Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-23 / 221. szám

JínteY, 1949 íieptember 23. Nincs hönyörület a bűnösöknek! A nagyszegedi, makói, Csongrid, csanádmegyei dolgozó százezrek vádja Rajkék, az imperialisták ellen. „A Pártért, Rákosi elvtársért akár a tűzbe is mennénk" — Népünk halált követel az árulókra és én mint ,, véd katóság képviselője, magamévá teszem ezt a küveitUt — mondotta szerdán délután dr Alapi Gyula « Rajk-banditák elleni vádbeszédében. A magyar dolgozó nép, milliók nevében szólott és dtkt pitotta meg: »a kígyó fejét, amely meg akart mmrmi bennünJcet, szót kell taposni*. A legaljasabb, minden §er\nc nélküli, embernek nem nevezhető Rajk bitangok, imferia. lista ügynökök, az ellenség megsemmisítését követeli „ nép. Szinte óráról órára tesznek hitet a gyárak, a földek és m> irodák dolgozói n Párt, Rákosi elvtárs és a Szovjetunió mellett, — e nyugodt építőmunka, boldog emberi élet mel. lett. Az ujszegedi Magyar Ken derben befejeződik n nyerepégrészesedési ünnepség. Du becz Györgyné szövőnő megszorítja az egyik jutalmazott élmunkás kezét és a gyár iln népéről beszélnek. De Dukecz Györgyné éppen kf7. mmt a tötobi dolgozó, mártior is véleményt mond. Igy: MILLIÓK VAPJl »Én ötcsaládos anya vagyok — mondja Dubeczné —, az életem azóta emberi, amióta a dicső szovjet hadsereg felszabadított bennünket. Min. dent a népi demokráciának köszönök. Azt, hogy gyermekem „ napközi otthonban van, Galyatetőn nyaralhattam, n fehér kenyeret... Mindent, mindent. Ezt akarták elvenni tőlünk Rajkék. A népügyész vád beszédének minden sora Igazság. Szörnyű a bűne Rajkóknak. Jól mondta, a mi ne vünkben mondta a népügyész: veszett kutyák ellen egy máddal lehet védekezni, agyon kell verni őket.* — A nép bírósága előtt — Bzól' közbe Ballá Bubor János kazánfűtő, élmunkás, akinek most adták át a nvhreségréteesedési jutalmat— nemcsak m Rajk banditák állnak. Vádoljuk gazdáikat, a sátáni kapitalista gonosztevőket... A magyar dolgozók szeretik mos tani életüket. Nem is tudom tlmondani. mennyire ragaszkodom a Párthoz és vezéréhez, Rákosi elvtárshoz. Felszabadultál, cseléd többet nem leszel A mezőbegyesi Rákosi Má tyá. s elnevezésű termelőcsoport istállójában az egykori zsellérek, most boldog, fel. szabadult emberek a Rnjkperről beszélgetnek. Csókás bácsi Béna Jánossal beszélget. — Tudod — mondja Bénának —, Raikék megint az urakat akarták nyaltunkra Ulletnl. fl teheneket is el akarlak tőlünk venni, amit az államtól kaptunk. De az biztos, te se mégy többet cselédnek, meg én se, mert a pokolba kerülnek a Rajk-banúiták... Én rádión hallgattam az ügyész vádbeszédét, fl ml neviinktón szólt. Annyit mondok, ha Itt állna mellettem Rajk, én bizony beledölném a villát, mert nem emberek azok, Bóna azt mondja: »A Pártért, Rákost elvtársért,akár a tűzbe is elmennénk, mert mindig a mi. a nép érdekeiben cselekednek.* Szerb parasztok: Tito, Ha kék ellenségünk Battonyán a dolgozó^zcró parasztok Izzó gyűlölettel fordulnak Tito és a Rajk-banda felé. Molszlty Velinka megállapítja, hogy a múltban nem volt saját anyanyelvű .'skolójuk, most van, fz is és sok más, ami az életünket teszi szebbé és könnyebbé. — Tito az ellenségünk, vele is le kell számolni'éppen ugy, mint ahogy leszámolunk \Rm/kéHal. Mert ék a mult nyomorúságát akarták visszahozni. De nézzünk megl a szerkesztőségünkbe beküldött Mk levél közül néhányat, hogyunit Írnak abban a dolgozók) a Rajk-pcrrel, a szerda esti vádbeszMdel kapcsolatban. Iliién követjük a Pártat! Misin György: (S*f«d, gözgyérl munkás.) A iárgymióitremnen mi is olt voltunk, mi mondtuk a vádat Rajkákra, Titora, az imperialistákra. RajMk, ezek az ocsmány férgek nem érdemelnek mást, csak Htófét... Ugy jeleltünk nekik, hogy november 30-ra befejezzük hároméves tervünket. Htien követük a Pártot, vezérét, Rákosi elvtiraal. Zsebők János: (-Szeged, Egyenruhaipari NV.) Rajtot, cinkosait el kell pusztítani. Az fldy Endre-darura kellene felhúzni őket, hogy az országban még megbúvó reakciósok «twl)anak belőle, fl nép mindea ellenségét ugy elsöpri, mint Rajkákat. Ricza Ferenc: (Makó, Hunfalvi-utcai kubikos.) fl vádbeszédet én is meghallgattam. Tisztán kiviláglott, hogy a népnyuzó urakat akarták Rajkék visszahozni az országba, fl védőügyvédek Is elismerték a vádlottak bűnösségét. Rajkék ellenünk, a Szovjetunió ellen készítettek merényletet, nincs és nem is lehel számukra könyörület. Pusztuljanak, halál rájuk. Munkával felelünk Tápai Mária: (Szeged, Dohánygyár.) fl vádbeszéd elhangzott. fl banditák ^büntetése nem lehet más, csak halál. Igazi kiérdemelt büntetésük az lenne, ha minden dolgozó kívánságát külön-külön végre tudnék hajtani rajtuk... A Dohánygyár dolgozói a kitűzött határidő előtt befejezik a háromévesitervet. fl válaszunk kettős: halál Rajkákra, Előbb befejezzük! a hároméves tervet. Boros János brigádvezető: (Makó, Tóth-malom.) Hálásak vagyunk Rákosi elvtársnak, a Pártnak, amiért a szörnyű veszedelemtől, a Rajk-banditáklól megmentett bennünket... Megmutatjuk a kapitalistáknak, hogy még fehérebb kenyeret\készltünh, mint eddig. Tudjuk,'ez fáj majd nekik, mert egy kicsit ez Is közelebb taszítja őket a sir széléhez. Haesek József élmunkás: (Szeged, DÉMfl cipőgyár.)). Az árulók megérdemlik, a kötelet.\Elárulták a Magyar Népköztársaságot, minden erejükkel igyekeztek bemocskolni a világbéke 'őrét, 8 hatalmas Szovjetuniót, fl népiioyész nagyon helycsen'mondta: Minden öntudatos, dolgozó magyarnak, akiben a hazafias becsületérzésnek szikrája él, ökölbeszorul a keze,'ha ezeket a hazaáruló, egész nemzetünket lebecsülő és meggyalázó terveket hallja. A Rajkék elleni gyűlölet: népünk tudatos gyűlölete Elpusztul, aki Népköztársaságunkra, kezet emel Szántó István (Makó): A Rajk per tárgyalását vagy a rádión keresztül hallgattam, vagy az újságból olvastam el. Undor fogja el az embertf amikor arra gondol, hogy ezek az aljas, fasiszta fenevadak még nem ts olyan régen ve. zetőpozicióban voltak. A se. honnai bitangok a multat akarták visszaállítani. 1947. ben Rajk lent járt Makón, népgyűlést tartott. Előtte a nagylaki kendergyár munkásai kötéllel aiándékozták meg. Hát azzal a kötéllel kellene jelakasztani őt. Az imperialisták cipőtisztiói voltak Rajkák, csuszó-mászó férgek. Sári István brigádvezető: (Szeged, Winter-kefegyár). Ml megvédjük országunkat, tapasztalhatják az imperialisták. Rajkot is elpusztítjuk, de elpusztítunk mindenkit, aki Népköztársaságunkra kezet merészel emelni. Néphadseregünk fegyverrel, mi a munkapadóknál védjük az országunkat. A mi országunk még szebb, még boldogabb lesz, mert vezet bennünket a Párt, és mellettünk a hatalmas Szovjetunió. Vasárnap tanév-megnyitó ünnepséget tart a Szegedi tudományegyetem A szegedi Tudomásjregye tem szeptember 25-én, vasár nap délelőtt 11 órakor a Sze gedi Nemzeti Színházba* partja az 1949—55. tanév *veg nyitó ünnepségeit. A megnyitón Szilágyi András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Pártbizottságának szervezőtitkára üdvözli az MDP nevében az egyeteme L maid dr Schncller Károly A

EAJK-FÉLE kémbanda hazaárulás! bűnperének főtárgyaLásán elhangzott már a nápügyéaz vádbeszéde, elhangzottak a védőbeszédek. Szonv haton pedig elérkezik a példás ítéliét kihirdetésének napja, A vádírat nyilválnosságrahozatala óta és a főtárgyalás első felé nek lezajlása óta eltolt néhány nap, azonban elerendő volt ahhoz, hogy dolgozó népünkben országszerte fetóbbanjon a gyű '.ölet és a düh lángja, a haza árulók elten. Ez a néhány nap algendő volt ahhoz, hogy az országiban mindi;n munkás, mi" áen dolgozó paraszt és haladé ártelimiségi ikiülön-külön is ha tározóit ítéletett mondjon az aljas kémeikről, elegendő volt, hogy mindenki felismerje bon nük saját magáinak és az épült srocialiarnusmlk legádázabb legocsmányabb ellenségeit. Az simult héten számtalan levél távirat érkezett Pártunk Köz ponti Vezetőségéhez, nagy vezetőnkhöz, Rákosi elvtárshoz és ezekben a levelekben és táv iratokban a dolgozók száz- és százezrei mondottak köszönetot vezérünknek, akinek ébersége, előrelátása és tudása megmentette népi demokráciánkat az imipierialista ügynökök sötét tesr veinek veszedelmétől. N

AGYSZEGED és Csanád megye dolgozói ezekben a levelekben és táviratokban •.tmondiották, leírták, kifejezték azt az érzést, amely határtalaa gyűlöletre indította őket a Rajk. bandával szemben. Mert nem csupán vak indulatról volt és van szó ezekben a napokban, hanem tudatos jövőbelátó ítélkezésről. Kis Sándor elvtárs az újszeged! Magyar Kenderből például a ' következőképpen fogalmazta m;g a véleményét: „Ha a gonosztevő Rajkék terve sikerül, újra bilincset raktak volna a magyar dolgozók kezére. Elvették volna a gyárakat tőlünk... Ezért Rajkékat mi most eltapossuk, mint a férget, hogy élhessen a nép!" A munkásosztály tehát világosan álja, hogy a hazaárulók mire szövetkeztek egymással. A fő tárgyaláson a vádlottak felfedték azokét a reakciós nemzet loözi erőket, amelyek bábuként mozgatták őket, felfedték a rot hadó kapitalista világ diplomáciájának és titkos szolgálatainak ninden mocskát, felfedték azt a mérhetetlen gyűlöletet, amelr az imiperiaildista urakat, a Chur dhüHletoet, a Dullesokat és láncos kutyáikat, a Titokat és o Rankovicsokat eltölti, valahányszor a szocialista Szovjetunióra ós az ő útjait járó népi d.mok rációkra gondolnak. Kiderült £> tárgyaláson, hogy Rajkék Pálffyék, Szőnyiék és a többiek .3 kivétel nérkül gyűlölik P nvunikiásokat, a dolgozókat, mert tudják, hogy ezek az ő sírásóik. „Nagy veszedelemtől mentett meg bennünket a Párt, amikor i Rajk-bandát leleplezte. ítéljék el a legsúlyosabban ezeket a gazembereket, mert ők apánkat, anyánkat, az iskolákat, a ankönyveket — a jövőnket akarták elvenni tőlünk". — írta Kovács Irén a makói VI. kerületi fiatalok nevében és nem véletlen, hogy fejéri találta a szöget. Ez;k a gonosztevő ügyi makök tényleg a jövőt szeret; ték volna elvenni a nemzettől. Azt a Jövőt, amely szorosan együtthaladva a Szovjetunióval és a szomszédos népi demokr áciákkal, soha nem látott virág-: zást, boldogságot je'ent az ország minden dolgozójának. A

LEVELEKET, táviratokat lapozgatva, és viszszaemlékezve a pártnapok es kisgyülések hangulatára, kitűnik, hogy a nép gyűlölete a hazaárulók ellen tudatos, s ki; tűnik, hogy valamennyi dolgozó éppen a jövőnk, az alkotó munkánk érdekében, az épülő szocializmust féltve kérte Rajkók legszigorúbb megbüntetését. Sem Nagyszegeden, sem Csanádmegyében nincs becsületes dolgozó, aki új hldjainikat, házainkat, termelő gyárainkat és szövetkezeteinket romokb3 saeuetné látni. Nem akad egyetlen munkás aki újra a pöffeszkedő igazgató és bankárok uralmát sóhajtozná vissza, nem akad egyetlen paraszt, aki a nagybirtokosok előtt szeretne ismét alázkodni, s nem akad egyetlen értelmiségi sem, aki a parazita uralkodóosztály sz.kerét szeretné tolni újra. „Mi értelmiségi dolgozók mély felháborodásunkat és gyűlöletünket fejezzük ki Rajkék áruló bandája fölött". — mondotta dr. Kalmár László a szegedi egyetem Európa-hírű matematikus tanára a vádirat nyilvánosságrahazósakor. — „A népi demokráciákban számtalan lehetőség nyílt meg előttünk és ezektől akartak megfosztani bennünket Rajkék. Az értelmiségi dolgozók a hazaárulók leleplezése után még szorosabban felsorakoznak a Magyar Dolgozók Pártja mögé". A

SZOMBATI ítélet mondás tehát a maryar nép tudatos Ítéletének és gyűlöleté* ivek eredménye lesz. A kém* banda szigorú megbüntetésével a magyar dolgozók fejrzik kl törhetetlen hűségüket népi de* mokráciánk mellett. Rajkék al* jas ügye visszájára sikerült. A' dolgozók összefogása az új tár* sadalmd rend megteremtése ér* dekében nem gyöngült, hanem; erősödött. Seres Ferenc elvtára a Tiszamenti Fűrészek NV) munkása ezt a következő ta* lá'.ó rövidiségigal f-jezte kiJ „Feletünk Rajkáknak... norember 30-ra befejezzük a hároméves tervet". Ez a rövid mondat az ország határtalan felháborodásának és gyűlöletének konklúziója, tanúsága. Ezt támasztja alá a velünk rokonszenvező és a mii álláspontunkat képviselő demokratikus külföldi sajtó is, Paristól Kiná'igL Ezt a tanulságot terjeszti azután ki a Bolsevik Párt központi lapjai a Pravda világtörténrimi és világpolitikai ménetekre: „A nép ellenségei nem azért folyamodnak ilyen kétségbeesett eszközökhöz mert erősek, hanem azért mert gyengék és pusztulásra vannak ítélve. A történelem azt tanítja, hogy a nép le tud verni minden ellenséget, ha éber és szervezett, s ha a munI kásosztálynak, a marxizmus! leninizmus legyőzhetetlen zászlajához hü Pártja vezeti". prorektor beszámolója, * dr Trencsényi-Waldapfel Imre e. i. rektor székfoglalója, dr Or tiuai Gyula vallás- és köz oktatásügyi miniszter ünnepi beszéde és Krajkó András MEFESZ titkár beszéde kö vetkezik. Az ünnepségen résztvesznek a szegedi élmunmunkások és a szegedi mum káa. és parasztifiúsáa küldöttei is. 4 francia munkásosztály válasza a Iranh léét lehűtésére t Egységes afcc'é a bérkövetelések klharco ására A CGT titkársága legutóbbi üléséről kiadott közleményében leszögezi, hogy a frank leér-! tékclése ellentmond a francia nemzeti érdekeknek és kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az amerikai trösztök hasznát nö-( velje. A franknak ez az uiabb leértékelése egyenes fcóvcikcz-', menye a Marshall -tervnek. A] frank leérléke'ése magával hoz-, za az árak ujirásszerü cmclke-. dósét, amit a kormány ugy akat leküzdeni, hogy a dolgozók fokozott kizsákmányolásával csökké i# az éiruk termelési költségét, A francia munkásosztály erra azzal vág vissza, hogy sorait szorosabbra fűzve erélyes akcióba kezd létérdekének meg* védésére, A francia dolgozók nagyszabású akciót indítanak bérköveteléseik kiharcolására.