Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-18 / 191. szám

Z Csütörtök, 194'J augusztus 15. kimondja, hogg a képviselők a választóknak működésükről rend szeresen beszámolni kötelesek. A népi demokrácia szelleméből folyik az alkotmánytervezetnek az a javaslata, hogy a megválasztott országgyűlési képviselők visszahívhatók. A népi demokrácia fejlődése visszatükröződik nemcsak a már elért eredmények és az eddig megtett ut leszögezésénél, hanem mindinkább ott, ahol a dolgozó nép győzelmének folyományaképpen a szocializmus elveit ás a már kimunkált, megvalósított alapjait lerögzítjük. Az alkotmánytervezet ezért mondja ki, hogy »A Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama(Percekig tartó hatalmas, ütemes taps.) Ezért mondja ki, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom « dolgozó népé (ujabb nagy taps). Ezért szögezi le a tervezet. hogy nálunk a termelő eszközök zöme már társadalmi tulajdonban van. Ezért állapítja meg, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munkn és minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék és ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: •Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkófla szerlnt.« (Nagy taps.) . Két baráti osztály ' Beszélt ezután "Rákosi elvtárs a burzsoá államok alkotmányáról. amelyeknek mindig az a cél|a, hogy a kapitalista országoknak kedvező társadalmi rendet meqóvja és megszilárdítsa. Ezzel szemben a mi alkotmánytervezetünk abból indul ki, hogy társadalmunkból egyró Inkább visszaszorítjuk és felszámoljuk a kizsákmányoló osztályokat. Társadalmunk ezzel párhuzamosan egyre inkább két egymással szövetséges, egymással baráti viszonyban álló osztályból, a munkásokból és a dolgozó parasztokból áll. ) Ennek megfelelően nálunk a dolgozó nép van uralmon. A dolgozók e szövetségén belül a vezetés a társadalom és az állam vezetése, - • a haladottabb, a szervezeTtebb osztálynak, a munkásosztálynak kezében van. (Hosszantartó, nagy taps.) • Nálunk tehát ar. alkotmányra azért van szükség, hogj a dolgozóknak tetsző és nekik előnyős társadalmi rendet szi árdifsa meg. Ez a jellemzője minden olyan ország alkotmányának, amely a szocializmust épiti. Ezt mondötta nagy tanítónk, Sztálin, a szovjet alkotmányról (percekig tartó viharos éljenzés és taps) és ez áll es nép! demo-* kráciák a'»!'?l,nyára. Szolidaritás minden felszabadító mozgalommal tünknek ez a része újra aláhúzza, hogy a dolgozó kisembernek a szocia'izmus épildsétől nincs mit tartania, ellenkezőleg: a munkánál szerzett vrzyg Orök'ölt tulajdont az alkotmány bizloii'.ja. Ugyanígy biztosítja az alkotmánytervezet a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának jogát. Éppen ezért a lelkiismereti szabadság érdekében javasolja a terveziet az egyház és állam különválasztását, — (percekig tartó taps) — amiit a (legtöbb polgári demokrata országban már régen megvalósítottak. A magyar demokráciában soha senkit vallásos mogguőződése, vagy vallásának gyakorlása miatt nem üldköztek. Ez iqjj volt a múltban, ennek igy kell lennie a iövöben is (tans)JDe a dteraokráda meqfelelően védekezett azok ellen, akik az egyház palástiéba burkolózva próbálták aláásni demokráciánkat és a? Iluen kísérleteket a jövőben is meg fogjuk torolni. , lülön kiemelte Rákosi Mártis elvtárs az alkotmánytervezetnek azt a részét, amely a Népköztársaságunk területén élő minden nemzetiség számára biztosítja nz anyanyelvén való oktatás és a nemzeti kuliura ápolásának lehetőségét. Az alkotmány ezzel egyszersmindenkorra gyökeresen szakított a volt uralkodóoszlály által hirdetett faji önteltséggel. (Vihal»s taps.) Ugyanekkor ezekkel a meai'lajAtdsokkat egyben szo'idarftdsdt fejeli M minden de. mol.ralikus fe'szabadító moagalomma1, kihvrnrjsiiltjozza a ha^dás nemzetközi összefüggéseit. Következetesen demokrata alkotmány A mi alkotmánytervezetünk - mondólla Rákosi Mátyás elvtárs — következetesen demokrata, mert — a burzsoá alkotmányokkal ellentétben — biz.losítja az e jogok gyakorlásához szükséges gazdasági előfeltételeket is. Következetes • mi alkotmánytervezetünk demokratikus vonala, amikor leBögczí, hogy a nök a férftokkaal egyenlő fogokat élveznek. (Hosszan, tartó, lelkes taps.) Következetesen védi az ifjn«ág érdekeit is, amennyiben megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság gondot fordít az ifjúság fejlődésére és neve. lésére. A kapitalista országokban nemcsak a dolgozók vannak elnyomva, de a munkásosztályon belüí még külön elnyomatás alatt szenvednek a nők és gyakran az ifjak. A polgári demokrata államok, melyek olyan szívesen pktatnak ki bennünket a demokrácia, a2 »lgazt demokrácia* alapelemei, re, ebben a tekintetben is vi. Zet prédikálnak és bort isznak. Az a'kotmánvtervezel hangsúlyozza, hogy elismeri és rédi a munkával szerzett tulajdont és biztositja az őröklési ioaot. Alkotmánytervezepolgáralnak megtisztelő kötelessége, hogy éltalános védkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítsenek és hogy a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége. (Hosszantartó, viharos taps.) Azt hiszem, ezek a pontok nem szorulnak különösebb magyarázatra. A magyar dolgozó nép semmit sem óhajt jobban, mint a teremtő békét, de ugyanakkor "tudja, hogy egy fegyvertelen ország való• Sággal csábítja a kalandokra és provokációkra az impelialista háborús uszítókat. ' Azt is tudja, hogy a békét nem elég óhajtani, a békéért harcolni is kell, a békét meg is kell védeni. A ml honvédségünk a dolgozó nép honvédsége, a béke és a boldogulás hadserege. (Lelkes taps.) I 1 Alkolmányíervezetünk visszhangja Szólani kívánok most alkotmánytervezetünk bírálatairól és visszhangjáról. A magyar dolgozó nép lelkes örömmel üdvözölte az alkotmánytervezetet. Táviratok és levelek tízezreit kapjuk, amelyek mind lelkes helyesléssel támogatják a tervezetet. A dolgozókon belül fti kell emelnem a nők és az ifjak helyeslését, azokét, akik a régi rcnaben nemük és koruk miatt hátrányt szenvedtek. Kis- és nagygyűléseken a dolgozók százezrei vitatták meg az alkotmánytervezetet és ugy találták, hogy a tervezet világos, íözérthető, szabatos és helyesen tükrözi viszsza, rögziti le a megrévő állapotokat. Száz és száz megnyilvánulásból derül ki, hogy az uj alkotmányból dolgozó népünk u) erőt merit, uj biztatást, uj lenoületet nyer. — Nagy érdeklődést és őszinte rokonszenvet keltett az alkotmánytervezet a demokrácia minden következetes hívénél, elsősorban a szocializmust építő országoknál és főleg abban nz országban, amelynek helyeslő véleménye számunkra a legértékesebb, a Szovjetunióban. (A képviselők felállva, szűnni nem akaró ütemes tapsviharral ünneplik a Szovjetuniót.) Az imperialistáknak természetesen nem tetszik az alkotmánytervezet. Mindjárt hozzátehetem, hogy a tervezetet kidolgozó bizottság erre nem is törekedett. (Derültség és taps.) A burzsoá bírálók között sokan fanyalogva, ezért elismerik, hogy alkotmánytervezetünk valóban demokratikus, de mindjárt hozzáteszik: •Csak az a kérdés, hogy szerkesztői ví-gre is hajtják-e majd, amit a tervezetben lefektettek?* A demokrácia eredménye: megszünl az egyke! Véoül. de nem utolsó sorban «z alkotmánutervezet védi a házasséa és a család intézményét, fl. reakció azzal rémitgette a hiszékenyeket, hogy a szocializmus a házasság és a családi intézmények felbomlásával jár. A óolgozó magyar nép most saját tapasztalatából győződhet meg az ellenkezőjéről. ó Rendszerünk magasabbrendűségét mutatja az is, hogy a magyar nép veszedelmes, gyógyíthatatlannak látszó betegsége: az egyke, amelyről évtizedeken át egész könyvtárakat irtak össze, a demokrácia gaz* dasági és kulturális eredméhveinek hatására mintegy varázsütésre megszűnt. Felhivom a Tisztelt Országgyűlés figyelmét a Népköztársaság alkotmánytervezetének arra a poutiára. amely kimondja, hogy A Párt adta a kezdeményezést, a lendületei — Erre vonatkozólag csak annyit mondhatok, hogy a magyar demokráciának és benne nem utolsósorban a mi pártunknak ereje éppen abban áll, hogy amit megígér, vagy célul tüz ki, azt végre is hajtja. A magyar kommunisták éppen azzal nyerték meg a dolgozó nép rokonszenvét és támogatását, hogy azt Ígérték és azt tűzték ki célul, ami a dolgozóknak hasznos volt és szükséges és éppen ezért be is tudták minden Ígéretüket váltani. Igy történt ez a földreformnál, az újjáépítésnél, a jó pénz megteremtésénél é3 igy tovább és igy tovább. Az elmúlt négy-öt esztendő minden eredménye mellettünk szól és azt mondja, hogy amit célul tüzünk ki, azt meg is valósítjuk. Az alkotmány uj bizonyítéka lesz annak, hogy a mi szavunkra, mint kősziklára lehet építeni. (Szűnni nem akaró lelkes taps.) Végül a burzsoá kritikusok egyhangúan két.ségbevonták, hogy ez az alkotmánytervezetdemokratikus, mert biztositja a kommunisták vezette munkásosztály döntő szerepét az államon belül. Az alkotmánytervezet ebben a tekintetben "valóban világos, minden kétséget kizár és szintén csak a meglevő állapot tükörképe. Túlzás és dicsekvés nélkül el lehet mondani, hogy minden tetthez, aincly a felszabadulás óta hazánkat a mélységből és a romokból a felemelkedéshez vitte, a magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártja adták á kezdeményezést, a lendületet, ők vállalták az áldozatot és a vezetést. (Lelkes taps.) El lehet mondani, hogy a Kommunista Párt nélkül nem tudtuk volna megverni a régi, reakciós rendet, nem építhettük volna fel az országot Nélkülünk nem valósultak volna meg az ujjáépités eredményei. Ha a magyar dolgozó népet ma a biztonság, a megelégedés, a jövőbe vetett bizalomnak az érzése tölti el, amely ujabb sikereink záloga és jövő boldogulásunk biztositéka, ugy ebben pártunké az érdem oroszlán, része. (Sziinni nem akaró viharos tapsorkán.) A magyar nép szívesen követi a magyar kommunistákat — A magyar munkásosztály élcsapatának, a kommunistáknak vezető szerepe nem erőszak, vagy furfang eredménye, hanem hosszú esztendők és évtizedek áldozatos, fegyelmezett, átgondolt, eredményes munkájának természetes következménye és gyümölcse. A magyar dolgozó nép azzal ismeri el és hálálja meg teljesítményeinket, hogy eddigi jó tapasztalatai alapján és a további jó munka biztos tudatában önként, szívesen követi a magyar kommunistákat és a Magyar Dolgozók Pártjának vezetését és ezt a tényt helyes, szükséges a magyar nép alkotmányában is leszögező). A dolgozó magyar nép eléglétele es megtiszteltei.se az ui cimer Rákosi Mátyás elvtárs ezután részletesen foglalkozott az előkészítő bizottsághoz beérkezett különböző javaslatokkal. Igy többek között válaszolt a Népköztársaság cimerével kapcsolatos módosító javaslatokra is: — Néhányan azt ajánlották, hogy tartsuk meg az 1848-as Kossuth-cimert. Az alkotmánytervezetet előkészítő bizottság ezt a javaslatot nem fogadta él. A kossuthi cimer leválasztotta a régi címerről azoknak a területeknek jelképeit, amelyek már régen nem tartoztak az" 1848-as Magyarországhoz és azonkívül levette a cimeríől a koronát is. Azéta azonban több mint száz esztendő telt el. A népi demokrácia címerének, csakúgy, mint alkotmányának a tényleg meglevő helyzetet kell visszatükröznie. Amikor az országok uralkodó osztálya az elnyomó nemesség j volt, akkor a cimerek tele voltak karddal, páncélokkal, paj' zsokkal. — A magyar népi köztársaság a dolgozó nép állama helyesen teszi, ha címerében egyszerűen, világosan és félreérthetetlenül kifejezésre juttatja azt, ami az öntudatos szocialista munkás és dolgozó paraszt jelképe: a kalapácsot, a vörös csillagot, a bu/akoszornt és nz aranyos fro/a kalászt a pirosfebér-röld nemzeti színekkel. Aki e cimert latja, magyarázat nélkül is rögtön megérti belőle, hogy ez a dolgozók országát jelképezi. (Viharos taps.) — Voltak, akik tradíciókra való hivatkozással kérték az /ősi címer* meghagyását Mi, magyar kommunisták és velünk együtt a népi demokrácia a legnagyobb gondossággal őrizzük és ápoljuk az ezeréves magyar történelem minden eleven és fejlődőképes tradícióját. Féltő gonddal őrködünk azon, hogy a jó tradíciók necsak meg. maradjanak, hanem uj életre keljenek, uj tartalmat kapjanak népi demokráciánkban. — Különösen őrizzük éa ápoljuk azokat a tradíciókat, amelyek dolgozó népünk tör* ténelmével függnek össze, Ezért keltettük új életre az annyit ócsárolt és rágalmazott Dózsa György emlékét. Ezért ünnepeltük olyan bensőségesen és az egész dolgo; zó nép együttesével az 1848 —1849-es forradalom emlékét. A legutóbbi napokban lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor halálnak százéves évfordulója alkalmából elértük, hogy nemcsak a magyar nép| ünnepel', hanem — először a történelemben — velünk ünnepelte és méltatta a magyarság e nagy fiát az egésj haladó világ. — A magyar nemzetet eze« esztendőn keresztül azok « munkások és parasztok építették és tartották meg, akiknek kérges keze békében keményen szorította a szerszámot és kapanyelet és a há« borúban nem kevésbé erősen a fegyvert. A hazát ezci\ esztendőn keresetül ver ejt (A kével, vérével védő és építa — és ezer esztendőn át meU lőzött és elnyomott — dolgozó magyar nép elégtétel0 és megtiszteltetése az új címer. (A képviselők helyükről felállva szűnni nem akaró tapssál tesznek hitet az új címer mellett.) Ezért fogadja örömmel él helyesléssel minden öntudatos munkás, dolgozó paraszt) minden igaz hazafi. Alkotmáiyuni js'eitöségí — Legyen szabad még néhány szót mondanom új alkotmányunk jelentőségéről. Amióta az alkotmánytervezet szövege nyilvánosságra került, a magyar dolgozó nép| száz és ezer jelét adta annak, hogy az alkotmányt, mint új erő forrását, emelkedett hangulatba® fogadják és lelkesen helyeslik. Országszerte érzik a dolgozók, hogy az alkotmány rengeteg munkájuk' és szenvedésük eredményeképpen jött létre. Az egésa magyar dolgozó népet áthatja az a felemelő é3 lelkesíti tudat, hogy nem voltak hiábavalók eddigi áldozataik. A' rengeteg nélkülözés, amelyet az újjáépítés nehéz hónapjaiban, a pénzromlás idején, éhezve és fázva, de a jövőbe vetett bizalommal tűrt a magyar nép, most hozza meg dús kamatait. — Most előttünk az erseb. mény, tengernyi erőfeszítés a szívós munka, a dolgozó nép igazába és a szocializmusba vetett hit gyümölcse: a Magyar Népköztársaság alkotmánya. (Hosszantartó zúgó taps.) — Befejezésül engedjél* meg, hogy alkotmánytervezetünk első mondatát idézzem: »A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődé*