Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-18 / 191. szám

Szombaton ünnepélyes keretek hozott leiavatják a dorozsmai gépállomást Röszke vezet a terménybegyüjlésl versenyben <fl. évi. 191. szám. Ara 60 fillér 1949 augusztus 18 cslilöítiik. AlbolmAuynnb a magyar dolgozó nép OTHüiiiiiiifis Rákosi elvtárs nagy beszéde a Magyar Népköztársaság alkotmányáról Ünnepi ülésre ült össze a magyar törvényhozás auguss- | tus 17-én. Valóban »történelmi ülésre«. Ezer esztendő óta először ültek össze a mayyar törvényhozók, hogy alaptörvényben határozzák meg a nép jogait és kötelességeit, hogy létrehozzák a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Már jóval tíz óra előtt megteltek az országgyűlés folyosói. Munkások, fejkendős parasztasszonyok, csizmás parasztemberek, értelmiségiek: a magyar nép képviselői. Egymásután érkeznek népi demokráciánk vezetői, az MDP Központi Vezetőségének tagjai. ' Zsúfolásig megteltek a karzatok. Oft van Szakasits Árpád elvtárs, köztársasági elnök, a diplomáciai testület több tagja és a VIT-re érkezett külföldi delegátusok, élükön Nikolaj Alexandrovics Mihajlovvál, a Komszomol főtitkárával. Tíz órn liz perckor Rákosi Mátyás elvtárs és Dobi István miniszterelnök vezetésével bevonulnak a kormány tagjai. A képviselők helyükről felállnak, lelkesen tapsolnak. Tapsol, éljenez a karzat is. Az ülést Molnár Imre alelnök nyitja meg. Majd Rákosi elvtárs feláll a miniszteri székből. A képviselők helyűkről felugorva, lelkes tapssal üdvözlik az emelvényre lépő Rákosi evtársat. Percekig zug a taps, amellyel a magyar dolgozók képviselői a magyar nép nagy vezérét, Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványát, a magyar alkotmány kidolgozóját üdvözlik. Az alb otmány tervezet lerögziíése atmnh, amit létrehoztunk és kivívtunk Rákosi Mátyás a Magyar Népköztársaság alkotmánytervezetének benyújtásánál röviden vázolta az alkotmányelőkészitő bizottság munkájának előzményeit. Idézte a Magyar Dolgozók Pártjának tavaly nyáron megjelent programnyilatkozatát, amely szerint >a párt szükségesnek tartja a népivlemakráeia alaptörvényének megalkotását, hogv az állampolgárok jogait és kötelességeit, nz államgazdasági és társadalmi refid alapvető változásait. a magyar köztársaság népi jellegét a törvény erejével alkotmány hun szentesítsük.* — A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhivásában megismételte ezt a célkitűzését — mondotta .Rákosi Mátyás — és a hatalmas választási győzetem után ennek megfelelően a kormány hozzá is látott, hogy ezt az ígéretét beváltsa. Az alkot,mányelőkéazitő bizottság munkájúiban szem előtt tartotta nagy tanítónknak, Sztálinnak (Hosszantartó viharos, ütemes taps.) a megállapítását: »Az alkotmányt iiem szabad összetéveszteni a programmal. Amíg a program arról beszél, ami még nincs meg, amit el kell érn: és ki kell harcolni, addig az alkotmánynak arról keli beszélnie, ami már megvan, ftmit már most, a jelenben elértünk és kiharcoltunk. A program fóleg a jövöre vonatkozik, az alkotmány a j'elcnre.* — Az uj alkotmánytervezet ilyen módon és törvény forrná já'oan való ferögzitése annak, amit á valóságban létrehoztunk és kivívtunk. A magyar népnek eddig nem volt alkotmánya. — Az előkészítő bizottság a sztálini tanításnak megfelelően arra törekedett, hogy a meglévőt rögzítse le. Ezért állapítja meg az alkotmánytervezet bevezető részében: »Evtized«« harcokban megedződött munkásosztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva, népünk megkezdte a szocializmus alapjainak lerakását, országunk a népi demokrácia ntján halad előre a szocializmus felé. E küzdelem és or. szó gépi tő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében már végbement alap. vető változásokat fej'ezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg a Magyar Népköztársaság alkotmánya.« Hatalomra jutott a munkásosztály és szövetségese a dolgozó parasztság — A bizottság nemcsak a meglevőt rögzítette, de a folyamatra is rámutatott, például ott. ahol arról van szó^ hogy a dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket, vagy ahol arról beszél, hogy a Nép. köztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint. Munkájában a bizottság azokból a gazdasági és politikai változásokból indult ki, amelyek hazánk fejlődéséhen előállottak amióta a Szovjetunió felszabadította. Ezért ezekre a változásokra és erre a fejlődésre rövidesen kitérek. — A magyar munkásosztály a dolgozó parasztsággal vöveÍMftortien a Sznriotiinió támogatásával nehéz harcok után győzött a régi renddel szemben, hatalomra jutott és rálépett a szocializmus építésének útjára. Ennek eredményeképpen az ipar. ban túlnyomó "többségében kiszorította a kapitalizmust, megszüntette a kizsákmányolást, a mezőgazdaságban felszámolta a nagybirtokot, földhöz juttatta a parasztságot és egyre crősebben szorítja korlátok közé a falu kizsákmányoló elemeit, a fallá kokat és" spekulánsokat. Az 'par 91.1 százaléka mát az államosított, illetve túrsadalmositolt szektorhoz tartozik. Iparunk termelése fe. lenley 30 százalékkal több, mint az utolsó békeévben. A mezőgazdaságban a szocialista épités még a kezdet kezdetén van. Társas szövetkezeti termelésben dolgozik jelenleg 587 termeiőcsoport, mely szántóterületünk egy százalékát műveli. Eös a szám csak a hi vatalosan elismert termelőszövetkezetekre vonatkozik. A ténylegesen szövetkezetben dol« gozók száma ennél jóval na. gyobb. Csongrád megyében pél. dául 16 elismert szövetkezet mellett több mint 50 önkéntes földműves terme'őszövetkezet működik, ahol a dolgozó pa. raszlság kísérletképpen kipróbálja a társas termelés előnyelt ősszel az engedélyezett termelő szövetkezetek száma, il. letvo az általuk megművelt le rület előreláthatólag meghá romsZorozódik. És mert közben az állami hír tokok is nőnek, ; a mezőgazdaságon beiül , a két, társasgazdálkodást folytatő részleg még az Tdén eléri a vetésterület 5—6 százalékát. Sokkal világosabban mutatkozik ez a fejlődés a gépesítés terén, ahol az ország 11.000 traktorából majdnem 3000, több mint 25 százalék a mezőgazdasági gépállomások ós az áHami birtokok tulajdonában van. Ez a szám gyorsan változik. 220 mezőgazdasági gépdllomásun* a most birtokában lévő 2350 traktor mellé ez én decemberéig még 1500 u) traktort kap és tz ötéves terv végéig eZek az állomások és az állami birtokok húszezer traktorral, traktor állományunk jó Icával fognak rendelm A szocialista ^pUeseredményeképpen könnyebbé és eredményesebbé válik a földet mü. velő munka. Útban vagyunk a gazdasági élet minden. 1erén a szociaiizmus felé Rákosi Mátyás elvtárs ezután a kereskedelem terén végbement gyökeres változásokról beszélt és kijelentette: az árellenőrzéssel és egyéb rendszabályokkal a népi demokratikus állam igyekszik gondoskodni róla, hogy a még meglévő tőkés kereskedelem so zsákmányolhassa ki spekulációval a falu és város dolgozó ipfpét FAek a változások azt jelentik, hogy útban vagyunk a gazdasági élet minden terén «• szocializmus felé. Ezeknek a változásoknak eredményeképpen egyre inkább gátat velüuk annak, hogy az ember az embert kizsákmányolja. A kulákok és egyéb spekuláló elemek működését korlátok kő zé szorítottuk és tovibbis visz sza fogjuk szorítani. Ami meg maradt és erőben meggyarapo .dott, az a munkásosztály, adol gozó parasztság és az értelmi ség. A munkásosztály szabad, a parasztságot is megcsapta a szocialista tejlöd és szele Rákosi Mátyás elvtárs ezután a kilencven százalékban atiamositott üzemekben dolgozó munkásosztályról beszélt, amely felszabadulva a tőkés kizsákmányolás alól, szabad, szocializmust épitő munkásosztállyá változott. A parasztságnál a iejlődés lassúbb. A parasztság zöme még ma is bizonytalanul, sőt félve néz a szocializmus építésére a falun, i Legtöbbjük még rabja a magántulajdonnak. Sorai kö•zött még ott vannak a kulákok és nem egyszer uzsorázza ki őket a városban, a falun még meglévő spekulációDe a parasztságot is megcsapta a szocialista fejlődés szele. Közöttük is egyre mélyebb gyökeret ver az a gondolat, hogy a szocialista átalakulásból a falu sem maradhat ki. Az újgazdák, akik földműves népünknek majdnem a felét teszi ki, már tudják, hogy távolabbi fejlődésük elválaszthatatlanul egybe van kötve azzal az ipari munkásosztállyal, amely 1945ben földhöz scgiietia őket. amely 1946-ban visszaverte a régi nagybirtokosok és tőkések támadását és amely azóta is szakadatlanul minden eszközzel, minden téren segít nekili. Segíti a kulákok és a spekuláció elleni harcban, segíti a gépállomások útján. a modern technika vívmányaival és új, magasabb mezőgazdasági kultúrák meghonosításával. Parasztságunk érdeklődése egyre inkább a szövetkezeti. a társastermelés felé fordul. A Szovjetunióból visszatért parasztküldötteket a szó szoros értelmében ostrom alatt tartják. Száz és százezer dolgozó paraszt akarja ilyen módon megismerni a Szovjetunió kollektív, társas mezőgazdaságát. Hogy a szövetkezés gondolata általában milyen gyorsan terjed, arról a számok tanúskodnak. A földműves szövetkezetek taglétszáma egy esztendő alatt, amióta a szabotáló kulákokat eltávolítottuk a vezetésből és a dolgozó parasztság maga vette át az irányítást. négyszázezer főről közel ki* lencszézezerre nőtt. Ha a fejlődés ebben az iram* ban folytatódik tovább, úgy félév alatt a tagság eléri aa egymillió kétszázezret. flz értelmiség lehetttség-fl csak most bontakoznak ki Ezután az értelmiségről be® szélt, amelynek zömét a ka* pitalizmus idején egészen szűk. legfeljebb egy-két* százezer embert számláló ré* tegből toborozták. Ez a réteg most ki fog szélesülni. A dol* gozó nép. munkások és pa* rasztok legjobb fiai odake* fülnek az egyetemekre, ahon* nan eddig tudatosan kizárták őket. Az első ötéves terv számai és hatalmas méretei egyre világosabbá teszik a ma* gyar értelmiség előtt, hogy fejlődésének lehetőségei tulajdonképpen csak most kezdenek kibontakozni, amikor a kapitalisták, a kizsákmányoló osztály el'iinésével, az értelmiség saját népét szolgálja és a munkásokkal és dolgozó parasztokkal egyenrangúan épiti az új, fejlettebb szocialista társadalmat. A magyar népi demokráciát osztályösszetételéhen végbe* ment változásokról beszélve a munkás-paraszt szövetség hatalmas megerősödésére idézte Rákosi Mátyás az idei május 1-i ünnepségeket, majd a választásokat. — Ez a politikai vál'tozá® hozta létre — mondotta — ai Magyar Fogegtlonségi Nép* frontot. A súrlódások. a pártviszályok csökkenése következtében simábban folyile, eredményesebb a nemzetépítő munka. Aa osztályösszetéteiben vég* bement változások visszatük* röződéseként alkotmányunk' az állam és az államvezetés felépítésében az eddigi hely* zethez képest alapvető kü* lönbségeket mutat fel. fl törvényhozó és végrehajtó hatoló* egysége Ilgen különbség az eddigi &U lapotokkal szemben a törvényhozó és végrehajtó hatalom egysége, amit az alkotmánytervezet; az országgyűléstől kezdve le a helyi tanácsokig, következetesen véghezvisz. Ez mutatkozik az országgyűlés és a helyi tanácsok egységes rendszerében, flz alkotmánytervezet értelmében az országgyűlés, valamint a helyitanácsok és a dolgozó tömegek között az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolat jön létre, mert az alkotmánytervezet kötelezően