Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-30 / 200. szám

t^ Kedd, 1949 acgpstetot 9G. Várostanya dolgozó parasztjai is megismerkedtek a szovjet kolhozok boldog életével Többszáz főnyi tömeg hallgatja Tisóczki Sándor elviárs előadását gyűlés Ktdn megnyitó fénykép­klállUásán is, amelyen a Szov­jetunióban Járt parasztküldött­ség csodálatos élményekben gazdag útját mutatták be. fl várostanyaiakhor hason­lóan máris nagy érdeklődéssel várják Deszk dolgozó paraszt­jai Tisóczki elvtárs előadását, ahol csütörtökön, szeptember 1-én számol be a Szovjetunió­ban szerzett élményeiről. Vasárnap egyébként a város­tanyaihoz hasonló fényképklál­lltás nyilt meg ugyancsak óri­ási érdeklődés mellett Szatyma­zon is. Mindkét kiállítást őt na­pon keresztül teljesen díjtala­nul tekinthetik meg a környék dolgozói. őriási érdeklődés kisérte Tl­tóczki Sándor elvtárs, a Szov­jetunióban járt csengelel minta­gazda legutóbbi beszámolóját vasárnap délelőtt Várostanyán. Sok olyan kérdésre kaptak vá­laszt az előadásból, az eddigi községekhez hasonlóan a város­tanyaiak is. amelyet eddig csak hallomásból tudtak, de most köz­vetlenül olyan paraszttársuktól hallották a Szovjetunió^ fejlett mezőgazdaságának munkamód­szereit, aki saját maga győződ heteit meg odakint arról, hogy a közös nagyüzemi gazdálkodás az egyedüli lehetséges utja a magyar dolgozó parasztság fel­emelkedésének is. fl gyiüés nagyszámú dolgozó' parasztsága lelkes éljenzésével • tett hitet a Szovjetunió é* a Ma­gyar Dolgozók Partja, vaiaminl i Sztálin és Rákosi elvtársak mel­lett. Az előadás után többen ls körülvették Tisóczki elvtársat és még külön ujabb és ujabb kér déseket tettek fel neki. Szabó István várostanyai dolgozó kisparasztot különösen a gépe­sítés kérdései érdekelték. Ti­sóczki elvtárs elmondotta neki, hogy a szovjet parasztság jólé­tét éppen a fejlett gépesítésnek köszönheti, de a gépesítés elő­nyeit és hasznát igazán csak a közös gazdálkodásban műveli minél nagyobb területű földe­ken élvezhetik, fl többi kér­désre kapott feleletek is mind bizakodással töltötték el Város­tanya dolgozó parasztjait. fl szövet kolho "parasztság bol­dog életét szemlélhették Város­tanya dolgozó parasztjai a Ma­gyar-Szovjet Társaságnak a ÉRD UTOL 9 LimMuMi ünnepre készülnek a szegedi gyárak dolgozói Cslitöriö'iöi aö;ák ól az élmunkás lelíényt a íeg okbahsiak fl SZEGEDI GYARflK gazdái már eldöntötték, ki méltó közü­lük arra, hogy megkapja a dol­gozó nép megbecsülésének és szeretetének jelvényét — az öt­ign ezüst csillagot. S akiket xiválasztoltak, mindannyian élen jártak az osztályharc vitelében. hősei, példaképel a szocialista tnunkaversenynek. fl szegedi dolgozók büszkék az élmunkó­jokra, azokra, akiknek most ad­ják át a kitüntetést. SZEPTEMBER 1-ÉN, csütör­tökön nagy ünnepnapra gyűlnek össze a szegedi gyárak dolgo­zót. Bensőséges és felejthetetlen ünnepség keretében átadják az élmunkás jelvényeket a legjob­baknak. Szegeden csütörtökön délután 46 dolgozó mel'ére tűzik az élmunkáscslllOgot — az él­munkás jelvényt, ezenkívül nyolc kiváló munkást tüntetnek ki. fl NAGY NAPRA már láza­san folynak ax előkészületek, flz ünnep, a gyárak dolgozóinak ünnepe. Nemcsak azoké, akiket kllünletnek. Tudják, hogy a leg­jobbak kitüntetése, a nép meg­becsülése és szeretete ax egész munkásosztálynak szót, Felis­merték, hogy nem kizsákmányolt proletárok többé. És éppen ezért a legtöbb szegedi üzemben már készítették az ajándéktárgyakat, melyeket az élmunkás ünnepség során átadnak a kitüntetettek­nek. fl kulturcsoporlok is készül­nek, hogy előadásukkal még szebbé tegyék szeptember else­jét. flz ünnepnapról, az élmunkás jelvények átadásáról beszélnek a gyárakban. — ÉN IS ADOK VIRÁGOT az élmunkás jelvénnyel kitün­tetettnek — mondogatják —, kö­vetem a példájukat. S azok, akik élmunkás Jel­vényt kapnak majd, ezt mond­ják: »A ló eredményeket azért értük el, mert követtük a szov­jet sztahanovistákat, a Pártun­kat. fl szegedi gyárak dolgozói­nak ünnepe felejthetetlen lesz. Ujabb győzelme a szocialista munkának, a béketábornak. Megalakult az ószakkeiefi-kinaS néps kormány Az Uj Kína hírügynökség Jelenti. hogy Mukdenhen augusztus 27-én megalakult íz északkelet-kinai népi kor­mány. Az összehívott népi kongresszus hatnapos ülése­zés után 41 tagot és 11 pót­tagot választott a kormány­zótanácsba. Amikor Lin-Fene. az északkelet-kínai közigazga tásl tanács elnöke bejelentet­te a választás eredményét, a Mandzsúria valamennyi vi­dékéről egybegyűlt három­száz küldött lelkesen üdvö­zölte a kormány megalakulá­sát. Négy­vásárhelyi kuláhot ítélt el hétfőn a népbiróság Horlliy-rendszcrt .dicsőitette. Füvesi Mihály 103 hold föld­jét arra akarta felhasználni, Izgató vásárhelyi kulákokat ítélt el hétfőn, a népbiróság. A tárgyalások során bebizonyoso­lott, hogy a ku'ákok aljas nió- - - , Ion hazug híreket terjesztenek. | hogy ezen keresztül a demokrá­A 145 holdas Fejes István igazi jciát .gyengítse. Munkásainak ál kuiákraódra hánt alkalmazottai- landóan a csajkarcndszerről be­vnl és amikor panaszt emeltek „AT. A„ t . , ellene: fo háborodva kiabált eS "forinttá, hogy: majd •flz én eszemen ugyan nem jár-! _ '"jutatjuk, hogy ez nem nak túl, mert nem termelek többet, mint amennyire nekem szükségem van. Hadd éhezze­nek a kommunisták.* Id. Csáki Lajos 64 holdas kulák i.ím tett elegei a rendéi, ezésekuek. Amikor a mulasztá­sokra felhívták a figyelmét, hangoskodott: »Az ember nem > zt lehel, amit akar* és a fog bekövetkezni. Bodrogi Sándor is a demo­krácia ellen izgatott. A népbiróság Fejest 2 évi börtönre, id. C-ákit 1 év és halhónapra, Füvesi Mihályt és Bodrogi Sándort 1—1 évi bör­tönbüntetésre és valamennyit vagyonelkobzásra Ítélte. Keni il ik elégelni Kirívó és eléggé nem ls os­torozható dolog tőrtént vasár­nap délután az ujszegedi sza­badtéri színpadon, az ifjúság nagy ünnepén, amikor a leg­jobb szegedi művészek és kul­turgárdák optimista, élettel teli műsorán szórakozott és ta­nult a munkásközönség. fl szebbnél-szebb népi táncok, operaáriák és mozgalmi dalok közepette, mint valami ittfe­lejtctt s talán már rég elfelej­tett kisértet, megjelent az /ál­magyar nóta*, amely hajdaná­ban mulatóskedvü és pökhen­di urainkat szórakoztatta a slr­va-vtgadáslg, a Lankó-tépéslg és a cigány-verésig. Fercncz Anikó, a Szegedi Nemzeti Színház /művésznője* énekelt néhány csokorravaló! ezekből a szemetekből, nyilván azért, hogy ellensúlyozza az ér­tékes áriák és mozgalmi dalok lelkesítő, felemelő hatását s valami kétes, kevés szomorú­ságot lopjon a forró ünnepnap hangulatába. A /művésznő* hajdanában valószínűleg fe­lejthetetlen sikereket aratott ezekkel a nótálckal a különféle tiszt ikaszlnókban és színhá­zakban, ahol a hadnagyocskák és az őrnagyoeskák állatában nem a nívóra kanditottak kí­váncsi tekintettel- s valószí­nűleg vasárnap ezeket a sike­reket óhajtotta vissza. De alaposan melléfogott, mert azóta pontosan száznyolc­van foknyit fordult el Magyar­ország. fl reakciót eleven, élet­erős akció, a züllött, ernyedt uracskákat világosfej ü munká­sok váltották fel a nézőtéren s ma már nem cikk, nem kul­tura a /De kevés a boldog ember*, hanem pelyva, ame­lyet vihet és vigyen isi el a rzél búsongó, nyugatos tisztjeink után Cizóniába. Mert nálunk mostanában sok a boldog em­ber és kevés a boldogtalan s az is mind-mind Ferencz Ani­kóra hasonlít. Ez pedig Fe­rencz flnfkő baja és nem illik, r.em szabad szinnadról eléne­kelni. »A szocializmus csak a mun­kának magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenysége alap­ján győzheti — mondta Sztálin elvtárs. fl munka szocialista megszer­vezésének egyik alapvető ténye­zője a szocialista verseny, tti szo­cialista verseny a szocializmus lényeges sajátsága, a szocialista rendszernek egyik döntő előnye a kapitalista rendszerrel szem­ben. Verseny a munkások kö­zött lehetséges a kapitalizmus­ban is. Ez a verseny azonban a burzsoá üzleti versengés elve alapján történik, flki győz ben' ne, az érvényesül, akit legyőz­nek, azé a munkanélküliség, a halál, fl szocialista verseny elve nem az, hogy üsd le az elmara­dottat. hanem, hogy érd utói a legjobbakat, érf el általános emelkedést, seglls azokon, akik kevésbbé jól dolgoznak. fl sztghánov-mozgalom a szo­claiista verseny magasabb for­mája, mely a szocializmus épí­tésének körülményei között a Szovjetunió ötéves tervének szük­ségletei alapján jött létre, fl mozgalom a munkások kőzött Indult el. Sztahánov, egy donyeo­medencei szénbányász kezdemé­nyezte. fl munka uj és helyes megszervezésével megdöntötte a szénfejtés normáját, rövid idő alatt 12-szeresére emelte eddigi teljesítményét. Sztahánov kezde­ményezése hamarosan és széles területen terjedt. Ez azt bizo­nyltja, hogy a kezdeményezés érett volt arra, hogy nagy moz­galommá fejlődjék, mivel kiin­dulópontja nem egyéni bravúr volt, Sztahánov eredményeinek megvoltak a társadalmi, gazda­sági és technikai feltételei. Sztá­lin elvtárs a sztahánov-mozga­lom gyökereit elemezve, a gyors elterjedés okát abban látta, hogy n munkához, való viszony meg­változott: nem kizsákmányoló ka­pitalistának dolgoznak, fl szov­jet munkás anyagi helyzete meg­javult, élete vidám lett. flz öt­éves tervek uj technikát terem­tettek, melyet a munkáskáderek már magukévá tettek. fl régebbi szocialista verse­nyek, mint például a kommunista szombatok ls, nem az uj/technika alkalmazásából születtek. A szta­hánov-mozgalom éppen ezért csak a sztálini ötéves tervben megteremtett uf technika fel­használásával születhetett, fl munkások olyan termelési moz­galma jött létre, mely azt tüzl céljául, hogy az elavult Ipari normákat kiküszöbölje és az uj technika és u) munkamódszerek alapján magasabb ipari normák létesítését hozza létre, fl szta­hánov-mozgalom forradalmi vál­tozást idézett elő a szocialista Ipar fejlődésében, fl sztnhánov­mozoalom a Szovjetunióban a szocializmusból a kommunizmus­ba való fejlődésnek egyik dön­tő feltétele. Nemcsak azt ered­ményezi, hogy a kapitalizmus iDarl termelékenységét magasan túlszárnyalja, fejlődi technikai képzettséget és termelési kul­túrát követel meo a munkásoktó s pzzel fokról-fokra kiküszöböli a fizikai és szellemi munka kö­zötti ellentétet. A sztahánovisták müveit, technikailag képzett em­berek, a pontosság és szabatos­ság példaképei. Eredményeiket állandóan fejlesztik, segítik és előreviszik a mérnökök munká­ját ls. 1935 november 17-én Sztálin elvtárs a Kremlben fogadta a legjobb sztahánovistákat. Ennek az értekezletnek a tanulságai döntő fordulatot adtak a moz­galom további fejlődésének. A munkások egyéni versenye mel­lett egyre nagyobb jelentőséghez jntnak a verseny kollektív for­mái: a brigádmozgalom, gyárak versenye. fl S7tahánovista-mozgalom ujabb fej ő é en ment ét az utób­bi Időben. Csutkih versenymoz­galma a jobb minőségért. Bert­kavics újítása: a gyorsított fem­vigás, a Voros/ff-mozgalom, Mat­roszov és Kovalfov egyre Irjkább elterjedő munkamódszerátfedá­si mozaalom. A munkamódszerátadási moz­galom ugy teszi tehetővé az át­tagügyesféaü munkás felemeléséi a sztahánovista színvonalára, hogy a munkamenetet tanulmá­nyozzák, résztelekre bont fák és leírják. Aztán megáltapitfák * legcélszerűbb munkamenetet, vé­gül betanlllák erre a munkáso­kat. A mttn kP-módszer átadásba * jelentős szerepe van a mérnö­köknek és a műszaki értelmiség­nek. De az uf munkamódszerek nek. De az uj mun­kamódszerek átadásából nem­csak ax elmaradottabb mun­kások nyernek. Az újítások meg­ismerése további fejlődés forrá­sává válik a sztahánovisták szá­mára is. fl háború után a Szovjetunió­ban különös erővel fellendült a verscnymozgalom. Üzemek és gyárak, kolhozok és szovhozok munkaltőzössége Sztálin elvtárs­hoz Intézett levelek megírásában ezrével vesznek részt, fl levetek tartalmát tömeg'guüléscken vitat­ják meg és a bennük foglalt kötelezettséget teljesítik, flz uj ötéves terv túlteljesítéséért fo­lyó egyre lendületesebb munka­versenyek ls megerősítik azt • lenini megállapítást, hogy *» szocializmus nemcsak nem fojt­ja meg a versenyt, ellenkezőleg} először teremti meg a lehetősé­gét annak, hogy a versenyt va­lóban tömegméretekben alkal­mazzák, hogy valóban a dolgo­zók többségét von fák be at Ilyen munkába, ahol megmutathatják, hogy mit tudnak, ahol kifej­leszthetik képességeiket, ahol megnyilvánulhatnak azok a nagy tehetségek, amelyek « népben, a frissen patakzó forrásban megvannak és amelyet a kapilm [Izmus eltiport.« fl Szovjetunió sztahánov-mwn galmának módszerel és tapasz­talatai nagy segítséget nyújta­nak számunkra és népi demo­kráciánk fejlesztésében, t dallzmus megvalósításában. LefeÍM az eskü! az aüWmányra a szegedi honvéded Vasárnap díszes, lelkes han­gulata ünnepség volt a honvéd kerületi parancsnokságon: nép­hadseregünk honvédsége letette a7. esküt az uj alkotmányra. Az ünnepségen — amelyen meg­jelentek az üzemek, a tömeg­szervezetek, a rendőrség, az ál­lamvédelmi hatóság képviselői Petri Ferenc elvtárs, politikai tiszt mondott ünnepi beszédet, méltatva az ,u] alkotmány Je­lentőségét tJtána a szeged! honvédség letette az esküt • Ma" var - Népkőztá rsnság Alkot­mányára, majd Ilartai Ernőé*­redes, kerületi parancsnok mon­dott buzdító szavakat a hon­védekhez. A lelkes hangulata ünnepség a díszszázad elvonu­lása után a Köztársasági duló hangjaival ért véget Erősítsd Sk párísafiótl

Next

/
Oldalképek
Tartalom