az egész rothadt imperialista rendszer iránt. A számtalan levél, amit a dolgozók tízez­rei küldenek Rákosi elvtárs­hoz, a Párthoz, a lapok szer­kcszíőségciDe — sulyos vád­iratok ós sulyos ítéletek az el­vetemült összeesküvők felelt. A vádl>eszédet elmondó nép­ügyésznek valóban — ahogy ő is megállapította — a dol­gozó nép százezrei és mil­liói adlak szájába a szavakat. Igy mondta ezt dr. Alapi Gyu­la: /Népünk halált követel az árulókra és én, mint a vádha­tóság képviselője, magamévá teszem ezt a követelést.* Az utolsó szavakat — né­pünk ádáz ellenségeinek utol­só szavait — ismét százezrek hallgatták a rádión keresztül. A rádióhallgatók arcán lát­szott valami feszült várako­zás — mindenkiben az a kér­dés lappangott: ugyan mit tudnak még ezek a banditák az eddigiek után mondani? Azt tudták mondani, ami a lényegük. Más szavakban és más körülmények kőzött — a vádbeszéd sulyos pörölycsa­pásai már rájuk zúdultak, — ugyanazt és ugyanugy mon­dották, mint amit ég ahogy a tárgyalás első felében, a vallomásaikban mondottak. Minden szavuk „ rutinos spio. nek hangja, a gyáva férgek megnyilvánulása volt. McV.é. beszélés, szemforgatás, „ for. ró kása kerülgetése. Szalai, ez a legaljasabb fé­reg — ha e&váltalán fel lehet ezeknél állit ani az aljasság • rangsorát* — mondta ki azt tulajdonképpen, ami a löbbi hétnek is (nem mondjuk, hogy a szivén, mert ezeknek nincs is talán) a nyelvén volt, amit a többi hét is állandóan ke. rülgelelt: /Mégis azt kérem a népbiróságlól, hogy kegyel­mezzenek az életemnek* ' — Igy fest — és ebben áll a Itajk-banda vádlottak padján ülő nyolc tagjának — hogy a védők szavait idézzük — • öszinle bünbánala*, amely. Ixn a bünbánatnak még a nyomai sincsenek meg, de őszinteség azért mégis van: „ gyávaság, n félelem őszinte, sége. Rajk így köntörfalaz: »Rám vonatkozólag akármilyen is tegyen a népbíróság ítélete, az ítéletet igazságosnak tar tom ...« Tehát » akármilyen «. Nem meri kimondani azt, ami a tárgyaláson elhangzott ci nikus vallomásából, a vádirat tényeiből következik, — azt, hogy sötét bűneiért vem akár milyen, hanem csak egyféle ítélet jár: a kötél. Pálffy, a horthysta tiszt, a meggyőződéses fasiszta, aki a tárgyalás folyamán egész világosan kifejtette selvi* alapjait, — most az utolsó szónál jogot formál magának arra, hogy kiselőadást tart San az imperializmusról, a marshallizáit országok hely. zeléről, hogy jellemezze ke nyéradó gazdáit, hogy ecse telje ezeknek aljas módszereit azért, — hogy a maga aljas ságát leplezze vagy csökkent, se. Azon igyekszik az utolsó szavaiban, hogy bebizonyítsa, nem ő a bűnös, hanem az imperializmus. Persze Pálffy nem azért Pálffy, a Mussoli ninál tanult hóliérinas, Lozits és Nedelkovics nevezetű jugo szláv gyilkosok kifutója^ a ravasz, helyezkedő karrierig ta, hogy ne tenné hozzá azt: természetesen az imperialisták bűneinek felsorolásával' nem akarja saját bűnösségét csök kenteni. A végén azonban elmondja, virágnyelven, ami idegesíti az egész beszéd alatt: »kérem a bíróságot, ve­gye tekintetbe megbánásomat* — ahelyett, amit valójában akart mondani: » Kérem a bíróságot, hogy ne húzzanak fel.* Brankov azt akarja sok da dogás közepette bebizonyítani, hogy ő csak eszköze volt a Tito klikknek és arra kéri a Amig lenniattfah a nép! demohrác'a diktatúráját és együtt haladunk nemzetközi baráta'nbkal, lóként a nagy szovjet néppel —MINDI6 LEGYŐZHETETLENEK LESZtÉH •tác-Ce-Tung elvtárs hejeíenieite a kinai népköztársaság megolaku ásál Szerdán Mao-Oe-Tung elvtárs nagy beszédével nyílt meg a kinai népi politikai tanácskozó testület ülése. Beszédében töb­bek között ezeket mondotta: — A mai történelmi jelentő­ségű napon több mint GCO kül­dött gyúlt itt egybe. Ez a hat­száz küldött képviseli az ország valamennyi demokratikus párt­ját és csoportját, valamint a tömegszervezeteket. Ennek az egységnek megteremtését az tet­te lehetővé, hogy legyőztük az amerikai irape- és meggyalázott nemzet, rinlizmns által támogatott re- j — Forradalmi munkánk még akciós Kuomintang-kormáayt.; nem ért véget. Felszabadító har. É példátlan győzelem lehet-őaé­gét az adta rueg, hogy az egész kinai nép támogatta felszaba­dító seregünket. Ennek az ülés nek a kínai népi politikai ta­nácskozó testűiéi; nevet adtuk. Iíárom évvel ezelőtt már volt egy ilyen konferencia, de ak­kor résztvettek benne a Csang­KaiSek-féle Kuomintang kül­döttei 13. Nem íeheí kompromisszumot kötni as imperializmus táncos kutyáival lembe »az összes kcMilménye ket«. Majd így végzi: >Várom a megérdemelt ítéletet*. Amit a bandavezér Rajknál jelen­tett az * akármilyen* kifeje jezés, — azt jelenti Brankov­nál ez a »megérdemelt« szó. Ez a ruíinos orvgyilkos na gyon jól tudja, hogy mit ér­demel, de nem meri kimon dani azt a szót. hogy JialáL Szőnyi ^megbánásában* az értelmi szerzőkről beszél, ar­ról fecseg, hogy ő bűnÖ3 múlt jávai szembefordult (ugyan mikor és hol?), Ognyenovics, Brankov receptjét követve, Titóra panaszkodik, Korondy a gyalázatos Horthy-rendszer még gyalázatosabb csendőr tisztje a parancs, az utasítás vak végrehajtásával talcaród­zik és végül Justus, ez a min­denkit és mindent kiszolgáló és kiszolgáltató kém •bármi­lyen hasznos munkával* akar. ja jóvátenni a bűneit. Nem kell nekik »fáradni« a jóvátehetetlen jóvátételén. Kár azért a ^fáradságért*, hogy — eddigi gyalázatos módsze­reiket most is alkalmazva — az utolsó szó jogán félre akarják vezetni, »át akarják — Bebizonyult, hogy ezekkel az elemekkel nem lehet tárgyal­ni, nem lehet velük semmiféle egyezményt kötni, mert ők állandóan csak az alkalomra vártak, amikor fc­tagadhatnak minden megegye­zést és ujt>ól s^eműr-s?állhat­nak a nép akaratával. As akkori konferencia és nz azóta elmúlt három év esemé­nyei megmutatták az egész kí­nai népnek, hogy nem lehet koniprom'ssZ'imokat kötni az imperializmus lán­con kutyáival, a Kuomint.in.g­kormánnvol. bíróságot, hogy vegye figye- üsak-két lehetőség wk legyőz­zük ezeket az elemeket, vagy pedig ók győznek le és tipor­nak el bennünket. Ez a testület népi nemzetgyűlés jellegével b'r — Három év alatt a kínai nép levonta a következtetése­ket, egyesítette erejét és orszá­got 'átfogó egységfrontot léte­sített a reakció és az imperia­lizmus ellen. Most ezen az u] alapon ismét ösízeül a kinai népi politikai tanácskozó testü­let. Kijelenthetem, hogy ez a testület népi nemzet­gyűlés jellegével bír. Tanácskozásunk hatásköre ki­terjed a következő tárgyakra: a. kinai népi politikai tanács­kozó testület szabályzatának ki­dolgozása, a központi népi kor­mány szabályzatának fadolgo- i sége'rHlanak 'dőUünk/de' zasa, a kmoi népköztársaság al­cunk még, nincs befejezve. For. radalmi mozgalmunk még to­vább fejlődik. A belföldi ra. akció és a külföldi imperializ­mus nem nyugszik bele veresé­gébe. Minden nap és minden pillanatban résen kell lennünk. Nemzetközi viszonylatban szo­rosan együtt kell működnünk azokkal az országokkal és nő. pekkeí, amelyek szeretik a bé­két és a szabadságot, elsősorban a nagy Szovjetunióval és az uj népi demokráciákkal. Amíg fen martjuk a népi de. mokráciu diktatúráját és amíg együtthaladunk nemzetközi barátainkkal és főként a nagy szovjet néppel, mindaddig le­győzhetetlenek leszünk. — Epitő munkánk központjá­ban most a gazdasági újjáépítés áll. Ennek az újjáépítési mun­kának alapja: áfő millió lakos és 9 millió 697 ezer négyzet­kilométer terület. Nagy nehéz­kotmámának kidolgozása, a ki­nai népi politikai tanácskozó testület nemzeti bizottságának megválasztása, az épitő munká­hoz szükséges központi népi kormány kormányzótanácsának megválasztása, a népköztársaság fővárosának kijelölése, a mun­kaprogram összeállítása, a nép­köztársaság zászlajának és cí­merének megállapítása. — Ha a kinai nép az elmúlt évszázadokban visszamaradt a fejlődésben, ez csak annak tu­lajdonitható, hogy a belföldi reakció és a kflb. földi imper!a!izmus elnyomta és kizsákmányolta a kinai néptömcgckct. Szorosan együtt kelt működnünk a Szovjetunióval és az uj népi demokr íciákkai — Nagy tanítóink és előhar­oosaink szellemében cselek­szünk. Felszabadító harcunk so­rán legyőztük mind a belföldi, mind a külföldi elnyomókat. Most »bí*an h helyzetben va­gyunk, hogy kikiáltjuk a kí­nai népköztársaságot. Nemze­tünk csatlakozik a békesze­rető éa szabadságszerető né­pek nagy családjához. Soha többé nem Ieeritak elnyomott szilárdan bizuuk abban, hogy népünk hősies magatartása le­küzdi maja ííiiuüezéket a ne­hézségeket. — A gazdasági újjáépítéssel együtt hatalmas lesz" lrnltur.ilia fejlődésünk is. Elmúlt az az idő, amikor a kinai népet a ci­vilizálatlan né.pek közé sorolták. Elnyerjük a népek elismerését kulturális téren is. — Honvédelmi erőinket to vább építjük­A kiilfö'Ji imperializmus soht többé nem vetheti m^g lá bát or zágunk területén. Nemcsak hatalmas szárazföld haderőnk lesz, hanem ugyan csak hatalmas légierőnk és ha tatmas hadé tengerészetünk, reszkessen tőlünk a belföldi re akció és a külföldi "imperialis mus. Afao-Ce-Tung nagy beszédét óriási 'lelkesedéssel fogadta • testület. Az egész városban öröm­ünnepségek vollak, a lakosság kitörő lelkesedéssel üdvözülte a kinai népköztársaság kikiáltá­sát Megválasztották az ENSz közgyűlésének és bizottságainak elnökeit Szeptember 20-án Flushing Meadow&ban megnyílt az ENSz soronkövetkező, negyedik köz­gyűlése. Az ENSzz mind az 19 tagállamának küldöttsége meg­jelent A Szovjetunió küldöttsége A. J. Visiuszkij külügyminiszterrel cjteni« — nemcsak a magyar rlz, élen M érdeklődés középpont­jaban van éppúgy, mint az nép bíróságát, hanem az egész magyar népet is. Ebben a perben — bár a demokratikus perrendtartásunk szerint a Rajk banda nyolc tagja meg­kapta az utolsó szó jogát — az igazi, a döntő szó, a legvégsü"a***asmmx*í szó a magyar dolgozó népé. eltiporni. Azé a magyar munkásságé, azé a dolgozó parasztságé és azé a néphez hű, a szocializ­mus építéséhez hű értelmisé­gé, aki — mikor értesült a gyalázatos árulásról, mindjárt első szóként azt mondta, amit most utolsó szóként is mond: lőző üléseken. Makin ausztráliai küldött Evatt ausztráliai miniszternek, a köpgvülés előző ülésszaka el­nökének nevében rövid beszéd­negyedik ülésszakát. Makin be­széde általános deklaratív jel­legű volt. Beszédében azonban kifejeződött az aggodalom a gazdasági Válsággal kapcsolat­ban, amelynek közeledte egyre jobban érezhető a kapitalista világ országaiban. Makin elismerte »a foglalkoz­tatottsági 'színvonal ingadozásá­nak jeléit világszerte*, vagyis egyszerűen szólva a kapitalista országok tömeges munkanélküli­ségéről beszélt és kijelentette: aő Egyesült Nemzetek Szerve­det nyitotta meg a közgyűlés zctének nagyobb figyelmet kell fcaláoos vita. szentelnie a nemzetközi gaz la kérdéseknek. Ezután a közgyűlés megválás® totta a közgyűlés elnökét, név szerint Romulo fülöpszigeti kül­döttet, nlajd a közgyűlés hat bizottsági elnökét. A közgyülé alelnöki tisztségeit a gzavazá eredményeként a Szovjetunió, az Egyesült Államok; Franciaor­szág, Anglia, Kina, Brazília él Pakisztán küldöttségének juttat fák. Szerdán, a közgyülé® ple náris ülésén megindult az ál megsemmisíteni a parazitálcat! És akkor is azt mondotta, amit most: még nagyobb odaadással, még na. gyobb áldozatkészséggel sora­kozik „ Párt, Rálcosi élvtárs mögé n szocializmus felépíté­sére, a békénje megvédésére, a békeszerető népekkel és el­sősorban nagy példalcépünk. kel, a Szovjetunióval váló szi­lárd, megingathatatlan szö­vetségre. 'A magyar népnek ezek a sza­vai visszhangra találnak a világ minden szabad országában és a világ mir ten elnyomott or­száoának dolgozóinál ia. Mert a Rajk-per tárgyalása világo­sem megmutatta, hogy ennek az ügynek a piszka elsősor. ban az imperialisták szemen volt, — akik most ezzel « tárgyalással, „ tárgyalás bi zonyítást nyert anyagával igen komoly — és számultra igen súlyos vereséget szenvedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom